Tolnai Népújság, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-25 / 250. szám

4. oldal Megyei Körkép 1995. október 25., szerda — Dombóvár És'Környéke Hírmondó A Vöröskereszt szervezé­sében holnap reggel nyolc órától délután kettőig ön­kéntes véradást tartanak a Dombóvári Városi Kórház véradó állomásán. Egyházzenei áhítatot tar­tanak a dombóvári evangé­likus templomban október 28-án, szombaton délután négy órai kezdettel. A dom­bóvári evangélikus egyház- község presbitériuma min­denkit szeretettel vár a ren­dezvényre, amelyen a Bu- dapest-Kőbányai Kápolna Kórus énekel, és Fabiny Tamás evangélikus lelkész szolgál. Ma még látható Szentkirá­lyi Attila vásárral egybekö­tött kiállítása a dombóvári művelődési ház aulájában, ahol az érdeklődők reggel nyolctól délután hat óráig tekinthetik meg a tárlaton szereplő hatvan zsűrizett műalkotást, közöttük fest­ményeket, kisplasztikákat, és grafikákat is. Munkanélkülieknek, ál­láskeresőknek a Tolna Megyei Munkaügyi Köz­pont dombóvári kirendelt­sége a következő szakmák­ban kínál állásajánlatot: var­rónő, betanított varrónő, üz­letkötő (vállalkozói igazol­vánnyal), konyhai kisegítő, karosszéria lakatos, szak­képzett pék, lakatos, he­gesztő, technológus-gép­ipari technológus, felszol­gáló, géplakatos, gépsze­relő-karbantartó, alkalmi munkára virágkötő, diesel­targonca szerelő, esztergá­lyos, pályakezdő szakács, gipszkarton szerelő, faipari gépmunkás, alkalmi mun­kára mezőgazdasági gépsze­relő, építőipari gépismeret­tel rendelkező villanysze­relő, tehergépkocsi vezető. Az állásajánlatokról bő­vebb felvilágosítást adnak a kirendeltség munkatársai személyesen, vagy telefo­non a 466-338-as számon. Lapunk tegnapi számában beszámoltunk arról, hogy a dombóvári Gondozóház ja­vára tartottak nagy sikerű jótékonysági műsort szom­baton. Az Eletet az Éveknek Alapítvány tovább folytatja e célra az adományok gyűj­tését. Őket elérhetik Dom­bóváron az Arany János tér 2. szám alatt, vagy esetle­ges, megtisztelő és örömmel fogadott adományukat befi­zethetik a Magyar Hitel Bank Rt. 462-10603 számú számlájára a „Gondozóház” jeligét feltüntetve. Örülök, aminek örülnöm kell Tomozer Lajos közel a kilenc­venedik életévéhez vasárnap celebrálta vasmiséjét a dom­bóvári Nagytemplomban. Az ünnepi szertartás pappá szen­telésének 65. évfordulójának méltó megemlékezése volt. Az egyházi szertartás után a ró­mai katolikus plébánián pá­lyatársaival folytatott kötet­len, baráti beszélgetése során nem csak józan gondolkodá­sáról, hanem irigylésre méltó humoráról egyaránt bizony­ságot tett. Vele beszélgettünk hivatásáról, életéről.- Miért választotta élethiva­tásul a papi pályát?- Gyermekkoromban már minden nap ministráltam. Az egyházhoz, a hithez mindig na­gyon közel éreztem magamat, és szüleim, családom is mélyen vallásos volt. Nevelésem ennek megfelelő volt, s szinte magától értetődött, hogy a papi pálya, amit választanom kell.- Hol gyerekeskedett?- Szülőhazámban, Deve- cserben töltöttem gyermekko­romat. Az akkor körülbelül öt­ezer lelket számláló település Veszprém megye egyik járási székhelye volt. Ott négy elemit végeztem, majd tíz éves ko­romban kerültem a veszprémi piarista gimnáziumba, ahol 1926-ban érettségiztem. Ez­után a teológiai tanulmányai­mat is ott végeztem, és 1930. szeptember 28-án szentelt pappá az akkori veszprémi me­gyés püspök.- A veszprémi piarista gim­názium mindig is híres volt ok­tató gárdájáról, az ott folyó ne­velésről. Hogyan emlékszik vissza az ott töltött időre?- Valóban kiváló iskola volt, mind az oktatás, mind a nevelés területén. Abszolút szi­gorúság jellemezte az ottani is­kolai életet, ami mindnyájunk­nak csak testi, szellemi és lelki előnyére válhatott. Szinte kato­nai fegyelem jellemezte a pia­rista gimnáziumot, mégis érez­hető volt a szeretetre méltó jó­ság, segítőkészség az oktatók felől. Szegény gyerek abban az iskolában nem fizetett. Édes­apám iparos ember volt, de odaveszett az első világháború­ban. Édesanyámmal és öcsém­mel maradtam, s úgy kerültem a gimnáziumba. Az első félévi tandíjat befizettük, de az értesí­tőmben már benne volt a máso­dik félév díja, majd a következő nyolc esztendőben soha egy fil­lér tandíjat nem kellett fizet­nem. Persze ehhez hozzájárult jó tanulmányi eredményem is. Nem kellett egy tized fillért ki­adnunk tankönyvekre sem, és a segélyegylettől mindent meg­kaptunk az utolsó falatig.- Hol celebrálta első misé­jét?- Először szülőhazámban, Devecserben miséztem.- Aztán sokfelé vetődött.- Taksonyi káplán voltam először, s még akkor, 1931-ben jöttem először ide Dombóvárra egy ezüstlakodalmas párt es­ketni. Aztán voltam káplán Ka- posszentbenedeken, Pápán, Va- szaron, Tapolcán és 1936-tól egyfolytában nyugdíjazásomig plébánosként tevékenykedtem. Szolgáltam Vesenycetomajon, Pölöskefőn, és 1945-től 1985- ig, vagyis nyugdíjazásomig a legnehezebb időkben Gersén.- Ön akkor tíz esztendeje már bőven túldolgozta a nyug­díjkorhatárt.- Betöltöttem már a 77. évemet akkor, s 55 szolgálati év volt a hátam mögött. De csak azért vonultam nyugdíjba, mert nem volt gondviselőm. Most a székesfehérvári papi otthon la­kója vagyok.- Dombóvárhoz milyen kö­tődése van ?- Ezzel a várossal úgy is­merkedtem meg, hogy a volt tamási plébános, Szebényi Sándor, aki itt érettségizett, né­hány évvel ezelőtt ide hívott ki­segíteni, s azóta néhányszor szintén voltam már itt kisegítő. Szebényi Sándort augusztusban elkísértük több paptársammal ide, hiszen ő akkor aranymisé­jét tartotta a dombóvári Nagy­templomban. Most pedig Far- kasdi András apát, espe­res-plébános meghívásának engedve tartottam itt vasmisé­met.- Az elmúlt hatvanöt esz­tendő bizonyára hozott boldog és nehéz időszakokat is életé­ben. Mire emlékszik vissza szí­vesen, melyik volt pályájának legnehezebb időszaka ?- A második világháború után volt olyan időszak, hogy nem mentem ki az utcára, csak reggel misézni, és az iskolába, amikor a több mint száz gyerek közül mindössze 2-3 volt hit­tanra beíratva. Most ott száz százalékos a hitoktatás, ami jelzi, hogy milyen nagy válto­zás történt az elmúlt néhány évben.- Ez a változás boldogság­gal tölti el?- Annak örülök, aminek örülnöm kell. Hogy gondtala­nul élhetek, megvan a minden­napi kenyerem, a tisztaságom, baráti köröm, és minden amit ezen a földön egy 88 éves em­ber kívánhat.- Ehhez úgy érzem, hozzá kell tenni a szellemi és testi fris­sességet is.- A szellemi frissességet ta­lán más érzi, én magamon nem, de a testi frissesség egyik oka, hogy eddig, hála Istennek még nem kellett pénzt adnom sem orvosnak, sem gyógyszerész­nek.- Találkoznak Önnel még a dombóvári hívők?- Nem hiszem, ha csak nagyböjt idején nem jövök is­mét segíteni. Most már meg kell kérdőjelezni mindent, ami a jövő tartogat, hiszen nem va­gyok fiatal, s bármikor történ­het valami az emberrel. Termé­szetesen amíg hívnak, addig segítek, amit jelez, hogy az el­múlt négy vasárnap mindegyi­kén tartottam misét, s ez a jövő héten sem lesz másként. Nagy László Eletek, értékek megmaradásáért Az elméleti oktatás és a tegnapi gyakorlati bemutató után ma vizsgázik Dombóváron az a közel ötven szakember, aki ha­zánk minden részéről, illetve Romániából és Ukrajnából ér­kezett a városba, hogy nemzet­közi tűzoltókészülék ellenőri tanfolyamon vegyen részt. A tanfolyamot a dombóvári ÁFÉSZ Tűzoltó Készülék- gyártó, Forgalmazó, Javító Üzeme szervezte, amely a nemzetközi hírnevű zágrábi Pastor-Horváth céggel áll part­neri kapcsolatban. A tanfolyamon így ezen cég készülékeinek ellenőrzéséhez szükséges, speciális ismerete­ket sajátították el a részt vevők, akik nem csak a különböző ké­szülékek felépítésével, alkatré­szeivel ismerkedtek, hanem azokkal az új európai szabvá­nyokkal is, amelyek bevezetése hazánkban a jövő év elejétől várható. Hazánkban ez volt az első ilyen jellegű, márkaszerviz tan­folyam, hiszen eddig ilyen ké­pesítést csak külföldön lehetett szerezni, s hasonló jogosítványt hazánkban csak a tűzoltóságok adtak, adhattak ki. A három napos kurzus fon­tossága már csak azért sem vi­tatható, mert több esetben a va­lóban precíz szakmaiságon éle­tek, értékek megmaradása mú­lik. Márpedig a szakmában saj­nos működnek dilettánsok is, és a tűzoltó-berendezések ellenőr­zésének elmulasztása miatt a közelmúltban is számos, nem csak könnyű sérüléssel, hanem halállal végződő baleset követ­kezett be. ni Beethoventől a Beatlesig (Folytatás az 1. oldalról.) Ez azért fontos, hogy a kö­zönség tudja venni a mi vál­tozatunkat. Persze vannak olyan együttesek is, akikről azért nehéz paródiát csinálni, mert eleve hasonló, humoros a szövegük. Ilyen például a Pa Dö Dö.- A szövegeket együtt „szülitek” meg?- Először is kitaláljuk, hogy mit szeretnénk megírni. Ekkor a Tamás, aki tisztára grafomán, nekiáll dolgozni. Leír néhány változatot. Mivel neki nincs autója, mindig bu­szon jár, s ez a legjobb alka­lom erre. Ha valahová megér­kezik, mindig néhány szö­vegkezdeménnyel száll le a buszról. Az ötleteket egyéb­ként együtt dolgozzuk ki. Ám ha valakinek éneklés közben jobb jut eszébe a tervezettnél, akkor megállunk és azt épít­jük be a szövegbe.- A nevetek arra utal, hogy botrányosak szoktak lenni a playback koncertek, vagy va­lami másra?- A botrány azt jelenti, hogy rádöbbentünk: a világon a kezdetek óta minden slágert mi írtunk. Ez így van a Kis éji zenével, vagy Beethoven IX. szimfóniájával is, ami befeje­zetlen, hiszen három lap ná­lam maradt a partitúrából. Persze mi írtuk a Beatles és Rolling Stones dalait is. Szó­val botrányos, hogy mi megír­juk az összes létező slágert, és mások viszik azokat sikerre. Most jött el az a pillanat, ami­kor úgy döntöttünk, hogy az ismeretlenségből kitörünk, s megmutatjuk, hogy a világ minden dala a mienk.- Ez Dombóváron sikerült. Úgy tudom, hogy a közeljövő­ben ismét ide látogattok, s ak­kor már új slágereiteket hoz­zátok magatokkal. Milyen nó­tákon dolgoztok?- Most a Republic kisma­darán, a Fáj a fejemen, Scat­man-en, az FLM Megtalállak még című dalán is dolgozunk. Ezekkel hamarosan valóban színpadra szeretnénk állni.- Produkciótok fontos ré­sze a mozgás. Ez mennyi gya­korlással jön össze?- Azt mondják, hogy mi felszántjuk a színpadot. Itt a kisteremben ez nem volt tel­jesen igaz, hiszen kicsi volt a helyünk. Nem mutattuk be éppen ezért a Boney M. nyolc perces paródiáját, ahol aztán végig pörögni kell. Egyéb­ként, hogy a kérdésre vála­szoljunk, mindig igyekszünk az eredeti koreográfiához iga­zodni, de azért mindenki gon­dolkodik, hogy bele lehet-e vinni valami egyedit is a számba.- Mit szólnak a magyar előadók ahhoz, hogy paródiát készítetek róluk, és melyik az az előadó, akiről akkor sem csinálnátok, ha felkérne rá benneteket?- Pierrot-nak megmutat­tuk a Nincs baj bébi, és egy Pa Dö Dö dal paródiáját, s azt mondta, hogy ha a többi is ilyen lesz, akkor azt csináltok, amit akartok. Ezt a saját szer­zeményeire értette, hiszen ezeknek a daloknak ő az atyja. Sipos F. Tamás szintén így nyilatkozott. A lényeg, hogy mivel nem az együtte­seket, az előadókat parodizál­juk, hanem az általuk sikerre vitt nótából egy egészen más­ról szóló dalt csinálunk, gya­korlatilag senkivel nem va­gyunk haragban. Senki nem mondja azt, hogy nem adom ehhez a nevem, mert sértő. Ugyanúgy megkaptuk Presser Gábor beleegyezését mun­kánkhoz, mint Ákosét, s így valójában elég nagy szeletet tudunk kihasítani a popzene tortájából. Mondjuk Pavarot- tiról nem csinálnánk paródiát, bár a hangunk éppen megvan hozzá.- nagy ­Dombóvári programajánló A Dombóvár Városi Művelő­dési Ház a következő prog­ramokkal várja e héten a vá­ros művelődni, szórakozni, kikapcsolódni vágyó polgá­rait.: Csütörtökön folytatódik a felnőttek hittanja című elő­adássorozat. A színházterem­ben este hét órától kezdődő előadást ezúttal dr. Lukács László, budapesti piarista atya tartja, aki az egyházról beszél hallgatóságának. Pénteken, vagyis október 27-én tartja következő össze­jövetelét a dombóvári Szív Klub. Ezen a Pharmalex cég képviselője, Réz Miklós gyógyszerész Az epasel az in­farktus megelőzésében cím­mel tart előadást, melyre ez­úton is mindenkit szeretettel meghív a klub háziasszonya, dr. Bereczky Mária kardioló­gus főorvos. Ugyancsak pénteken este, nyolc órától a művelődési ház előcsarnokában fellép a Tér-Idő együttes. Az előre láthatóan éjfélig tartó koncert pedig jó szóra­kozást ígér a rockzene fiatal kedvelőinek. Fiatalok szívből jövő kézfogása A dombóvári 596-os számú Wesley János Cserkészcsapat 1994. tavaszán alakult, s tavaly október 23-án 28 ifjú cserkész tett esküt Dombóváron. A ha­gyományhoz híven tegnapelőtt, vagyis ugyanazon az ünnepen ezúttal 22 cserkész tett esküt, hogy a cserkészek tíz parancso­latát megtartja. A csapat tehát gazdagabb lett új tagokkal. No és még valamivel. Dr. Hecker Frigyes, a magyarországi me­todista egyház szuperintendása csapatzászlóval ajándékozta meg a csapatot. Az ünnepélyes csapatgyűlé­sen a Molnár György Általános Iskola aulájában elsőként a fia­talok énekeltek szintetizátor és gitárkísérettel szüleik, hozzá­tartozóik előtt, s jó volt látni, hogy érzik: nem csak úgy van­nak, hanem egy működő csa­pat, egy életképes közösség ba­ráti tagjai, akik nem csupán a tekintélyelv érvényesülése mi­att fogadják el elöljáróik, s tör­vényeik parancsait. Az ünnepségen dr. Hacker Frigyes ökomenikus istentiszte­letet is tartott. Szentbeszédében hangsúlyozta, hogy az élet építkezés, így az építmény mi­nőségét meghatározza az alap és a felépítmény. A csapat fiatal tagjai jó alapra, a hit, a szeretet, a tiszte­let alapjára építhetnek, s törvé­nyeik is azt szolgálják, hogy a felépítmény épp ennyire szilárd legyen. Á cserkészek egyik törvénye, hogy másokhoz gyöngéden, magukhoz szigorúan viseltes­senek. Életük azonban épp e gyöngédségben, és szigorúság­ban teljesedhet ki, no meg a mozgalomban, ami teljes értékű embert formázhat belőlük. A cserkészet ugyanis testi, lelki és szellemi szinten egyaránt fej­leszti az egyént, s nem véletlen, hogy pedagógiai tételként ok­tatják a mozgalom történetét, elveit. A most jobb kezüket fel­emelve kerületi elöljárójuk, Várszegi Csaba előmondására esküt tett fiatalok a világ 15 millió és hazánk 12 ezer cser­készének nagy közösségéhez is csatlakoztak, s szívből jövő balkezes kézfogással őket Szu- hánszki Gábor, a dombóvári csapat vezetője is köszöntötte a kellemes, egyben túlzás nélkül felemelő hangulatú ünnepélyes csapatgyűlésen. Iá A dombóvári rendőrkapitány­ság illetékességi területén a közelmúltban nem történt túl­zottan sok bűncselekmény, és súlyosságukat tekintve sem voltak ezek döbbenetes esetek, ám szokásunkhoz híven e ha­sábokon közöljük a közelmúlt Dombóvár és környékbeli te­lepülések krimikrónikáját. Gázként illantak el a palackok Bizonyára nem palackba zárt szellem volt az, aki október 20-ára virradó éjszaka az atta- lai gázcseretelepre jutott be nem éppen szívesen látott vendég módjára, s természete­sen nem is éppen tisztességes szándékkal. Á telepről hét da­rab kisméretű, és négy nagy propán-bután gázpalackot vitt magával. A gázos ügy elköve­LEBILINCSELŐ tője 80 ezer forint kárt oko­zott. Megbukott az ittas motoros Október 15-én Romett segéd­motoros kerékpárjával a 611- es számú úton bukott fel egy férfi. Nem lökték fel, magától esett el, s ezzel le is bukott, hi­szen a helyszínelés során kide­rült, hogy a maligán inkább ta- szigálta, mint a hevesnek egy­általán nem mondható szél. Áz ittasan vezető motoros nyolc napon belül gyógyuló, könnyű sérüléseket szenvedett. Trabant vagy más: egyre megy Október 21-re virradó éjszaka egy dombóvári lépcsőházhoz tartozó parkolóban leállított tehergépkocsinak törte be is­meretlen tettes a szélvédőjét, majd a kocsiból egy kétszáz­ezer forint értékű rádiótelefont tulajdonított el. Ugyanezen az éjszakán Dalmandon egy trabantot tör­tek fel, s abból különböző ok­iratok mellett egy rádiós mag­nót is elvittek. Ä kocsi tulaj­donosát ezzel 20 ezer forint anyagi kár érte a bosszúságon túl. Kegytárgyakat loptak Szőlőhegyen Még október 9 és 11 között ismeretlen tettes ablakbetörés módszerével jutott be a Dom­bóvár-szőlőhegyi Szent Anna kápolnába, ahonnan külön­böző kegytárgyakat lopott el. A szentségtörő tett következ­ménye százezer forintra tehető anyagi kár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom