Tolnai Népújság, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-17 / 244. szám

GÓLKÜLÖNBSÉGGEL JAVÍTOTT AZ IZMÉNY (9. oldal.) BÁTASZÉK, BONYHÁD, DOMBÓVÁR, DUNAFÖLDVÁR, PAKS, SIMONTORNYA, SZEKSZÁRD, TAMÁSI, TOLNA ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1995. OKTÓBER 17. KEDD ÁRA: 27 FORINT VI. ÉVFOLYAM, 244. SZÁM A Tolnai Népújság HIRDETÉS­FELVEVŐ IRODÁJÁT a Korzó Áruház felöli oldalról kereshetik fel kedves ügyfeleink. Az ember, akire rátaláltak Van egy helyi rendelet Tamásiban, amely előírja, hogy az Idő­sek Gondozási Központja köteles befogadni azokat, akik haj­léktalanok és életük veszélyben van. Ennek a legkézenfekvőbb esete a fagyhalál előli menekülés. Hogy a továbbiakban mi lesz velük, arról nem szól a passzus. Hálóba akadtak Varsádon a pontyok. Szem- kápráztatóan szikrázik, csillog és vibrál a vízfelület az őszi napsütésben a varsádi dombok között. A tekervényes Do- nát patakot Czikk László, az ismert vállalkozó megzabo­lázta: halastavak terülnek el most a völgyekben. Öt halastó, 150 hektár földterület ölelésében, a földön napraforgó és kukorica terem, a tavakban pedig pontyok, busák fícánkoz- nak. (Folytatás a 2. oldalon.) fotó: bakó jenő Egyesület lesz a SZEKSZ A szociális intézmény az egyet­len a városban, amely - bár nem erre találták ki, és a feltéte­lek sem adottak hozzá -, fog­lalkozik hajléktalanokkal, le­csúszott egzisztenciákkal. Sze­rencsére ma még nincs sok be­lőlük, a központ igazgatóhe­Partnerkeresők A Tauberbischofsheimben ren­dezett sem volt ez alól kivétel. Nos, e két fogalom összemosó­dásának lehettünk tanúi, mikor az Európai Ifjúsági Fórum ma­gyarországi résztvevői közül a fiatalabb generáció tagjaival beszélgettünk. A szóvivő Kimmel Krisztina volt. Ő a szekszárdi Illyés GyHla Pedagógiai Főiskola Gazdag programmal várja ebben a tanévben is a diáko­kat Bonyhádon Völgységi Múzeum. Mint Búzás Boldizsámétól, az intézmény munkatársától megtudtuk, a környéken mű­ködő általános iskolák kisdiák­jai számára érdekes foglalkozá­sokat tartanak: ősszel geszte­nyéből és kukoricaszárból és csuhából készítenek játékokat: lovacskát, babákat. December­ben karácsonyi díszeket, janu­árban rongyból bábot csinál­nak, februárban felelevenítik a farsangi népszokásokat, márci­usban tojást festenek. Tavasszal Perczel Mórról esik szó, ponto­sabban a tábornok és a forrada­lyettese három személyt említ, akikkel pályafutása alatt talál­kozott. A rátalálás vagy spon­tán találkozás eredménye, vagy a háziorvosok jelzik, ha tudnak hajléktalanokról. Paliról, - aki igazi nevének mellőzését kérte - hallomás útján szereztek tu­német tanító szakos hallgatója. A bemutatkozáskor nyomban hozzáteszi némi magyarázat­ként, hogy nem a főiskola szí­neiben vannak jelen hatan, ha­nem inkább a Magyarországi Ifjú Németek (GJU) Szövetsé­gének tagjaiként. Személy sze­rint ő e szövetség szekszárdi elnöke. Míg hallgatjuk tájékoztatá­lom viszonyáról egy rendhagyó rajzóra keretében, májusban pedig az édesanyák köszönté­séhez adnak segítséget, ötlete­ket a diákoknak. Szó'ts Zoltán, az intézmény igazgatója elmondta, hogy ezen a héten megalakul a múzeum-- baráti diákkör mindazon 13-15 éves tanuló számára, akit érde­kel a múzeumi munka. Főként az irodalom, a történelem, a biológia a földrajz és a néprajz iránt érdeklődőket várják. Múzeumi órákat is tartanak a tanulóknak, ahol a többi között a völgységi németek betelepíté­séről, a térség történetéről a feudális viszonyoktól napjain­kig, Vörösmartyról és a Perczel családról hallhatnak érdekes domást annak idején, amikor a szeméttelepen élt. Ma albérlet­ben lakik.- Előbb nem tudna jönni? - kérdezi -, mert délután megyek a Skálába. Skála annyi, mint szemétte­lep. Tele van üres üveggel. Az­tán feladja tervét, „holnap is kimehetek”, mondja, és lakhe­lyére invitál. Pali valamikor hivatásos ka­tona volt. (Folytatás a 4. oldalon.) sát, pontosan kirajzolódik a partnerkeresés története, pél­dája. Ez úgy kezdődött, hogy a DLRG, ami a németországi fia­talok egyik ifjúsági szervezete, szóval ők Magyarországon jár-, tak és a szekszárdi székhelyű Tolna Megyei Testnevelési- és Sporthivatal által szervezett program résztvevői voltak. Itt tolmácsként vettek részt a GJU- s fiatalok . .. Külön fejezetet érdemel a GJU szerveződése, tervei, céljai összegyűjtése, va­lamint közreadása. (Folytatás a 3. oldalon.) előadásokat. A múzeum video­felvételekkel is segíti az általá­nos- és középiskolákban folyó munkát, a többi között a len- gye'li kultúráról, Tolna megyé­ről, Bonyhádról és Széchenyi életéről, illetve a Hűségmozga­lom történetéről és Erdély múlt­járól. Nemcsak az iskolásoknak jelenthet hasznos időtöltést a délutánonként bemutatásra ke­rülő videofilmek megtekintése a Malonyai-hagyatékról, a hi­dasi betlehemesről vagy a ka- kasdi guzsalyasról. Korok, hangulatok címmel zenei programokkal is várják a múzeumban az érdeklődőket, valamint ősszel és tavasszal Völgységi kirándulásokat szer­veznek. - háj ­A Szekszárdi Középiskolások Szövetsége (SZEKSZ) tegnap délután tartotta ülését a Város­házán. Első napirendi pontként a megyeszékhely középiskolái­nak képviselői megállapodtak abban, hogy tevékenységüket ezentúl egyesületi formában végzik. Az egyesület alapszabá­lya már elkészült, a cégbírósági bejegyzés folyamatban van. Az egyesületi formától többek kö­zött az önálló jogi személyi­séggel járó előnyöket várják Az ülésen volt arról, miben segít­hetnek a szekszárdi középisko­lások a környezet- és tájvéde­lemben. Szervezés alatt áll a megyei diákönkormányzat lét­rehozása, mely a tervek szerint a megye valamennyi középis­koláját összefogja. Az alapsza­bály is hamarosan elkészül, s az elképzelések szerint ez a szer­vezet a megyei diákság érdekeit képviselve együttműködik az országos szervezetekkel, be­kapcsolódik programjaikba, s megpróbálkozik nemzetközi kapcsolatok építésével is. Röviden Dombóváron ülésezik a jogi bizottság. Dombóvár Város Önkormányzati Kép­viselő-testületének jogi bi­zottsága ma délután 16 óra­kor tart ülést a Városházán, s ezen a különböző önkor­mányzati rendeletek megal­kotását készítik elő. Bonyhádon bátyusból lesz, a tehetségekért. Batyusbált tartanak október 21-én, szombaton Bonyhádon a Széchenyi István Általános Iskola ebédlőjében a Tehet­séges gyermekekért alapít­vány javára. Az este nyolc órakor kezdődő mulatságon az Ex együttes zenél. Arolo tanfolyam Dombó­váron. Palacskó András re­iki mester vezetésével októ­ber 27-én és 28-án kézráté- teles gyógyító, úgynevezett Arolo I. tanfolyamot tarta­nak a dombóvári művelő­dési házban. A tanfolyam kezdési időpontja napon­ként 14 óra. Október 26-án 14 órától pedig szintén Pa­lacskó András segítségével reinkamációs visszavezeté­sen vehetnek részt az érdek­lődők. Princz Péter természet- gyógyász lesz a bonyhádi művelődési központ ven­dége ma délelőtt 10 órától délután 3-ig. Az íriszdiag­nosztikával foglalkozó gyó­gyító állapotfelmérést végez és az életmóddal és a táplál­kozással kapcsolatos taná­csokat ad az érdeklődőknek. D unaföldvár on a My Cream. Fergeteges poppa­ródiákat láthatnak mind­azok, akik pénteken 19 órá­tól ellátogatnak a dunaföld- vári művelődési házban tar­tandó My Cream-koncertre. A dombóvári művelődési házban október 27-én a gö­döllői Tér-idő nevű együttes ad koncertet este 21 órai kezdettel. Az érdeklődők a Pink Floyd együttes szer­zeményeire emlékeztető stí­lusú muzsikát hallhatnak. Európai Ifjúsági Fórum Napjaink egyik leggyakrabban használt fogalmai közé tartozik talán a partner szó. Társat, játékos társat, de ellenfelet is je­lenthet. Az európaiság hangsúlyozása is meglehetősen gyakori a különböző nemzetközi fórumokon. Hívogat a Völgységi Múzeum Sugárvédelmi iskola Pécsett A PAB Energetikai Munkabi­zottsága, az ELFT Sugárvé­delmi Szakcsoportja, a PA Rt. Sugárvédelmi Osztályának szervezésében kerül sor ma délelőtt Pécsett a III. Őszi su­gárvédelmi Iskola rendezvé­nyére. A rendezvényre, me­lyen „A PA Rt. Sugárvédelmi Ósztályának környezeti méré­sei a csernobili atomerőmű baleset kapcsán” címmel dr. Germán Endre, a PA Rt. la­borvezetője is előadást tart, a Pécsi Akadémiai Bizottság székházában kerül sor. Fellendülőben a falusi turizmus Fellendülőben van a falusi tu­A Nap Hírei rizmus: a szakemberek becs­lése szerint már országszerte mintegy 8-10 ezer vendégágy várja azokat, akik ezt a módját választják a pihenésnek. A fa­lusi vendégfogadók által nyúj­tott kínálatot az idén a külföl­diek is megismerhetik: a de­cemberi lipcsei vásárra jelenik meg a mintegy ezer címet tar­talmazó képes katalógus. Képzés alacsonyan iskolázottak részére A Tolna Megyei Munkaügyi Központ (MK) a Nagydoro- gon, valamint a környező tele­püléseken lakó, alacsonyan is­kolázott embereket szeretnék segíteni azzal a programmal, melynek kapcsán ma látogat­nak el a községbe a MK mun­katársai. A hat osztályt elvég­zettek számára a térségben végezhető szakmák kitanulá­sára lenne majd lehetőség. A munkaügyi központ e témával foglalkozó szakemberei ta­nulmányt készítenek a Nagy- dorogon tapasztalható helyzet­ről, és ennek alapján dolgoz­zák ki a képzési formákat. Szálka őszi színei Az őszi táj színeit tanulmá­nyozták a képzőművészeti szabadiskola növendékei a hétvégén a Szálkai Művészte­lepen. A három nap során az ország különböző részeiből - Mezőkövesdről, Székesfehér­várról, Hódmezővásárhelyről, Budapestről -, érkezett festő­növendékek vázlatokat készí­tettek a tolnai dombvidékről. Munkavállalás Németországban Hogyan kereskedjünk, vállalkozzunk Németországban és Ausztriában? címmel tartottak konferenciát tegnap délelőtt Szekszárdon vállalkozók részére a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Építési Vállalkozók Országos Szö­vetsége szervezésében. A rendezvényt Simcsik Pál, a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi tagja nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy a magyar export 40 százaléka a fent említett két országba irányul. Ezt követően Gémyi Gábor, az Ipari és Kereskedelmi Minisz­térium Államközi Főosztályá­nak helyettes vezetője tartott tá­jékoztatót Németország és Ausztria általános gazdasági helyzetéről, majd Bazsó Csaba főtanácsos, a kölni kereske­delmi kirendeltség vezetője tar­tott előadást. A cégek előminő­sítésének tapasztalatairól Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének ügy­vezetője számolt be. A magyar vállalkozások németországi le­hetőségeiről dr. Zelkó Lajosné- val, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Engedélyezési Főosztályának helyettes vezető­jével beszélgettünk. — Mi alapján működik a magyar cégek németországi munkavállalása ? — A két ország elvi megál­lapodást kötött, amit évenként vegyes bizottsági üléseken újí­tanak meg. Ekkor állapodnak meg az úgynevezett kontin­gensben, vagyis a németországi munkát vállalók létszámában. Ez a szám a megállapodás kez­detén nem érte el az évi 2 ezer főt, később egészen 14 ezer főig emelkedett, idén 10 ezer fő alá csökkent, de ez a létszám sem mondható kevésnek. A ta­pasztalatunk az, hogy a német cégek szívesen alkalmazzák a magyar munkaerőt. — Könnyű-e munkát vál­lalni Németországban? — Nem könnyű, hiszen a német érdekvédelmi szerveze­tek árgus szemekkel figyelik a külföldi munkaerőt, hivatkozva arra, hogy náluk is van munka- nélküliség, főleg az egyesítés óta. Emiatt az ottani kormány­zat is kénytelen megszorító in­tézkedéseket tenni, (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom