Tolnai Népújság, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-21 / 222. szám

4. oldal Megyei Körkép — Dunafölpvár, Paks És Környéke 1995. szeptember 21., csütörtök Hír-Blokk Kvízöntő címmel holnap új vetélkedő műsor indul útjára a paksi televízióban. A műsorve­zető-házigazda Komáromi Já­nos lesz, míg az első három versenyző: dr. Csuta Tamás, Somogyi András és Rákosi Gusztáv. A vetélkedőt 19 órától láthatják a nézők. Gazdit keres a paksi kutya- menhelyről egy 1 éves német­juhász-keverék szuka, öt 5 hó­napos törzskönyvezett közép- schnauzer, két 4 hónapos vizsla-keverék, egy féléves tacskó, valamint négy keverék kölyök. A paksi menhely szám­laszáma: KHB, Paks 432- 10958. Danaföldváron az önkor­mányzat nagyon szorgalmazza, hogy október 15-ig, a fűtési szezon kezdetéig, valamennyi orvos elfoglalja helyét a nem­rég átadott egészségházban. El­sősorban a gazdaságos üzemel­tetés szempontjai miatt. Szintén földvári hír: az el­adásra szánt önkormányzati in­gatlanok iránt meglehetősen ki­csi az érdeklődés. Az illetéke­sek ezt elsősorban a nem eléggé széleskörű tájékoztatásnak tud­ják be. Györkönyben a legutóbbi tes­tületi ülésen munkahelyi elfog­laltságai miatt dr. Zsednai Jó­zsef lemondott pénzügyi bizott­sági tagságáról. Pusztahencsén hétfőn 16 órá­tól ül össze a képviselő-testület. Szó lesz az orvosi ellátásról, ezen belül a központi ügyeleti díjakról, valamint a sportegye­sület működéséről. Ugyancsak hencsei hír, hogy egyszeri olaj­fűtés támogatásra 332 ezer fo­rint áll az önkormányzat ren­delkezésére. A népszavazásról szóló be­számoló, az első féléves gaz­dálkodás értékelése, valamint a gondozási központ vezetőjének tájékoztatója lesznek a keddi kajdacsi testületi ülés főbb té­mái. Bővítette könyvtárát a paksi Móra Ferenc Általános Iskola. Ez egyben átalakítást és állo­mánybővítést is jelentett. Erre a célra a Nemzeti Kulturális Alap Könyvtári Szakmai Kollégiu­mától pályázati úton 60 ezer fo­rintot nyert az iskola. Lesz képeslapja Dunaszent- györgynek. Az önkormányzat egy budapesti cég ajánlatát fo­gadta el. Az anzikszon - mint megtudtuk - három fekete-fe­hér, Szentgyörgyre jellemző fotó lesz majd látható. Régen egyébként már volt saját képes­lapja a községnek. Az orosz atombomba városa, avagy ahol az első nukleáris katasztrófa történt Ma is szögesdróttal védik a titkot (Folytatás az 1. oldalról.) Mint megtudtuk, Ozerszk zártságából adódóan tökélete­sen önellátásra rendezkedett be, saját mezőgazdasággal, iparral éppúgy rendelkezik, mint például színházzal. Hosszú ideig a város vezetése közvetlenül az atomenergeti­kai minisztérium alá tartozott. A mai napig csak külön enge­déllyel lehet ki- és bejutni, és a szögesdróton kívül még egy katonai ellenőrző zóna zárja el az illetéktelenek útját. Elhangzott az is, hogy a hadi-nukleáris üzem a város költségvetésének 65-70 száza­lékát állja. Csak összehasonlí­tásként, az atomerőműnél ugyanez az arány mintegy 30- 35 százalékra tehető. Nem csoda, hogy Kováts Balázs, a PA Rt. Tájékoztató és Láto­gató Központjának vezetője - tréfából - fordítási hibára gyanakodott. A találkozót követően né­hány kérdés erejéig Mihail Korjakin lapunk rendelkezé­sére állt. — Tulajdonképpen mi tör­tént majd’ negyven évvel ez­előtt a gyárban? Mi okozta a nukleáris katasztrófát? — Valami hiba folytán a hulladéktárolóban megkezdő­dött a láncreakció, ami miatt az egész felrobbant, és a tároló teteje a levegőbe röpült. Ter­mészetesen nem fény- és hangjelenséggel járó hagyo­mányos robbanást kell elkép­zelni. Radioaktív felhő kelet­kezett, amit a szél aztán to­vább vitt. — Csernobilban játszódha­tott le valami ehhez hasonló? — Igen, csak Csernobil tragédiája az volt, hogy ott egy sűrűn lakott területet érintett, míg nálunk a széljárás jóval ritkábban, lakott helyek felé vitte a felhőt. így is megköze­lítőleg 18 ezer embert kellett kitelepíteni. Érdekes egyéb­ként, hogy még ma is vannak olyan távolabbi területek, ahová tilos a bejárás, ugyan­akkor Ozerszk a széljárás mi­att nem károsult. — Áldozatai voltak a rob­banásnak? — Elsősorban azok közül, akik részt vettek a kitelepítés­ben. Akkoriban még nem volt gyakorlati tapasztalat, hogyan is kell viselkedni, mit kell csi­nálni veszélyhelyzetben. Azok a kiskatonák, civilek jártak rosszul, akik ebben részt vet­tek. — Azt meg lehet szokni, hogy szögesdrót mögött él egy város? — Ebben a kérdésben tar­tottunk egy népszavazást. A lakosság kilencven százalék úgy foglalt állást, hogy marad­jon a szögesdrót. Ugyanis ez­által védve vagyunk az Orosz­országot mostanában annyira jellemző bűnözési hullámtól, másrészt gazdasági helyze­tünk is jobbnak mondható az átlagosnál. •krasznai­Október 6-8, falunapok: Duna-holtág, borfesztivál, fogathajtás Regős Gábor: „Találjuk ki Bölcskét!” Október 6-8. között második alkalommal rendezik meg a Bölcskei Falunapokat. A háromnapos program alappillérei ezúttal a Duna-holtág rehabilitációjának témaköre, a bor- fesztivál, illetve a kettesfogathajtó verseny. Regős Gábor, a faluvédő társaság elnöke a falunapok előzményeiről szólva egy „alig” hétszáz évvel ezelőtt íródott levélre emlékeztetett. — Tulajdonképpen úgy kez­dődött ez az egész, hogy a képviselő-testülettel „megren­deltünk” egy helytörténeti ku­tatást régészektől, történészek­től. Ennek során dr. Havassy Péter történész a Széchenyi Könyvtárban rátalált egy ok­iratra; ezt III. András király Bölcskén írta. A levél, amely egy soproni ügy kapcsán író­dott, 1291. október 7-i kelte­zésű. Dr. Havassy ezért azt ja­vasolta a testületnek, hogy ok­tóber hetedikét nyilvánítsuk a falu napjává. — Az azért érdekes, hogy hétszáz év elteltével alakul ki valaminek a kultusza. — Most olyan világot élünk, hogy ha nincs hagyo­mány, akkor teremtünk. En­nek egyik eszköze a tavaly szeptemberben harminc­negyven fővel megalakított Bölcskei Honismereti és Falu­védő Társaság, amely egyesü­leti formában működik. Ez a mai lokálpatriotizmust hiva­tott előtérbe helyezni. Mert igenis hétszáznégy éve itt járt az utolsó Árpád-házi király, a régészeti leletek pedig azt mu­tatják, Bölcske mindig is la­kott település volt. Tehát nem egy gyökértelen, múlt nélküli település. — Tavaly az elckészüle- tekre nem sok idő állt rendel­kezésre. — Ahhoz képest, hogy alig néhány hetünk volt felké­szülni, jól sikerült a rendez­vény. Akkor fejeződtek be a kétéves helytörténeti kutatás munkái, és két könyv el is ké­szült a Bölcskei jegyzetek so­rozatból. Ezeknek kiadása, megjelentetése a falunapokra esett, ahol bemutatták a hely- történeti kutatásokról szóló videofilmét is, valamint első ízben itt adtuk át a „Bölcské­ért” éremmel együttjáró dísz­polgári címet. Ugyancsak a tavalyi eseményen tettük le a leendő római kori kőtárnak az alapkövét is. — Mennyiben lesz más az idei rendezvény? — Az idei falunapok mindhárom napján lesz közér­deklődésre számottartó ren­dezvény. Azaz a társadalmi események mellé olyan vonzó eseményeket szervezünk, amelyek később akár üzletileg is kedvezőek lesznek. Ki kell találni az országot, ezt annak idején Hankiss Elemér reme­kül megfogalmazta. Hát talál­juk ki Bölcskét! Mit is tudunk itt produkálni? Nagyon jó bor van Bölcskén, olyanok mond­ják, akidnek én ezt el is hi­szem. Ha ilyen sok a jó bor, adjuk el, kereskedjünk, meg­gazdagszik belőle, aki ter­melte, ez meglátszik rajta és a községen is. Ha van ló, lóte-. nyésztés, lósport, szervezzünk ezekre az alapokra is. Október 7-én tehát rendezünk egy bor- fesztivált, másnap pedig egy kettesfogathajtó versenyt. — A programtervezetből tudom, hogy a falunapokon is téma lesz a bölcskei Duna-hol­tág ügye. — Az első nap délelőftjére tervezünk egy környezetvé­delmi tanácskozást. Ide meg­hívunk jónéhány érdekeltet, a figyelemfelkeltés nem is tit­kolt szándékával. Aki egy ki­csit is foglalkozik Bölcskével, azt tudja, az elmúlt esztendők­ben mekkora erőfeszítéseket tettünk a holtág és környéke rehabilitációjának érdekében. Ez, mondhatni, szívügye a bölcskeieknek.-krasznai­Györköny: startolt a falutévé A Györkönyi Falutelevízió múlt héten debütált; a helyi ká­belrendszeren mintegy 250 la­kásban láthatták a műsort. Ki­csit szokatlan, de igaz, a stáb nagyrésze pedagógus, ráadásul egy kivétellel valamennyien nők. Budainé Kántor Éva fő- szerkesztő és Szabó Zoltánná munkatárs elmondása szerint már tavasszal felmerült a helyi tévé ötlete, de csak nyáron tör­téntek ez ügyben konkrét lépé­sek. Amelyek elsőre nem is vol­tak túl biztatóak, hiszen pénzt nem tudott adni az önkormány­zat, és hát akadt, aki megfo­galmazta kételyeit is: kell-e egy ilyen kis falunak televízió? Mindenesetre a kezdemé­nyezők nem sokat meditáltak ezen, már augusztusban meg­kezdték az előkészületeket. Sa­ját videokamerával rögzítettek eseményeket - például a nem­zetiségi napokon is forgattak -, majd szeptember 13-án este a község nagyrésze láthatta a bemutatkozó az adást. Termé­szetesen az igencsak szegényes techikai háttér kihat a minő­ségre is, ennek ellenére megle­hetősen jó volt a visszhang. Mint megtudtuk, kéthetente szerdánként lehet majd látni a falutelevízió műsorát, amely igyekszik képet adni vala­mennyi fontosabb helyi törté­nésről. Az alkotók témahiánytól nem tartanak, legfeljebb csak időhiánytól. Az is tény, hogy jelenleg egy fillérrel sem ren­delkeznek, miközben olyan nagyratörő terveik lennének, mint egy keverő, egy kamera. A kincskeresők alapítványa A paksi Móra Ferenc Általá­nos Iskola iskolaszéke a tava­lyi tanév végén létre hozott egy alapítványt. E hónapban a pályázati kiírások is elké­szültek. Kecskeméti Gyuláné- val, a kuratórium titkárával és Till Józsefné igazgatóval beszélgettünk. —- A Kincskeresők Alapít­ványnak elsősorban az iskolá­ban folyó pedagógiai munka támogatása a célja - mutat rá Till Józsefné. — Ezt a célt a nevelő munka hatékonyságá­nak ösztönzésével tudja az ala­pítvány szorgalmazni. Kiemelt hangsúlyt kap a tehetséggondo­zás, valamint a tanulók szociá­lis hátrányainak enyhítése. Természetesen nem véletlen a Kincskeresők névválasztás sem, hiszen a Móra Ferenc Ál­talános Iskoláról van szó. Más­részt utal egy kicsit arra is, hogy a kincset, azaz a tehetsé­get keressük. — Egy alapítvány általában akkor képes betölteni a felada­tát, ha a számláján van némi pénzt is. — így igaz - bólint a kura­tórium titkára. — Az iskola­szék vállalta magára a támoga­tók felkutatását. A PA Rt., a Bagi Kft., a Welding Kft., a he­lyi Takarékszövetkezet és a DunaCenter Kommunális Kft., illetve a Testőr Kft. már segí­tett, de vannak még további ígéreteink is. Mivel már elég je­lentős összeggel rendelkezik az alapítvány, ezért szeptember elején a kuratórium össze is ült, és kiírtuk a pályázatokat. — Két pályázati kiírás van. Melyik, milyen célt szolgál? — Az egyik a tanulók szo­ciális hátrányainak enyhítését célozza - magyarázza az igaz­gató. — Itt lehet pályázni ki­egészítő tankönyvtámogatásra, valamint a napközis és menzai térítési díjak kiegészítésére. A másik a tehetséggondozás felté­teleinek javítását, eredményei­nek elismerését célozza. A te­hetséges tanulók kimagasló eredményeit a kuratórium ju­talmazni kívánja. Nyilvánva­lóan nem feltétlenül és min­denképpen pénzjutalom formá­jában, hanem egyéb módon, esetleg Móra-oklevéllel, Móra- emlékplakettel. Lehet még pá­lyázni a szakköri munka és te­hetséggondozó program, vala­mint az iskolai rendezvények anyagi támogatására. — A szülők segítik valami­lyen módon az alapítvány mun­káját? — Terveink között szerepel, hogy őket is megkeressük. Itt jegyezném meg, hogy nagyon sok szülő lemondott az iskolá­hoz érkező tankönyvtámogatás­ról, azoknak a javára, akik erre jobban rászorultak - mondja Kecskeméti Gyuláné. — Sze­rencsére akadnak még csalá­dok, akik ezt megtehetik. A Kincskeresők Alapítvány számlaszáma: Dunaföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet Paksi Irodája, 469­98547/10045947- 70831995. Munkanélküliek részére indítanak tanfolyamot A cél: gyógynövények termesztése A Nagydorog és Vidéke Áfész, valamint a Tolna Megyei Mun­kaügyi Központ között létrejött egy megállapodás, mely a tér­ségben élő munkanélkülieknek nyújt segítséget. A munkaügyi központ az áfész hatékony közreműködésével úgynevezett gyógynövény termesztő és ismerő tanfolyamot indít. A tanfo­lyam költségeit a munkaügyi központ vállalta magára. A Nagydorog és Vidéke Áfész vállalta, hogy a tanfo­lyamon részt vevők számára biztosítja a gyakorlati foglalko­zásokat, az ahhoz szükséges he­lyet és a szakmai oktatást, va­lamint a vállalkozó kedvű tan­folyami hallgatókkal termelte­tési szerződést is köt. Olyan, termőfölddel rendelkező mun­kanélküliek jelentkezését vár­ják (a helyi munkaügyi kiren­deltségeken), akik szerény, de biztos jövedelemre vágynak. Mint azt a Tolna Megyei Mun­kaügyi Központ illetékesétől megtudtuk, a 800 órás tanfo­lyam két részből áll. Az elmé­leti képzés alatt különböző, a termeléssel kapcsolatos isme­retanyagot sajátíthatnak el a hallgatók, a gyakorlati foglal­kozások (melyek 530 órát fog­lalnak magukban) alkalmával pedig megismerkedhetnek a gyógynövények telepítésével, felhasználásával. Fazekas Béla elmondta, hogy a nyolc általános iskolát elvég­zettek, és legalább a 17-dik éle­tévüket már betöltötték vehet­nek részt az oktatásokon. Eled­dig 10 fő jelezte érdeklődősét, a tanfolyam viszont 15-18 fővel indulhat. A tanfolyamon részt vevők legalább tíz fajta gyógy­növény termesztését ismerhetik meg, ezen kívül vállalkozási ismereteket is oktatnak a szá­mukra. Jaksa János, a Nagydorogi Áfész elnöke reméli, hogy a környéken lakó, vállalkozó kedvvel rendelkező munkanél­küliek szívesen vágnak majd bele a nem nagy kockázattal járó vállalkozásba, az áfész szakembergárdája és az e téren nagy múlttal rendelkező szö­vetkezet is segíti a siker eléré­sét. el Zsaru-Sokk Pakson, a Széchenyi utca 4. szám előtt gyalogost ütött el egy Simson-motorral közle­kedő helyi lakos. A baleset oka a figyelmetlenség. Sze­rencsére a szenvedő alany megúszta könnyebb sérülés­sel. Egy dunaföldvári étterem udvarán ismeretlen tettes fel­nyitotta S. R. szerb állampol­gár gépkocsiját, s abból kézi­táskát, polaroid fényképező­gépet tulajdonított el. Az oko­zott kár meghaladja a 30 ezer forintot. Bölcskén ismeretlen tettes az egyik házból 15 tyúkot vitt magával. Pakson is feltörtek egy kocsit az elmúlt héten. A zsákmány ezúttal egy hangfal, egy erő­sítő, egy CD-lejátszó, hat CD- lemez, valamint készpénz volt, összesen mintegy 70 ezer forint értékben. Szeptember 15-re virradóra ismeretlen tettes kerítésmá­szás módszerével behatolt a PA Rt. területén lévő 22-es sz. Építő Kft. telkére és eltu­lajdonított kb. 30 darab nagy­alakú hungarocell táblát. Áz okozott kár megközelítőleg 180 ezer forint. Bár a nyár már elmúlt, még mindig divat a kerékpárlopás. Ezúttal Pakson, az egyik Kis­hegyi úti lépcsőházat láto­gatta meg egy tolvaj. És ha már ott járt, magával is vitt egy lezáratlan állapotban lévő kempingkerékpárt. Nem akarnak adóztatni A nagydorogi képviselő-testü- let hétfőn tartotta soros ülését a községházán. Ezen az 1996. évi települési adóról tárgyaltak a megjelentek. A testület tagjai adó kérdésben egyhangúlag döntöttek: csak akkor vetnek ki adót, ha az elengedhetetlenül szükséges. Mindenképpen megvárják azt, míg ismertté válnak a központi költségvetés adatai, valamint az ehhez kap­csolódó 1996. évi önkormány­zati finanszírozási rendszer. A település önkormányzata sze­retné elkerülni a lakosság meg­adóztatását. A kötelezővé tehető önkor­mányzati szolgáltatások ügyé­ben (mely magába foglalja a szemétszállítást, a szennyvízel­vezetést és a kéményseprést) nem született konkrét döntés.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom