Tolnai Népújság, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-05 / 234. szám
6. oldal Gazdaság 1995. október 5., csütörtök A megyei orvosi kamara a piaci versenyről A Tolna Megyei Orvosi Kamara Vezetősége 1995. szeptember 28-án kibővített ülést tartott, ahol a kamara jogi szakértője tartott tájékoztatót a finanszírozási jogszabály- változásokkal összefüggően állásukat vesztő közalkalmazottak végkielégítéséről - tájékoztatta lapunkat dr. Hulin István, a megyei orvoskamara elnöke és dr. Józan-Jilling Mihály kamarai titkár. A kérdés aktualitását a Kormány 89/1995. (VII. 14.) rendelete a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról, illetve ennek Tolna megyei vonzata adja. Megállapítást nyert, hogy a közalkalmazotti jogviszonyokat a hivatkozott rendelet miatt közvetve, vagy közvetlenül elveszített egészségügyi dolgozóknak (üzemorvosoknak és ápolónőknek) végkielégítés jár. Ebben a kérdésben a Tolna Megyei Orvosi Kamara támogatja az érintett kollégákat jogos igényeik kielégítésében. Ezzel összhangban a Tolna Megyei Orvosi Kamara áttekintette a fogorvoslásban és a foglalkozás - egészségügyben kialakult jelenlegi helyzetet is. Mind országosan, mind Tolna megyei szinten szükségesnek tartják a díjtételi bizottság állásfoglalását, illetve Tolna megyében egy ilyen bizottság felállítását a Tolna Megyei Orvosi Kamara keretén belül, melynek feladata a tisztességes díjtételek megállapítása lenne. Ezzel biztosítható lenne a tisztességes piaci verseny. A Tolna Megyei Orvosi Kamara foglalkozás-egészségügyi és fogorvos-szakértő véleményének kikérése után, illetve véleménye alapján elítéli azt a tisztességtelen magatartást, amelyet dömping árak alkalmazásával bizonyos egészségügyi intézmények folytatnak. Ez a magatartás csődbe juttathatja a frissen vállalkozásba „kényszerített” kollégákat. Ebben a kérdésben a Tolna Megyei Orvosi Kamara számít a Tolna Megyei ÁNTSZ hatékony hatósági együttműködésére (89/1995. (VII. 14). Korm. rendelet 6. §/3). Mindezek alapján a Tolna Megyei Orvosi Kamara ösz- szeegyeztethetetlennek tartja az ÁNTSZ-ek mint hatóságok foglalkozás-egészségügyi ellátáson alakított vállalkozásait mind közvetett, mind közvetlen formában. Nem tartják megengedhetőnek azt sem, hogy egyes, nem foglalkozás-egészségügyben dolgozó kollégák, ill. vállalkozások foglalkozásegészségügyi szolgáltatásokat hirdetnek a médiákban anélkül, hogy a 27/1995. (VII.25.) sz. NM. rendelet szakmai feltételeinek megfelelnének. A korrekt piaci versenyhelyzet érdekében a Tolna Megyei Orvosi Kamara a Magyar Orvosi Kamarát határozottan felkéri, hogy járjon el az egészségügyi kormányzatnál a 89/1995. (VII. 14.) kormányrendelet megváltoztatása érdekében, hogy a rendeletben (és a privatizáció során később esedékes jogszabályokban is) a mindenkori minimális díjakat tüntesse fel a Magyar Orvosi Kamarával történt konzultáció után. Cégnézőben Bátaszéken Malomipari gépeket gyártanak és szerelnek össze Bátaszéken, a mostani Malomszerelő és Gépgyártó Kft. telephelyén ezelőtt húsz évvel egy építőipari kft. működött, majd a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat vette át. A gazdaság szerkezetének változásával megszűnt, jogutódja a GAMSZOV lett, s gyáregységeként dolgozott a bátaszéki üzem. A privatizáció a GAMSZOV-nak nem tett jót, megszűnt illetve Konkordia Közraktározási Részvénytársaságként működött. 1994 novemberében a bátaszéki üzem kivált és nagyobb részben a dolgozókkal, kisebb hányadában külsősökkel Malomszerelő és Gépgyártó néven kft. alakítottak. A két ügyvezető, Aszmann Béla és Turn Antal mutatta be a még fiatal üzemet. — Sokmmden nem változott az átalakulást követően - mondta Turu Antal -, mivel a felállás már korábban kialakult. A rendelésállomány csökkent, s ehhez kellett igazítani a létszámot is. Fő profilunk malomipari gépek gyártása, illetve azok összeszerelése. Készítettek malmot Mohácson, Karádon, Zsadányban. A kismalmok teljesítménye 24 óra alatt 12-20 tonna. Ez a technológia 30-35 millió forintot is kitesz. Legutóbb a kaposvári Sütév Rt.-nek gyártottak, s állították össze malmot. Malomipari gépeket, malmi szitákat, daragépeket, különböző szerelvényeket, surrantó- csöveket, ciklonokat, elszívórendszereket, porszűrőket - szóval, ami egy malomba kell - a hengerszék kivételével - mindent gyártanak. — Mivel, a gépek fából készülnek, hozzá vasalattal,szükség van az asztalos, illetve a lakatos műhelyre - folytatja a tájékoztatást Aszmann Béla. - A technológiai szerelő részlegünk pedig járja az országot és dolgozik, javít, ahol kell. Az idő rövidsége miatt - viszonylag fiatal üzem lévén - egyelőre Szlovákiával kerültek kapcsolatba, nekik négy daragépet gyártottak, illetve szállítanak. Emellett belföldön is keresik a piacot, de már eddig is értékesítettek. Hogyan alakult az üzem helyzete? Csökkent ugyan a létszám, de munka mindig van. Arra nincs kilátás, hogy a százhúszas létszámra ismét fölfejlesztenek, ami ezen a telepen optimális lenne. A rendelésállomány az elmúlt háromnegyed évben jól alakult, mert a viszonylag nagy adósság teherből az idei kötelezettségüket már törlesztették. Valószínűleg egy minimális nyereséggel zárják az évet. — Mivel malomszereléssel és karbantartással foglalkozunk, a privatizáció nekünk sem tett jót, mert a malmokat privatizálták, s az előző tulajdonosok nem költöttek ezekre. Az új tulajdonos pedig azért nem, mert mihamarabb bevételhez szeretne jutni. Reméljük, ez a felfogás megváltozik, s akkor nagyobb szükség lesz a munkánkra. (péteri) Hírek A Megyéből A kamara emblémája Tolna Megyei Kézműves Kamara Nagy érdeklődés kísérte a pályázatot, amit a Tolna Megyei Kézműves Kamara írt ki, a köztestület emblémájának elkészítésére. A beküldött 16 logo felét igen figyelemre méltónak találta az ügyvezető elnökség, épp ezért nehéz volt a dolguk, amikor dönteniük kellett. A legtöbb szavazatot végülis Reinhardt Attila pályamunkája kapta, s mostantól ez az embléma jelenik meg a kézművesek cégtábláin. Karbantartás az APEH-nál Az APEH Tolna Megyei Igazgatóságának számító- gépes rendszerei október 9- én és 10-én a karbantartás miatt nem üzemelnek. Az alábbi területeken ügyfeleiket nem tudják kiszolgálni a számítógépes háttér hiánya miatt: folyószáma rendezés, adóalanynyilvántartás, adó-és jövedelemigazolás, bevallás javítása. Kérik ügyfeleiket, hogy fenti ügyeikben 1995. október 11-től keressék fel a hivatalt. A műhelyben szitakeretet javítanak Gyáriparosok az adótörvényekről „Nem, szabad az adófizetőket eleve csalóknak tekinteni!” Éles szavakkal bírálta a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének nevében az 1996-os költségvetés tervezetét, illetve a készülő adótörvényeket Széles Gábor, a GYOSZ elnöke egy tegnapi sajtóbeszélgetésen. / Ar- és borkörkép Kevesebb borunk lesz az idén a tervezettnél. Ennek okát Zilai Zoltán, a Magyar Szőlő- és Borkultúra Alapítvány ügyvezetője a kedvezőtlen időjáráson kívül abban látja, hogy a szőlőültetvények megsínylették a mezőgazdaságban zajló szerkezetátalakítást. Az ültetvények öregszenek, területük is csökken, s az új tulajdonosok egy része alig ért a szőlőműveléshez. Területenként és fajtánként változó mértékben, de a szőlő szinte valamennyi betegségének nyomai megtalálhatók a termésen. A mintegy harminc százalékkal kisebb termés nem mindenütt jár együtt a gazdák jövedelmének csökkenésével, ugyanis a kereskedők igen magas felvásárlási árakat kínálnak. A Balaton északi partján például az egészséges rizling kilójáért 36 forintot fizetnek, a Tihany környéki Merlot és Cabemet felvásárlási ára 40 forint. A tokaji borvidéken is egymásra licitálnak a felvásárlók. A 19 cukorfok alatti szőlőért kilogrammonként 35, a 19 fok felettiért pedig 44 forintot fizetnek a szüret előtt megajánlott 27 forint helyett. Az Alföldön viszont a költségeket sem fedezi a 22-30 forint közötti felvásárlási ár. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 93,1102 Osztrák schilling 13,23 USA-dollár 133,74 ECU (Európai Unió) 172,50 Mint mondta, akár pozitív jelzésként is értékelhetnénk, hogy a kormányzat 1996-ban nem törekszik a gazdasági szabályozók teljes átrendezésére, hiszen ez látszólag kiszámítható környezetet ígér. Ám a változtatás hiánya ugyanakkor azt is jelenti, hogy a kabinet nem kívánja betartani a vállalkozások helyzetének javítására tett korábbi ígéreteit. Ez pedig aligha számíthat örömteli fogadtatásra részükről. A következmény: tovább romlik a vállalkozások jövedelempozíciója. Az 1995-re előre jelzett 220 milliárdos veszteségállomány ebben a körben jövőre várhatóan 330 milliárdra nő, ami 50 százalékos pozícióromlásnak felel meg. A gyáriparosok véleménye szerint a költségvetési tervezet néhány javaslata egymásnak ellentmond, egymást kioltja. Csökkenteni kívánják például - 3 százalékkal - a munkáltatók által fizetendő tb-já- rulékot, ugyanakkor a munka- vállalók betegszabadságából a mostani első 10 helyett 25 nap költsége terhelné a munkaadót. A munkavállalók társadalombiztosítási járulékának 2 százalékos emelése pedig azzal járna, hogy az érintettek azonnali bérköveteléssel lépnének fel. Ezek az elképzelések - megvalósulásuk esetén - szembeállítanák egymással a két oldalt, ráadásul éppen most, amikor az Érdekegyeztető Tanács munkája amúgy sem zökkenőmentes a munkavállalók fokozódó megosztottsága miatt - utalt a szakszervezetek háza táján tapasztalható kisebb-nagyobb nézeteltérésekre Széles Gábor. Kitért arra is, hogy Nagy Sándor - akinek elévülhetetlen érdemeket tulajdonít a szak- szervezetek integrálásában - az utóbbi napokban korábbi énjével ellentétes szellemű és hangnemű nyilatkozatokat engedett meg magának. A gyáriparosok nem kívánják minősíteni a Bokros-csomag szociális - azóta erősen megnyirbált - fejezeteit, de a csomag lényegi részeivel egyetértenek - hangzott el a sajtóbeszélgetésen. Továbbra is kérdésesnek ítélik azonban, hogy miképpen fogja a kormányzat a belső adósságállomány rohamosan növekvő kamatterheit visszaszorítani, hiszen semmi jele annak, hogy a kabinet egy mostaninál böl- csebb monetáris politikára akarna áttérni. Ugyancsak helyteleníti a GYOSZ elnöksége azokat a készülő intézkedéseket, amelyek előrehozott költségvetési befizetéseket céloznak - így azt, hogy a tárgyi eszközök áfájának visszaigénylését csak a rendeltetésszerű használatbavétel után tennék lehetővé, és azt is, hogy a munkáltatókat kötelezni akarják az adott hónap adóelőlegének 50 százalékos mértékű - részteljesítés címén történő - megfizetésére. Továbbra is tapasztalhatók olyan törekvések, amelyek vélelem alapján állapítanak meg adófizetési kötelezettséget és az adófizetőket eleve csalónak képzelve, akként is bánnak vele - foglalta össze Széles Gábor a munkaadók egyik legfőbb érdek-képviseleti szervezetének az 1996-os adótörvény tervezetével kapcsolatos kifogásait. Takács Mariann Az 1995. szept. 29. - okt. 3. között érvényes szabadpiaci árak (Ft/kg, ill. db) FORRÁS: f'm-aki Miskolc Kecskemét Szeged Szombathely Debrecen Pécs Burgonya Fejes káposzta Kelkáposzta 40- 45 35- 45 35- 40 40- 48 30- 50 39- 42 18- 25 20- 30 12- 15 20- 35 10- 25 13- 25 30- 40 30- 50 30- 35 30- 58 25- 40 40 Karfiol 50- 80 50- 80 45- 55 68-100 50-100 60- 65 Petrezselyem 60-120 50- 80 65-100 80-120 70-120 60 Vöröshagyma 25- 50 22- 50 : 30- 40 35- 50 22- 50 25- 30 Fokhagyma 70-120 100-160 85-140 140-170 100-180 80-140 Alma 40-120 35-100 60-110 30-100 30-100 50- 80 Körte 50-180 60- 90 50-130 40- 80 40-120 90 Dióbél 600-800600-800 800-1000 1000 600-700 Alig nőttek a keresetek A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete augusztusban 40 894 forint volt, 200 forinttal több, mint júliusban, és 20,1 százalékkal nagyobb mint tavaly augusztusban. Az augusztusi keresetnövekedés üteme kisebb volt, mint az előző hónapokban - állapította meg a Központi Statisztikai Hivatal. Az év első nyolc hónapjában a bruttó kereseti átlag 37 924 forintot tett ki, 20,7 százalékkal többet mint az előző év azonos időszakában. A szellemi dolgozók kereseti átlaga 5^ 072 forint, a fizikaiaké 29 035 forint volt, 21,6 illetve 18,9 százalékkal meghaladva a tavaly augusztusit. Változatlanul a pénzügyi szektorban kerestek a legtöbbet - 67 841 forintot -, és a legkevesebbet a textil-ruházati iparban - 23 808 forintot. A fogyasztói árak 28 százalékos növekedését figyelembe véve a reálkereset 9,7 százalékkal csökkent. Kincstári megrendelők Megalakult a Közbeszerzések Tanácsa A közbeszerzések piaca Magyarországon rendkívül zárt volt, még a hazai vállalkozások számára sem volt mindig hozzáférhető. A november elsején hatályba lépő közbeszerzési törvény nyílt, áttekinthető rendszert ígér, amely őrködik a közkiadások felhasználásának hatékonyságán, a korrupciós jelenségek kizárásán és védi a hazai gazdasági érdekeket. Tegnap a törvény előírásának megfelelően megalakult a 21 tagú Közbeszerzések Tanácsa, amelyben hat minisztérium, a kamarák, az önkormányzati szövetségek, a nyugdíj- és egészségbiztosítás, a gazdasági versenyhivatal, a munkavállalók és a Legfőbb Ügyészség képviseltetik magukat. A működés megkezdéséhez a költségvetés az idén 7,3 millió forintot juttat a testületnek, az 1996-ra tervezett támogatás 60 millió forint. A tanács hivatalos lapja, a Közbeszerzési Értesítő körül kialakult viták miatt a lap kiadására pályázatot írnak ki. A törvény értelmében csak bizonyos értékhatárok feletti beszefzések esetében hoz döntést e testület. A jogszabály a központi állami szervek esetében árubeszerzésnél 10 millió, építési beruházásnál 2Ö millió, építészeti-műszaki terv és szolgáltatás esetén 5 millió forintban határozza meg azt az összeget, amely fölött kötelező a pályázat kiírása, a települési ön- kormányzatokra ennél kisebb értékhatárok érvényesek. A tanács tegnap megválasztott elnöke, Berényi Lajos - az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára - tennivalójukat így foglalta össze: egyetlen felt adatunk azon őrködni, hogy a törvény betűjét és szellemét a bizottság hatálya alá tartozó ajánlatkérők és ajánlattevők betartsák. K. T.
