Tolnai Népújság, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-21 / 195. szám

4. oldal 1995. augusztus 21., hétfő Megyei Körkép Képes Hírek Az államalapítóra emlékeztek. Szent Istvánra, az államalapí­tóra emlékeztek Pakson is, nem feledkezve meg az új kenyér ünnepéről sem. A templomokban ünnepi misén szóltak a ké­sőbb szentté avatott nagy királyról. Az állami ünnepség alap­hangulatát a Jézus Szíve templom előtti téren a városi fúvósze­nekar műsora adta meg. A Himnusz után Szent István legendá­ját idézték fel, majd dr. Széchenyi Attila, alpolgármester mon­dott ünnepi beszédet. Mindennapi kenyerünk jelentőségéről Móra Ferenc szavaival szólt az előadó. A kenyérszentelés után a Szózat hangjaival ért véget az ünnepi megemlékezés. Felvéte­lünk a kora reggeli szentmisét követően készült, a Makovecz Imre tervezte másik templom előtt. Véget ért a Thelena fesztivál Tolnán. Szombaton és vasárnap délelőtt vidám, tréfás vetélkedők várták a gyerekeket a fesztivál Duna-parti helyszínén. Tegnap délután a gyönki, majd a bo­gyiszlói hagyományőrző együttes mutatta be műsorát. Operett est zárta az egész heti programot. Felvételünk vasárnap, a gyermekprogram után, s az ebéd előtt készült. Vidám hangulatú utcabált tartottak Nagymányokon szombat este a Katona József és a Perczel Mór utcában abból az alka­lomból, hogy ez a településrész tíz évvel ezelőtt épült fel. FOTÓ: BAKÓ JENŐ Légi bemutató, motorcsónak-verseny, görögtűz Egész napos ünnep vízen és levegőben, Dunaföldváron Látványos volt a motorcsónak-bajnokság. fotó: bakó jenö (Folytatás az 1. oldalról.) Nem tartozott a programhoz, de igen sok érdeklődőt vonzott a szokásos állat- és kirakodóvá­sár is. Nem kedvezett igazán az időjárás a motorcsónak ver­senynek, amelynek egyik száma egyben az országos baj­nokság pontszerző versenye is volt, pedig mindenki részt vett, aki ebben az érdekes sportban, és a meghirdetett két kategóriá­ban számít. Mintegy harminc hajó állt rajthoz a különféle fu­tamokban. A Szent István Kupáért folyó versenyt a Magyar Motorcsó­nak Szövetség, a helyi vízi sportkör szervezte, mint min­dig, s nem lehet említés nélkül hagyni Süveges József szemé­lyes érdemeit sem. Ha ő nem volna, nem létezne a dunaföld- vári Szent István Kupa. Jelen volt az egész napos rendezvé­nyen Szánta János, a motorcsó­nak-szövetség főtitkára is. Ha­sonlóan fontos az egész ren­dezvény szempontjából a har­minc szponzor, akik hozzájárul­tak a finanszírozáshoz. Szintén a hagyományok közé tartozik, hogy a programot Be­recz Béla rádióriporter közvetíti a nézőknek. Az egyre sokasodó érdeklődőt légi- és vízparádé kápráztatta el. Ejtőernyősök végeztek késleletett mutatvá­nyokat, és pontos ugrásokat a szigetre, és az Opel-körbe. Volt vízisí bemutató, és bizonnyal sokan irigyelték a motoros sár­kányrepülőket. Aki akart heli­kopteren is felszállhatott, vagy sárkánnyal is körülnézhetett Dunaföldvár felett. Délután a Botel Admirál fedélzetén a Kecskeméti Katona József Színház művészei adtak mű­sort. Besötétedés után került sor nap fénypontjára, a tűzijátékra. A hídról leomló úgynevezett bengáli tüzet igen sokan meg­csodálták, majd ropták a táncot az utcabálon. Identitás, tolerancia, szabadság Ki, kire legyen tekintettel? (Folytatás az 1. oldalról.) A hallgatóságot megosztotta Macskássy Izolda, festőművész előadása. Voltak, akik hangos tetszésnyilvánítással köszönték meg a hallottakat, mások a taps­tól való tartózkodásukkal jelez­ték fenntartásaikat. A mű­vésznő figyelmeztetett: fontos, hogy legyenek gyökereink. — Jó lenne, ha a kereszté­nyekkel szemben is működne a tolerancia - mondotta, és úgy vélekedett, hogy ez ma nincs így. Élesen bírálta a jelenlegi kormány politikáját, többször megvetőleg „kámenistákat” és belőlük lett liberálisokat” em­legetett. Előadásának címe egyébként az volt: Identitás-to- lerancia-szabadság a művész szemével. Az acsarkodó nacionaliz­mus, a sovinizmus veszélyeiről is szólt dr. Józan-Jilling Mi­hály, kardiológus főorvos, a Ki­sebbségi Német Nemzetiségi Önkormányzat országos alel- nöke, aki Mit tehet az orvos népe identitásáért, és szabadsá­gáért? címmel tartott előadást. Kijelentette, hogy a németség esetében identitás-zavarról immár nem lehet beszélni. El­mondta, hogy a határokon túl élő magyarok sorsával kapcso­latban nem kérdezik meg a ha­zai kisebbség álláspontját. Dr. Józan úgy vélekedett, hogy a Trianon utáni magyar naciona­lizmus köszön most vissza és az épp a legkiszolgáltatottab- bakat, a határokon túl élő ma­gyarokat sújtja. A záróelőadást Johann Schmuth, a Neue Zeitung című lap főszerkesztője tartotta. Rá­mutatott: sokáig irritálta a kör­nyezetet, ha a németek az anyanyelvűket használták. Em­lékeztetett, hogy a németségnek fel kellett dolgoznia a nagy traumákat, a málenkij robotot és a kitelepítéseket. Hangsú­lyozta a kis falvakban élő né­metek anyanyelvének fontos­ságát: ezek a nyelvjárások év­százados értékeket hordoznak. A konferenciát Illés Ferenc polgármester és dr. Hangay Ist­ván megyei tisztifőorvos szavai zárták: elismerésüket fejezték ki az előadóknak és az ÁNTSZ Egészségvédelmi osztályának és annak vezetőjének, dr. Ven­dég Magdolnának a gazdag programért. Hangyái Reményteli mozgás — Mi a megoldás? - kér­deztük dr. Buda Béla profesz- szort. — Azt gondolom, a prob­lémák túlnyomó része nem igényel strukturális változást. Tehát az is eredményt hozna, ha másként viszonyulnánk a problémákhoz. — Miféle eredményt? — Ezt nem lehet felülről irányítani. Talán valamilyen filozófiai áramlat, művészeti mozgás, vallási vagy helyi társadalmi kezdeményezes. Mi azt tudjuk tenni, hogy ez akaratlagosan nem előidéz­hető nagyarányú változás ka- talizálására teszünk kísérletet. Ezért nagy dolog, hogy min­den fórumon sok lelkes ember igyekszik tenni valamit, sok­szor naivan megpróbálja megváltoztatni a világot. Megnyugtató, hogy külföl­dön, ahol valami történt, a változást az ehhez hasonló mozgás előzte meg. - háj­Menettánc Bonyhádon Utcai felvonulással kezdő­dött Bonyhádon az augusz­tus 20-i ünnep. A városi könyvtártól a művelődési központ szabadtéri színpa­dáig vonultak - és később ott adtak műsort - a környék hagyományőrző együttesei: a szekszárdi Ifjú Szív Né­met Nemzetiségi Tánc- együttes, a bátaszéki Edel- weis Táncegyüttes, a bony­hádi Német Nemzetiségi Tánccsoport és az alsónyéki Hagyományőrző Együttes. Az ünnep alkalmából Prikk Imre, a város alpolgármes­tere mondott beszédet, aki Szent István örökségéről szólt: — Olyan országot ha­gyott maga után, amely in­tegrálódni tudott Európába. — A termés gazdag volt, mi szegények vagyunk, de megpróbálunk boldogan élni - mondotta az alpol­gármester, majd megszegte az új kenyeret. -haj­Közös ünneplés Cikón A németség és a székelység felül tudott emelkedni azokon a sérelmeken, ame­lyek az ötven évvel ezelőtti ki- és betelepítéskor érték. A szombaton megtartott cikói megemlékezésen mindenesetre ez derült ki. A kitelepítettek, illetve azok leszármazottainak nevében Andreas Reder beszélt. Fel­idézte a faluból való elűze- tés keserves napjait, az orosz fogság nehéz éveit, majd a németországi beil­leszkedés gyötrelmeit. Ött ugyanis gyanakvással fo­gadták az áttelepítetteket, de amikor megismerték szor­galmukat, becsületességü­ket, befogadták őket. — Legyél idegenben ho­nos, de ne hagyd, hogy a ha­zád idegenné váljon, mondta Reder András, majd hozzátette: az egyik igaz­ságtalanságot nem lehet a másikkal helyrehozni. El­ismeréssel szólt a polgár- mester, Forray Gellért mun­kájáról, amelyet a faluból egykor elüldözöttekért tett. Forrai Gergelyné, Anna néni a székelyek megpróbál­tatásairól beszélt. Felidézte a nehéz utat Bácskába, majd onnan a Völgységbe, és el­mondta, hogy nem a szé­kelység volt az oka a svábok kitelepítésének. Döbröközi nap, országos műkotorék versennyel Döbrököz valahogy nem elég­szik meg azzal, hogy csupán a településen élők szórakoztatá­sára törekedjen, s ez nem csak augusztus 20-a környékén van így. Jól illusztrálta e kijelentést egy korábbi, még június köze-. pén megrendezett, egész napos rendezvény, a lovasnap is, s ezt erősíti az a tény, hogy ismét nagy napra ébredhettek a döb- rököziek augusztus 19-én. Ek­kor nemes egyszerűséggel Pöbröközi nap elnevezésű program várta a falu sportpá­lyájára a helyi polgárokat, s a környező települések lakóit egyaránt. Itt a fő látványosságának - a júniusi eseménnyel ellentétben - ezúttal nem a lovak, a foga­tok, hanem a kutyák számítot­tak. Első ízben rendeztek ugyanis Döbröközön országos CAC műkotorék versenyt, amin a korábbi várakozásnál is több gazdi és eb jelent meg, hi­szen az előzetesen 60 eb rész­vételével számoló szervezők örömmel nyugtázhatták, hogy a pályaavató versenyen össze­sen 83 kotorék eb viaskodott a számukra Dombóváron te­nyésztett ravaszdiakkal. A szé­pen kiépített pályát sok érdek­lődő vette körül a verseny vé­géig, s néhány unalmasnak számító rókaűzési kísérlettől eltekintve jól szórakozhattak, amikor a különböző terrierek és tacskók viaskodtak több-ke­vesebb sikerrel a lomposfarkú- akkal. A hazai közönség annak is örülhetett, hogy a valóban országos mezőnyben Gondos Gyula, egy helyi versenyző a jagdterrier kategóriában első díjat nyert kutyájával, s végül 4. helyezést szerzett. Persze az egész napos szó­rakoztatáshoz ez kevés lett volna, ám izgalom, látványos­ság akadt még bőven Döbrö­közön szombat reggeltől va­sárnap hajnalig. Az országos állat- és kirakodóvásár, a jelen­tős pénzdíjakkal járó kötélhú­zóverseny, a birkapörkölt főző vetélkedő, a néptánc-, népdal- és népzenei bemutató, vala­mint a rendezvényt záró bál, no meg a mindvégig kegyesnek mutatkozó időjárás is hozzájá­rult ahhoz, hogy a sportpályán, s annak környékén senki se unatkozzék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom