Tolnai Népújság, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-03 / 180. szám
1995. augusztus 3., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal Történelmi szenzáció Bátaszéken Cikádor előtt „Szék” Komoly tudomány-történeti szenzációra bukkantak Bátaszéken, a templomkertben, a cikádor ásatásakor. Mint azt dr. Valter Ilonától, az ásatás vezetőjétől megtudtuk, az északi mellékhajó keresztház felőli végében igen korai falazott sír került elő, s egyértelműen látszik, hogy a sírt, az 1142- es évben, a román korban készült téglákból falazták. Igen ám, de ez alatt és a román kori alapozás alatt is sírokat találtak, amiből arra következtettek, hogy a cisz- terek ideérkezése előtt a terület már lakott volt. Ez igen fontos tudomány-történeti érdekesség, mivel kiderült, hogy a Szék település, a ciszterek előtt már létezett. — Érdekesség - folytatja dr. Valter Ilona hogy a ciszterek mindig lakatlan területre telepedtek, s most kiderül, hogy itt mégsem így történt. Megdöbbentő a felfedezés, hogy olyan korai sírokat találtunk, amelyekre az apátság ráépült. A sírok az apátságnál korábbiak, s Szék maga már ennek előtte létezett. Ez komoly szenzáció, ami mindössze néhány órával ezelőtt derült ki. — Egy-két nap, s teljesen befejeződik a munka. Mi került elő még a föld rej tekéből? — Eredményes nyolc hetet zártunk annak ellenére, hogy az első két-három héten félig meddő árkokat ástunk. A templomkerten belül teljes mértékben tisztázódott, hogy amit tavaly ciszterci főszentélynek véltünk, az nem az első, hanem egy késő gótikus főszentély, s az 1382-es oklevélben említettekkel hozható összefüggésbe. Teljes egészében előkerült az 1142-es főszentély, a hozzátartozó keresztházzal, illetve a keresztház vonalában eredeti románkori felületeket találtunk. Az 1342-es átépítés padlószintje, illetve ezekből a téglákból jó- néhány egészben is megmaradt. Ezek közül több a 14. század jellegzetes ciszterci motívumait viseli. Megvan a főszentélybe vezető kőlépcső, a keresztház nyugati felét tartó pillér, illetve felleltük az északi mellékhajófalat is. A hajófallal együtt a padlószint is megmaradt. Az átépítés idejéből késő gótikus stílusú padlószintet, és szintén gótikus falazott sírokat találtunk. Tavaly még úgy véltük, az oltár a legértelmetlenebb helyen volt, most bebizonyosodott, hogy a legjobb helyen van, mert a kápolnához tartozik, s ez elé építették a falazott sírt. —1 Szóljon a tárgyi leletekről is! — Egy kolostorból nincsenek tárgyi leletek, így a ciszterci életből néhány cserépen és 15. századi bécsi fazékon kívül semmi nem került elő. Annál több lelet van a török korból. Használati kerámiák, mázas, színes talpastál, agyag sütőharang, rengeteg szerszám a vas kapától a bárdig, s mindenféle használati eszközök. — Mi lesz a feltárt anyag további sorsra? — Holnap, pénteken kezdjük a visszatemetést, a falakat fóliázzuk és homokkal temetjük vissza. A templomot föltártuk, még egy szezonban a nyugati résszel teljes egészében végezhetünk. A feltárt területről készül egy programterv, illetve költségbecslés. Kertészeti megoldással, templomkerten belüli romkertet lehetne itt csinálni. Az ásatás , folytatása természetesen az anyagiaktól függ. A mostani ségítségért köszönetét mondunk azoknak, akik támogatták a munkánkat, mert nélkülük nem értünk volna el ilyen fantasztikus eredményt. (p.teri) Az új tolnai jegyző nem félős ember Elkerülni a szereptévesztést A szekszárdi Csányi László Mőcsény és Grábóc körjegyzőségének vezetője június 2-án - egy beruházás kapcsán felmerült törvényességi aggályai miatt - lemondott megbízatásáról. Ezt követően pályázott a megüresedett tolnai jegyzői állásra. Másfél hónapos „szünet” után ő az új jegyzője Tolnának. — A tolnai képviselőtestületek a szabad választások óta számos jegyzőt elfogyasztottak már. Nem félt Tolnára jönni? — Nekem az a gyanúm, hogy Tolna ilyen tekintetben sem rosszabb város, mint az átlag. Magyarországon sajnos kialakult egy olyan helyzet, hogy az elszegényedett önkormányzatok gazdasági alapok nélkül próbálnának továbblépni, fejleszteni. Ennek sajnos nincs itt az ideje. Ebben a helyzetben a jegyző az ütközési pont, hiszen a testület üléseit a hivatal előkészíti, a testület ülésezik, bölcs határozatokat és hibátlan döntéseket hoz - a végrehajtás ismét a hivatali apparátusra marad, amelynek élén a jegyző áll. Tehát ha valami sikerületlen dolog kerekedik az egészből, akkor könnyű bűnbakot találni. Ez nem tolnai specialitás. Egyébként nem vagyok egy félős ember, meggyőződésem, hogy kellő higgadtsággal tudunk majd együtt dolgozni. Bízom abban, hogy a „jegyzőfa- lás” megszűnik Tolnán. /— Volt-e valamilyen korábbi kapcsolata a várossal? — Rengeteg barátom és egykori munkatársam él itt, nem idegen ez a hely számomra. Sőt, középiskolás éveimben rendszeresen megfordultam Tolnán. Élő kapcsolatom volt a várossal, úgyhogy ez most nem ugrás az ismeretlenbe. — Tisztában volt-e vele, hogy milyen anyagi helyzetben van a város? — Újságolvasó ember vagyok, a sajtó tudósításai nagyjából pontosan visszaadták, hogy milyen forráshiánnyal küszködik a település. A képviselőtestület mindenesetre nagyon nehéz helyzetben van. Én azt hiszem, az egy nagyon természetes igény részükről, hogy szeretnének valami maradandót hagyni maguk után. Építeni, beruházni, fejleszteni, magas színvonalon intézményeket működtetni. De pénzszűke van. Ebben a helyzetben a képviselőtestület önfegyelme és mértéktartása kell, hogy határt szabjon, és nem a jegyzőé. — A szakmai elképzeléseiről mondana valamit? — Az első és legfontosabb dolog, hogy megismerkedjem a hivatali apparátussal és a város intézményeivel. Egy éven belül egy esetleges átszervezési javaslatot le tudok tenni a testület elé - de csak akkor, ha szükségesnek látom. Egyre több feladat hárul ugyanis a hivatalra, igaz, ezzel szemben ott áll a létszámcsökkentésre vonatkozó igény. Elég régi bútordarab vagyok, tudom, hogy a világ legtehetségesebb jegyzője - aki nem én vagyok - sem tud meglenni, egy fix, lojális hivatali apparátus nélkül. Én egyébként nem a riogatás híve vagyok, hanem - ha indokolt a változtatás - a humánus megoldásoké. — Ezek voltak a hivatal vezetésével kapcsolatos gondolatok... — Igen. Én azonban nem hiszek abban, hogy a jegyzőnek a hivatal vezetésén túlmenően, netán a képviselőtestület működésében - az előkészítésen- végrehajtáson túl - szerepet kéne vállalnia. Amennyiben igénylik, a döntéshozatalhoz korrekt információt, előterjesztést, döntési alternatívákat kell adni, ha viszont nem igénylik, akkor szereptévesztés lenne, hogy a jegyző feláll, és felelőtlenül hinti az igét. — Milyen vezetői módszerekkel kívánja megvalósítani az elképzeléseit? — Maximális híve vagyok annak, hogy az elképzelhető legnagyobb önállóságot - ami a közigazgatáson belül megengedhető - kapjanak a munkatársaim. A hivatalnokot hagyni kell dolgozni békében, és akkor elvégzi a feladatát. -sAmit muszáj és ami lehetséges (Folytatás az 1. oldalról.) Úgyis késő estig dolgozni kell, alvásra az a hely megfelel. — Mikor jár majd haza ? — Amikor muszáj és amikor lehet. — És meddig tart majd ez az állapot? — Nem vagyok jós. — De ide költözne Tolnára? — Ha meg lehet élni, akkor természetesen. Gyerekeim már nagyok, Kaposváron tanulnak. A feleségemmel - aki népművelő, könyvtár szakos, magyar irodalom tanár - együtt kellene valahol állást találnunk. — Eszerint a kérdés, hogy mi vonzotta Tolnára, értelmetlen. — Ez egy álláslehetőség volt, amiről már korábban tudtam itteni elődömtől. Lett volna más lehetőségem is, de nem a szakmában. így viszont a szakmában maradhattam. — Milyen elképzelései vannak a munkáját illetően? — Össze kell hangolni az önkormányzat elvárásait - hiszen ők adják a pénzt -, a laLönhárd Ferenc fotó: gk kosság óhajait és a saját szakmai elképzeléseimet. A mostani idők a rózsaszínű elképzeléseknek egyáltalán nem kedveznek. Folyamatosságot és vállalhatóságot tudok ígérni, semmi egyebet. — Mennyire ismeri a tolnai helyzetet? — Valamelyest. Kis szakma a miénk, a megyében ismerjük egymás dolgait. Ám hiba lenne, ha prekoncepcióim lennének. Egyelőre szimatolni, tájékozódni szeretnék, felmérni az anyagi, tárgyi és a szellemi lehetőségeket, a városban, az intézményeknél, a lehetséges partnereknél. Ki kell érlelni a döntéseket. Egyelőre nincsenek konkrét elképzeléseim, azt fogom csinálni, amit kell és amit lehet. Nincsenek illúzióim. — Gondolom, járt már a tolnai mvívházban. Mint épületről mi a véleménye? — Ez van. Ez egy adottság. Azt kell megvalósítani benne, amit lehetséges. — A várost ismeri? — Nem különösebben, any- nyira, mint a megye többi hasonló városát. Még a régi nagy tolnai ping-pongos csapatot ismertem, megnéztem például az itteni BEK-döntőjüket. — Megválasztása után azt mondta a képviselők előtt, hogy nemigen bízott abban, hogy Önt nevezik ki. Miért? — Azért, mert ha két pályázó van, akkor az esély csak 50 %. Ilyen praktikus okból.-sHírek A Megyéből Bemutatkozik az új káplán Bemutatkozó szent misét tart augusztus 6-án, vasárnap, a szekszárdi katolikus belvárosi plébánia újmisés káplánja, Matis Géza. Nyári nagytakarítás Nyári nagytakarítást tartanak augusztusban Szekszár- don, a Gyermekek Házában. Szeptember elsejéig a házban kötött program nincs, csak szabad foglalkozások a betérő gyerekeknek. Pályázati segítség kisvárosoknak A Kisvárosi Önkormányzatok Országos Szövetsége - amelynek megyénkbeli yá- rosok is tagjai - pályázati segítséget kíván nyújtani tagjainak a PHARE „Köz- igazgatási Reform Program” keretében, olyan együttműködések és társulások kialakításához, melyben az önkormányzatok közösen tudnak innovatív fejlesztéseket megtervezni és kivitelezni. A szövetség július 31-i határidővel nyújtotta be a pályázatot a Miniszterelnöki Hivatal, a Belügyminisztérium és a szakminisztériumok támogatásával, egy közösen kialakítandó Önkormányzati Tájékoztató Rendszer támogatására. A rendszer az önkormányzati vonatkozású információhoz jutás leggyorsabb és leggazdaságosabb eszköze, hiszen az információ szinte a keletkezése pillanatában juthat el az önkormányzatokhoz. A pályázat elbírálása szeptember végén várható. Rubin mise Szekszárdon Rubin misét tartott vasárnap Szekszárdon, a Béla téri katolikus templomban Elekes Dénes kalaznói pap, a bukovinai székelyek gyámolí- tója, Klein Mihály hőgyészi esperes-plébános segítségével. Az ünnepi szentmise a székely himnusszal zárult. Képviselői fogadóóra Dr. Jánosi György ország- gyűlési képviselő fogadóórát tart augusztus 4-én 14—15.30 között Szekszárdon, a Kölcsey ltp. 24. alatti ügyfélszolgálati irodában. Hogyan (ne) lépjünk ki a távfűtésből? A távfűtés és melegvíz-szolgáltatás Szekszárd lakosságának több, mint a felét érinti - 5600 lakást ha meleg a lakás, ha mindig van melegvíz, akkor kellemesen, ha hozzák a számlát, akkor már kevésbé. A témáról Balogh Jánost, a Héliosz önkormányzati Kft. műszaki igazgatóját kérdeztük.- Elismerem, hogy ha a fűtés végszámláját összehasonlítjuk, akkor ma még valamivel olcsóbb a fa és a széntüzelés, a földgáz-fűtés pedig még olcsóbb. Valamikor az olajfűtés is mennyivel olcsóbb volt! Az összehasonlításnál viszont hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, mennyibe került a gáz bekötése és a berendezések. Távfűtés esetén viszont alapdíjat kell fizetni, beruházási költség nincs.- Annyit fizet a fogyasztó, amennyi hó't használ?- Összességében mindenképpen, hisz’ mért mennyiségért fizet a fogyasztó. Lakásonként azonban akkor tudna takarékoskodni, s látna tiszta képet a fogyasztó, ha mindenki termosztatikus radiátorszelepet, és költségosztót szereltetne fel, vagy egyedi hőmennyiségmé- rővel mérné a lakás hőfogyasz- tását. A lakóknak először egymással kellene megegyezniük. Szekszárdon is volt költségmegosztással próbálkozás, de sajnos botrány lett belőle.- Ki lehet egyáltalán lépni?- Természetesen. Ha egy egész ház tenné ezt, annak nincs is semmi feltétele, csak időben be kell jelenteni a szándékot. Készítettünk számítást arról, hogy ez esetben az egyedi fűtőrendszer egy százlakásos épületben lakásonként 92 ezer forintba kerülne, s marad a „közös ló”. Az egyedi kilépéshez kell valamennyi szomszéd hozzájárulása is. A beruházás költsége meghaladja a kétszázezer forintot. Számításaink szerint egyik esetben sem térül meg a költség, legfeljebb 5 százalék alatti kamatláb esetén. Kísérletek bizonyítják, hogy a fűtési költség felét mindenképpen a többiek fizetik, hiszen a szigeteletlen falakon a hő át- áramlik. Most még olcsóbb a földgázfűtés, de a privatizáció előtt álló energiaszektor nyilván a nyugatihoz igazodik. Az meg tény, hogy nyugaton a kisfogyasztók lényegesen drágábban, Németországban például kétszer annyiért kapják a földgázt, mint a nagyok. (X) Az iregszemcsei nevelőotthonból Tamásiba Szertelen távoliét az intézettől (Folytatás az 1. oldalról.) Gyuri és testvére, Imre hetedikesek a speciális iskolában, kilenc éve kerültek a nevelőotthonba, azóta nem látták a szüleiket. Gyurit tisztelettudó, „jó-köszönő” fiúnak ismerik a faluban, közepes tanuló, kertész, pék, vagy állattenyésztő szeretne lenni. Imre, akinek „Rednex” a beceneve egyből a majsapusztai bentlakásos foglalkoztató lakója lesz, ha elvégzi az iskolát. Velük együtt tizenhatan most egy hétre elfelejtik a nevelőotthon falait. Szinte minden nyáron voltak nyaralni, tavaly éppen Velencén, de ez a mostani azért más.- A régi gyakorlat a csereüdültetés - mondja Dalmadiné Csiszár Gizella nevelő -, ami azt jelenti, hogy egy másik otthonban vannak elhelyezve néhány hétre, voltak Ireg- szemcséről Debrecenben, Budapesten és Velencén. De ott is intézetben voltak, ahol egész életüket töltik szigorú szabályok között, kiszolgálják őket. Itt teljesen másképp van, ők alakítják ki a szabályokat. Azt vettük észre, hogy az a gyerek, akivel bent állandóan baj van, most sokkal jobban kezelhető. A legkisebb táborlakó a nyolc éves Rudolf, akit gyulaji nevelőszülei adtak intézetbe, miután kiderült róla, hogy fogyatékos. Ritkán jönnek érte, de nagyon ragaszkodik családjához. A táborban szintén kialakult egy családhoz hasonlatos formáció, a gyerekek együtt főznek, takarítanak - számukra ez is újdonság. Egy ilyen tábort persze nem könnyű megszervezni - természetesen pénz hiányában. A fogyatékosok nem tartoznak a jó reklámhordozók közé. A gyerekek saját magukat szponzorálták azzal, hogy a elmentek napszámos munkára a cukorrépaföldre. Ebből tizenkétezer forint jött össze, és megkapták az élelmiszernorma összegét az iskolától.- Főleg tamási vállalkozók segítettek, az iregszemcseiek- től nem kaptunk támogatást - mondja erről a nevelőnő. - A faluban talán nem érzik az emberek, hogy odatartozunk, azt mondják, hogy ők állam gyerekei. Azaz senkié.