Tolnai Népújság, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-04 / 181. szám

MÁTÓL BONYHÁDON: I tÖPLABDÁRA FEL! (4. oldal.) r f ^ xioxqC^ BÁTASZÉK, BONYHÁD, DOMBÓVÁR, DUNAFÖLDVÁR, PAKS, SIMONTORNYA, SZEKSZÁRD, TAMÁSI, TOLNA ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1995. AUGUSZTUS 4. PENTEK ARA: 25,50 FORINT VI. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM műsorajánlata mai mellékletünk Egy román demokrata Huszonkettő kátrányos helyzetű gyermek táborozik e hét elejétől a Paks melletti Cseresznyéspusztán. Valamennyiük szülei kapcsolatban állnak a szekszárdi Családsegítő Központtal, amelynek munkatársai szervezték ezt a tábort. A családodnak ezért a lehetősé­gért egy valóban képletes összeget - gyermekenként 1500 forintot - kellett fizetniük, de akadtak jópáran, akik ezt is képtelenek voltak előteremteni. Persze azért az ő gyerekeiknek is jut hely a táborban. A huszonkét általános iskolás korú gyerekkel négy családgondozó és hat szociális munkás foglalkozik végig a tíz nap során. (Folytatás a 3. oldalon.) fotó: gottvald Szekszárd közlekedési helyzetéről Hogyan védjük meg a belvárost? Mikor e sorok íródnak, éppen fékcsikorgás hallatszik, éppúgy, mint amikor Illés László alezredessel, a megyei rendőr-főkapi­tányság közlekedési osztályvezetőjével beszélgettünk. A kü­lönbség csak annyi, egy akkor egy másik utcában voltunk. Bármennyire is hihetetlenül hangzik, a két világháború kö­zötti Romániában is akadt olyan politikus, vagy pontosab­ban fogalmazva közíró, aki síkra szállt az erdélyi magyar­ság jogegyenlősége, a baráti vi­szony mellett. Costa-Foru volt az a személyiség, s az olvasó ne lepődjön meg, ha most hallja ezt a nevet életében először, a ’20-as ’30-as években tevé­kenykedő, kiváló jogász és pub­licista osztályrészéül ugyanis a felejtés jutott: sem a királyi, sem a ’45 utáni Romániában nem tartották célirányosnak népszerűsítését, sőt, munkássá­gát tudatosan kitörölték a ro­mán szellemtörténetből. S hogy miért? Ez derült ki Demény Lajosnak, a bukaresti Történeti Intézet professzorá­nak előadásából, melyet a bala- tonfenyvesi történésztáborban tartott. A kérdésre válaszolva máris elmondhatjuk, hogy Costa Foru a vad nacionaliz­mus, a kirekesztő nemzeti tü­relmetlenség időszakában is ki­állt az üldözöttek mellett, bát­ran szót emelve a liberális la­pok hasábjain az erőszakosko­dás, a magyarság üldözése el­len. Egyik legsziporkázóbb publicisztikája akkor született, amikor az 1920-as évek Romá­niájában a cenzúra betiltotta Madách örökérvényű művét, Az ember tragédiája c. drámát. Costa Foru gyilkos gúnnyal mutatott rá, hogy a szabadságot szimbolizáló Marseilles nyílt színi eléneklése miatt nemkí­vánatos darab, nemcsak a ma­gyar, de az akkor baráti francia nemzet ellen is súlyos merény­let. Az általános intolerancia kö­zegében sajátos szélmalomhar­cot vívó közíró természetesen szálka volt a soviniszta erők szemében. Costa-Forut a 20-as évek végén a kolozsvári pálya­udvaron fényes nappal támad­ták meg a szélsőjobboldali Vasgárdisták, s az agyonverés- től magyar barátai mentették meg. Ezt követően azonban már soha nem nyerte vissza egészségét, s az 1935-ben be­következő haláláig visszavo- nultságban élt. Délkeleti szomszédságunk­ban manapság is kevesen van­nak a Costa Foru kaliberű, nemzetiségi türelmet és megér­tést hirdető román személyisé­gek az ismét nyíltan színre lépő Vasgárda tagjainak száma vi­szont gyors ütemben gyarap­szik - válaszolt egy kérdésre Demény Lajos. S míg a nemzeti kizárólagosságot hirdető jel­szavak újfent nagy népszerű­ségnek örvendenek bizonyos román körökben, addig a bé­kességet, a közeledést, a nem­zetiségi jogok elismerését óhajtó felhívások elvesznek a nagy hangzavarban.-szá­Az utóbbi időben sokat foglal­koztunk a tömegközlekedés problémáinak egyik oldalával, de nem esett szó, a talán fonto­sabbról, a közlekedés szervezé­séről. Minden Szekszárdi tudja, A hétvégi összevont orvosi ügyelet Tamási körül régóta ér­zékeny, és megoldatlan prob­léma, legutóbb Iregszemcse és a környező falvak, a társada­lombiztosítás, és a tamási ren­delőintézet próbáltak egy min­denki számára elfogadható fi­s ilyenkor, nyáron a turisták is tapasztalhatják, hogy a Béla téren közlekedni művészet. Parkolóhelyet nehéz találni, gyalog szinte lehetetlen átjutni egyik oldalról a másikra. Nem nanszírozásra megoldást ta­lálni, sikertelenül. Most az ügyelet „állatorvosi lova” egy Lada Niva képében jelenik meg. A Tamásit, Regölyt, Nagy- kónyit, Koppányszántót és Er- tényt hétvégenként ellátó or­lehet levegőt kapni, éppúgy, mint a Garay téren. Hiteles mé­rések szerint olyan szennyezett néha a szekszárdi belváros le­vegője, mint Budapesté. Ott kapcsolódik a téma a tö­megközlekedéshez, hogy a leg­gyakrabban közlekedő, egyes, kettes, ötös, hatos buszok jövet­menet a téren fordulnak meg. (Folytatás a 3. oldalon.) vosi ügyeletnek új gépkocsira van szüksége. A jelenleg hasz­nálatos Lada hét éves, bármikor felmondhatja a szolgálatot. Az új gépkocsi ára egy millió 160 ezer forint, ennek oroszlánré­szét, egy millió 30 ezret a város vállalta, a fennmaradó hánya­dot kellene a társtelepüléseknek fizetni. (Folytatás a 3. oldalon.) Röviden A Györkönyi Nemzeti­ségi Napok programja teg­napi számunk 5. oldalán megjelent, de a hírből nem derült ki pontosan, hogy me­lyik hétvégéről van szó. Nos, ne induljon senki hol­nap a nemzetiségi napokra, mert a rendezvény a követ­kező hétvégén, azaz augusz­tus 12-én és 13-án lesz. Lezárták Tolnán a Rákó­czi utcát tegnap délelőtt, a Deák Ferenc utca felől, mintegy másfél órára. Egy 75 éves hölgy ugyanis dél­előtt 9 óra tájban rosszul lett az utcán, és meg is halt. A rendőrség bő másfél óráig, a halottszállító autó megérke­zéséig őrködött a néni holt­teste felett. Néma telefonok. Tegnap délelőtt megszakadt a tele­fonösszeköttetés Nagyszo- koly, Magyarkeszi és Ireg­szemcse között. A hiba a légvezeték miatt keletke­zett, amelyet Iregszemcse és Nagyszokoly között feltehe­tően egy tehergépjármű szakított le. A Matáv szak­emberei 14 óra 15 percre helyre állították a telefon- vonalat. A faddi iskola két éjsza­kára szállást biztosított kecskeméti pedagógusok­nak és diákoknak. A vendé­gek kerékpártúrán vesznek részt, útvonalukat arra szá­mítva tervezték, hogy isko­lákban mindig meg tudnak szállni, ismeretség híján is. A faddiakban sem csalat­koztak, akik az egyik osz­tálytermet adták át nekik két napra. Amatőr művészek Görbén. A pincehelyi ön- kormányzat idén harmad­szor rendez tábort amatőr képzőművészeti tábort a görbői kúrián. A tizenöt résztvevő - elsősorban fel­nőtt amatőr alkotó - munká­ját Juhos László festőmű­vész irányítja majd az au­gusztus 5-től, 13-ig zajló tá­borban. A CIBA-játék nyertesei Szerencsés szőlősgazdák Július 24-i számunkban kö­zöltük a CIBA szőlősgazdák figyelmébe ajánlott rejtvé­nyét. Arra kellett válaszolni, hogy melyik az az atkaölő­szer, amely az atkák minden fejlődési alakját, petét, lárvát, kifejlett egyedet egyaránt el­pusztít. Nos, az fejtette meg helyesen a CIBA által feladott rejtvényt, aki azt írta, hogy: NEORON. Tegnap megejtet­tük a sorsolást. Eszerint Ferenci Sándor (Szekszárd, Cseri János u. 47.) nyerte az 1 literes NEO- RON-t, Németh Zsolt (Ta­mási, Szabadság u. 69.) és Kiss János (Szekszárd, Sem­melweis u. 2/A) pedig a 2-2 deciliteres adagot. A díjakat augusztus 8-án, kedden délelőtt 11 órakor ad­juk át a Népújság szerkesztő­ségben (Szekszárd, Liszt Fe­renc tér 3.). Gratulálunk a nyerteseknek és várjuk őket a díjátadásra! Ki fizesse a Lada Nivát? Kell egy új gépkocsi a tamási hétvégi orvosi ügyeletnek - ez nem kérdés. Az már igen, hogy ki fizesse meg. A DÉDÁSZ új ügyfélszolgálati irodája Dombóváron Huszonegyezer fogyasztóért Május elején kezdték meg a DÉDÁSZ dombóvári új ügyfél- szolgálati irodájának kialakítását, s ez a Jókai utca 9. szám alatt a napokban kezdte meg működését. Eleddig egy kis irodahelyi­ségben fogadták a DÉDÁSZ kirendeltségen Dombóváron az átlagosan napi száz ügyfe­let, ám most tágas, szépen be­rendezett irodában intézhetik a fogyasztók áramszámlák befi­zetésével, név-, lakcím- és fi­zetésmód változásokkal, mé­rőállomások bejelentésével, számlázással összefüggő rek­lamációkkal, műszaki tanács­adással és egyebekkel kapcso­latos ügyeiket. A DÉDÁSZ dombóvári ki- rendeltségéhez összesen 21 ezer fogyasztó tartozik, s ez a szám harminckettő települé­sen adódik össze. Az új ügy­félszolgálati iroda - ami mun­kanapokon 7-től 15 óráig várja az ügyfeleket - tehát ennyi fo­gyasztónak nyújt modern kö­rülmények között, gyors ügy­intézést, amit számítógépek, és három munkatárs egyaránt segít. Mint megtudtuk, Tamási­ban, Szekszárdon, Bonyhádon már átadták az ehhez hasonló irodákat, s Dunaföldváron is megújult a DÉDÁSZ kiren­deltség. Ebbe az újítási hul­lámba került Dombóvár is, ahol tervezik - várhatóan ősz­szel - az EAS rendszer, vagyis azonnali számítógépes ügyin­tézés bevezetését is. Az iroda már működik te­hát, s - az áramszolgáltató szlogenjével élve -, „hogy minden világos legyen” a pé­csi Zöld Híd Egyesület tagja­ként szaktanácsadást is végez­nek itt. Az egységessé alakí­tott DÉDÁSZ arculatba illő ügyfélszolgálati irodát pedig a közeljövőben nem csak meg­közelíteni lehet autóval, ha­nem mellette parkolni is, hi­szen a volt városi gőzfürdő épületének helyén hamarosan fogyasztói parkolót létesíte­nek.- nagy ­Afrika-kutató kiállítása Földváron Almásy László a harmincas években világraszóló eredmé­nyekkel gazdagította a magyar Afrika kutatások eredményeit. Megtalálta az évezredek óta elveszettnek hitt oázist, Zarzu- rát, az általa feltárt uveinati barlangrajzok pedig egy ős­kori civilizációról adnak ké­pet. A Nílus egyik szigetén bukkant rá a magyarább törzsre, azoknak a magyarok­nak az utódaira, akiket a XVI. században a török szultán hur- coltatott Egyiptomba. A do­kumentumokból nyílik kiállí­tás a dunaföldvári Vármúze­umban augusztus 22-én, éppen Almásy László születésének 100. évfordulóján. A tárlatot dr. Krizsán László Afrika-ku­A Nap Hírei tató állította össze. Megnyitja dr. Korsós László dandártá­bornok, a Hadtörténeti Intézet főigazgatója. A Népművészet Napja Decsen Nagy Zoltán, Decs község polgármestere a tavalyi sár­közi lakodalom alkalmával augusztus 6-át a Népművészet Napjává nyilvánította. Ebből az alkalom vasárnap, augusz­tus 6-án, 17 órakor a decsi fa­luházban ünnepi megemléke­zésre és kiállítás megnyitóra kerül sor. A padlásmúzeum­ban Perityné Kukucska Mári néni emlékkiállítása és dr. Németh Pálné, a népművészet mestere díszítőművész szak­körének munkái láthatók. A galériában Jaszenovicsné Steig Ágnes és Jaszenovics Géza fazekasok alkotásai te­kinthetők meg. A kiállítást dr. Kovács Sándor néprajzkutató nyitja meg. Közreműködik a Gyöngyösbokréta kórusa, és a Csillagrózsa Egyesület tagjai. Öten pályáznak Paksi Hírnök élére A héten lezárult a pályázati határidő a Paksi Hírnök fő- szerkesztői állására. Mint megtudtuk, nincs paksi a pá­lyázók között, ellenben Szek- szárdról négy pályamunka is érkezett. Következő lépésként egy, a polgármester által felál­lított bizottság vizsgálja meg a pályázatokat, majd tesz javas­latot a testületnek. A végső szót szeptemberi ülésükön mondják ki a képviselők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom