Tolnai Népújság, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-07 / 236. szám

1995. október 7., szombat Gazdaság 5. oldal Ahogy a Növényvédő Mérnöki Kamara látja: A növényvédő szerek hamisításáról Még a szüret vége felé sem ült el az a botrány, mely nyár ele­jén kezdődött a szőlőpero- noszpóra járvánnyal. Kecel, Kiskőrös, Soltvadkert kör­nyékén, valamint Bács megye több településén ugyanis nem megfelelő hatóanyagú nö­vényvédőszerek kerültek pi­acra és ezért szinte teljesen lepusztította a peronoszpóra az ültetvényeket. Az érintett szőlősgazdák nagyon nehéz helyzetben vannak, mert még kártérítésért sem perelhetnek senkit, hiszen azt sem tudják kitől vásárolták a vegyszere­ket. Az okokat máig is. kutat­ják a szakemberek. A Nö­vényvédő Mérnöki Kamarák Országos Szövetségének tit­kárát, dr. Herczeg Gyulát kérdeztük: — A zavarosnak látszó helyzetben a Növényvédő Mérnöki Kamarák Országos Szövetsége szükségét látta egy rendezvény megtartásá­nak, melyre Lakitelken került sor és meghívtuk a sajtó munkatársait is. A legfonto­sabb célkitűzésünk az volt, hogy a helyzetet szakmailag objektiven elemezzük, vala­mint megoldási módokat ja­vasoljunk. A rendezvényen részt vett a hazai piacon érde­kelt, szinte valamennyi kül­földi és magyar növényvédő szer gyártó cég képviselője, több kistermelő, a Bács me­gyei növényvédelmi hatóság és a Növényvédő Mérnöki Kamara tagjai. A szakembe­rek egybehangzó véleménye az volt, hogy az utóbbi 10 év­ben biztosan nem, de lehet, hogy évtizednél is régebben volt olyan az időjárás a szőlő virágzásának környékén, mint az idei, amikor is járványos méretű peronoszpóra-fertőzés kialakulhatott. A hamis nö­vényvédő szerekkel kapcso­latban valóban került kiske­reskedelmi forgalomban ab­ban a térségben illegális im­portból származó, nem meg­felelő hatóanyagú gombaölő szer. Ezek kétes értékű, álta­lában féláron kapható nö­vényvédő szerek, azonban az esetek többségében nem a hi­vatalos kereskedelemből származtak, hanem illegális helyeken, vásárokon, piaco­kon lehetett hozzájutni. A kri­tikus Bács megyei esetek egyikénél sem tudtak számlát felmutatni, hogy az áru útját nyomon tudnánk követni. A tanácskozáson egyértelműen megfogalmazódott, hogy ezt a káros jelenséget csak egy szo­ros gyártó-kereskedő-fel- használó összefogással lehet megszüntetni. Ha a termelők a jövőben, tanulva az idei év negatív tapasztalataiból, csak megbízható kereskedőtől, is­mert növényvédő szer gyártó cégek, originál csomagolású termékeit vásárolják meg, nem fordulhat elő ilyen eset. Mi a Növényvédő Mérnöki Kamara részéről ehhez még egy dolgot szeretnénk hozzá­tenni: az idei rendkívüli év is azt mutatja, hogy a növény- védelmi kezeléseknél nem nélkülözhető a szaktudás és a hosszú tapasztalat. A termelő ha nem rendelkezik ezzel, ve­gye igénybe a térségben dol­gozó szakemberek szolgálta­tásait. M. I. Mi a nemzeti vagyon kiárusítása? Nemcsak céget, adósságot is vesznek (Folytatás az F oldalról.) hiszen azóta foglalkozik a pri­vatizáció különféle területeivel, témájával, amióta az egyáltalán létezik. Ezért őt kérdeztük az új privatizációs technikáról.- Ez az új, gyorsított és készpénzes privatizációs forma véleménye szerint mennyiben különbözik a korábbi megoldá­soktól?- Ez a technika rendkívül reális és tiszta viszonyokat te­remt. Reális áron méri meg a cégek értékét, azon az áron, hogy az új tulajdonos mit tud belőlük majd kihozni. Nem az irreális vagyon, vagy tőkemére­tek lesznek a meghatározók, hanem az, hogy mit tud az új tu­lajdonos a későbbiekben pro­dukálni. A készpénzes vételár azért is jó - a beláthatatlan kö­vetkezményekkel járó, ala­csony kamatozásúnak tűnő, „E” hitellel szemben -, mert nem hoz irreális vételárakat. Az „E” hitellel próbálkozó vál­lalkozók közül azóta már sokan megbuktak. A kárpótlási jegy kamatos értéken történő be­számítása is irreális árakat ala­kított ki, pedig mindenki tudta, hogy alacsony áron vásárolták fel a kárpótlási jegyeket.- Az átlagember a készpénzt nem tudja elképzelni, kinek van otthon egy-két százmilliója ?- Reméljük senkinek, mert nem tartja otthon, s akinek eny- nyi pénze van, az nem való­színű, hogy gyárat fog vásá­rolni, hiszen nagy biztonsággal tudja a pénzét magasabb ho­zammal kamatoztatni a pénz­ügyi befektetések számos terü­letén, vagy bankban. A vállal­kozók tehát bizonnyal bankok­hoz mennek és készpénzhitelt vesznek igénybe.- Melyik gyár az, amely' a harminc-negyven százalékos hi­tel-kamat mellett még nyeresé­ges is lehet?- Ha alacsony a vételár, ak­kor nem kell sok hitelt igénybe venni, tehát hozhat ennyi hasz­not. A készpénzes konstrukció előnye továbbá, hogy az állami bevétel is készpénzben jelenik meg, nem pedig egy hosszabb távra kitolt államadósság-csök­kentés formájában, amit áttett az állam egy vállalkozó vállára, azzal a kockázattal, hogy az tudja-e finanszírozni?- Az ÁPV Rt. ajánlati felhí­vásában a kötelezettség kifeje­zés mit jelent valójában?- Azt jelenti, hogy működő cégeket adnak el. Senkinek ne legyenek illúziói, az ebben a körben meghirdetett cégek nagy része jelentős adósságál­lománnyal rendelkezik, amit az új tulajdonosnak meg kell fi­zetnie. Ha a cég ér harminc, vagy százmillió forintot, a vé­telárat annak tudatában kell megajánlani, hogy nemcsak a vételárat kell majd kitermelnie, hanem a jelenleg fennálló adós­ságot is, így kialakulhatnak olyan helyzetek, amikor száz­milliós jegyzett tőkéjű cégnek a vagyona az adósságok és a ter­hek miatt húsz, vagy egymillió forint. Ezért lehet olyan ala­csony a vételár, mint például a dombóvári KAGEP esetében. Van aki felsikít, hogy ezt a va­gyont meg lehet venni ötmillió­ért? Gondoljon arra is a vevő, hogy milyen hatalmas adóssá­got vállal magára azzal, ha cég tulajdonosa lesz. Ha az adóssá­got nem tudja kifizetni, akkor két percen belül felszámolásba viszi a céget. Természetesen olyanoknak érdemes megvenni egy-egy adott céget, akik egyút­tal piacot, termelési lehetőséget vesznek, kialakult kapcsolat- rendszerük, integrációs lehető­ségeik vannak.- Az igen alacsony vételárak miatt felmerülhet a kétség: nem jelenti-e mindez a nemzeti va­gyon kiárusítását.- Az biztosan nem a nem­zeti vagyon kiárusítása, ha az értékesítés után hosszú távra, működő társaság jön létre. A működő üzemek, gyárak, társa­ságok tudnak munkabért, társa­dalombiztosítást, személyi jö­vedelemadót, önkormányzati adót fizetni, míg egy működés- képtelen vállalkozás - ami le­het, hogy a magas vételár és a nagyon magas hitelek miatt ke­rül véghelyzetbe -, ezeket biz­tosan nem tudja fizetni. A ta­nulságokat érdemes lenne ma­gasabb szinten is elemezni. Egy működőképessé tett cég lehet, hogy egy éven belül többet fi­zet be az államkasszába, mint az eredeti vételár volt, adókból, a bérek elköltése után az álla­mot még megillető általános forgalmi adóból, és egyebek­ből. A nemzeti jövedelem szempontjából ez a meghatá­rozó, nem pedig az egyszeri bevétel. Ölyan tulajdonosoknak kel­lene átvenni ezeket a cégeket, akik eredményesen tudják mű­ködtetni. Az a nemzeti vagyon kiárusítása, ha a magas vételár mellett, vagy miatt tönkre men­nek a termelő cégek. Annál is inkább, mert a vevők nagyrészt nem saját erőből vásárolnak. Ha a vállalkozó elbukja a hitelt, bukik a többségi állami tulaj­donban lévő bankrendszer is. A cél csak az lehet, hogy megma­radjanak a munkahelyek, men­jen az élet, működjön a gyár. Ihárosi Ibolya Lesz-e vetőmag? Lesz-e elég vetőmag búzá­ból, őszi árpából, burgonyá­ból, kukoricából és mennyi­ért és milyen minőségben? Ez volt a fő témája a gazda­jegyzőknek tartott heti megbeszélésnek, melyet Lehoczki Mihály, a megyei Agrárkamara alelnöke veze­tett le. A megye gazdajegy­zői jelentést készítettek ar­ról, hogy hol, mekkora terü­letet vetettek már el, illetve készülnek elvetni a gazdák gabonával. Az adatszolgál­tatás még akadozik, mert a termelők nem szívesen ad­ják ki a földterületük nagy­ságát, a termésátlagokat, mert félnek attól, hogy eze­ket esetleg újabb adózásra lehet felhasználni -, pana­szolták a gazdajegyzők. Ugyanakkor adatok nélkül a kamara nem tudja ellátni a feladatát. A szakmai tanács­kozásnak ezúttal több ven­dége is volt, Keszthelyi Ist­ván a Szekszárdi-Paksi Ví­zitársulatot képviselte és az­zal a kéréssel jött, hogy se­gítsék a munkájukat abban, hogy a gazdák érdekeltségi hozzájárulást fizessenek, hi­szen a földek melletti árko­kat tisztítani, kaszálni kell, hogy nagyobb esőzéseknél ne öntse el a víz a földet. Ugyanakkor az érintett gaz­dálkodók a társulat tagjai is lennének, így annak munká­jába is beleszólhatnának. A tanácskozás másik két vendége Elekes Eduárd, a Vetőmag Kft. ügyvezetője és Gábos Attila a Kaposmag Rt. képviselője volt. A ve­tőmag-árakról, a termeltetés helyzetéről, arról hogy hol, mit és mennyiért lehet kapni, a keddi számunkban olvashatnak. Mauthner Tervtúlteljesítés Eredetileg kétmilliárd dollár körüli hitel felvételét ter­vezte a Magyar Nemzeti Bank az idei évre. Mosta­náig azonban - ezt messze meghaladó mértékben - már több mint 2,9 milliárd dol­lárral gyarapodott a hitelál­lomány, elsősorban köt­vénykibocsátások révén - közölte Hárshegyi Frigyes, az MNB alelnöke pénteki sajtótájékoztatóján. Egyút­tal bejelentette azt is, hogy aláírták a megállapodást a legújabb - ezúttal 200 mil­lió svájci frank értékű - kötvény kibocsátásáról. Hárshegyi Frigyes be­számolt arról is, hogy júli­usban a folyó fizetési mér­leg egyenlege már majdnem nullszaldós volt, ami felül­múlja a várakozásokat, és a gazdasági folyamatok pozi­tív alakulását jelzi. Az ország összes külföldi adósságának állománya jú­lius végén 33 milliárd dollár volt, amiből 8 milliárdot a magánszektor tarto­zása tett ki. A magánszféra hiteleinek aránya egyre nö­vekszik az összes adósságon belül, s ezt is kedvező fej­leménynek ítélte a jegybank alelnöke. A nettó külső adósság ja­nuártól július végéig mint­egy 500 millió dollárral csökkent, és összege 21,5 milliárd dollár. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 94,24 Osztrák schilling 13,39 USA-dollár , 133,88 ECU (Európai Unió) 172,84 Egy alföldi petíció utóélete Mit tesz a kormány az aszálykárok enyhítéséért? Még augusztusban petícióval fordultak a földművelésügyi mi­niszterhez Békés, Bács-Kiskun, Csongrád, Jász-Nagykun- Szolnok és Hajdú-Bihar megye mezőgazdasági érdekképvise­leti szövetségeinek vezetői, hogy az aszálykárok enyhítésére te­gyen azonnali és hathatós intézkedéseket. Megkérdeztük a címzettet, mi lesz a hozzá eljuttatott javaslatok sorsa. A levélírók a többi között azt kérték, hogy a kormány nyilvá­nítsa elemi csapás sújtotta öve­zetté a régiót; biztosítson a be­vetett területekre hektáronként 18 ezer, a felszántott területekre 8 ezer forint állami garanciavál­lalással új hiteleket; függessze fel a korábbi kölcsönök vissza­fizetését egy évre és emelje meg az öntözési, illetve a hek­táronkénti termelési támogatás összegét. Lakos László nem látja aka­dályát annak, hogy az öt megye által sürgetett intézkedések ja­vaslat formájában bekerüljenek a kormány elé kerülő aszály­csomäg-tervezetbe. Kivétel ez alól az az indítvány, amely az Alföldet elemi csapás sújtotta övezetté kívánja nyilváníttatni. Ő ugyanis reméli, hogy találnak olyan pénzügyi megoldást, amellyel ez elkerülhetővé válik. A minisztertől megtudtuk azt is, hogy az aszálykárok felmé­rése még nem fejeződött be. A kamara adatai szerint a kár mér­téke, ahol már betakarítottak, meghaladja a 10 milliárd forin­tot, ott, ahol ez még nem történt meg - az előzetes becslések alapján - mintegy 37 milliárd forintot tesz majd ki. A szaktárca csak a végleges adatok ismeretében terjeszti a kormány elé a kár mérséklé­sére vonatkozó intézkedés- csomagját. Az FM-nek többféle elgon­dolása is van. Arról azonban, hogy konkrétan melyik kerül a kormány asztalára, a miniszter szerint most még korai lenne beszélni. Annál is inkább, mi­vel a tervezetet előzetesen egyeztetniük kell az Agrár­kamarával és a pénzügymi­niszterrel. Hogy milyen dön­tés születik majd, az elsősor­ban azon múlik, hogy mek­kora a mezőgazdaságot ért kár, illetve hogy annak mér­séklésére mennyi állami pénz fordítható. A földművelésügyi tárca szeretné még októberben a kormány elé terjeszteni az aszálycsomagot. (újvári) Az építőipar harmada „fekete” A feketefoglalkoztatás elleni közös fellépésre készül az építő­ipari piacon működő négy érdek-képviseleti szervezet. Javasla­taikhoz szeretnék megnyerni valamennyi érintett szakmai és civil szervezet támogatását is. Az Építőipari Dolgozók Szak- szervezeteinek Szövetsége, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövet­sége, valamint a LIGA Építő­ipari, és Vízügyi Szakszerve­zetek Szövetsége közös állás- foglalásban hozta nyilvános­ságra, hogy konkrét intézke­déseket, törvénymódosításo­kat kezdeményeznek a kor­mánynál. A négy szervezet pénteken sajtótájékoztatón ismertette a feketefoglalkoztatással kap­csolatos álláspontját. Az ille­gálisan végzett munka korlá­tozására vonatkozó javaslatuk fő eleme az ellenőrzés erősí­tése, szankciók bevezetése. Kezdeményezik egyebek kö­zött a Büntető törvénykönyv, a foglalkoztatási törvény és a Munka törvénykönyve módo­sítását. A feketefoglalkozta­tásban érintett munkaadókat és munkavállalókat egyaránt szankcionálni akarják. Indítványozzák, hogy a mun­kaadói és a munkavállalói érdek- képviseleti szervezetek is kapja­nak ellenőrzési jogot, hiszen ezeket fokozottan érinti a fekete­foglalkoztatás. Egyes adatok szerint a magyar gazdaság 30-35 százalékát teszi ki az illegális szektor, az építőiparban még en­nél is magasabbra taksálják ezt az arányt: a 130 ezer legális dol­gozó mellett az ágazat eltart to­vábbi 35-50 ezer feketemunkást is. Az érdekképviseleti szerveze­tek hangsúlyozzák: méltányolják a kormány erőfeszítéseit, de azok nem lehetnek hatásosak, ha nin­csenek összhangban az ellenőr­zéssel és a büntető intézkedések rendszerével. _______ÉRTÉK - PAPÍR - TŐZSDE ______ A BUX-index fölfelé bukott Eseménytelenül telt el az elmúlt hét az értékpapír- piacon. A tőzsdét közepes forgalom melletti stagnáló árfolyamok jellemezték. A tőzsdeindex újra átlépte az 1600 pontot és a hét végéig sikerült is e bűvös határ fö­lött tartania magát. Az elmúlt hetek sztárja, az Egis Rt. ismét megdöntötte egyéves rekordját 3455 forin­tos árfolyammal. Tovább esett az OTP Rt. ár­folyama, a hét végén 1020 fo­rinttal zárt. A Humán Oltóanyag Rt. ár­folyama a hét elején emel­kedésbe kezdett - 985 forin­ton nyitott, birtokosainak jó napokat szerzett, de hét vé­gére reményeiket csökken­tette, és ismét megközelí­tette előző heti mélypontját - 945 forinton zárt. A hét nyertese a Grabo­plast Rt. volt, amelynek árfo­lyama - kis forgalom mel­lett - a hét végére 1820 fo­rintig emelkedett. A Pick Rt. árfolyama, bár forgalma biztató volt és emelkedett, később csökke­nést mutatott, 6405 forinton zárta a hetet. A Pannonplast árfolyama megdöntötte 52 hetes árfo­lyamát, egy éve nem állt ilyen jól (1720 forint). Tovább esett viszont a kárpótlási jegy árfolyama, folytatódott a korábbi ten­dencia és 210 forinttal zárta a hetet. A tőzsdén kívüli piacot is a stagnáló árak mellett zaj­lott alacsony forgalom jel­lemezte. A Mól Rt. árfo­lyama a 116-118 százalék közötti sávban mozgott, je­lentősebb tételű eladó rész­vénycsomag azonban nem akadt. A Matáv Rt. (177-179 százalék) árfolyama stagnál alacsony forgalom mellett, hiszen a dolgozói részvény­forrás kiapadóban van. Továbbra sincsenek rész­letes és pontos információk a Mól Rt. privatizációjáról, csak annyi a bizonyos, hogy a vagyonkezelő szervezet még az idén szeretné elkez­deni a magánosítást, hiszen, mint köztudott, az állam- kincstárnak igen sürgősen bevételre van szüksége. Talán némi élénkülést hoz majd a? októberre tervezett, úgynevezett dolgozói rész­vények kibocsátása. A kormány stabilizációs gazdaságpolitikájának eredményeképpen tovább csökkennek a diszkont kincs­tárjegyek hozamai, még ha az előző heti átlagkamatok­hoz képest lassuló ütemben is. Ezen a héten 30,54 száza­lékos hozamra keltek el a 3 hónapos diszkont kincstár- jegyek az aukción. A kiala­kult átlaghozam 30,34 szá­zalékot mutatott. A hét közepén járt le az Antenna Hungária Rt. priva­tizációs pályázatának a be­adási határideje. Megfigyelők körében meglepetést keltett, hogy a pályázatra csak egyetlen külföldi cég adta be jelent­kezését: a francia Telediffu- sion de France. Albrecht Ottó Cashlirte Broker Értékpapír Kft.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom