Tolnai Népújság, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-15 / 217. szám
4. oldal Megyei Körkép 1995. szeptember 15., péntek — Konyhád Es Környéke Iskolatörténeti kiállítás, szaktantermek Az új bonyhádi iskola belülről (Folytatás az 1- oldalról.) Talán még ezeknél a szaktan- termeknél is fontosabb az 540 négyzetméteres tornaterem, a kosárlabda, tenisz és kézilabda pályák, valamint a hozzájuk tartozó öltözők. Az épület maga is csodákra képes. Külön lehet például fűteni - igen korszerű levegőbe- fúvásos módszerrel - a tornatermet és az öltözőket. Akkor is használhatók tehát, amikor az iskola üres és csak temperálják. Nem beszélve a költségmegtakarításról. Nem beszéltünk róla, de a tornaterem bizonnyal bevételt is hoz. Ha már technikánál tartunk van stúdió, összekötve minden tanteremmel, mellyel a tanárok telefonon tarthatják a kapcsolatot. Egyszerre hat program közvetítésére képes a stúdió. Csak pár percet töltöttünk a számítógépes teremben, ahol a nyolcadikos fakultáció tartotta éppen első foglalkozását. Hogy a rendszer mi mindent tud, arról érdemes máskor bővebben szólni. Az igazgató is fontosnak tarja nemcsak a jog, hanem a hagyomány folytonosságát is. Már csak ezért is büszkén mutatja a három részből álló iskoAz iskola főbejárata, belülről FOTÓ: BAKÓ latörténeti kiállítást. Az egyik a múltról szól, a hajdanvolt iskolák maradék tárgyi emlékeiből - fényképek, bizonyítványok, - áll össze. Érdekesség a két régi iskolaigazgató olaj-portréja, amit a katolikus egyháztól kaptak. A harmadik portré alatt szándékosan nem szerepel a név, de nem nehéz kitalálni, hogy a szakállas fiatal férfi az, aki nevelő volt a Perczel családnál, s verseket is írt. A kiállítás másik része maga a gyönyörűség, hiszen a volt és jelenlegi növendékek alkotásaiból, a rajzszakkör tagjainak műveiből áll. Biztos, hogy ehhez a részhez is elhozzák az anyák és apák gyermekeiket, majd unokáikat, hogy megmutassák, mit alkottak gyerekkorukban. A kiállítás harmadik része a közelmúlt, az úttörőélet évtizedeiről szól, lévén, hogy az is része volt az iskola, a gyerekek életének. Hogy nemcsak az igazgató és tanári kar tartja fontosnak a hagyományok ápolását, a jelen összekapcsolását a múlttal, s megőrizni az emlékeket a jövőnek, azt a Gyermekekért Alapítvány szép és tartalmas kiadványa is bizonyítja. A könyv, amelyet az iskolában, a könyvtárban is meg lehet venni szintén az iskola történetéről szól, tudományos igénnyel. Ihárosi Egy család új hazára talált Egészen zavarba ejtő volt, ahogy az ünnepség előtt a Gál család a tolnai, jelesül a bonyhádi emberekről beszélt. Gál József, az Újvidéki Rádió volt hangmérnöke, ma vállalkozó, felesége Gál Erzsébet, valamint lányaik Tünde és Laura Vörösmarty városában új hazára talált. Nem nehéz kitalálni, hogy 1992. július 13-án a behívó parancs, a magyar ellenesség, háború okozta nélkülözések miatt jöttek át, vagy inkább haza Magyarországra. A nagyszülők is, akik ott maradtak, mindig is magyarnak vallották, érezték magukat.,Érdekes, hogy az állampolgársági eskü napja is 13- ra esett. Jártak Szegeden, Szolnokon, de sehol nem találkoztak olyan segítőkész emberekkel, mint Bonyhádon, állítják mind a négyen. Annak is nagyon örültek, hogy nem érzik magukat idegennek. Befogadtak bennünket - mondják - az iskolában, a városban, vannak barátaik Szekszárdon is. Ha hazagondolnak, akkor a magyar történelmet olvasó nagymama, a Duna, a vár jut az eszükbe. Meg az is, hogy ott az utcán, iskolában, buszon nem volt tanácsos magyarul beszélni. A lányok elmesélik, hogy a kinti barátnőket eltiltották tőlük, csak azért, mert magyarok. Az élmény még három év után is friss, hogy itt minden felirat magyar, s mindenki érti azt a beszédet, ami ott titkos, sőt tilos nyelvnek számított. A szerbeknek egészen más a mentalitásuk, mondja Gál József, nem ilyen kedvesek, közvetlenek, mint a magyarok. A rádiónál voltak barátai, akik másként éreztek, gondolkodtak, s Gál Erzsébet is hozzáteszi, hogy a szerbek sem egyformák. Mint ahogyan a magyarok sem, jegyzi meg az újságíró a sok dicséret hallatán, amelyekre nem mindannyian szolgálunk mindig rá. Az ünnepség, amelynek során magyar állampolgárok lettek, megható volt és elegáns. A Himnusz és a szózat között vers hangzott el a hazáról, Oroszki István polgármester egyszerre volt ünnepélyes és emberközeli. A legszebb Gál Tünde és Laura szereplése volt. Majthé- nyi Flóra versét adták elő arról, hogy „Mi a haza”? A versből kiragadva egy versszakot: Minden, amit e szem belát,/ Itt e föld, mely kenyeret ád,/ E folyók tele halakkal,/ E szőlőhegyek falvakkal, Ez a haza! Olyan szép volt, hogy az ember szinte sajnálja, hogy annak nem kell állampolgári esküt tennie, aki a mai országhatárok között született. Ihárosi Ibolya A Polgári Kör új programsorozata Sport- és várostörténet A Bonyhádi Polgári Kör újabb programsorozatot tervez a Szellemi Kármentő zenei, irodalmi illetve utazási előadásai mellett, „Sporttörténet - várostörténet” címmel. Havi rendszerességgel térnének rá egy-egy sportágra, egyik héten az egykori helybéli versenyzők, a következő alkalommal pedig egy-egy a megyénkből származó „befutott” sportoló lesz a meghívott vendég, akit kifaggatnak a múltról, valamint arról, hogy miként alakult az élete azóta, hogy abbahagyta az aktív sportolást. A szervezők kérik Bony- hád és környéke egykori aktív sportolóit, akik személyes élményekkel rendelkeznek, illetve emléktárgyakat, díjakat őriznek, és mindezt megmutatnák, elmondanák másoknak is, hogy jelentkezzenek a Manyi bárban. Az új rendezvénysorozat célja, hogy bemutassák az egykori sportolókat, a hajdani sportéletet és sportágakat, megörökítsék a régi emlékeket. A programokon hang- és videofelvételt készítenek, a későbbiekben pedig egy hely- történeti kiadványt is terveznek a sportolókról. Az első rendezvény szeptember 19-én 19 órakor lesz a Manyi bárban, amikoris az 1950-60-as évek bonyhádi focistái, a helyi „aranycsapat” tagjai lesznek a vendégek. A szervezők ezúton is elnézést kémek azoktól, akiket valamilyen oknál fogva nem tudtak személyesen felkeresni. Tehát 19-én kedden a Polgári Kör rendezői gárdája várja az egykori futballistákat, valamint'az érdeklődőket, sportbarátokat, a szokásos helyen, a Manyi bárban, a Polgári Kör foglalkozásán, mr Bonyhádvarasdi hírcsokor Ötven év után, újra itthon A kérdésre, hogy egyébként mi újság Bonyhádvarasdon, Csaba Jó- zsefné polgármester asszony először azt válaszolta, hogy semmi különös, aztán kiderült, hogy nem egészen így van, hiszen több örvendetes újság is van a faluban. Szeretettel várják a hazatérőket Eredetileg csak annyit szeretett volna elmondani, hogy szeptember 16-án, a kitelepítések ötvenedeik évfordulóján várja vissza a falu azokat, akik akkor elhagyni kényszerültek szülőföldjüket. A település lakói mintegy nyolcvan vendéget várnak, közöttük azokat is, akik elszenvedői voltak a történteknek, s a már kint született fiatalabbakat is. Reggel kilenc órakor a kultúrházban állófogadást ad a falu a vendégek tiszteletére, akiket a polgármester köszönt, majd az általános iskolások hagyományőrzői adnak műsort. Tíz órakor kezdődik a hálaadó szentmise, amelyre szeretettel várják a környékbelieket, s a Bonyhádvarasdról elszármazottakat is. A nap a családoké, este pedig önköltséges vacsora, majd pedig mulatság lesz a vendéglőben. Gázzal fűtik az általános iskolát Mint arról annak idején beszámoltunk, új iskolát építettek, aminek a fenntartása jóval olcsóbb, mint egy régi épületben lenne, s most jó hír, hogy bevezették a gázt is. Az alsó tagozaton tizenkilencen tanulnak három osztályban, a harmadikban és a negyedikben kevesen vannak, ők összevontan tanulnak. A gázprogramban a falu lakosságnak a nyolcvan százaléka vesz részt, s a munka jól halad. Hetvenötezer forint hozzájárulást kellett fizetni, s aki az idén még rácsatlakozik a vezetékre, ennyiért teheti. Jövőre ez az összeg már biztosan több lesz. Éppen ma adják át a Kossuth utcai vezetéket, s a jövő héten kezdik a Táncsics utcában a munkát. Minden esély megvan arra, hogy október tizenötödikén, a fűtési szezon kezdetén kigyulladjon a gáz az egész faluban. A község fejlődéséhez hozzá tartozik, hogy befejeződött a csatornázás, ami céltámogatásból valósult meg, a lakosságnak nem kellett fizetni. Hétfőn kezdődik az útépítés Szilárd burkolatot kap, a Kossuth utcát a Táncsiccsal összekötő út is. Hétfőn adják át a területet az építőknek. A mintegy háromszáz méteres út kivitelezésének teljes összege 3,7 millió forint, ebből 1,3 millió saját erőhöz 2,4 millió forinttal járult hozzá az útalap. A pénzt pályázati úton nyerte el a település. Jegyzet írta: Ihárosi Ibolya Kedves város TAitkán járok Bonyhádra, viszont rendszeresen, s ráadásul A ezen alkalmakkal lehetőleg sok emberrel kell beszélnem. Hogy a város rendezett, gondozott, azt láthatja, aki ellátogat oda, s sokan vannak Romániától Németországig, akik e hírt szétviszik a világban. Hangulata van a városnak, még a lakótelepnek is. Ahhoz beszélgetni kell a bonyhádiakkal - s ez igaz a Völgység legtöbb kis településére is hogy az ember meglepődjön. A mi újság, tárgyú kérésre az emberek azonnal felsorolják, hogy mi minden történt az elmúlt időszakban, mi várható a közeljövőben. Tudnak szőkébb környezetük eseményeiről. Ez még magyarázható a személyes érintettséggel, hiszen kis faluban, kis városban rövidebb a hírek útja, s mindenkinek van rokona, ismerőse, aki az adott témában érintett, érdekelt, vagy éppen szervező. S akinek már információi vannak, annak a következő esetben már véleménye lesz, s beavatott módjára bele is tud szólni a döntésekbe. M ég érdekesebb, s ezért mondom, hogy Bonyhád kedves város, hogy mindenki tud valami jót mondani, legalább egy másik emberről. Ha bonyhádit kérdez az ember nem rosszat hall a másikról, hanem azt, hogy hol lépett fel, mit szervezett, mit talált ki, milyen sikere volt legutóbb az illetőnek. Óvodák közti partnerkapcsolat A Bonyhádon működő két német nemzetiségi óvoda 1989. óta ápol németországi kapcsolatot Deggendorfban, a retten- bachi óvodával. Idén júniusban hivatalosan is létrejött a partnerkapcsolat Németországban, amikor egy bonyhádi küldöttség járt náluk vendégségben. Szeptemberben viszonozzák a látogatást a deggendorfiak, amikor is óvónők, városi vezetők, szülői munkaközösségi tagok lesznek hazánk vendégei. Tiszteletükre programot is szerveznek a bonyhádiak szeptember 23-án a két nemzetiségi ovi közreműködésével. A nagycsoportosok adnak műsort 15 órától, majd játékos vetélkedők, a Holló együttes műsora, tűzijáték és este bál szórakoztatja a vendégeket. Bűnügyi Krónika Egy éjszaka Mőcsényben Múlt péntekről szombatra virradó éjszaka Mőcsényben két helyre is betörtek, jelenleg még ismeretlen tettesek. A termelőszövetkezet irodaházában a páncélszekrényt is feltörték. Ezt követően a tettesek átmentek a posta épületébe, ahol az egyik páncélszekrényt sikerült feltörniük, a másikat nem. A kár összesen, mintegy félmillió forint. Betörök jártak Börzsönyön Valamikor péntek és hétfő között - ismeretlen időpontban - hét hétvégi házat törtek fel ismeretlen személyek a börzsönyi hegyen. A betört ajtókat, ablakokat hétfőn vették észre a tulajdonosok. A kár összesen mintegy százötvenezer forint, csak az egyik hét végi házból vittek el jelentősebb értéket, a többiből csak kisebb használati tárgyak hiányoznak. Elegyes esetek innen-onnan Parkoló autóról ismét elloptak két kereket. Már nem először fordul elő a városban, hogy a parkolóban lévő autóról leszerelik a kereket. Az említett esetben egy Lada tulajdonosa lett két jó minőségű kerékkel - szegényebb. Már megint betörtek az egyik györei italboltba ahonnét mi mást - mint olyan sok hasonló esetben -, italt és cigarettát vittek el. Budapestről hazatért meghalni Eltűnt személyt találtak meg holtan a héten Ladomány közelében az egyik domb tetején. Már egy hete kereste a a budapesti XII. kerületi rendőr-kapitányság az 1944-ben született férfit, aki minden jel szerint, önkezével vetett véget életének. A vizsgálat során nem találtak idegenkezűségre utaló nyomokat. A férfi maroklőfegyverrel lőtte főbe magát. A dombról - ahol a holttestet megtalálták - éppen Lado- mányra látni, ahol a férfi született, és életének egy szakaszát töltötte. Államigazgatási eljárás van hivatva tisztázni az eset körülményeit. Az 1917-ben végzett évfolyam
