Tolnai Népújság, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-21 / 248. szám

1995. október 21., szombat 3. oldal Megyei Körkép Gáz közmű privatizáció: folytatás novemberben Néhány héttel ezelőtt az Ál­lami Vagyonkezelő és Priva­tizációs Rt. vezetői Szekszár- don, a megyeházán tartottak tájékoztatót a az elektromos- és a gáz közművek privatizá­lásáról, annak tudnivalóiról. A rendezvényen a települések polgármesterei vettek részt, azon oknál fogva, hogy az önkormányzatok vagyonrész­juttatásban részesülnek ma­gánosítás esetén. Miután az eltelt időben űjabb informá­ciók váltak ismertté a privati­záció folyamatáról, Tolna Megye Önkormányzata teg­nap újabb találkozóra invi­tálta az érintett huszonnégy település polgármesterét. Á megjelenteket Bohli Antal, a műszaki osztály vezetője fo­gadta, s többek között el­mondta, hogy míg az elekt­romos művek esetében egy­szerű a helyzet - az állami vagyon 25 százaléka mehet át helyi tulajdonba -, addig a gáz közműveknél több variá­ció is lehetséges. Az idevágó rendelkezés értelmében vagy megállapodnak az érintett felek november 30-ig a va­gyonrész 40 százalékának az átadásában, vagy megállapo­dás hiányában életbe lép a la­kosságarányos felosztás. A témakörrel kapcsolatban már most is komoly adatbá­zissal rendelkező megyei ön- kormányzat egyébként vál­lalja ez ügyben a koordinátor, a szervező szerepét, ennek a munkának a részleteiről, il­letve a már elért eredmények­ről november első hetében hallhatnak újabb tájékoztatót a polgármesterek. -szá­Ami téma napjainkban Mi foglalkoztatja a ma embe­rét? Minden, ami hatással van saját életére, családjára és környezetére. Ezt a gondola­tot tette magáévá, és próbál egy-egy témát „körbejárni” a bonyhádi Polgári Kör leg­újabb sorozata, Ami téma nap­jainkban címmel. A szerve­zők nem politizálni akarnak, egyszerűen minden érdeklő­dőnek teret szeretnének adni a véleménynyilvánításra, és szakavatott emberektől vár­nak információkat, válaszokat kérdéseikre. „Szeretnénk csatornákat építgetni közéletünk helyi ve­zetőihez, s hazánk társadalmi­politikai életének nagymeste­reihez. Tesszük mindezt ab­ban a hitben, hogy egy-egy klubbeli est után érthetőbbé válnak számunkra az esemé­nyek, történések, politikai és gazdasági döntések” - tudatja a programsorozat ismertetője. Az első estet október 25- én, szerdán 19 órai kezdettel rendezik a bonyhádi Manyi bárban. Az összejövetelen azt kutatják, lehet-e szerepe a polgárőrségnek a közbizton­ság megteremtésében. A meghívott vendégek dr. László Antal a bonyhádi és dr. Soczó László a szekszárdi vá­rosi rendőrkapitány valamint a polgárőrök. A rendezvényen mindenkit várnak, akinek vé­leménye van a témáról. A so­rozat következő, novemberi estjén az egyházi iskolákban folyó hitoktatásról esik szó. Összevont szocialista taggyűlés Kömlődön Kritikák és javaslatok El nem égett dokumentumok ’56-ról A novemberi kongresszusra hét pontban foglalta össze javasla­tait az MSZP Paksi Választóke­rület Elnöksége. A csütörtöki összevont taggyűlésen jelen volt Zalai Mária, az országos iroda vezetője, illetve Sződi Imre, a körzet országgyűlési képviselője is. Nemcsak javaslatokkal, kri­tikákkal is éltek a résztvevők. Fonyó Lajos választókerületi elnök vitaindítójában többek között a két döntő ígéret - a tár­sadalmi párbeszéd és a szakér­telem dominanciájának - meg nem valósulásáról beszélt. A kormány a koalíciós hatalom­menedzselést a választók aka­rata fölé helyezte - emlékezte­tett rá az elnök. A paksi és Paks környéki szocialisták úgy vélik, a stabili­zációt folytatni kell, de közben folyamatos értékelésre szorul, „mennyire van arányban a gazdasági hozadék a- politikai árral”. Az alapszabály módosí­tásával és a személyi kérdések­kel a jövő évi, ötödik kongresz- szuson foglalkozzanak majd a küldöttek - javasolják a pak­siak. A novemberi kongresszuson Szó'di Imre, Mezősi Árpád, Jan- kovics László és Juhász István képviselik majd a választókerü­letet. -krasznai­Nemcsak az .anyag, a dokumen­tum sem vész el, már legalábbis az, ami a Tolna Megyei Levél­tárba kerül. Az intézmény igaz­gatója, dr. Dobos Gyula 1956- ból származó iratok tucatjait mutatta be a vele készített be­szélgetéskor: olyan hivatalos írásokról van szó, melyekről jó­részt csak a kutatók rendelkez­nek behatóbb ismeretekkel. — A Tolna Megyei Levél­tári Füzetek 1992-ben megje­lent harmadik kötetében László Péter kollégám már foglalko­zott 1956 történetével - lapozta fel a kiadványt dr. Dobos Gyula. — A tanulmány egyéb­ként már a nyolcvanas évek vé­gén elkészült, részben a pártar­chívum dokumentumainak fel- használásával. Ez az irategyüt­tes intézményünkben található. — Mit tartalmaz a csomag? —- Főként jelentéseket, köz­tük egy olyan összefoglalást, melyet 1959-ben készített a megyei rendőr-főkapitányság A Paksi Polgári Kör rendezvé­nyén rövid történeti visszate­kintést követően a településfej­lesztés mai problémáiról szólt a Tolna megyéből - Nagymá- nyokról - származó pécsi vá­rosépítő. A házigazda, Klenk Csaba paksi építész elsősorban az „atomváros” történelmi ér­tékeinek megőrzését hangsú­lyozta. Az előadások utáni vitában dr. Rónaky József önkormány­zati képviselő a város általános rendezési tervének - szerinte - elhibázott közlekedésszerve­zési koncepcióját kifogásolta. Az ágazati szakszervezetek kö­vetelése az, hogy töröljék el a kettős bérszabályozást, és bér­tömegben állapodjanak meg. Pakson egy 25 százalékos bér­tömeg-növekedést tekintenének tárgyalási alapnak. A megbe­széléseken a szakszervezeti ol­dal emlékeztetett arra, hogy amikor a 15 százalékos bérkor­látozás megszületett, az egy 20- 21 százalékos várható infláció mellett fogalmazódott meg, nyomozó osztálya. A 105 olda­las beszámoló a Tolna megyei 1956-os ellenforradalmi mo­nográfia címet viseli. Az anyag elkészítői valamennyi települé­sen feltérképezték az ’56-os történéseket, természetesen a hallgattassák meg csak az egyik fél elve alapján ... — Ismert ez az, összeállítás a kutatók körében ? Igen, hiszen annak idején az ’56-os eseményeket vizsgáló Kahler-bizottság valamennyi megyétől bekérte a dokumen­tumokat, illetve azok másola­tait. Tolna megyében jómagam kaptam meg ezt a feladatot, s körülbelül négy doboznyi anyag használtam fel ehhez a munkához. — A forradalom utáni perek iratanyagai még nem kerültek át a megyei levéltárhoz, jóllehet erről már szó volt. — Ez valóban így van, csakhogy még nem zárultak le bizonyos perújra-felvételi, Mint mondotta, nem szabadna belenyugodni abba a kény­szermegoldásba, amely a főut­cára tereli a teljes forgalmat, elviselhetetlen zsúfoltságot te­remtve. A képviselő úgy véli, egy észak-déli irányú forgalmi rend kiépítése elősegíthetné a történelmi városmag megőrzé­sét. Herczeg József, Paks pol­gármestere szerint a városnak vagy nincs központja, vagy há­rom is van, és ezt az állapotot meg kell szüntetni. A legjobb megoldásnak a Szent István tér - az Erzsébet szálló környéke ­miközben ma már 30 százalék­nál.tart az infláció. így a köve­telés - a szakszervezetek sze­rint - azt a kormányzati célki­tűzést is teljesíti, amely 7-9 százalék körüli reálkereset­csökkentést irányoz elő. Ha ez az álláspont nem jut érvényre, az 15-20 százalékos reálkere­set-csökkenéshez is vezethet, ezt pedig az ágazati szakszer­vezetek nem tudják elfogadni. A kiszivárgott hírek szerint a semmissé nyilvánítási eljárá­sok, melyek nélkül nem léphe­tünk ez ügyben. Amint ez a kérdés megnyugtatóan rende­ződik, máris megpróbálkozunk a levéltári mentéssel. Számítá­saim szerint erre egy-két éven belül lesz lehetőség. — Kijelenthetjük azt, hogy a levéltár mélyén még sok olyan irat „rejtőzik”, ami tovább ár­nyalhatja a megye ’56-os ese­ményeit? — Tény az, hogy a jogsza­bály adta lehetőségek ellenére az intézmény megőrizte a kor­szakra vonatkozó dokumentu­mokat. Megmaradtak a perira­tok és a vádiratok alapját ké­pező rendőrségi vizsgálatok jegyzőkönyvei is, számos név­vel együtt. Igaz, ebben az eset­ben a kutatás már csak megszi­gorításokkal engedélyezhető, tekintettel a személyiségi jo­gokra, arra, hogy ma is sokan élnek a tanúk, vagy azok le- .származottai közül. -szá­városközponttá alakítását tar­taná, mert a vágyak és lehető­ségek nincsenek összhangban, és így a lehetőségek diktálnak. Ha az önkormányzat dolgozna és nem politizálna csodákra is képes lehetne - mondta a pol­gármester, majd azzal fejezte be a hozzászólását: Paks szép nagy falu az atomerőmű mel­lett, és ezzel a ténnyel együtt kell élni. Hajdú János, a helyi MDF szervezet vezetője, önkor­mányzati képviselő arra fi­gyelmeztette a vita résztvevőit, hogy napjaink városrendezési feladata az őrzés és figyelés, hogy ne legyen több elhibázott lépés.-rákosi­helyzetelemzést nagyrészt Suchman Tamás tárca nélküli privatizációs miniszter is elfo­gadta. Elhangzott az is, misze­rint az iparág teljesítménye olyan, ami alapján minden jog­alap megvan ahhoz, hogy egy mindkét fél számára kedvező, kompromisszumos megoldás szülessen. A legutóbbi tárgyaláson megállapodás született arról, hogy jövő hét elején ismét egyeztetnek a felek, s ezen a megbeszélésen jelen lesznek a hasonló helyzetben lévő vegy­ipari és alumíniumipari ágazat képviselői is.-krasznai­Hírek A Megyéből Dr. Dávid Ibolya Belgiumban Az Országgyűlés elnöke kedden Belgiumba, majd Luxemburgba vezet parla­menti küldöttséget. A dele­gáció tagja megyénk MDF- es országgyűlési képvise­lője, dr. Dávid Ibolya is. A küldöttség rangos közjogi méltóságokkal, köztük mi­niszterekkel is találkozik. Tűzzománcok Tengelicen Stekly Zsuzsa tűzzománcai­ból nyílik kiállítás október 23-án, 17 órakor Tengeli­cen, az Általános Művelő­dési Központban. A kiállí­tást - amely október 28-ig, naponta 13-18 óráig tekint­hető meg - Nagy Ferencné polgármester nyitja meg. A tehetséges paksi fiatalokért A „Tehetséges Paksi Fiata­lokért Alapítvány” ma 17 órától rendezi meg díjki­osztó ünnepségét, valamint gálaműsorát a helyi műve­lődési házban. Testületi ülés Pálfán Kedden 14 órától ülésezik a pálfai képviselő-testület. Ezen beszámoló hangzik el a hivatal működéséről, a humán fejlesztési program eddigi tapasztalatairól. Vár­hatóan az ülésen döntenek a falugyűlés időpontjáról is. A zenei nevelésről Lengyelben A zenei nevelés az óvodá­ban, különös tekintettel a családdal való együttműkö­désre - ez a témája annak a szakmai napnak, amelyet a Tolna Megyei Pedagógiai Intézet rendez Lengyelben. A rendezvény október 24- én, délelőtt 10 órakor kez­dődik. Politizálás vagy városrendezés? Válságos állapotban van ma Magyarországon a városépítészet - állapította meg Pakson tartott csütörtöki előadásában Hüb­ner Mátyás, Ybl-díjas építész, főiskolai docens. Pakson már megalakult a sztrájkbizottság A 25 százalék a tárgyalási alap Javában folynak a tulajdonos ÁPV Rt. és a villamosipari ága­zati szakszervezetek között a bértárgyalások. Bár a felek egy­előre még nem túl bőbeszédűek, az alku tárgya azért nagy vo­nalakban ismert. Információink szerint a paksi atomerőműben már megalakult a sztrájkbizottság. Lehalászás Dalmandon A Dalmand Mezőgazdasági Rt. halastavain október elején kezdték meg a lehalászást, s eddig négy tavon fejezték be a munkát - tudtuk meg Horváth Zsolt halászati ágazatvezetőtől. Munka azonban még bőven akad: harminc tóból kell hálóba kerülniük a halaknak. Az időjá­rás egyébként kedvezett eddig a tavaknál dolgozóknak, s a nyári időszakban sem volt olyan je­lentős az aszály, hogy érezhe­tően kevesebb lenne a hal­mennyiség, ami idén közepes­nek mondható az eddigi tapasz­talatok szerint. Ez a mennyiség a számítások szerint 400 ton­nára tehető. A Dalmand Rt. tavaiban egyébként 95%-ban pontyot te­nyésztenek, de a tavak tisztán- tartói az amúrok, s a szemét ha­lak „elpucolói” a süllők és har­csák is képviseltetik magukat a tavakban. A halálomány 15%- át nyugatra exportálják, a többit pedig belföldön értékesítik. A munkát a Dalmand Rt. halászati szakbrigádja és alkalmi mun­kára felvett napszámosok vég­zik. Mint azt az ágazatvezető elmondta, a dalmandi tavakból piacra kerülő halak szépek, na­gyon jó ízűek, és súlyuk vala­mivel nagyobb az átlagosnál. Ezt azok a kereskedők tudják igazolni, akik rendszeres vevői a Dalmand Mezőgazdasági Rt.- nek. Bár az rt. nem kötött előze­tesen szerződéseket a halak ér­tékesítésére, Horváth Zsolt vé­leménye szerint az értékesítés­sel nincsenek, s nem is lesznek gondjaik, hiszen törzsvevőik köre, valamint az export az ér­tékesítés zavartalanságát garan­tálja. -nagy­Szekszárdi diákzenészek a testvérvárosban Bietingheim-Bissingenben járt október első hetében a szekszárdi Kis Big-Band Fűzi János, a Gitárzenekar pedig Erős Árpádné pedagógusok vezetésével. A mintegy negyven főnyi szekszárdi diákzenész a Liszt Ferenc Zeneiskola nemzet­közi kapcsolatainak köszön­hetően október 4-9. között vi- szontlátogatást tett Szekszárd németországi testvérvárosá­ban, ahol családoknál helyez­ték el őket, ami kitűnő alkal­mat nyújtott nekik a német nyelv gyakorlására. A Bietig- heim-bissingeni diák-zené­szek korábban már jártak Tolna megye székhelyén. A szekszárdiak az autóbu­szos utazást fáradalmait kipi­henve szombaton, majd va­sárnap este koncertet adtak a Cronen Centrumban, illetve a Szent Pál templom közösségi termében. Míg a Gitárzenekar klasz- szikus zeneműveket mutatott be, addig a a Kis Big-Band jazzt játszott. A zenekari ta­gokat és vezetőiket állófoga­dáson látta vendégül Bietig- heim-Bissingen polgármes­tere. A koncerteken kívül a szekszárdi diákok kirándulást tettek Stuttgartba, megismer­kedve a tartományi székhely nevezetességeivel, majd meg­tekintettek egy sváb skanzent.-fké­Ülést tartott a szekszárdi gazdasági bizottság Lesznek-e szociális lakások? Egyetért a szekszárdi közgyű­lés gazdasági bizottsága azzal, hogy a város kétszázezer forint­tal támogassa Lúgost. A bizott­ság csak javasol, a döntésre a közgyűlés jogosult. A Kézműves Kamara együttműködési szándéknyilat­kozattal kereste meg a bizottsá­got, amellyel az olyannyira egyetért, hogy ők meg megke­resik a másik két kamarát is ha­sonló ajánlattal. A gazdasági bizottságot gya­korta megkeresik különféle szervezetek mindenféle ajánla­tokkal, amelyek legtöbbször ar­ról szólnak, hogy kisebb-na- gyobb összegű támogatást most kémek, valamiféle jövőbeni, s esetenként módfelett bizonyta­lan előnyökért. Legutóbb is tár­gyalt a bizottság több ilyen té­mát, s többségüket elutasította. Nem utasította viszont el azt az ajánlatot, amely a sportcsarnok működtetéséről szól, de az aján­lattevőtől ennél lényegesen részletesebb javaslatot várnak. Csak annak birtokában lehet megítélni az ajánlat komolysá­gát, előnyeit és hátrányait. Egy vállalkozó csökkentett értékű szociális lakások építé­sére tett ajánlatot. Ebben az esetben is a részletesebb elem­zés mellett döntött a bizottság. Javasolják a szociális bizott­ságnak, hogy ők is foglalkoz­zanak a témával, vizsgálják meg a konstrukciót. A hivatal pedig azt méri fel, hogyan tudna a programhoz a város megfelelő telkeket biztosítani. A döntés ebben a témában is a közgyűlés hatáskörébe tartozik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom