Tolnai Népújság, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-09 / 185. szám
1995. augusztus 9., szerda Megyei Körkép 3. oldal Közelednek a szennyező forráshoz (Folytatás az 1■ oldalról.) Ezért többnek a vizét nem lehet használni, s nem is használják a városi ellátásra. A magyar szabványban nem szerepel a diklór-etilén - s világviszonylatban is ritkán fordulhat elő ilyen anyag az ivóvízben. Az Állami Népegészségügyi És Tisztiorvosi Szolgálat megyei intézetének szakemberei dr. Bényi Mária osztály- vezető főorvos irányításával rendszeresen ellenőrzik a szekszárdi ivóvíz összetételét. A főorvos asszony figyelmeztető levelének hatására döntött úgy a közgyűlés, hogy minden szükséges intézkedést meg kell tenni a szennyező forrás megtalálására. A szakemberek kiderítették, hogy az ENSZ egészségügyi világszervezete, a WHO az 50 mikrogramm/liter értéket tekinti az emberi egészségre még ártalmatlan mennyiségnek. Á kutakban annak idején ennek sokszorosát találták, az ivóvízben pedig legutóbb csak 15-18 mikrogramm/litert. Tavasszal döntöttek úgy, hogy figyelő kutak fúrásával derítik ki, hogy milyen irányból érkezhet a szennyeződés. A munkával a VITUKIT bízták meg. Figyelve a víz áramlásának irányát, és a kútban mért diklór-etilén mennyiségét, kiderült, hogy ez dél, délnyugati irány. Előfordult, hogy a figyelő kútban 915 mikrogramm/ liter diklór-etilént találtak. Mint Mayer János igazgató kérdésünkre elmondta, a szennyező forrást a Bogyiszlói út és a felüljáró közé eső területen kell keresni. Meg kell jegyezni, hogy ezen a területen található, a lőtér mellett az a katonai raktár, amelyben - egyes, még nem igazolt, de nem is cáfolt feltételezések szerint a volt szovjet hadsereg tárolt különféle vegyi anyagokat. Első lépésben hatósági bejárást terveznek a területen, illetve az út mellett lévő üzemeknél, gazdasági egységeknél. Először a már meglévő kutakat ellenőrzik az említett zónában, ha vannak ilyenek, majd- ha szükséges - újabb ellenőrző kutakat fúrnak, s így előbb-utóbb rábukkannak arra a területre, ahol a legnagyobb mennyiségben található az említett vegyi anyag. A munkát az igazgató becslése szerint két-három hónap alatt lehet elvégezni, s akkor végre kiderül ki a felelős azért, hogy a szekszárdi ivóvízbázis egy részéből nyerhető folyadék- legalábbis a diklór-etilén tekintetében - unikum. Ihárosi Elővétel: utólag lemondták A tolnai önkormányzat lemondott a tolnai Kossuth utca 1. szám alatti ingatlannal kapcsolatos elővételi jogáról, de csak miután az adásvétel megtörtént. Az ingatlan 15 százada korábban a Tolna Megyei Zöldség- Gyümölcs Kereskedelmi Szövetkezeti Vállalat, 85 százada a tolnai önkormányzat tulajdonában volt. A Zöldért végelszámolás alatt áll, ezért saját részét el kívánta adni a Tolna és Vidéke Körzeti ÁFÉSZ részére. Az önkormányzatot azonban elővételi jog illette meg, a városnak az adás-vételt megelőzően nyilatkoznia kellett volna, kíván-e élni ezzel a jogával. A Zöldért június 22-én kelt levelében kérte is az önkormányzatot, nyilatkozzon szándékáról, a határidőt 8 napban jelölve meg. Ezt követően az önkormányzat szóban tájékoztatta a Zöldértet, hogy csak a július 31-i testületi ülésen tudnak dönteni. A Zöldért a 8 napos határidő lejárta után azonban eladta ingatlanhányadát. A tolnai polgár- mester ezt követően írásban tett észrevételében jelezte a Zöldértnek, hogy hiányolja részükről a jóhiszeműséget és az együttműködést, valamint, hogy az eddigi kapcsolathoz méltatlannak tartja az eljárásukat. A képviselőtestület pedig végülis lemondott az elővételi jogáról. Ossza meg örömét! Szabó Tibornak és Editnek Decsre a Széchenyi utcába születésnapjuk alkalmából minden jót és sok boldogságot kíván: szerető édesapád, és édesanyád. Editet köszönti Pécsről Attila is. Vámosi Györgynek születésnapja alkalmából nagyon sok boldogságot és erőt, egészséget kíván: feleséged. Horváth Jánosáénak Pörbölyön szívből gratulálunk születésnapja alkalmából: szerető családja. Szekszárd ismét gyarapodott egy színvonalas létesítménnyel, a megye egyik legnagyobb alapterületű autószalonjával lett gazdagabb - mondotta többek között megnyitó beszédében Fodor Miklós a város alpolgármestere tegnap délelőtt, amikor ünnepélyes keretek között átadták rendeltetésének a legújabb hivatalos Peugeot márkaképviseletet a megye- székhelyen. Jelen volt az ünnepségen a francia cég vezérképviselete, a Peugeot Hungária ügyvezető igazgatója, Yann Carnoy is, aki azt hangsúlyozta: érzelmi szempontból is fontos a cégnek Szekszárd, hiszen itt működik már két éve sikeresen a Peugeot műszaki oktatóbázisa. Megemlítette, hogy a 405-ös utódát, az új 406-os modellt a világon másodikként Magyarországon mutatják be hamarosan. A közönség most a 106-ost, a 205-öst, a 309-est, a 405-öst, a 605-öst és a 806-ost, valamint a különböző Peugeot haszonjárműveket láthatta az új autószalonban. fotó: gottvald károly „Mintha butikosok lennénk” Néhány hete csend veszi körül a fogászati rendelőket, nemcsak a sajtóban, hanem a valóságban is. Dr. Párkányi Krisztina, a tamási rendelőintézet fogszakorvosa napjai nyugalomban telnek, páciens alig van. Amióta a kezelések díjai életbe léptek, mindössze nyolc „fizetővendég” járt nála. A doktornő rendelőjének úgy ötvenezer forintos bevételt kellene elérni, ami ebben a tempóban erősen kétséges.- A fogorvosok kárára, vagy javára alakult ki ez a helyzet?- Szerintem ez mindenkinek a kárára történt, fogorvosnak, és főleg a betegnek.- A fogorvosnak miért?- Nekem például nem mindegy, hogy van-e munkám, vagy nincs, mert borzasztóan érzem magam, ha ülnöm kell. Azért tanult az ember, hogy dolgozzon, egy foghúzáshoz nem kell nagy szaktudás. Augusztus elsején, kedden vezették be az alapellátás díjtételeit, hétfőn volt harmincöt beteg, kedden meg tizenegy, és azóta sincs sokkal több. Ülünk és rádiót hallgatunk. Ez a nívót egy kicsit leviszi. A tömések, a fogpótlások száma csökken, szép lassan szakmailag elsilányul az ember, ha csak fogat húz, olyan lesz mint egy gép. A nyugdíjasnak, ha be tudja fizetni az árát, csinálunk egy protézist, de például hídpótlás nagyon kevés van.- Hogyan oldják meg a fizetést?- A fogtechnikai rész külön van, ezt csekken kell befizetni, más költségeket pedig itt helyben. Amikor kiadjuk a csekket, elviszik, és nem jönnek vissza. Most biztosan rossz az időpont, mert előttünk van az iskolakezdés, de nem sok jót várunk az egésztől. Komolyan mondom, az egész olyan, mintha butikosok lennénk.- Érzékelnek az orvosokkal szemben bizalomvesztést?- Nem tudom, hogy a bizalom csökken-e, szerintem a beteg rá lesz kényszerítve, hogy maradjon otthon, vagy, ha ki tudja fizetni a magán- rendelőt, menjen el oda. Nagyon sokan azt hiszik, hogy amit itt befizetnek, az a mi zsebünkbe megy, hogy mi ebből élünk. A kolleganőmnek mindannyiszor el kell magyarázni, hogy ez nem így van.- Előfordult már, hogy nem kérte el a betegtől a pénzt?- Elismerem, hogy volt ilyen. Egy asszonynak éppen most végeztem ecsetelést, ezért 800 forintot kellett volna kémem, azért pedig, hogy leszedtem a fogkövet, ezer forintot. Nem kértem el.- Hogy lehet az, hogy itt drágábbak a kezelések, mint Szekszárdon, vagy a privát rendelőben ?- A tamási díjak a kamarai ajánlás és a szekszárdi árak között vannak. Szekszárdon a főorvosnő teljes támogatást kap, és olcsóbbak az árak. Nálunk az igazgatónő mondta, hogy itt ne válasszuk azokat az árakat, mert nem lesz hasonló támogatás. A privát rendelő sem szerzi be olcsóbban az anyagot, valószínű, nagyobb a haszonkulcs, de ezt a Fogorvosi Kamarától kellene megkérdezni, mert ott állapították meg.- Egyesek feltételezik azt a szándékot, hogy a kamara a magánorvosoknak kedvezne.- Én nem veszem észre, hogy a magánrendelésen több lenne a betegem, sőt, most valahogy visszahúzódnak az emberek, meg vannak döbbenve. Szerintem az egész rossz, remélem, hogy meg fog bukni a dolog, ha augusztus végén újra alkotmánybíróság elé kerül.-tfHírek A Megyéből Hasznos könyv A Tolna Megyei kézműves vállalkozók közül sokan vállalnak munkát a megye, sőt az ország határain túl is. Az ő figyelmükbe ajánlható az a kiadvány, mely most jelent meg Veszprém megyében, és a térség üzleti lehetőségeiről ad tájékoztatást. A könyvecske egy példányát a Tolna Megyei Kézműves Kamarának is megküldték. Rács a Bartinán Mármint a szekszárdi Bartina ABC-áruházon. A Béla király téren található üzlet fotocellás üvegajtaját már több alkalommal is megrongálták ismeretlen tettesek. Az ilyen esetek elkerülését szolgálja az a védőrács, melyet nemrégiben szerelt fel a bejárat elé Schrámpf József pécsi lakatosmester és csapata. Hitoktatóképzés A Pécsi Egyházmegye Teológiai Tanfolyama várja azon érettségivel rendelkezők jelentkezését, akik hitoktatói képesítést kívánnak szerezni. A jelentkezéshez szükséges űrlapok a Hittudományi Főiskola portáján (Pécs, Hunyadi u. 11.) és a Szekszárd-Belvárosi Plébánián (Szekszárd, Béla tér 9.) szerezhetők be. Az érdeklődők itt bővebb információkat kapnak. Kiállítás a ZUG-ban Beda László festményeiből nyílik kiállítás augusztus 11-én, azaz pénteken délután 17 órai kezdettel Szekszárdon, a ZUG- ban, a Béla király tér 6. szám alatti épületben. A tárlat anyagáról Szeri Árpád újságíró mond méltató szavakat, gitáron közreműködik Beda Tímea és Nagy Mónika. Horgászhír A megyei Horgász Szövetség vízterületén a napokban fokozott ellenőrzés folyik. Az eredmény sajnos lehangoló. 5- én csak a keselyűsi Holt-Sión 12 feljelentés történt. A szabálytalan horgászat mellett egyre több orvhorgász is látogatja a vizet. A szabálysértési feljelentések megtörténtek, azóta szinte állandóan szól a telefon a megyei szövetség irodájában és sajnos éppen a szabálysértők méltatlankodnak az ellenőrzés és intézkedés ellen. Egyesek kihasználják a természetvédelmi terület csendes, nyugalmas részeit, ahol horgász vagy halőr ritkán fordul meg, ez a sárosaljai rész. Ez a terület nem horgászható! Mégis varsázzák, hálózzák. Bibliai tájakon (3.) A Földközi-tenger menti települések Názáretből Haifába menet látni lehetett, hogy a természetátalakításra kényszerülő ember mikéin varázsol a futóhomokból első lépésben szavannát, majd az utak mentén földbe- süllyesztett vízvezetékcsövek révén datolya-, narancs- és pálmaligeteket. A tenger közelébe érkezve dinnye-, kukorica- és gyapotföldek tárulnak elénk. Északon Akko, az új- szövetségi írásokban Ptolema- isként említett, a keresztes lovagok fővárosa, ma arab' és zsidó lakosságú városka. Fontos kikötő. Érdemes meglátogatni ezt a viharos múltú, a középkori arculatát ma is hűen őrző, mondhatni bazárvárost. Idegenvezetőnk itt „engedélyezte”, mint megtudtuk: nem önzetlenül, az első vásárlást. A zsidó városnegyedben van a török időkből való hatalmas, kétszintű karavánszeráj, sátorosünnepen egyhetes szünetet rendelnek el az iskolákban, s aki él és mozog itt gyülekezik ünnepélyre. Az arab negyed kőkocka-házrengetegében milliónyi mezítlábas gyerek nyüzsög. Másnap tudtuk meg, hogy mit is kell érteni azon, hogy „a legnagyobb példányszámú madár a turista. Sosem fogy ki belőle a világ. Minden becsapott helyére jön egy újabb „madár”. Nos, mi is későn vettük észre, hogy a 15%-os árengedmény volt az a horog, amit bekaptunk. Másutt ezek a cikkek rendre olcsóbbak voltak. Akkotól délre Tel Avivig nemsokára teljesen beépül a tengerpart. Útba esik Galilea központja, a hatalmas kikötőjű ipari központ a Karmel-hegy oldalában: Haifa. Egyik lejtőjén a bahaista egyház 5 milliós hívőseregének központja, csodálatos szépségű vörösrézzel fedett kupolás temploma. A város maholnap az Ézsaiás próféta által is dicsőített hegycsúcsra terjeszti ki határát. Erről a városról mondják, hogy a csúcstechnológia fellegvára. Sok magyar zsidó lakja. Kikötője a századeleji bevándorlás egyik célállomása. Izraelben 300.000 magyarajkút tartanak nyilván, akik magukat nem „magyar zsidónak”, nem „zsidó-magyarnak”, hanem „magyarul beszélő zsidó”-nak nevezik. Ez a „nem-magyarság” abban is megnyilvánul, hogy aki elhagyja Magyarországot, az nem kivándorol, hanem „bevándorol a hazába”, az Erec Jiszráélba. A bevándorolt („Alijázotf’) magyar zsidó kb. 10 %-a a mai napig nem tudott beilleszkedni, nem tanulta meg kielégítően Izrael mai nyelvét, az ivrit-et. Ők többnyire idős korban kerültek új környezetükbe. Szekszárdi és bonyhádi zsidó ismerőseim közül számosán alijáztak 1956/57 fordulóján Haifába, Jeruzsálembe, Tel Avivba és Tibériásba, és kibucfalvakba, ezek ma is szívesen beszélnek magyarul. Még meg sem érkeztem Izraelbe, szomszédom a repülőgép fedélzetén örömmel újságolta, hogy Petah Tikva-ban már négy éve működik a „magyarul besélők” klubja. Schöner Alfréd budapesti főrabbi és Róna Éva bukaresti előadóművész, magyar tánc-csoportok rendszeres vendégei a klubnak. Petőfi és Radnóti verseket olvasnak fel a tagok, érzelmes magyar nótákat énekelnek. Informátorom, a marosvásárhelyi születésű Miriam, Erdélyben szigorúan ortodox zsidó közösség tagja volt, ma már ő sem tartozik a szombati munkatilalmat vakon megtartó fanatikusok közé (kik szombaton képesek megdobálni az autóba ülő hittestvéreket), s ő is tudja, hogy Izrael zsidó lakosságának legfeljebb 10 %-a tartja magát szigorúan a mózesi tanításokhoz, de meggyőződéssel vallja, hogy vallásos ünnepeik, mint a Pészách, Szukkót, Hánukká, nem szólván a Rós-hásánáról és Jóm kipúrról, szinte nemzeti ünnep számba mennek. Ezek az ünnepek szolgáltatnak alkalmat családi összejövetelekre, párválasztásra. A szegény lányok kiházasítására, akárcsak a Kárpát-medencében, ma is perselyeznek, a beteg rokon felépüléséért a zsinagógába mennek, ott „snóde- rolnak”, azaz pénzt ajánlanak fel. Húsvét (Peszách) előestéjén megtartják a zsidó családban szokásos felolvasást az egyiptomi kiűzetésről; keserű gyökér, kovásztalan kenyér emlékeztet a menekülésre. Elmondják Illés próféta imáját, esetleges megérkezésére számítva egy poharat színültig töltenek borral, miközben nyitva tartják a bejárati ajtót, hogy Illés, vagy bármely szegény zsidó betérhessen vacsorára. É rítusok egytől-egyig az összetartozást erősítik. ( Folytatjuk.) Dr. Szilágyi Mihály
