Tolnai Népújság, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-16 / 218. szám

1995. szeptember 16., szombat Gazdaság 5. oldal Elkezdődött a napraforgó betakarítása A gazdálkodásról a gazdajegyzőkkel Kozma Péter gazdajegyző hatalmas területen teljesít szolgála­tot, hozzá tartozik Kisvejke, Bonyhádvarásd, Kisdorog, Apar- hant, Mucsfa, Lengyel és Tevel is. Arra kértük, foglalja össze a gazdálkodók eddigi tevékenységét, hiszen szinte valamennyi területen már csak a betakarítás van hátra. — Körzetemben megkezd­ték a gazdák a napraforgó beta­karítását, bár nagyon szétszórt még ez a tevékenység hiszen van aki már túl van ezen a munkán, és van aki még a reg­ionozást sem végezte el, mert olyan későn vetett. Az eddigi eredmények sajnos nem ke­csegtetnek szép termésátlagok­kal bennünket, 15-16 mázsa szemet mértek eddig hektáron­ként. Az esős idő sajnos nem használt a napraforgónak sem, így több tányér és szárbeteg­séggel kell számolni. Arról nem is beszélve, hogy azok a terme­lők akik még a vetés idején le­szerződtek egy-egy felvásárló­val, most nagyon bánják, mert a megállapodás szerint 2800 Ft/ mázsa összeg jár majd nekik, míg azok akik most adják el, már 3300-3400 forintot is kap­nak mázsájáért. Aparhant, Lengyel, Bony- hádvarasd környékén pedig megkezdődött a szüret, mintegy 250 hektár ültetvény van ezen a területen. Ott ahol a növényvé­delemre nagyon ügyeltek, szép termés várható. De akad olyan szőlőültetvény is, mégpedig egymás mellett, hogy az egyi­ket teljesen elvitte a peronosz- póra, míg a másikon több mint száz mázsa is termett hektáron­ként. A szőlőért most jó árat fi­zetnek, 25 és 45 forint között állapodtak meg a termelők faj­tától függően. Az Alföldről és Szekszárdról is jönnek felvásár­lók, természetesen annak adják aki jobb feltételekkel fizet. Akinek kukoricája van, az is már készülődik a betakarításra. Sajnos a gyakori csapadék mi­att várhatóan a szárítással gon­dok lesznek, ez pedig nagy gond hiszen csak a szövetkezet rendelkezik szárító kapacitás­sal. Folyamatosan végezzük a talajelőkészítést is és ebben a térségben több gazdálkodó megpróbálkozott a repcével is, a vetését már be is fejezték. Genye Illés a dunaszentgyör- gyi, a faddi és a gerjeni térség gazdajegyzője. — Szeptember végéig sze­retnénk befejezni a napraforgó betakarítását, jelenleg már az 50-60 százalékánál tartunk. Nagyon eltérőek a termésátla­gok, ez is jelzi a gazdálkodók különböző anyagi feltételeit, il­letve a hozzáértésüket is. Van ahol hektáronként csak 14-15 mázsát várnak, de vannak 20- 25 mázsás területek is. Itt is so­kan lekötötték a termést, sajnos ugyanolyan rosszul jártunk mint a búzával, mert azt is csak 900 forintért vette át a felvá­sárló és a napraforgóért is csak 2800 forintra lehet számítani. A kukorica még lábon van, csak a gazdaság kezdte el a szedését, de a szárítási költségek nagyon magasak, így a gazdálkodók többsége kénytelen megvárni míg ezt a természet pótolja. Nagyon divatos növény lett a repce, a jó értékesítési lehető­ség reménye miatt. Viszonylag igénytelen növény, de nagyon oda kell figyelni a betakarítá­sára, ezen a környéken mindig is szívesen vetették, az idén kö­zel 400 hektáron, köztük na­gyon sok kisebb területtel ren­delkező gazdálkodó is. Az elő­készítő talajmunkák nálunk is megkezdődtek és a szüret is. Több mint 90 hektárnyi ültet­vénnyel rendelkeznek itt a ter­melők, ebből 28 hektárt kárpót­lás során vásároltak. A terme­lők többsége az alföldiekkel kö­tött felvásárlási szerződést, mi­vel sok éves jó kapcsolat van már mögöttük. Mauthner Határozatképtelen volt az alakuló közgyűlés Tegnap délután nem jöttek el megfelelő létszámban a szőlő- termelők és forgalmazók a szekszárdi Babits Mihály Mű­velődési Ház márványtermébe, ahol a hegyközségi alakuló közgyűlést szerették volna megtartani. Közel fél órás vá­rakozás után Módos Ernő leve­zető elnök bejelentette, hogy eddig a Szekszárdi Hegyköz­ségi Egyesületbe 608 érintett jelentkezett be. A törvény sze­rint az alakuló közgyűlés meg­tartásához ennek a létszámnak legalább az 50 százaléka, plusz egy fő jelenléte a feltétel, ehe­lyett 160-an jöttek el. A köz­gyűlés tehát határozatképtelen volt, de a következő alkalom­mal, szeptember 27-én, (ugyanitt, 17 órától) már lét­számkötöttség nélkül alakulhat meg az egyesület. Már a miniszter is aggódik Hiányzik a pénz a Dima-hídhoz (Folytatás az 1. oldalról.) Dávid Ibolya most azt kér­dezte a minisztertől, hogy meddig jutottak el a hitel- konstrukció létrehozásában, és mennyi pénzt kívánnak bizto­sítani 1996-ban a miniszté­rium költségvetésében a híd megépítéséhez? Dr. Lotz Károly közleke­dési, hírközlési és vízügyi mi­niszter válaszában hangsú­lyozta, hogy az aggódásban ő is osztozik, mert a helyzet va­lóban nem könnyű. Ismert a költségvetési források szűkös­sége, azon forrásoké, amelyek a gyorsforgalmú úthálózat fej­lesztésére rendelkezésre áll­nak. Mint mondta, az összes lehetséges megoldást figye­lembe veszik, és a pénzügy- miniszterrel mindent meg­tesznek, hogy 1996-ra is ren­delkezésre álljanak a legszük­ségesebb pénzügyi eszközök. A ’91 november 15-én meghirdetett koncessziós pá­lyázatra eleve négy jelentkező volt csak, és ebből ketten ad­tak be érdemi választ. A fran­cia GTMI nyerte meg végül is ezt a koncessziót. Természete­sen meg kellett kötni a kon­cessziós részvénytársaságnak a bankokkal a hitelszerződést, s igazából itt kezdődött a prob­léma. Ez a társaság a nemzet­közi pénzintézetekkel folyta­tott tárgyalások elhúzódása miatt a szerződésben rögzített határidőre, '95 februárjára saj­nos, nem tudta teljesíteni ezt a feltételt. A bankok a finanszí­rozás szempontjából nem ta­lálták megfelelőnek a 9-es út forgalmát, és ennek következ­tében még tárgyalási szinten van a dolog. Ezért a kormány kénytelen volt haladékot adni. Azóta elkészült a környezeti hatásvizsgálat, a környezetvé­delmi engedélyt az illetékes hatóságok kiadták, ennek bir­tokában a munkák megkezdé­séhez szükséges építési enge­dély megszerzése folyamatban van. Befejezés előtt áll az autóút nyomvonalába eső területek megvásárlása, illetve kisajátí­tása, ez is meglehetősen sú­lyos pénzügyi terheket jelent. A nyomvonalon megkezdő­dött a régészeti feltárás annak érdekében, hogy az építésnél felszínre kerülő leletek ne akadályozzák a kivitele­zést. A munka mielőbbi meg­kezdésének ma már egyetlen problémája a pénzügyi feltéte­lek megteremtése. Mivel a forgalmi adatok a befektető számára előnyös megtérülést nem mindenben támasztják alá, hosszú hónapok óta foly­nak a tárgyalások az új Duna- híd koncessziós részvénytár­saság és a nemzetközi pénz­ügyi társaság, az IFC között. A tárca a maga részéről min­dent megtett - mondta dr. Lotz Károly, ő a közelmúltban kü­lön tárgyalt De Larossiere-rel, a bank illetékes vezetőjével azért, hogy valahogy előre­mozduljon a dolog. Ennek alapján valószínűsíthető, hogy a szekszárdi Duna-híd finan­szírozhatóvá tételéhez szükség lesz az M5-ÖS építéséhez ha­sonlóan az eredetileg vállalt állami hozzájárulás elfogad­ható mértékű növelésére. En­nek az összegnek a megállapí­tása most folyik. Az ezzel kapcsolatos konkrét javaslato­kat a közeljövőben váiják az új Duna-híd koncessziós tár­saságtól. Ezeket a javaslatokat, amint megérkeznek, ismét át fogják tekinteni a pénzügyminiszter­rel és a finanszírozó IFC és EBRD bankokkal. Ennek függvényében tud majd a mi­niszter érdemben és felelős­séggel nyilatkozni arról, hogy tartható-e a híd megépítésének jövő évi elkezdése, és főként áz 1998-ra tervezett befeje­zése. Dr. Dávid Ibolya viszontvá­laszában elmondta, hogy sze­rinte sem a Tolna megyei em­berek nem éreznek, sem ő nem érez komoly szándékot az új Duna-híd megépítésére. Vár­ják a kivitelezés konkrét ütem­tervét. Az 1996-os költségve­tésre vonatkozóan nem kapott tájékoztatást a minisztertől, ezért nem tudja elfogadni a vá­laszt. A honatyák többségének más volt a véleménye, más­ként szavaztak: az Országgyű­lés 156 igen szavazattal, 63 el­lenszavazattal, 10 tartózkodás mellett elfogadta a miniszter válaszát. Pál László a MÓL Rt. új elnöke Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. még az idén szeretné nyélbe ütni a MÓL privatizációját, a személyi változtatások is fel­tehetően e folyamat megkönnyítését szolgálják. A felajánlott részvények negyedét külföldi befektetőknek szánják. Drágul a liszt A közeljövőben várható a liszt árának 10-20 százalé­kos emelkedése, mert meg­növekedett a kereslet a ma­gyar liszt iránt külföldön - jelentette be Makay György, a Magyar Gabonafeldolgo­zók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára. Jelenleg mintegy 70 for­galmazó és gyártó tevé­kenykedik a magyar csoma- goltliszt-piacon. Stratégiá­juk és értékesítési elveik kü­lönbözőek, ám pillanatnyi­lag abban egyetértenek, hogy a kedvező piaci hatá­sokat ki kell használniuk. A malmok korábban a kí­nálati piac hatására nem tud­ták érvényesíteni áremelési szándékaikat. A hazai ter­melők más élelmiszerek árába be tudták építeni az inflációt, így a liszt előállí­tói viszonylagos hátrányba kerültek a többi ágazathoz képest. A főtitkár azonban annak a reményének is hangot adott, hogy a termelői árak növekedése talán nem jár együtt automatikusan a fo­gyasztói árak nagymérté­kű emelkedésével. Makay György bízik ugyanis ab­ban, hogy a kiskereskedők legalább részben átvállalják a többletköltséget, tetemes - 30-40 százalékos - árrésük terhére. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 90,60 Osztrák schilling 12,88 USA-dollár 135,16 ECU (Európai Unió) 169,90 A közgyűlés elfogadta a társaság 1994. évi konszolidált beszámoló­ját. Ennek elkészítését a számvi­teli törvény először 1995 szep­temberére tette kötelezővé. A MÓL Rt. 1994. évi mérleg szerinti eredménye mínusz 2,4 milliárd forint volt, amelyet a MÓL vállalatcsoport -542,5 mil­lió forintos mérleg szerinti veszte­sége mínusz 2,58 milliárd forintra változtatott. A közgyűlésen tájékoztató hangzott el a MÓL Rt. privatizá­ciójáról, amelyből kiderült, hogy az Állami Privatizációs és Va­gyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) még az idén értékesíteni kívánja részvé­nyeinek 32-38 százalékát. A fel­ajánlott részvénycsomagból a kül­földi intézményi befektetők ­A bevételek - adók, illetékek, vámok - a terveknek megfele­lően alakulnak, a kiadások azonban jócskán meghaladják az előirányzatot. A mezőgazda- sági és élelmiszer-ipari export- támogatás például már most 17,6 százalékkal túllépte az időarányos mértéket. Mivel éves szinten ez az arány csak nőni fog, a pénzügyi tárca 1995. november folyamán - 25, nagyobb arányú érdeklődés ese­tén 30 százalékot szerezhetnek meg, a fennmaradó részt pedig a hazai befektetők, illetve a társaság munkavállalói december folya­mán jegyezhetik le. A részvények kibocsátási árát - csakúgy, mint legutóbb az OTP bank privatizá­ciójakor - a külföldi befektetői érdeklődés függvényében állapít­ják meg. A MÓL Rt. privatizációját megelőzően - az ÁPV Rt. szán­dékai szerint azt elősegítendő - az állami tulajdonos a társaság igaz­gatóságába új tagokat javasolt, és többségi tulajdonosként azokat meg is szavazta. Az igazgatóság új elnöke Su­bái József helyett Pál László, szükségesnek tartja a támoga­tási rendszer szigorítását. Ez valószínűleg egyes termékek - például a búza - támogatásának csökkentésében nyilvánul majd meg. Erre annál is inkább sor kerülhet, mert az agrártermelés költségeinek csökkentésére hi­vatott hozzájárulás - amelyet gépvásárláshoz, vetési mun­kákhoz vehetnek igénybe a volt ipari és kereskedelmi minisz­ter, aki - saját bevallása szerint - elkötelezett támogatója a kor­mány által elfogadott és jelenleg előkészítés alatt álló privatizá­ciónak. Pál László egyébként mi­niszterként részt vett a MÓL Rt. privatizációs stratégiájának ki­dolgozásában, új megbízatása a korábbi keltezésű együttműködés folytatását jelenti. Ügyvezető igazgatónak Szabó György helyett az ÁPV Rt. Mándoki Zoltánt javasolta, aki 1992 óta a MÓL Rt. stratégiai és üzleti vezérigazgató-helyettesi tisztét tölti be és ebből fakadóan részt vett a társaság privatizáció­jának előkészítésében. A javasla­tok szerint az igazgatóság további két taggal bővült: Simák Pállal, az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium főcsoportfőnökével és Belecz Benedekkel, az ÁPV Rt. ügyvezetőigazgató-helyet- tesével. Kurcz Adrienn gazdálkodók - az év végére várhatóan szintén 3-4 milliárd forinttal meghaladja a keretet. A magánerős lakásépítések támogatására jóváhagyott 36 milliárd forinttal szemben ed­dig mintegy 37,8 milliárdot fi­zetett ki a költségvetés. Az igé­nyek váratlan növekedését azzal magyarázza a pénzügyi tárca, hogy sokan előrehozták terve­zett építkezésüket, mert attól fél­tek, hogy megszűnik a támoga­tás viszonylag kedvező rend­szere. S bár a félelmek lassan elülni látszanak, éves szinten legalább 15 milliárd forinttal túl­lépik az erre a célra előirányzott összeget. Bánhegyi A kormány szigorítja a mezőgazdasági támogatások rendszerét Tervezett bevétel, terven felüli kiadás A központi költségvetés augusztus végén 206,2 milliárd forint hi­ánnyal zárt - jelentette be pénteken László Csaba, a Pénzügymi­nisztérium helyettes államtitkára. Ennek ellenére a folyamatok­ból mégis levonható az a következtetés, hogy javul a gazdaság helyzete. Az év első hónapjaihoz képest ugyanis sokkal kevésbé növekszik a hiány. Az árak augusztusban csupán 0,4 százalékkal emelkedtek, amire évek óta nem volt példa. Az Alföldnek befellegzett? Az Alföld helye a kormány Modernizációs Programjában címmel regionális konferenciát tartottak tegnap Szolnokon a hét alföldi megye képviselői. A Miniszterelnöki Kabinet- iroda által kidolgozott, „Ma­gyarország az új Európában” címet viselő programtervezet társadalmi és szakmai vitájának összegzését a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ) me­gyei szervezetei végezték. Mint azt Kádár Zoltán, az MTESZ megyei szervezetének alelnöke lapunknak elmondta, a Modernizációs Program terve­zetét alkalmasnak tartják arra, hogy a kormány elé kerüljön, ám néhány passzusa változta­tásra, kiegészítésre szorul. Elfo­gadhatatlanok például az Al­földre vonatkozó térségfejlesz­tési elképzelések. Köztudomású, hogy gazda­sági fejlődés tekintetében az or­szág keleti és nyugati régiója kettészakadt. A modernizációs programból hiányoznak azok a stratégiai elképzelések, amelyek ezt a folyamatot megállítanák, illetve garantálnák a különbség kiegyenlítését. Változtatásra szorul a koncepciótervezetnek az a téves kitétele is, miszerint „nem cél az ország agráröko­nómiai potenciáljának kihaszná­lása”. Áz alelnök szerint, ha eb­ben a formában fogadják el a koncepciót, akkor az Alföldnek befellegzett. U. G. Részvénykötvények a gyógynövények piacán A Évi 36,6 százalékos hozam Megkezdődött a pénzpiacon kuriózumnak számító Herbá- ria részvénykötvény konst­rukció értékesítése. Ez a gyógynövény-feldolgozó és kereskedelmi cég a Bánfi és a Béres névvel fémjelzett, haj­dan nagy vihart kavart újdon­ságok után most a befekte­tőknek kínál különlegességet. A napokban indult és szep­tember 22-ig tart a 36,6 száza­lékos éves hozamot ígérő részvénykötvény konstrukció árusítása. Soproni Tamás, a Herbária Rt. elnöke munkatársunknak elmondta, hogy országszerte élénk a befektetni szándéko­zók érdeklődése. Ám míg a kötvények rendkívül népsze­rűek, addig a részvényektől kissé tartanak az emberek. Éppen ezért hangsúlyozta, hogy a cég 1997-re garantálja azok 100 százalékos névérté­ken történő visszavásárlását. A várható adókedvezmé­nyek mellett a részvények 20 százalékának megfelelő ér­tékben vásárlási hónokkal is megajándékozzák a befekte­tőket. A Herbária értékpapírokkal kapcsolatos részletes informá­ciót a jegyzési helyeken - a K&H Brókerház Rt., a Keres­kedelmi Bank Rt., az IBUSZ Bank Rt., a Postabank Érték­papír-forgalmazási és Befekte­tési Rt. és a Postabank fiókjai­ban -, csaknem 200 irodában kaphatnak az érdeklődők. A kötvények kamatfizetési ideje: 1996. június 10. és 1996. szeptember 23. A rész­vények osztalékát június 10- re ígérik. N. Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom