Tolnai Népújság, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-30 / 254. szám

6. oldal Gazdaság 1995. október 30., hétfő A kistérségek felzárkóztatásáért Zalaegerszeg adott helyet an­nak a Nyugat-dunántúli ren­dezvénynek, ahol a téma „a kistérségi szövetkezések he­lye egy új területfejlesztési in­tézményrendszerben” volt. Az egyik meghívottat, Nagy Ferencet, a Tolna megyei munkaügyi központ tanácso­sát ennek kapcsán kérdeztük. — A tanácskozás meg­szervezését indokolta a rövi­desen az Országgyűlés elé ke­rülő, a térségfejlesztésről és területrendezésről szóló tör­vény. A törvénytervezet jelen­leg ismert változatai a már működő kistérségi társulások szempontjából hoznak majd lényeges változásokat, új in­tézményrendszert, képviseleti formákat alakít ki. A tanács­kozásra meghívták a térség országgyűlési képviselőit, a polgármestereket, a terület- és térségfejlesztésben érdekelt szakembereket. — Miért éppen Zala me­gye adott helyet a tanácsko­zásnak? — Mert Zala megyében már elindult és nagyon szép eredményeket értek el a kis­térségi területfejlesztéssel. Szakmai programokat, üzlet- ember-találkbzókat szervez­nek a már három településen megnyitott irodáikban. Ezek az irodák technikailag jól fel­szereltek, az ott dolgozó szakemberek képzése folya­matosan történik az osztrák kormány támogatásával. Or­szágosan is elismert a zalai önkormányzatok együttmű­ködési szándéka a térség gaz­daságának megerősítésére, felrázására. Szinte példa nél­küli az önálló kezdeményezé­seknek az a lendülete, amelybe a kistelepülések fog­tak. — Mi az, amiben Tolna megye követni tudja ezeket a kezdeményezéseket ? — Megyénkben a nagyon magas munkanélküli rátával rendelkező települések fel- emelkedését, gazdasági fejlő­dését a helyben megfogalma­zott programok segíthetik és ehhez adhatnak támogatást a kistérségi szövetkezetek. Je­lenleg Tolna megyében már szervezés alatt van Tevel, Kisvejke, Závod, Mucsi, Lengyel, Paks, Fadd, Duna- szentgyörgy, Miszla, Nagy- kónyi, Értény, Bogyiszló, Sárszentlőrinc, Belecska, Kisszékely, Dunaföldvár, Nagyszékely, Madocsa, Kop- pányszántó községek térségi szövetségének a megalaku­lása. — Milyen konkrét felada­tokat látnak el ezek a szövet­ségek? — Felmérik a térségben az emberi erőforrásokat, tehát milyen és hány szakmával rendelkeznek az ott élők, mi­lyen a táj ökológiai adottsága, milyen hagyományokkal ren­delkezik a település. Például Értényt vizsgálva: az 50-es, 60-as években itt működött egy téglagyár, 3 malom, 2 vá­góhíd, 1 pékség, 1 sajtüzem és a kisiparosok sokasága dolgozott és élt itt. Jelenleg viszont az aktív dolgozók kö­zül minden negyedik ember munkanélküli. Természetesen én nem azt mondom ezzel, hogy a régi értékrendet kell visszahozni, de a már említett adatok alapján olyan fejlesz­tési modellt lehet összeállí­tani, ami segíthet az ott élők gondjain. Erre kaptunk na­gyon sok értékes ötletet Zala megyéből. Mauthner Megyei agrárkamarai küldöttgyűlés Várakozások és ellenérzések Pénteken délelőtt a Tolna Me­gyei Agrárkamara küldöttgyű­lést tartott Szekszárdon, a Me­zőgazdasági Rt. tanácstermé­ben. Bálint Zoltán elnök be­számolójában ismertette az el­múlt időszak feladatait. Szólt arról is, hogy a tagdíjak besze­dése akadozik és ennek oka, hogy a termelők jelenleg csak egy újabb szervezetet látnak a kamarában, ahol a pénzüket el­kérik. Éppen ezért még na­gyobb felelősséggel, a gazdál­kodókat segítve, a tagok igé­nyeire figyelve működhet az agrárkamara, hogy meggyőz­zék a ma még tartózkodókat is. Jelenleg 2184 regisztrált tagja van a megyei kamarának, ebből 11 részvénytársaság, 81 szö­vetkezet, 188 egyéb gazdasági- társaság és 1904 egyéni gaz­dálkodó. Az egyéni gazdálkodók ré­szére még tagdíj nem került ki­számlázásra. Ennek mértékéről is most döntött a küldöttgyűlés. Eszerint - egy ellenszavazattal és három tartózkodás mellett - elfogadták az alapszabály mó­dosítását is, mely meghatározza többek között a tagdíj mértékét, így a kétmillió forintos bevéte­lig (ez elsősorban az egyéni gazdálkodókat érinti) a tagdíj 4000 forint lesz évente és ez már az idei évre is érvényes. A küldöttgyűlés vendége volt Mészáros Gyula, a Magyar Agrárkamara főtitkára is. Be­szédében elmondta, hogy az ag­rárkamarákkal szemben egy­szerre van jelen a túlfűtött vá­rakozás és az ellenérzés is. Mindkettő érthető, hiszen a kamarai tagdíj nem tetszik a gazdálkodóknak, mert egyelőre nem látnak ebből hasznot. A várakozás pedig azért nagy, mert sokan remélik, hogy a kamara megállítja a mezőgaz­daságban elharapódzó csődtö­meget. A főtitkár hangsúlyozta, a legfontosabb feladat, hogy a tagokat meggyőzzék: értük dolgozik a kamara. Ennek ér­dekében a jelenlegi agrártámo­gatások rendszere helyett el kí­vánják érni, hogy minél széle­sebb kör juthasson a támogatá­sokhoz, ami nem adható, ha­nem adott feltételek mellett au­tomatikusan járna. A piaci sza­bályozáshoz azonnal hozzá kell kezdeni, mert az irányárak meghirdetésével a spekulációt meg lehet törni. Hamarosan hi­vatalos döntés születik arról is, hogy az agrárkamarák megkap­ják-e a terméktanácsok működ­tetését. Még ez évben elindul azaz informatikai hálózat, mely piacfigyeléssel, árprognózissal és pénzügyi tanácsadással se­gíti a gazdálkodókat. Ennek be­indításához a német agrárkama­rák adnak támogatást. Szeret­nék elérni, hogy 1996 végére ez az informatikai blokk már min­den gazdajegyzőnél megle­gyen. Tervezik a „mester vizsga” intézményének az új­bóli meghonosítását is, ami szintén az agrárkamara feladata lesz. így nem kizárt, hogy 97- től a vállalkozói igazolvány megszerzését már ennek a meg­lététől teszik függővé. Szeret­nék azt is elérni, már jövőre, hogy a kamarai tagdíjak össze­gét levonhassák az érintettek az adójukból, mondta a főtitkár. mauthner Munkahelyek születőben Az Európa-szerte növekvő munkanélküliség egyik el­lenszere a vállalkozások támogatása. Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter e tá­mogatások különböző for­máiról tájékoztatott a vál­lalkozásfejlesztési alapít­vány hírlevelében. A munkaügyi központok vissza nem térítendő anyagi juttatást nyújtanak azoknak a munkaadóknak, akik megváltozott munkaképes­ségűek foglalkoztatására szánták el magukat. A tá­mogatás elbírálásakor azok az esélyesebbek, akik más pénzforrásokat - bankhite­lek, állami alapok - is igénybe kívánnak venni. Ha a munkaadó anyagi nehézségei ellenére sem küldi el alkalmazottait, ha­nem részidőben foglalkoz­tatja őket, akkor a kieső munkaidőre járó személyi alapbér ötven százalékának átvállalását kérheti egy évre a munkaügyi központtól. A vállalkozni akaró mun­kanélkülit hat hónapig a já­radékának megfelelő ösz- szeggel támogatják, de a te­vékenységére vonatkozó igazolást be kell mutatnia a hivatalnak. Ha valamilyen tanfolyamra van szüksége, annak költségeit - legfel­jebb ötven százalékig - szintén megtérítik. Ameny- nyiben hitelt vesz fel, a hi­telfedezeti biztosítás költsé­geinek felét legfeljebb egy évre megtérítik. Jó tudni: aki munkanélkü­liből szeretne vállalkozóvá válni, mindegyik támogatási formát igényelheti egy­szerre. B. B. Elégedett a Világbank elnöke Amennyiben a magyar kor­mány gyorsítani kívánja a pri­vatizációt, a bankok magántu­lajdonba adását és az államház­tartási reformot, ezt a folyama­tot a Világbank kész hitelekkel támogatni. A stabilizáció érde­kében tett intézkedések jó be­nyomást keltettek benne. Mindezt az alig kétnapos vil­lámlátogatáson hazánkban tar­tózkodott James D. Wolfen- söhn, a Világbank elnöke fej­tette ki a magyar politikusokkal folytatott tárgyalásai után. A magyar kormány és a pénzintézet között jelenleg két nagy világbanki kölcsönről folynak a tárgyalások: az egyik a pénzintézeti szektor talpra állítását, a másik az ál­lamháztartási reform finanszí­rozását segítené elő. James D. Wolfensohnt fogadta Göncz Árpád is fotó: feb/dióSI A szociális kiadások lefaragása nem segít a gazdaságon Csak a fellendülés hozhat megoldást Folyamatosan csökken hazánkban a nemzeti össztermék (a GDP), az utóbbi öt évben mintegy huszonöt százalékkal. Hiba lenne azonban ehhez a tendenciához igazítani a szociálpolitikai kiadásokat - vallja két neves tudományos kutató. Véleményü­ket már akkor - egy éve - papírra vetették, amikor a Bokros­csomagnak még híre-hamva sem volt. A szerzők - Csáki György, az MTA Világgazdasági Kutatóin­tézetének igazgatóhelyettese, és Orosz Éva szociálpolitikus, az ELTE docense - az azóta el­telt időszak tapasztalatai alap­ján úgy vélik, hogy akkori meggyőződésüket az eltelt hó­napok még inkább igazolták, megerősítették. Változatlanul úgy gondolják, hogy nem szabad a gazdasági visszaeséshez igazítani a jóléti rendszerek támogatását, mi több, az állami kiadások reálér­tékét meg kellene őrizni. Az el­vonások révén biztosan nem indul meg a gazdasági fellendü­lés, téves úton jár az, aki a szo­ciális kiadások drasztikus lefa­ragásától várja a csodát. Az el­lenkező hatást viszont nemzet­közi tapasztalatok bizonyítják. A kutatók feltételezik, hogy a megszorítások hívei abból in­dulnak ki: a szociális kiadások aránya a GDP-hez viszonyítva szokatlanul magas. Ez igaz, csakhogy nem az előbbiek nö­vekedtek, hanem a GDP zsugo­rodott össze. A viszonylag ma­gas arány átmeneti állapotnak tekinthető, feltehetően annak tekintik a pénzügyérek is, s az „ellentmondás” feloldását va­lamennyien a gazdasági fellen­düléstől remélik. A GDP ilyen mértékű csök­kenésekor jogos igényként ve­tődik fel az államháztartás ki­adásainak felülvizsgálata. Megváltoztak ugyanis a társa­dalmi, gazdasági feltételek, nyilván hozzá kell nyúlni a többi között a Családi pótlék, a nyugdíj, a betegellátás rend­szeréhez is. A kutatók azonban nem a kiadások csökkentésé­ben, hanem a szociális rend­szerek reformjában látják a megoldást. Ez pedig nagy kü­lönbség. (der) Határidők cégvezetőknek Október 30.- Adatszolgáltatás a postai te­vékenység és a hírlapterjesztés, valamint a távközlési és műsor- szórási teljesítményekről. November 1.- Vágósertés, vágómarha ál­lami felvásárlásra vonatkozó pá­lyázatának benyújtása. November 5.- Tejtámogatás igénylése.- Társadalombiztosítási, egész­ségbiztosítási és nyugdíjjárulék befizetése.- Betegbiztosítási igazolvány megküldése az illetékes MEP-hez. Feketegazdaság Az 1991/1995. (IX. 27.) Korm. Határozat a kormány feketegazda­ság elleni jogalkotási feladatait ismerteti. A gazdálkodók többsé­gének érdeklődésére számot tartó várható jogszabályváltozások - a teljesség igénye nélkül - a követ­kezők: Az élelmiszertörvény elfogadá­sát követően előreláthatólag 1995 decemberében terjesztik a parla­ment elé a közfogyasztású élelmi­szerek megfelelően engedélyezett előállítására és azok előírásszerű csomagolásban való értékesítésére Vonatkozó végrehajtási rendeletet. Ugyancsak 1995 decemberéig várható az utazásszervezői és közvetítői tevékenységről szóló 2/1992. (I. 13.) IKM rendelet megszigorítása. A módosítás az illegális uta­zásszervezői tevékenységet vég­zők kiszűrése céljából tartalmaz majd új feltételeket. 1995. decemberi határidővel várható az üzletek működéséről szóló 6/1990. (IV. 5.) KeM rende­let módosítása, amely a csak üz­letben árusítható külön feltételek­hez kötött termékéket sorolja majd fel, míg a szakképesítésről szóló 5/1990. (IV. 3.) KeM rendelet szabályainak megváltoztatásával a kereskedelmi tevékenység gya­korlásának feltételei szigorodnak A bankszámlaszám változásokról A Nemzeti Bank Elnöke ez év december 4-i hatállyal el­rendelte a pénzintézetek kö­zötti országos elszámolás­forgalom lebonyolítását végző elektronikus átutalási rendszer bevezetését. Markó Ingnácot, a megyei adóhivatal ügyfélszolgálati osztályának vezetőjét ennek részleteiről kérdeztük. — Az új rendszer beve­zetésével egyidejűleg meg­változnak az adózók bank­számla számai, és megvál­tozik a postai átutalási csekk száma is, melyre az adót be lehet fizetni. Éppen ezért kérjük ügyfeleinket, hogy 1995. december 4-től a „régi” postautalványokat, azaz a 232-vel kezdődő csekket mellőzzék az adó­kötelezettségeik teljesítése­kor. Ehelyett a bankon ke­resztül történő befizetést ja­vasoljuk, de abban az adó­zói körben, ahol a bank­számlanyitás nem kötelező, továbbra is megmarad a postai úton, vagyis a csek­ken történő befizetés lehető­sége, a már megváltozott, az új rendszernek megfelelő számlaszámokkal. — További változás? — Az adóalanyoknak az új elszámolási rendszernek megfelelő bankszámla vál­tozást nem kell bejelente­niük az adóhivatalhoz, mert a pénzintézetek bejelentése alapján azt az APÉH átve­zeti. De ezen egyszeri bank­számlaszám változást köve­tően az adózóknak az új számlanyitást, számlameg­szüntetést, az adózás rendjé­ről szóló törvény alapján to­vábbra is be kell jelente­niük. meg. A fogyasztók védelme érde­kében módosul a minőségvédelem egyes kérdéseiről szóló 2/1981. (I. 23.) BkM rendelet, a vásárlók mi­nőségi kifogásainak intézéséről szóló 4/1978. (III. 1.) BkM rende­let és a használati kezelési útmuta­tóról szóló 2/1984. (III. 10.) BkM- IPM együttes rendelet. A határozat 1995. szeptemberi határidőt írt elő annak a vámjog­szabály-módosításnak az előter­jesztésére, amely a jövedéki ter­mékek exportja ellenőrzési feltéte­leinek javítását, valamint az utas- forgalom ellenőrzésének gyorsítá­sát célozza. Előreláthatólag szintén az idén parlamenti terítékre kerül a pénz­intézeti törvénynek - egyebek mellett - a pénzintézeti tevékeny­ség rendjének javításával foglal­kozó része, mint ahogy az érték­papírtörvénynek (1990. évi VI. tv.) a befektetők biztonságának növelését célzó és az értékpapírok kibocsátásának, illetve tőzsdére kerülésének feltételeit megszigo­rító rendelkezései is. A versenytörvény - a hatály alá tartozó piaci szereplők körének ki- terjesztését jelentő - módosítására vonatkozó előterjesztés ugyan­csak 1995 decemberéig lenne ese­dékes, csakúgy mint a pénztárgép használatára kötelezettek körének bővítését és a nyomtatványok nyilvántartásának átfogó szabá­lyozását megcélzó - a 6/1993. (II. 9.) PM rendeletet érintő - jogsza­bály-módosítás. 1995 novemberéig áll nyitva a határidő a pénzforgalomról és bankhitelről szóló 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet és a kapcsolódó jogszabályok, jegybanki rendel­kezések módosítására. A pénzügyi tárca előterjesztésében feltehetően szerepelni fog, hogy a bankszám­lanyitási kötelezettség hatálya alá eső vállalkozások egymás közötti pénzforgalmát - meghatározott ér­tékhatár felett - csak bankszámlán keresztül lehet lebonyolítani. A jövő évtől várhatóan büntetik a piramisjáték szervezését és a jo­gosulatlan biztosítási tevékenysé­get, míg a rossz minőségű termék forgalomba hozatalára, a zálogfe­dezet elvonására, valamint a jöve­dékkel visszaélésre vonatkozó rendelkezéseket az időközben be­következett jogszabályváltozá­sokhoz igazítják. A küldöttgyűlés elnöksége

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom