Tolnai Népújság, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-09 / 212. szám

12. oldal Hétvégi Magazin 1995. szeptember 9., szombat Gyógyszerdopping iskolai stressz címén Merénylet a gyerekek ellen Riasztó adatokat hozott nyil­vánosságra a németországi bielefeldi egyetem: egyre több szülő doppingolja a gyermekét gyógyszerekkel. Európa-szerte terjed a tévhit, állapították meg a szakértők, hogy „iskolai stressz és hiper- aktivitás ellen állítólag segí­tenek a fájdalomcsillapítók és az élénkítőszerek”. Ezért tab­lettákkal „kezelik” azokat, akik „félnek az iskolától”. Az egyetem adatai szerint Nyu- gat-Európában: — a 6-14 éves gyermekek közül minden harmadik szed nyugtátokat; — a 12 évesek 40 %-a rendszeresen szed fejfájás el­leni tablettákat, a 17 évesek közül pedig minden második; — valamennyi gyógyszer 15 százalékát 11 éven aluli gyermekek számára írják fel; — a szülők 40 százaléka ad gyermekének doppingsze­reket, ha az iskolában prob­lémák adódnak. Az egyetem felhívja a fi­gyelmet a súlyos következ­ményekre. Gyakran közvetlen gyógyszerfüggőség alakul ki, legtöbbször ezek a gyógysze­rek a pszichiátriában haszná­latos nagy hatású nyugtatok, melyeknek még felnőtteknél is súlyos mellékhatásaik van­nak. A gyermekekre bombaként hatnak: növekedésüket gá­tolja, súlyos fejlődési zavaro­kat okoz, hallucinálnak és idegösszeomlást kapnak. Csevegni is, hallgatni is tudni kell Valószínű mindannyian kerültünk már hasonló helyzetbe: be­lépünk egy terembe, ahol mindenki jókedvűen beszélget, mi vi­szont nem ismerünk senkit. Vagy együtt ott ülünk egy asztalnál olyanokkal, akiket nem ismerünk - és senki sem szól hozzánk. Kínos percek... Wolf W. Lasko düsseldorfi pszichológus éveken át figyelte ezeket a problémákat. Szerinte aki ismeri a csevegés művésze­tét, annak könnyebb dolga van ilyen helyzetekben. Mert min­den beszélgetés úgynevezett „kis csevegéssel” kezdődik és végződik. így jó alapot terem­tünk a beszélgetéshez. íme né­hány példa. 1. Olyan terembe lépünk, ahol már több csoportban be­szélgetnek. Nincs gond, ha is­merőst fedezünk föl. De ha nincs ilyen ember, akkor gyor­san fel kell mérni, melyik cso­port látszik a leginkább nyitott­nak (például valaki kedvesen mosolyog), majd egyszerűen oda kell menni. Ha leküzdöttük ezt az első akadályt, tanácsos addig hallgatni, figyelni a tár­salgást, amíg alkalom kínálko­zik az érdemi bekapcsolódásra. 2. Egy tanfolyamon min­denki az előadóra vár. Senkit nem ismerünk. Érdemes ismét kiszemelni a legrokonszenve­sebb résztvevőt. A legegysze­rűbb a a közlekedésről be­szélni: „Legalább ötször kerül­tem dugóba, mire ideértem”. Valószínű másokkal is előfor­dult ugyanez, így megindulhat a beszélgetés. Ha senki nem re­agál, meg lehet szólítani a leg­rokonszenvesebb idegent, és megkérdezni tőle, melyik téma érdekli leginkább. 3. Az étkezdében ismeretlen nő ül az asztalához, mert nem talált máshol helyet. Ahelyett, hogy görcsösen igyekeznénk másfelé nézni, érdemesebb be­levágni a közepébe: „Ha már itt az alkalom, mutatkozzunk be egymásnak, én X.Y. vagyok...” 4. Először vagyunk üzemi ér­tekezleten, nem látunk ismerős arcot. Ilyenkor meg lehet érdek­lődni a közelben lévőktől, miről is lesz szó, és előreláthatólag meddig tart a megbeszélés. 5. Fontos fogadásra érkezik, látásból sem ismer senkit. Nem szabad pánikba esni. Azzal kell szóba elegyedni, aki első lá­tásra a legrokonszenvesebb. Egyszerűen oda kell menni: „Senkit nem ismerek itt. Tudna nekem segíteni?” 6. A felvonóban mindenki az ajtóra mered, senki nem néz a másikra. Segíthet ilyenkor a ,jól bevált” téma, az aznapi időjárás: „Jó reggelt kívánok, noha az idő nem úgy néz ki, mintha reggel lenne.” Ez ro- konszenvet ébreszt és ránk mo­solyoghatnak. Tudni kell hallgatni is. Aki maga dönt úgy, hogy hallgat, de közben figyel, az nem hat bizonytalannak. De használ­junk ki minden alkalmat a meg­szólalásra, s próbáljunk mindig kapcsolatot teremteni mások­kal, ha lehet. S majdnem mindig lehet. ;y pillanatok A jelen nagy pillanataiban Ön is részt vehet így megteremtheti saját életének jelentős pillanatait. Például egy jó befektetési döntéssel. Magyar Államkötvény 1997IX 2 év futamidő, változó kamato­zás. A kamat mértéke a Diszkont Kincstárjegy mindenkori árfolya­mától függ, és fél évenként kerül megállapításra. Az első félévre érvényes kamat mértéke évi 35,43%. A kötvény kamatozása a kibocsá­tás napján kezdődik, és a lejárat után tovább már nem kamatozik. Jegyzés: 1995. szeptember 4-től 15-ig. Futamidő: 1995. szeptember 20-tól 1997. szeptember 20-ig. Kibocsátási árfolyam: A névérték 100%-a. Azok a befek­tetők, akik az első héten jegyez­nek, a névérték 99,4%-áért juthat­nak a kötvényhez. Kamatfizetési időpontok: 1996. március 20., 1996. szeptem­ber 20., 1997. március 20., 1997. szeptember 20. Befektetése mindig biztonságos A Magyar Államkötvény 1997/X visszafizetéseire és kamataira az állam teljes körű, soha el nem évü­lő garanciát vállal. így pénze töké­letes biztonságban van. Pénze mindig elérhető A Magyar Államkötvény 1997/X - mint az eddig kibocsátott állam- kötvények többsége - a jegyzést követően másodlagos forgalomba kerül. Ez azt jelenti, hogy a futam­idő alatt is napi árfolyamon adha­tó és vehető. Ön eladhatja a tőzs­dén, a Magyar Nemzeti Bank és az OTP Bank fiókjaiban, valamint egyes forgalmazóknál. Megvásár­lása pedig a tőzsdén, a Magyar Nemzeti Bank fiókjaiban, valamint az értékpapír forgalmazóknál le­hetséges. További aktuális információk: 266-6044 Forgalmazó- és kifizetőhelyek: MNB Tolna Megyei Igazgatósága Szekszárd, Augusz Imre u. 7. • OTP Bank Rt. 7101 Szekszárd, Mártírok tere 5-7., Paks, Tamási, Bonyhád, Dombóvár, Tolna • Cooptourist Rt. (a New York Broker Kft. ügynökeként) 7100 Szekszárd, Kölcsey Itp. 160. • Magyar Takarékszövetkezeti Bank 7100 Szekszárd, Augusz Imre u. 11. Magyar Államkötvény 1997/X A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG Pályázzon! Nyerhet! Minden családban vannak kedvenc ételek, édességek. A háziaszonyok leleményes­sége is határtalan: hogyan lehet kevés pénzből finom­ságokat varázsolni, miként lehet hasznosítani a mara­dékokat. Az apukák közül is sokan örömmel tesznek- vesznek a tűzhely körül, hogy egyéni ízekkel lepjék meg a csaladot vagy a bará­tokat. Osszák meg hát re­ceptjeiket olvasóinkkal! A legjobbakat folyamatosan közöljük lapunkban, s emel­lett havonta a beküldők kö­zött praktikus családi aján­dékokat is sorsolunk. Ér­demes hát írni címünkre: Tolnai Népújság, 7100 Szekszárd, Liszt F. tér 3. Biztonsági tízparancsolat Ne váljék áldozattá! Jó tanácsok rendőröktől Sokszor hallunk elképesztő eseteket: hogyan fosztanak ki magányos, idős embereket ol­csó trükköket alkalmazó bű­nözők, miként hatolnak be lakásokba, nem egyszer meg is sebesítenek otthon tartóz­kodó, óvatlan nyugdíjasokat. A következőkben bűnüldöző szakember ad megfogadásra érdemes tanácsokat arra: miként viselkedjenek, mit te­gyenek az idős emberek, hogy ne váljanak bűncselekmé­nyek szenvedő alanyává. 1. A lakása névtáblájára egyedül lakó hölgy ne írja ki a teljes nevét, éppen elég a veze­téknév. 2. A bejárati ajtót még né­hány perces eltávozásnál sem ajánlatos nyitva hagyni. 3. Ha valaki hazatérve kint­ről észreveszi, hogy betörtek hozzá, ne menjen be egyedül a lakásba, mert elképzelhető, hogy a tettesek még bent van­nak. 4. Ha valaki csenget a lakás ajtajánál, nem kell a biztonsági láncot azonnal kikapcsolni, az sem tanácsos, hogy az ajtónyí­láshoz közel álljunk, nehogy megragadhassanak, vagy gáz- sprayval lefújjanak. 5. Vásárláskor nem okos do­log a szükségesnél több pénzt magunkkal vinni, nagyobb cím­letű bankjegyeket lobogtatni. 6. Bármilyen kedves a szí­vünknek, ne viseljünk egy­szerre több drága gyűrűt, láncot vagy más ékszert. 7. Ha hosszabb időre eluta­zunk, ne húzzuk be az összes függönyt, ne engedjünk le min­den redőnyt, s kérjük meg a szomszédot, hogy időnként ve­gye ki a postaládánkból a ne­künk szóló küldeményeket. 8. Lehetőleg ne kölcsönöz­zön pénzt idős ember és ne mér­jen ki bort gyanús alakoknak. 9. Nyugdíjasként se számol­juk fel baráti körünket. A láto­gatók, a vendégek elriasztják a rosszban sántikálókat. 10. Ne tartsunk otthon na­gyobb összegű készpénzt és ne sajnáljuk a költséget biztonsági zár felszerelésére. Ha jönnek az unokák Bevezetés a nyárskészítés, a szalonnasütés titkaiba Falun, városi kertes házak­ban kedves szokás, hogy az érkező vendégeket, unokákat a vendéglátók, a nagyszülők meghívják egy kis szalonna­sütésre is. Igazán hangulatos esti program, nem is kerül olyan sokba és ha jól sikerül, hangulatát majd a hideg tél­ben is felidézhetik. Néhány öt­letet olvashatnak az előkészí­téshez és a sütéshez. Nem szükséges kifejezetten ra­gaszkodni a szalonnához, a vendégek nem mindig szeretik, a gyomruk sem bírja. Helyette érdemes egy kis húst előkészí­teni, lehet akár csirkecomb is. A hús vagy a húsos szalonna mellé hagymát, gombát, krumplit húzzunk a nyársra, sőt kevés zöldséget is mellé rakha­tunk. A nyárs kemény fából ké­szüljön, jól kihegyezve. Süthe­tünk krumplit alufóliával be­csomagolva, parázsban is. Kü- Jön tálba érdemes készíteni uborkát, paradicsomot, papri­kát, ezekkel jobban „lecsúszik” a zsírosabb falat. Ha az esti vacsora véget ért s a gyerekek kormosak, fűfolto­sak, a nagymama igen egysze­rűen eltüntetheti a kellemetlen szennyeződéseket: kenyérbél­lel, kenyérmorzsával kell át­dörzsölni a szennyezett ruhada­rabokat. Só is jó a zsírpöttyre, így aztán nem kell másnap nagy mosást tartani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom