Tolnai Népújság, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-02 / 206. szám
8. oldal Hétvégi Magazin 1995. szeptember 2., szombat Rejtett értékeink Vörösmarty Mihály: Zalán futása A mai Budapest-központú irodalmi élet idején már elképzelhetetlen, hogy egy vidéki kicsiny -jobbára cselédek lakta - faluban szülessen meg a magyar irodalom sorsfordító műve. Pedig így történt ez hajdanán: 1823. április-május táján a Bonyhád melletti Börzsönyben kezdte el legnagyobb újkori nemzeti eposzunk megírását a Perczel család nevelője, az ügyvédi gyakorlatát Tolna megyében töltő Vörösmarty Mihály. A megírás azonban egy dolog, más viszont a megjelenés ... Jellemző korabeli viszonyainkra, hogy a szinte egész országból gyűjtött előfizetők száma fél év alatt mindössze hatvan volt, pedig száz alatt a kiadó nem akarta vállalni a megjelentetést. Végül nyomtatott felhívással és baráti vásárlással együtt is csupán 88 érdeklődő akadt, noha Toldy Ferenc azt írta: „Mi az 5 forint egy új, egy ilyetén honunkban első, egy illy munkára!” Vörösmarty Mihály azonban bízott művében és vállalta a kockázatot, így jelenhetett meg pontosan 170 éve, 1825. szeptember 5- és 8-a között a magyar romantika korszakos áttörését eredményező „Zalán futása hősköltemény” Pesten Pet- rózai Trattner Mátyásnál, miután Drescher cenzor ráütötte az engedélyezésről szóló pecsétet. (Külön ügyeltek az ízléses kiállításra, nem a korban szokásos, rongy- és tisztítókő-darabokkal göcsörtös anyagra, hanem velinpapírra nyomták, címoldali rézmetszete - Len- hardt Sámuel műve - színvonalasan utal a tartalomra, a harcok, a dicsőség és a szerelem motívumaira.) Solymár Imre közelmúltban megjelent nagyszerű tanulmánya („Ez itt a magyar romantika meseföldje” A Völgység, mint irodalmi táj) csaknem a teljesség igényével mutatja be, hogy Bonyhádtól Zombáig hol mindenhol bukkan föl egykori megyénk egy-egy tája, emléke, legendája. A népemlékezet megőrizte, hogy melyik nagy börzsönyi tölgy alatt születtek az elsős sorok, az irodalomtörténet - nem alaptalanul - Perczel Etelka alakját véli megjelenni Hajna törékenységében, s ne becsüljük le azt a szerepet sem, amit (a plátói szerelemmel) ugyanő töltött be a mű keletkezésében. Mindezeken fölül ott van azonban a háttér: a reformkori Tolna vármegye poli- tikai-gazdasági-szellemi pezsgése, amely megtenni Csapó Dániel alispánt, Bezerédj Istvánt s persze a hivatali nemesség elemeit is lázba hozza. Erre emlékszik vissza Babits Mihály, amikor azt írja: „Nagyapám testi valóságában is látta még egész fiatalon a szekszárdi nagy utcán. Nagyapám vaká- ciós növendék volt akkor s Garay Jánossal sétált, földijeivel, akivel egy osztályba jártak. Sokszor ismételte a Garay rajongó kiáltását, mikor feltűnt a Zalán költője: - Szeretném megcsókolni a földet, ahová lép! Ami elég nagy rajongásra vall, tekintve a szekszárdi utcák poros állapotát abban az őskorban”. Garay nem volt egyedül ezzel az érzésével, Deák Ferencről írták, „Vörösmartyt nagyon szerette, a Zalán futását kívülről tudta”, ami nem kis teljesítmény, hiszen a mű közel 6800 hexameterből áll... A honfoglalás harcait és a mellékszálon futó szerelmet együttesen érezhették fontosnak, bár a költő célja, szándéka némileg más volt: „Ah ezeren némán fordulnak el: álom/ Öldösi szíveiket, s velők alszik az ősi dicsőség/, a tehetetlen kor jött el, puhaságra serényebb/ Gyermekek álltak elő az erősebb jámbor apáktól. j., s ezeknek kívánta hősi, ösztönző példaként bemutatni a kort, amelyben „Árpád s bajnokai vízárként széllel elönték/ A dobogó nagy tért...” A megjelenés ideje utóbb jelképes is lett, mert néhány nap múlva megkezdődött az első reformországgyűlés, amelyen Széchenyi István hamarosan megveti az Akadémia alapjait s egyáltalán új kor kezdődik. A költő ezalatt ismét Börzsönyben van már, egyik barátjával levélben tudatja, hogy nyolc (!) kötetet tudott eladni Tolnában . . . Későbbi megbecsülését mutatja azonban, hogy 1828-ban a Zalán futása kapta a Marzibányi Ferenc-féle 400 forintos jutalmat, s bizony még a fanyalgók is elismerték, hogy valami egészen új keletkezett ettől kezdve a fejekben és lelkekben. Ennek állított emléket a Magyar Tudományos Akadémia, amikor a százados megjelenési évforduló tiszteletére külön ülésszakkal adózott. Szép gesztus lenne attól a megyétől, ahonnét a mű keletkezése elindult, ha a honfoglalás 1100. évfordulójára kiadná egy kis tanulmánnyal facsimile formában Vörösmarty Mihály művét. Dr. Töttó's Gábor Aki lovasszobrot ajándékozott Szekszárdnak Dr. Joó Ferenc: elvághatatlan gyökerek Ha igaz az a mondás, mely szerint minden ember élete kész regény, akkor ez dr. Joó Ferenc esetében többszörösen igaz. Az egykori szekszárdi garaystákat bemutató sorozatunk jelen főszereplője élete eddigi 75 évében a kalandos történetek klasszikus szabályai szerint egyaránt megjárta a nagy magasságokat és a feneketlennek tűnő mélységeket. Az életpálya a háború végéig egyenes vonalú: érettségi a Garay János Gimnáziumban, majd jogi egyetem Pécsen. A pénzügyminisztérium frissen diplomázott, fiatal - 1943-ban mindössze 23 éves - munkatársa a „múltat eltörölni” kívánó új rendszerben, 1950-ben azonban váratlanul „létszámfelettinek” bizonyult, s csak hosszas utánjárással sikerült elhelyezkednie doktorátusával egy angyalföldi textilgyárban, mint udvarsöprő. S ha már egyszer ezt a munkát kellett végeznie, hát megpróbálta az átlagosnál is jobban végezni. Az eredmény: dr. Joó Ferenc hamarosan a többszörösen kitüntetett sztahanovista művezetők között találta magát. S még mielőtt tovább folytatnánk a negyven évvel ezelőtt, Rákosi országlása alatt tetőző „karriertörténetet”, egy merész kanyarral térjünk át a jelenbe. A volt udvarseprő ma azon egykori szekszárdiak közé tartozik, akik nem feledkeztek meg szülővárosukról. Nyugdíjasként rendszeresen felkeresi Tolna megye székhelyét, s a volt Alma Méterben is szívesen látott vendég. A ma hetvenöt éves garaysta öregdiák komoly, a gazdasági ismeretek kibontakoztatását elősegítő alapítvánnyal támogatja a gimnáziumot. Nagyvonalúságának másik bizonyítékával pedig az egész város - nap mint nap - találkozhat: dr. Joó Ferenc ugyanis az a személy, aki a Liszt Ferenc téren található Háry János lovasszobrot - Farkas Pál alkotását - ajándékozta Szekszárdnak. Az egymásra találásig természetesen hosszú út vezetett, s az 1956-os forradalmat követő kényszerű emigrálás után az sem volt biztos, hogy az egymástól elkanyarodó egyenesek valaha is közelednek egymáshoz. Dr. Joó Ferencnek 36 évesen ismét a semmiből kellett valamit teremteni, de már Ausztriában, a befogadó országban. A multinacionális óriáscégnél, az IBM-nél sikerült állást találni, győzelmesen megküzdve a tetterős, feltörekvő, huszonéves vetélytár- sakkal. A céghez való belépés óta kereken 35 év telt el. Az elmúlt évtizedekben dr. Joó Ferenc biztos egzisztenciát teremtett magának Ausztriában, miután elismert és megbecsült, vezető munkatársa lett az IBM bécsi számítóközpontjának. Ma, amikor a gimnázium igazgatói szobájában beszélgetünk vele, immár tíz esztendeje nyugdíjasa vállalatának. S bár szinte szándékolt szerénységgel, odafigyelésre ösztönző halk hangon beszél, len róla, hogy a tenniakarás manapság is a sajátja. Mint kiderül, a rendszeres testmozgás szerete- tét a gimnázium egyik pedagógusa, Bessenyei tanár úr oltotta belé a harmincas években. Ennek köszönhető, hogy dr. Joó Ferenc még 36 éves korában is. mint I. osztályú sportoló szerepelt a különböző atlétikai versenyeken. Bár a világot már bejárta, büszkén vallja meg hűségét a hazához, a szülőföldhöz. S az erről az érzésről tett tanúbizonysága nemcsak akkor nyilvánult meg, amikor Indiában, Darjeeling városában megkoszorúzta Körösi Csorna Sándor sírját - Szekszárd nevében is. A megyeszékhelyen járva figyelemmel kíséri és gondozza a gimnáziumi diákság számára létesített alapítványát. A bürokratikus formaságok ellenére is bízik abban, hogy hamarosan felépül a háza Szek- szárdon, s akkor végre visszatér oda, ahonnan elindult. Mert a számára a gyökerek - a kitérők, a kényszerű eltávolodások ellenére - elvághatatlanok maradtak. Szeri Árpád Philip: POP TV-ből a TOP TV-be Amikor először tűnt fel saját maga által választott, új neve a szekszárdi POP TV monitorján, sokan megmosolyogták. Ma már egyértelműen bebizonyosodott: Philip jól és jókor választott. A szekszárdi fiatalember - ifj. Rákay Kálmánról van szó - ezzel a művésznévvel szerepel a különböző fővárosi televíziós programok stáblistáján, sőt, legújabban az egész Kö- zép-Európát lefedő égi csatornák egyikén, az éjjel-nappal könnyűzenét sugárzó TOP TV adásaiban, mint műsorvezető. — Azért ez nem semmi: nemrég indultál el Szekszárd- ról a főváros irányába, s ma már akár több milliós közönség is láthat a TOP TV-hen . . . — Régi ismerősöm, Kör- nyei Attila, a Manhattan együttes menedzsere szólt nekem, hogy június 12-i dátummal idén beindul a TOP TV. Elmentem a meghallgatásra, s szerencsésen túljutottam a különböző rostákon. Azt hiszem, számomra a Friderikusz- showban végzett ténykedésem is jó ajánlólevélnek bizonyult, amit egyébként én egy próbálkozásnak tartok a sok közül. — Néha én is nézem a műsort, s bevallom, nem mindig ragad meg a „ legyünk nagyon kötetlenek! ” stílus. . . — Az az igazság, hogy nekem sem tetszik egyformán , minden. Saját magam szereléséről is csak azt mondhatom: hogy ha megtekinteném magamat, otthon, a karosszékben, nem biztos, hogy el lennék ragadtatva . . . — Mely stílust vallód sajátodnak? — Sokat birkóztam a szerepemmel, megpróbáltam minden esetben elkerülni az erőltetettséget. Bízom benne, hogy a tévénézők is érzékelik: a napközben vezetett műsoraimban némileg más vagyok, mint éjszaka. Az előbbi időszakban igyekszem visszafogottabb lenni, az utóbbiban viszont már több poént lehet elsütni, persze a jó ízlés határain belül. — Gondolom sokan állítanak meg az utcán különféle kérésekkel. — Szekszárdon feltétlenül, de ez érthető, hiszen itt jól ismernek. A rengeteg reagálás alapján az is nyilvánvaló, hogy sokan nézik a TOP TV-t, s van igény egy magyar nyelvű könnyűzenei csatornára. Számomra kisebbfajta meglepetést jelentett, amikor még hajnali három órakor is megszólalt a stúdióban a telefon, s a vonal túlsó végén valaki egy új számot kért. Sőt, a műsor első játékának idejekor, valamivel reggel 6 óra után már izzanak a telefonok. — Megtaláltad a számításaidat a TOP TV-nél? — Ahogy mondani szokták, a boltban nekem is fizetnem kell az árucikkekért. De bármennyire is hihetetlenül hangzik, nem elsősorban a pénzszerzés vágya hajt. Szeretem azt, amit csinálok, s, hogy ezt ráadásul még jól meg is fizetik, az kivételesen szerencsés találkozása a dolgoknak.-száFotó: Bakó Jenő Már kapható a Csók és Könny című női magazin Nők vallanak önmagukról... Igaz történetek: • szerelemről • bánatról • boldogságról valamint sok más érdekes olvasnivaló is található a Csók és Könny most megjelent női lapban. A (77098' Magyar Zeneklub Sokan ismerik a Magyar Könyvklub szolgáltatásait, hiszen lapunk is rendszeresen közöl ajánlataiból, és mostani sorozatunk is legfrissebb könyvükből való. Született azonban a Magyar Könyvklubnak egy „kistestvére” is, a Magyar Zeneklub, mely rövid idő alatt második katalógusát jelentette meg a napokban. Ä Magyar Zeneklub sikerét jelzi, hogy mindjárt az indulásnál 53 ezer zenerajongó lett tagja, akik otthon, kényelmesen válogathatnak a kizárólag neves zenei kiadóktól származó, eredeti kiadványokból. A legújabb katalógus gazdag kazetta és CD ajánlatában a könnyedebb zene kedvelői ugyanúgy találnak kedvükre valót, mint azok, akik a klasszikus zenei műveket szeretik, igazán színes műfaji választékkal indult a klub. Ä gyermekre is gondoltak, hiszen A kis hableány, a Hófehérke és a hét törpe eredeti, magyarul szóló filmzenéjét, Halász Judit dalait, a magyar népmeséket nekik szánták. A komolyzene kedvelői a világ legjobb zenekarainak előadásában, nem akármilyen karmesterek vezényletével hallgathatják a legszebb klasszikusokat: Herbert von Karajan, Leonard Bernstein, André Previn, Zubin Mehta, Végh Sándor, hogy csak néhányat említsünk. Hogy lehet felvenni a kapcsolatot a Magyar Zeneklubbal? Nos, elég a borítékra csak annyit ráírni: Magyar Zeneklub, 1546 Budapest.
