Tolnai Népújság, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-17 / 244. szám

4. oldal Megyei Körkép Tamási, Simontornya És Környéke 1995.Oktobern.,kedd Az ember, akire rátaláltak HírSorok Egyenlő támogatás. Min­den igénylő egyenlő arány­ban kap tüzelőolaj vásárlá­sához támogatást Gyönkön - erről döntött a nagyközség képviselő-testülete múlt heti rendkívüli ülésén. A telepü­lésen a polgármesteri hiva­tal információi szerint 380 körül van azoknak a száma, akik olajjal fűtenek. Gyönk 699 ezer forintot fordíthat a lakossági támogatásra. A gyönki lakosoknak október 31-ig kell kérdőíven beje­lenteni igényüket a támoga­tásra. Helyreállítják a zsidó te­metőt. Halottak napjára rendbe hozza a város ön- kormányzata az elhanyagolt állapotban lévő simontor- nyai zsidó temető, ahol töb­bek közt a Bőrgyár néhai tu­lajdonosa, a Fried-család is nyugszik. A nemrégiben Simontomyán járt világhírű fdmes, Kalános Lajos fel­ajánlotta, hogy a temetőren­dezés költségeit kifizeti. Könnyű László, tamási származású költőnek a Vá­rosi Könyvtárban található hagyatékáról készített ösz- szeállítást a tamási városi te­levízió. A film az október 20-i, pénteki adásban lát­ható. Két baleset történt a hét­végén Tamási körzetében. Szombaton 18 óra 30 perc­kor Pincehelyen egy 15 éves fiatalember ütött el motor- kerékpárral egy gyalogost, akit súlyos sérüléssel szállí­tottak kórházba. Vasárnap reggel a regölyi elágazóban tért le az úttestről egy Audi típusú személygépkocsi, amelynek két utasa könnyű sérülést szenvedett. Állás-Kínáló Az alábbiakban a Tolna Me­gyei Munkaügyi Központ Ta­mási Kirendeltségének október 16-i álláskínálatát adjuk közre. Tamási: 1 fő számítógépes ismeretekkel rendelkező, fő­könyvi könyvelésben jártas könyvelő, gyakorlattal. Iregszemcse: 1 fő ruhaipari üzemmérnök, tíz éves gyakor­lattal. Egy fő szabászati vezető, egy fő szabász, 25 fő varrónő, 25 fő betanított varrónő (hat hónapi betanulási idővel). Felsőnyék: 1 fő varrodai üzemvezető. Dunaföldvár: 60 fő díszmű- kovács. Tamási és környéke: Multi­nacionális vállalat keres 5 fő te­rületi képviselőt. (Folytatás az 1. oldalról.)- Ezt meg honnan tudja? - szól az alkoholfüggők görnyedt hangján. - Hát ez így igaz, 1981 július 1-én szereltem le.- Saját kérésére?- Hát, bonyolult a helyzet. Én jó voltam a honvédségnél, mint szerelő, a repülőgép-szere­lőkkel dolgoztam Taszáron. Nagyon jó voltam, aztán mondta a főnököm, hogy oké, - abban az időben főtörzs voltam, ő meg őrnagy szóval azt mondta, hogy Pali ülj le, mert hanyatt esel. Nem hittem benne.- Ivott?- Persze. Mondjam azt, hogy ott volt hatvan literes hor­dóban kilencvennyolc százalé­kos alkohol? Főztem egy kávét, aztán fele-fele, annyi volt, mint egy rendes féldeci. „Lepihen­tem” a honvédségtől, azt mond­ták, támogatjuk a leszerelési kérelmét, 83-ban a feleségemet is otthagytam. Utána cukor­gyárnál dolgoztam, tmk-laka- tosként, mert amúgy a szak­mám általános lakatos. Ott me­lóztam olyan fél évet.- Család?- Van egy húsz éves lá­nyom. De folytatom. Tudja mi lett ebből? Utána voltam a gép­szerelő vállalatnál a szakmám­ban, aztán meg csöveztem, de hogy meddig . . .- Miért hagyta ott a munká­ját?- Nem tudok sehol sokáig megmaradni. Nem tudom, va­laki megérti-e ezt, mert meg­Indulatoktól sem volt mentes az a múlt hét csütörtökén Értény- ben tartott fórum, melyen a Tolna Megyei Földművelés- ügyi Hivatal és a Tamási Föld­hivatal próbált a nagykónyi termelőszövetkezet értényi tag­jainak segítségére lenni. Az in­dulatok oka: a részarányföldek kimérése, Értényben máig nem történt meg. A késés hátteréről a község­ben megoszlanak a vélemé­nyek. Az egyik szerint a földki­adó bizottság működésképte­lensége miatt nem történt meg a földkimérés, a bizottság tagjai nem tudtak együttműködni, ve­A Vakok és Gyengénlátók Szövetségének tamási baráti körének tagságát köszöntik a város általános és zeneiskolásai október 18-án, szerdán 9 óra 30 perckor a Városi Könyvtárban. unom, kiismerek mindent, az­tán megyek. Kaposváron talál­koztam az egyik rendőrrel, is­mertem, de csak annyit tudok róla, hogy azt mondta, gyöngy­virág, beültetett a kocsiba, benn voltam két órát a rendőrségen. Beszélgettek velem, és azt mondták, hogy menjek a ..., magyarul.- Miből élt, amikor nem volt munkája?- Annyi szemetet, üveget, drótot dobnak ki az emberek, de nem üveggel foglalkoztam én Kaposváron, hanem alumí­nium-öntvénnyel, és rézzel. A Méh-telep stabil volt Kaposvá­ron. Ahhoz képest, hogy a mos­tani rokkant nyugdíjamból, 8400 forintból megvagyok, ak­kor bevittem a Méh-be valami kacatot, háromszáz forintot kaptam érte. Ez sokat ért.- Hogy került Tamásiba ?- Iregszemcsei születésű vagyok, ott lakik anyám most is. A nevelőapámat becsülöm, anyámra meg azt mondom, hogy soha be nem teszem töb­bet hozzá a lábam.- Mikor jött ide?- Van vagy nyolc éve, lehet, hogy tíz is. Olyan is volt, hogy a szeméttelepen éltem. Volt egy házam Tamásiban, kint a szil­váson túl, de volt olyan rossz idő, hogy alig lehetett elmenni. Mondjak valamit? Katona vol­tam, én feltalálom magamat, felnéztem, milyen idő van, ke­restem egy-két újságot és lefe­küdtem. Amikor Barna Sándomé elő­zetője pedig nem hívott össze ülést, sőt nem is jött el Ér- ténybe. Egy másik szerint ez azért történhetett, mert az érté­nyi polgármesteri hivatal nem járult hozzá a földkiadást Nagykónyiban, Koppányszán- tón és Értényben koordináló al­kalmazott munkájának költsé­geihez. Kovács Lajosné, a bi­zottság elnöke úgy véli, hogy az értényieken múlt a késés, 1994 tavaszán ugyanis szerző­dést kötöttek egy földmérő céggel, amely kimérte volna a földterületet, ehhez azonban az értényiek nem járultak hozzá. Mindezen kívül maguk az érté­A rendezvényen Dobrovich Mária, a tamási Rendelőintézet és a pincehelyi Szent Orsolya Kórház igazgatója tart előadást a résztvevőknek az egészség- ügyi ellátás változásairól. A szőr találkozott vele, hosszú vörös szakállat viselt, és job­bára a Skálában töltötte min­dennapjait. - Megtudtuk, hogy a szeméttelepen él egy ember. Amikor megláttuk, teljesen kor­talannak tűnt, igazolványa sem volt. Kiderült, hogy iregszem­csei, nevelt gyerek volt, és nem akar visszamenni a szülői házba. Gondolkodtunk, hogy mit csináljunk vele, az önkor­mányzatnál azt mondták, rak­juk fel másnap az iregszemcsei buszra. Nem ez történt. Beszerezték a személyi igazolványát, meg­indították a leszázalékolását, közgyógyellátott lett. Meg­kapta a rokkant nyugdíjat, al­bérletet szereztek neki, havi kétezer forintért. A nyugdíját Barna Sándomé osztja be Pali saját kérésére, heti ezer forint költőpénzt kap. Takarékkönyve is van. Nem idős, 1948-as szü­letésű, Barna Sándornét mégis úgy hívja: anyám.- Nem minden esetben tud­juk ezt megtenni -r mondja az igazgató-helyettesnő - kény­szerítve nem voltunk rá, csupán az emberség diktálja, hogy te­gyünk valamit ezekkel az em­berekkel. Egyre kisebb az in­tézményünk. Tudunk egy má­sik férfiról, aki a szőlőhegyen él, állítólag egy család hozta ide Pestről, hogy ellátásért dolgoz­zon a házuknál, aztán nem volt rá szükség. Nincs hol laknia, és úgy hallottuk, fél az emberek­től. Őt mindenképpen meg kell találnunk a tél előtt. (tf) nyiek sincsenek tisztában szán­dékaikkal, még ma sem tudni mennyien akarják valóban ki­méretni a szövetkezeti részüket. Eddig húszán vannak azok, akik szeretnék kivenni a föld­jüket. Sok idejük nincsen, 1996-ban már nem lesz bele­szólása a bizottságnak abba, hol legyen a terület. További prob­lémát jelentenek a halastavak, amelyeket a termelőszövetke­zet nem szeretne részaránytu­lajdonba adni. Ez azonban, mint a földhivatal vezetője rá­mutatott, a földalapok kijelölé­sével már nem tartozik a téesz hatáskörébe. Fehér Bot Napján a Kop-Ka Afész egy üzlete, a Fókusz ABC nyújt tíz százalékos áren­gedményt igazolvány felmuta­tása ellenében a baráti kör tag­jainak. Köszöntés a Fehér Bot Napján Késik a földkiadás Értényben Rendőrségi Hírek Ittas vezetők. Az elmúlt héten hat autóstól vették el a vezetői engedélyt a tamási rendőrség járőrei, mert ittasan ültek a volán mögött. Az or­vosi vélemény szerint mind a hat esetben enyhe fokú volt az alkoholos befolyásoltság mér­téke. A sofőrök a szokványos közúti ellenőrzésen akadtak fenn. A tamási rendőrkapi­tányságon jelenleg tizenhat személy ellen folyik eljárás it­tas vezetés miatt, köztük töb­ben „visszaesők”, egy pince­helyi illetőt, aki július 30-án okozott balesetet ittasan, elő­zőén tíz hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a bíró­ság. Gépkocsilopások. Október 12-re virradó éjjel ismeretlen tettes feltört és elvitt egy 1200-as Ladát Tamásiból a Petőfi utca közeléből. A kár értéke mintegy 180 ezer fo­rint'. Egy regölyi hölgy tett felje­lentést nemrég Tamásiban, akinek egy kurdi ismerőse az­zal vitte el Opel Ascona tí­pusú, 140 ezer forint értékűre tartott személygépkocsiját, hogy műszaki vizsgára viszi. Ez május 9-én történt. Az autó azóta sem került vissza gazdájához. A hölgy felke­reste lakásán a férfit, aki nem volt otthon, szomszédai azt ál­lították, hogy a pécsi vásárban van, és az autót rendszeresen használja. A rendőrség sik­kasztás gyanújával folytat el­járást a kurdi úr ellen. Riba Márta, a jelenleg Mosdóson élő festőművész saját szavával „naturalista realizmussal” alkotja műveit. A festészet iskoláját Hincz Gyula tanítványaként járta ki. Tájképei, csend­életei, portréi október 29-ig várják az érdeklődőket a tamási művelődési házban. A nyitott városháza jegyében hozta létre a simontornyai önkormányzat azt az ügyfélszolgálati irodát, ahol munkanapo­kon 7-től 16 óráig négy ügyintéző áll a simontornyaiak rendel- kézésére. Ahogy Tetszik írta: tó* Ferenc Heti Interjú - Könyvtárügy Paradicsom- ígéret F radicsomot alapvetően két módon szokás ígérni: képletesen, - ahová egyszer eljutunk -, és a maga valóságában, ekkor maga a paradicsom jut el hozzánk, a fültő és homlok közti magas­ságban. E sorok írója nemrég utóbbi értelmű ígéretet kapott. Egy ideges úr telefonált kilétét nem fedve fel Póriból, nehezményezve, hogy lapunk karácsonyi ajándéknak nevezte a pári telefonhálózat bővítésének a tamásihoz viszonyított három hónapos csúszását. A Matáv illetékese ugyanis azt ígérte, hogy legkésőbb ez év végén kapcsolhatják be az önerős hálózatfejlesztésben résztvevő páriák állomásait. Nos, ez akárhogyan is nézem, ajándék. Lehet, hogy olyan, mintha a fiamnak majd érettségire vennék távirányítós holdkompot, amit hét évesen ígértem neki, térden állva, istenre és a hazára esküdözve, és még csak annyit sem mondanék, hogy bocs, öreg, elnéztem a zsebnaptáramat. r sztelt Uram, én megértem a felháborodását, önökkel golyóztak. Hogy kinek köszönhetik meg, hogy lemaradtak a listáról, nos erre nézvést nem tudok bővebb információval szolgálni. Ellenben úgy érzem akkor járna el igazságosan, ha nemcsak az újságírót dobálná meg, hanem a Matávot, az Ericssont, a rendszert, a kort, a világpiacot, és a nemzetközi helyzetet is. Csak arra kérem, siessen, mert kifutunk a paradicsom-szezonból. Összefogás: egyrészt, másrészt Az elmúlt héten talán egy kicsit több szó esett a szokásosnál könyvtárakról az Összefogás a könyvtárakért nevű országos akció kapcsán. A rendezvény- sorozat tamási tapasztalatairól a Városi Könyvtár igazgatóját, Miskolczi Zoltánnét kérdeztük.- A cél az volt, hogy bemu­tassuk a könyvtárak új arcula­tát, azt, hogy a könyvtár nem­csak a kölcsönzés és helyben olvasás helyszíne, hanem kor­szerűbb feladatokat is ellátunk - mondta az igazgatónő. — Ezen a téren azt hiszem célt értünk, gondolok itt a multimé­dia-bemutatóra, amellyel a jövő információhordozójára irányí­tottuk a figyelmet. Ekkor sokan látogatták a könyvtárat, igaz, fiatalok és szervezetten. A Xan­tus-emlékkiállítás is ezt a célt szolgálta, rá szerettünk volna mutatni az eddig rejtett értéke­inkre a kutatók és szakdolgo­zók számára, és elég sokan meg is tekintették. Sikerként köny­velhettük el a gyereklátogatók nagy számát. Az egy hét alatt több, mint félszáz új beiratko- zónk lett, és tízszerese volt a gyermekkönyvtár heti forgalma a megszokottnak. A másik cél ellenben az összefogás bizonyí­tása lett volna, ez valósult meg a legkevésbé Tamásiban.- Kiknek kellett volna össze­fogni?- Egyrészt a szakmán belü­lieknek. Mi elmentünk több megyei rendezvényre, de más szakterületek bevonásával nem dicsekedhetünk. Itt a legfájóbb pont a helyi oktatási intézmé­nyek, es konkrétan nevesítve a pedagógusok passzivitása, kö­zömbössége. Mi úgy érezzük, hogy értük vagyunk, és eddig úgy tudtuk, hogy nagyon jó az együttműködés köztünk, most azonban egy hihetetlen passzi­vitást tapasztaltunk.- Minek köszönhető ez?- Talán a mi reklámtevé­kenységünkkel is gond van. Át kell gondolnunk, hogy a ha­gyományos mozgósítás, a sze­mélyre szóló meghívók, a saj­tóban leadott hirdetések, a szó­rólapok nem elegendőek a mai fásult világban.- Ha jól tudom, az olvasók száma évről évre nő, ugyanak­kor úgy tűnik, mintha a kultúra iránti érdeklődés csökkenne. Lehet, hogy mindez csak lát­szat?- A napi forgalmunk azt mutatja, hogy nő az érdeklődés, az információhordozókat töb­ben keresik nálunk. Korábban egy értelmiségi család meg tudta venni magának a könyve­ket, és tudta járatni a szaklapo­kat is. Hasonlóan az intézmé­nyek is tudták járatni a mód­szertani folyóiratokat. Tavaly volt arra példa, hogy az egyik iskola még a Magyar Közlönyt sem tudta előfizetni. Tehát mindenképpen egy gazdasági kényszer tereli őket a könyv­tárba.- A baj ott jelentkezik, hogy most mi sem tudunk megvásá­rolni sok kiadványt. A leg­utóbbi egymillió forintos elvo­nás azt jelenti, hogy szeptember vége óta nem tudunk könyvet vásárolni. (tf)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom