Tolnai Népújság, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-21 / 195. szám
4. oldal 1995. augusztus 21., hétfő Megyei Körkép Képes Hírek Az államalapítóra emlékeztek. Szent Istvánra, az államalapítóra emlékeztek Pakson is, nem feledkezve meg az új kenyér ünnepéről sem. A templomokban ünnepi misén szóltak a később szentté avatott nagy királyról. Az állami ünnepség alaphangulatát a Jézus Szíve templom előtti téren a városi fúvószenekar műsora adta meg. A Himnusz után Szent István legendáját idézték fel, majd dr. Széchenyi Attila, alpolgármester mondott ünnepi beszédet. Mindennapi kenyerünk jelentőségéről Móra Ferenc szavaival szólt az előadó. A kenyérszentelés után a Szózat hangjaival ért véget az ünnepi megemlékezés. Felvételünk a kora reggeli szentmisét követően készült, a Makovecz Imre tervezte másik templom előtt. Véget ért a Thelena fesztivál Tolnán. Szombaton és vasárnap délelőtt vidám, tréfás vetélkedők várták a gyerekeket a fesztivál Duna-parti helyszínén. Tegnap délután a gyönki, majd a bogyiszlói hagyományőrző együttes mutatta be műsorát. Operett est zárta az egész heti programot. Felvételünk vasárnap, a gyermekprogram után, s az ebéd előtt készült. Vidám hangulatú utcabált tartottak Nagymányokon szombat este a Katona József és a Perczel Mór utcában abból az alkalomból, hogy ez a településrész tíz évvel ezelőtt épült fel. FOTÓ: BAKÓ JENŐ Légi bemutató, motorcsónak-verseny, görögtűz Egész napos ünnep vízen és levegőben, Dunaföldváron Látványos volt a motorcsónak-bajnokság. fotó: bakó jenö (Folytatás az 1. oldalról.) Nem tartozott a programhoz, de igen sok érdeklődőt vonzott a szokásos állat- és kirakodóvásár is. Nem kedvezett igazán az időjárás a motorcsónak versenynek, amelynek egyik száma egyben az országos bajnokság pontszerző versenye is volt, pedig mindenki részt vett, aki ebben az érdekes sportban, és a meghirdetett két kategóriában számít. Mintegy harminc hajó állt rajthoz a különféle futamokban. A Szent István Kupáért folyó versenyt a Magyar Motorcsónak Szövetség, a helyi vízi sportkör szervezte, mint mindig, s nem lehet említés nélkül hagyni Süveges József személyes érdemeit sem. Ha ő nem volna, nem létezne a dunaföld- vári Szent István Kupa. Jelen volt az egész napos rendezvényen Szánta János, a motorcsónak-szövetség főtitkára is. Hasonlóan fontos az egész rendezvény szempontjából a harminc szponzor, akik hozzájárultak a finanszírozáshoz. Szintén a hagyományok közé tartozik, hogy a programot Berecz Béla rádióriporter közvetíti a nézőknek. Az egyre sokasodó érdeklődőt légi- és vízparádé kápráztatta el. Ejtőernyősök végeztek késleletett mutatványokat, és pontos ugrásokat a szigetre, és az Opel-körbe. Volt vízisí bemutató, és bizonnyal sokan irigyelték a motoros sárkányrepülőket. Aki akart helikopteren is felszállhatott, vagy sárkánnyal is körülnézhetett Dunaföldvár felett. Délután a Botel Admirál fedélzetén a Kecskeméti Katona József Színház művészei adtak műsort. Besötétedés után került sor nap fénypontjára, a tűzijátékra. A hídról leomló úgynevezett bengáli tüzet igen sokan megcsodálták, majd ropták a táncot az utcabálon. Identitás, tolerancia, szabadság Ki, kire legyen tekintettel? (Folytatás az 1. oldalról.) A hallgatóságot megosztotta Macskássy Izolda, festőművész előadása. Voltak, akik hangos tetszésnyilvánítással köszönték meg a hallottakat, mások a tapstól való tartózkodásukkal jelezték fenntartásaikat. A művésznő figyelmeztetett: fontos, hogy legyenek gyökereink. — Jó lenne, ha a keresztényekkel szemben is működne a tolerancia - mondotta, és úgy vélekedett, hogy ez ma nincs így. Élesen bírálta a jelenlegi kormány politikáját, többször megvetőleg „kámenistákat” és belőlük lett liberálisokat” emlegetett. Előadásának címe egyébként az volt: Identitás-to- lerancia-szabadság a művész szemével. Az acsarkodó nacionalizmus, a sovinizmus veszélyeiről is szólt dr. Józan-Jilling Mihály, kardiológus főorvos, a Kisebbségi Német Nemzetiségi Önkormányzat országos alel- nöke, aki Mit tehet az orvos népe identitásáért, és szabadságáért? címmel tartott előadást. Kijelentette, hogy a németség esetében identitás-zavarról immár nem lehet beszélni. Elmondta, hogy a határokon túl élő magyarok sorsával kapcsolatban nem kérdezik meg a hazai kisebbség álláspontját. Dr. Józan úgy vélekedett, hogy a Trianon utáni magyar nacionalizmus köszön most vissza és az épp a legkiszolgáltatottab- bakat, a határokon túl élő magyarokat sújtja. A záróelőadást Johann Schmuth, a Neue Zeitung című lap főszerkesztője tartotta. Rámutatott: sokáig irritálta a környezetet, ha a németek az anyanyelvűket használták. Emlékeztetett, hogy a németségnek fel kellett dolgoznia a nagy traumákat, a málenkij robotot és a kitelepítéseket. Hangsúlyozta a kis falvakban élő németek anyanyelvének fontosságát: ezek a nyelvjárások évszázados értékeket hordoznak. A konferenciát Illés Ferenc polgármester és dr. Hangay István megyei tisztifőorvos szavai zárták: elismerésüket fejezték ki az előadóknak és az ÁNTSZ Egészségvédelmi osztályának és annak vezetőjének, dr. Vendég Magdolnának a gazdag programért. Hangyái Reményteli mozgás — Mi a megoldás? - kérdeztük dr. Buda Béla profesz- szort. — Azt gondolom, a problémák túlnyomó része nem igényel strukturális változást. Tehát az is eredményt hozna, ha másként viszonyulnánk a problémákhoz. — Miféle eredményt? — Ezt nem lehet felülről irányítani. Talán valamilyen filozófiai áramlat, művészeti mozgás, vallási vagy helyi társadalmi kezdeményezes. Mi azt tudjuk tenni, hogy ez akaratlagosan nem előidézhető nagyarányú változás ka- talizálására teszünk kísérletet. Ezért nagy dolog, hogy minden fórumon sok lelkes ember igyekszik tenni valamit, sokszor naivan megpróbálja megváltoztatni a világot. Megnyugtató, hogy külföldön, ahol valami történt, a változást az ehhez hasonló mozgás előzte meg. - hájMenettánc Bonyhádon Utcai felvonulással kezdődött Bonyhádon az augusztus 20-i ünnep. A városi könyvtártól a művelődési központ szabadtéri színpadáig vonultak - és később ott adtak műsort - a környék hagyományőrző együttesei: a szekszárdi Ifjú Szív Német Nemzetiségi Tánc- együttes, a bátaszéki Edel- weis Táncegyüttes, a bonyhádi Német Nemzetiségi Tánccsoport és az alsónyéki Hagyományőrző Együttes. Az ünnep alkalmából Prikk Imre, a város alpolgármestere mondott beszédet, aki Szent István örökségéről szólt: — Olyan országot hagyott maga után, amely integrálódni tudott Európába. — A termés gazdag volt, mi szegények vagyunk, de megpróbálunk boldogan élni - mondotta az alpolgármester, majd megszegte az új kenyeret. -hajKözös ünneplés Cikón A németség és a székelység felül tudott emelkedni azokon a sérelmeken, amelyek az ötven évvel ezelőtti ki- és betelepítéskor érték. A szombaton megtartott cikói megemlékezésen mindenesetre ez derült ki. A kitelepítettek, illetve azok leszármazottainak nevében Andreas Reder beszélt. Felidézte a faluból való elűze- tés keserves napjait, az orosz fogság nehéz éveit, majd a németországi beilleszkedés gyötrelmeit. Ött ugyanis gyanakvással fogadták az áttelepítetteket, de amikor megismerték szorgalmukat, becsületességüket, befogadták őket. — Legyél idegenben honos, de ne hagyd, hogy a hazád idegenné váljon, mondta Reder András, majd hozzátette: az egyik igazságtalanságot nem lehet a másikkal helyrehozni. Elismeréssel szólt a polgár- mester, Forray Gellért munkájáról, amelyet a faluból egykor elüldözöttekért tett. Forrai Gergelyné, Anna néni a székelyek megpróbáltatásairól beszélt. Felidézte a nehéz utat Bácskába, majd onnan a Völgységbe, és elmondta, hogy nem a székelység volt az oka a svábok kitelepítésének. Döbröközi nap, országos műkotorék versennyel Döbrököz valahogy nem elégszik meg azzal, hogy csupán a településen élők szórakoztatására törekedjen, s ez nem csak augusztus 20-a környékén van így. Jól illusztrálta e kijelentést egy korábbi, még június köze-. pén megrendezett, egész napos rendezvény, a lovasnap is, s ezt erősíti az a tény, hogy ismét nagy napra ébredhettek a döb- rököziek augusztus 19-én. Ekkor nemes egyszerűséggel Pöbröközi nap elnevezésű program várta a falu sportpályájára a helyi polgárokat, s a környező települések lakóit egyaránt. Itt a fő látványosságának - a júniusi eseménnyel ellentétben - ezúttal nem a lovak, a fogatok, hanem a kutyák számítottak. Első ízben rendeztek ugyanis Döbröközön országos CAC műkotorék versenyt, amin a korábbi várakozásnál is több gazdi és eb jelent meg, hiszen az előzetesen 60 eb részvételével számoló szervezők örömmel nyugtázhatták, hogy a pályaavató versenyen összesen 83 kotorék eb viaskodott a számukra Dombóváron tenyésztett ravaszdiakkal. A szépen kiépített pályát sok érdeklődő vette körül a verseny végéig, s néhány unalmasnak számító rókaűzési kísérlettől eltekintve jól szórakozhattak, amikor a különböző terrierek és tacskók viaskodtak több-kevesebb sikerrel a lomposfarkú- akkal. A hazai közönség annak is örülhetett, hogy a valóban országos mezőnyben Gondos Gyula, egy helyi versenyző a jagdterrier kategóriában első díjat nyert kutyájával, s végül 4. helyezést szerzett. Persze az egész napos szórakoztatáshoz ez kevés lett volna, ám izgalom, látványosság akadt még bőven Döbröközön szombat reggeltől vasárnap hajnalig. Az országos állat- és kirakodóvásár, a jelentős pénzdíjakkal járó kötélhúzóverseny, a birkapörkölt főző vetélkedő, a néptánc-, népdal- és népzenei bemutató, valamint a rendezvényt záró bál, no meg a mindvégig kegyesnek mutatkozó időjárás is hozzájárult ahhoz, hogy a sportpályán, s annak környékén senki se unatkozzék.
