Tolnai Népújság, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-28 / 228. szám

1995. szeptember 28., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal XII. Duna Menti Folklórfesztivál ’96 Egy nap, egy ünnep Szekszárd város alpolgármes­terével, Csáki Bélával a folk­lórfesztivál kapcsán beszél­gettünk. — Milyen tematika tükrö­ződik a szekszárdi rendezvé­nyekben? — Úgy terveztük az 1996. július 9-14. között rende­zendő fesztivál szekszárdi programjait, hogy egy-egy napot egy-egy népművészeti ág ünnepének szánunk. így például a néptánc ünnepének napján magyarországi tánco­kat tanítanánk a vendég cso­portoknak, s ehhez kapcso­lódó filmeket vetítenénk. Szakmai tanácskozás is kap­csolódik hozzá, ami nyilván egy nemzetközi bemutató gá­lára is alkalmat ad. — Ez tehát egy teljes na­pot igénybe vesz. Milyen ün­nepeket terveznek a többi napra ? — Egy másik napot a bor ünnepének szentelünk. A bor­ral kapcsolatos és már jól be­vált eseményeket ekkor is megrendezzük. Lesz tehát borudvar, kistermelők és gaz­daságok bemutatkozásának is helyet adva. Szakmai véle­ménycserének, tudományos tanácskozásnak ugyancsak időt és teret szánunk ezen a napon. — A harmadik napon? — A kézművesség napján, ünnepén az ország valameny- nyi tájegységéről szeretnénk felvonultatni kézműveseket. Kirakodóvásárral, műhely­bemutatóval terveztük. A szakmai tanácskozásra itt is módot adunk. Egy másik nap a népviseletek bemutatását ünnepelné. Nagyon gazdag kiállítási anyagot képzeltünk, ami a különböző kutatások út­ján állt egységes egésznek számító tárlattá. — A népzene biztosan kap egy napot! — Természetesen. Ekkor nemzetközi népzenei koncer­teket terveztünk, népi hang­szerek bemutatásával, vásá­rával. A hangszerkészítés fo­gásainak megtekintésére is adunk alkalmat és arra is, hogy a gyűjtőmunkáról essék szó a szakemberek és érdek­lődők között. — A kisebbségben élő nemzetiségekre gondoltak-e? — Ez ugyancsak önálló program, amikor a magyaror­szági nemzetiségek mutat­kozhatnak be. Ehhez szorosan kapcsolódik a kistérségi szakmai tanácskozás, amikor a különböző térségfejlesztő koncepciókról lehet vitat­kozni, természetesen úgy, hogy az ne legyen ünnep­rontó.-decsi­Az együttélés lugosi receptje A szüreti fesztiválra Lúgosról érkezett küldöttséget Virgil Turcan, a város polgármestere vezette. Tőle kérdeztük, hogy érzi magát itt Szekszárdon egy olyan város polgármester, ahol annyiféle nemzetiségű és vallású ember él együtt? — Úgy érzem itt magam, mintha otthon lennék. Ugyan­akkor mindannyian kötelesek vagyunk számot vetni azzal, mit tettünk, és mit tehetünk még azért, hogy jobban meg­ismerjük egymást, minden hagyományt a két nemzet éle­tében. Ha ezeket nem ismer­jük, becsülni sem tudjuk egymást. S hogy hogyan él együtt annyiféle ember Lúgo­son? A városban minden ki­sebbség rendezvényén, ünne­pén részt vesz a többi is. Sőt, ez semmilyen gondot nem okoz, mert hála a kétféle nap­tárnak, a katolikusok és az or­todoxok egyházi ünnepei nem egyidőben vannak. — Ezt mindig tiszteletben tartották? — Igen, még a Ceausescu- érában is, amikor mint gyár­igazgató dolgoztam, figyel­tem arra, hogy az egyházi ün­nepeken részt tudjanak venni a dolgozók. A kölcsönös megértés jegyében zajlott és zajlik ez ma is, ám mint emlí­tettem, ehhez ismerni kell egymást. — Van-e Lúgoson a mos­tanihoz hasonló nagy ünnep­ség? — Méreteiben és jelentő­ségében hasonlít ehhez a lu­gosi búcsú, amit augusztus 15-én, Mária-napkor tartunk. Erre minden felekezetet meg­hívunk, s együtt ünnepelünk. — Mi a titka annak, hogy ilyen sikeresen „kormá­nyozza" a sokszínű Lúgost? — Sosem szabad olyan helyzetet teremteni, hogy az emberekben a tiltott gyü­mölcs képzete alakuljon ki. Egy példa: jó egy éve megke­restek az RMDSZ képviselői, s segítséget kértek a Duna te­levízióhoz való kábel-rend­szer kiépítéséhez. Segítet­tünk, a kábel kiépült. Vajon mi történt volna, ha nem így teszünk? venter Német szépkiejtési verseny Szekszárdon Százötven diák a selejtezőn FOTÓ: BAKÓ JENŐ A versenyre sokan neveztek Az „Összefogás a könyvtára­kért” országos akcióba a Tolna megyei könyvtárak is bekap­csolódtak, köztük az Illyés Gyula Tolna Megyei Könyvtár. Az első rendezvényre, a német szépkiejtési versenyre tegnap délután került sor Szekszárdon, a Szent István Közösségi Ház­ban. A 150 benevezett diák négy kategóriában mérte össze német kiejtését. A vártnál na­gyobb számban jelentkező diá­kok alig fértek el a Szent István Közösségi Ház nagytermében. A versenyzőket négy kategóri­ába sorolták, az alsó tagozato­sok egy, a felsősök két cso­portba, a középiskolások pedig ugyancsak egy csoportba so­rolva álltak a zsűrik elé. A né­met szépkiejtési versenyre a szekszárdi gyerekeken kívül a megye több iskolájából, Bony­hádról, Bátaszékről, Tévéiről is beneveztek diákok. Az előselej­tezőt követően a 150 induló kö­zül 35 jut a döntőbe, melyre ok­tóber 4-én kerül sor a gyermek- könyvtárban. A legjobban sze­repelő diákok Baranya megyei gyerekek részvételével gálamű­sort adnak október 11-én, a szekszárdi Német Színházban. A házigazda Klaus M. Reiff kultúrattasé lesz. -/. kováts ­Milyen adózók a tengeliciek? A legutóbbi tengelici testületi ülés egyik napirendi pontja volt a helyi adóztatásról szóló be­számoló. A tengeliciek helyi adóként immár 3,5 éve kom­munális adót fizetnek, mely évente körülbelül egymillió fo­rinttal gazdagítja az önkor­mányzatot. A beszámolóban egyebek mellett elhangzott, hogy a tengelici lakosság (he­lyi) adófizetési morálja jónak mondható. Az ülésen sor került a költ­ségvetés módosítására, amelyre többek között a diákotthon megszüntetése miatt volt szük­ség. A képviselők úgy döntöt­tek, hogy az eredeti költségve­tésben szereplő hitelfelvétellel, mint forrással nem kívánnak élni. Ennek következménye, hogy a tengelici tornacsarnok építése idén már nem folytató­dik. Az önkormányzat költségve­tését szintén érintő téma 14 közalkalmazott F-kategóriájába sorolása, amely azonban csak jövőre terheli meg a település kasszáját: az „F-ek” költségé­nek kigazdálkodását ebben az évben az ÁMK vállalta, bérma­radványának felhasználásával. Módosította a képviselőtes­tület a rendszeres nevelési segé­lyezésről szóló rendeletét. A kiegészítésnek köszönhetően ezentúl a gyermekek térítési dí­jaira is megítélhető a rendsze­res nevelési segély. Szociális kérdésekben egyebek mellett beiskolázási támogatásról is döntött a testület. A korábban megszavazott - a tengelici isko­lába járó diákok részére - in­gyenes tankönyvellátás mellett a tengelici, de nem helyi általá­nos iskolába járó tanulók, va­lamint a tengelici középiskolá­sok fejenként 1200 forint beis­kolázási támogatásra számít­hatnak.-es­Választás előtt a német önkormányzat (Folytatás az 1. oldalról.) gyümölcsözőnek értékelte, hi­szen biztosítottnak látszik az anyaország további támoga­tása, mind politikai, mind anyagi téren. — Egyébként azon remé­nyünket is kifejeztük a látoga­tás idején, hogy az Országos Német Önkormányzat bizottsá­gai által kidolgozandó koncep­ciók a rendelkezésre álló esz­közök jobb elosztását teszik majd lehetővé. — Ennek a kívánalomnak a teljesülése bizonyára jótékony hatást gyakorol a a költségve­tésre. Erről is esett szó? — Természetesen. Az el­nökség módosította az Orszá­gos Német Önkormányzat ez- évi költségvetését is, így a ren­delkezésre álló állami támoga­tás 30 százalékát a megyei szervezetek és a regionális iro­dák kapják, a közgyűlés, az el­nökség és a bizottságok műkö­dése 7 százalékot emészt fel. A titkárság fenntartása, a külön­böző projektek támogatása vi­szi el a maradék hatvanhárom százalékot. — Született-e döntés szemé­lyi kérdésekben? — Ez a munka a szeptember 30-i, Pécsett sorra kerülő köz­gyűlésre vár, itt választják meg a résztvevők az Országos Né­met Önkormányzat új elnökét. A korábbi elnököt, dr. Kalten­bach Jenőt megválasztották a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosá­nak, így ő lemondott másik funkciójáról. Az elnökség a posztra egyhangú szavazással Kerner Lőrincet, az eddigi gaz­dasági helyettest javasolja. Hírek A Megyéből Tanévnyitó a főiskolán A Gábor Dénes Műszaki In­formatikai Főiskola szek­szárdi tagozata tanévnyitó ünnepségét tartja ma dél­után 4 órai kezdettel az Ily- lyés Gyula Pedagógiai Fő­iskola „E” épületének nagy­előadó termében. Kertészet-avató Palánkon A Szekszárdi Kolping Is­kola kertészetének szentelő- jére kerül sor a palánki te­lephelyen október 6-án, pén­teken, délelőtt 10 órai kez­dettel. Ezt követően 11 órá­tól hálaadó szentmisét tarta­nak az újvárosi római kato­likus templomban. Gyermekek Háza: Játékország Több mint 20 féle logikai és ügyességfejlesztő fa-játékot tekinthetnek meg és próbál­hatnak ki felnőttek és gye­rekek a szekszárdi Gyerme­kek Házában ma reggel 8 órától délután 6 óráig. A já­tékok többsége asztali játék, akad közöttük kicsinyeknek összerakható óriás-építő, puzzle és társasjáték. Min­den érdeklődőt szeretettel várnak. Táncoskedvűeket vár a ZUG Bartina-táncházat tartanak a szekszárdi ZUG-ban szep­tember 29-én, pénteken, este 9 órai kezdettel, ahová minden táncoskedvű érdek­lődőt várnak. Darvas Ferenc nagykanizsai estje Darvas Ferenc szekszárdi költő tegnap Nagykanizsán, a Hevesi Sándor Művelő­dési Központban vendéges­kedett. A bemutatkozó est keretében életéről, művei­ről, valamint munkásságáról vallott a szépszámú érdek­lődőknek. Vízgazdálkodás a Sárközben Kerekasztal-beszélgetésre kerül sor október 2-án, hét­főn Decsen, a faluházban, melynek a témája a Sárköz vízgazdálkodása lesz. A be­szélgetésen részt vesz a me­gyei földművelésügyi hiva­tal, a vízügyi igazgatóság, valamint a Szekszárd-Paksi Vízitársulat illetékese is. Amiről a szekszárdi közgyűlésen szó volt Közalapítványok létrehozása, autóbuszvárók építése Húsz napirendi témát vitatott meg a szekszárdi közgyűlés keddi összejövetelén. A lap­zárta után tárgyalt témákról az alábbiakban adunk tájékozta­tást. A képviselők elfogadták a tüzelőolaj-felhasználás lakos­sági költségeinek kiegészíté­sére és gazdaságosabb fűtési módra történő átállás támoga­tására kidolgozott tervezetet. A tüzelőolaj költségtámogatás iránti igényt december 15-ig lehet benyújtani a polgármes­teri hivatalhoz. Áttekintették és elfogadták az „Informatika a katasztrófa- védelemért közalapítvány” alapító okirat-tervezetét és el­fogadták. Engedélyezték a Ga­ray Centenáriumi Alapítvány létesítését és elfogadták a közoktatási intézmények ala­pító okiratainak felülvizsgála­tára, a változások átvezetésére előterjesztett javaslatot. Ugyancsak elfogadásra került a közterületek elnevezése és a városi fenntartású középfokú oktatási intézmények 1996/97 tanévi létszám- és profil-mó­dosítási terve. A testület zárt ülésen tár­gyalta a közgyógyellátási ügyben érkezett fellebbezése­ket, a Népbolt Rt.-vel kötendő megállapodást és a város tu­lajdonában lévő lakásra egy bérlő kiválasztását. Dr. Tollár Tibor képviselő javaslatára a napirendek közé felvették a Bródy S. utcában és a Béla téri templom előtt létrehozandó fedett buszváró kérdését. A magvalósításra a költségek felmérése után, októberben visszatérnek. Ugyancsak napi­renden kívül a testület vissza­vont két céltámogatási kérel­met -, a szekszárdi Minta-la­kótelepen ivóvíz gerincveze­ték építését, valamint a Béke­telepen szennyvízcsatorna megépítését -, mert a beruhá­zásokhoz szükséges önerőt a város nem tudja biztosítani. /. kováts Évkönyv az ötvenedik évfordulóra Alapításának 50. évforduló­ját ünnepli a bonyhádi Per- czel Mór Közgazdasági Szakközépiskola. A megem­lékezések ma kezdődnek és három napon át tartanak. Ma az alkalomból megjelenő évkönyvet mutatjuk be. A kötetet sikerült úgy ösz- szeállítani, hogy nemcsak az egykori diákoknak és tanárok­nak izgalmas élmény a benne való lapozgatás, hanem a tér­ség közgazdasági szakembe­rei, illetve a bonyhádi lokál- patrióták is találnak benne ér­dekes olvasnivalót. PercZel Mór, a közgazdász címmel Solymár Imre tanul­mánya nyitja a kiadványt. Dr. Kolta László helytörténész - aki egyébként 1951 és ’52 kö­zött az iskola élén állt - Az is­kolaalapítás és szakjellegének kialakulása címmel ír dolgoza­tot. Benne a Tolna-Baranya- Somogyi Evangélikus Egy­házmegye bonyhádi gimnázi­umától - amelyből az iskola jogelődje megalakult - a De­mokratikus Ifjúsági Szövetség megalakulásáig követhető nyomon az alma mater törté­nete. Dr. Kende Ferenc - aki hosszú ideig volt az intézmény igazgatója - Hagyományte­remtés címmel az 1952 és 1972 közötti időszakról ír, az őt követő direktor, Ezer Mi­hály pedig a hetvenes évek történéseit, változásait tárja fel. A jelenlegi igazgató, dr. Bábel Ernő a legutóbbi évtized krónikáját adja az olvasó ke­zébe, amelyben kitér a diákok sikereire. Balogh István, az is­kola tanára azokat a fejleszté­seket mutatja be, amelyek az irodai munkák gépesítésének megismertetését és oktatásuk lehetőségének biztosítását cé­lozzák. Dr. Kiszler Gyuláné és Pál Lászlóné a kollégium tör­ténetéről ír a kötetben, dr. Pfe­ifer Mária, az intézmény nyugdíjas tanára - aki szakfe­lügyelőként és egyetemi okta­tóként is elismert szakember - személyes hangú visszaemlé­kezést ad közre. A kiadványban helyet ka­pott az intézmény dolgozóinak és tanulóinak névsora, az egy­kor érettségizettek nevei, az iskola igazgatói és kiváló di­ákjai. A kötetet dr. Bábel Ernő szerkesztette. Hangyái

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom