Tolnai Népújság, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-17 / 192. szám

1995. augusztus 17., csütörtök Gazdaság 5. oldal Nem vezetnek permetezési naplót a termelők Ellenőrökkel a szekszárdi piacon Tegnap a lehűlés ellenére is so­kan voltak a szekszárdi piacon. Ezúttal azonban nem az árakat figyeltük, hanem Vörös Géza, a megyei növényvédő állomás igazgató-helyettesének és a szekszárdi gazdajegyzőnek a segítségével a felhasznált nö­vényvédőszerek után érdeklőd­tünk. Ahogy a termelők meglát­tak bennünket papírokkal, ce­ruzával, aktatáskával felszerel­kezve rögtön tudták, hogy nem lecsónak való alapanyagért jöt­tünk. Látszott rajtuk a meglepe­tés, de a büntetés most elma­radt, mert az ellenőrzésnek nem ez volt a célja. Pedig egy ter­melő kivételével, a megkérde­zettek közül senkinél nem volt permetezési napló, amit köte­lező az áruval együtt kivinni a piacra. Egy idős néni szőlőt árult, Sióagárdról érkezett. Azt mondja 10 napja permetezett rézgáliccal, permetezési nap­lója nincs, soha nem is vezettek ilyet. Mikor a szakember el­mondta neki, hogy a réz után is legalább 2 hét, amíg a szőlőt fogyasztani lehet meglepődött, szerinte ez lehetetlen. Csaknem ugyanez a helyzet játszódott le egy Jánoshalomról érkezett termelővel is. Ő is rézgáliccal permetezett pár napja. A két hét várakozási időt ő sem tartotta be. Niki János dunaszentgyör- gyi termelőnél viszont minden példás módon rendben volt. Paprikát, paradicsomot árult, mivel a zöldkönyves vizsgát még nem tette le, csak olyan szereket használt, amit szabad- forgalomban is lehet kapni, a permetezési naplóját pontosan vezette, ismeri a vegyszerek ha­tását és be is tartotta azokat. Az áruja is kifogástalan volt. Az egyik bogyiszlói árus paprikájában megtaláltuk a na­pokban sokat emlegetett új kár­tevő, a gyapottok-bagolylepke kártételét. Apró lyukon bújt bele a paprikába és annak bel­sejét kirágta. A Paksról érkezett termelő is panaszkodott, hogy a kukoricáját nagyon tönkretette valami, rövid elemezés után ki­derült, itt is az új kártevőről van szó. A kukoricának a bajusza alatt rágta le a szemeket. Na­gyon szereti a meleget is a ba­golylepke, mert többen is meg­említették, hogy a fóliasátorban is találtak belőle, ahol a paradi­csomba ágyazta magát. Duna- patajról is érkezett egy házas­pár, ők csemegekukoricával foglalkoznak. Elmondásuk sze­rint Bi-58-al permeteztek. Per­metezési naplójuk nekik sincs, de bagolylepkét ők is találtak a csöveken. A szomszéd árusnak már sikeres tapasztalata is volt az új kártevő ellen, ő Bogyisz- lóról jött a piacra és mint mondta, már hetekkel ezelőtt észrevették a paradicsomban a gyapottok-bagolylepkét. Akkor Bancol-lal védekeztek ellene, és véleménye szerint sikeresen. A piac legnagyobb dinnyeá­rusa Györkönyből jött, 11 hek­táron termel dinnyét, már 1982 óta. őt jól ismerik a növény­védő állomáson is, mert való­ban vegyszeres növényvédelem nélkül termel. Járt tanfolya­mokra is, ismeri tehát az alkal­mazható vegyszereket, de in­kább a bio-gazdálkodás mellett döntött. Szerinte a legnagyobb figyelmet a jó magra, a jó pa­lántára kell fordítani. A síkfóli­ázás helyett egy új technológiát dolgozott ki, így a gazosodást ki tudja zárni és gyomirtót sem kellett használnia. Érdeklőd­tem, hogy mért nem írta ki, hogy „bio-dinnye”? Mert az emberek nem értékelik -, vála­szolta a termelő. Mauthner Bogláron már meghirdették az árakat Szőlőfelvásárlásról, szüret előtt (Folytatás az 1. oldalról.) — Milyen a szőlő minő­sége? — Jobb mint a tavalyi, az idén a peronoszpóra volt ve­szélyesebb, de a lisztharmat is megtalálható nyomokban a fürtökön. — Milyen árakat ígérnek a termelőknek? — Nem kívánunk árfel­hajtó szerepet betölteni, de a piac által diktált átlagárat mi is megadjuk. Úgy gondolom, a pillanatnyi egyszeri nagy ha­szonnál többet ér a tartós, hosszú távra ' alapozott együttműködés. A beszállítás­nál szokott néha probléma adódni, a nagyüzemeknél, szövetkezeteknél ez nem gond, mi is rendelkezünk szál­lító eszközökkel, de annak költségét a termelőnek kell fi­zetni. Viszont a beszállítóktól kérjük, hogy mi határozhassuk meg a szüret kezdetét, vagyis a szüret előtt bejárjuk az ültet­vényt, mintát veszünk és ha a mustfok eléri a Chardonnay esetében például a 18-at, ak­kor kezdődhet a szüret. Az idén egyébként jelentősen bő­vül a feldolgozási kapacitá­sunk is, 40 százalékkal nő az erjesztő tér és most készül a raktárépület is, így az építke­zés kicsit nehezíti a szüretet. — Említette, hogy az Al­földre adják el önök is a feles­leges szőlőjüket. Mi a vélemé­nye arról, hogy a borvidéken termelt szőlőt az ottanival há­zasítják? — Én nem így látom, bár biztosan van olyan vállalkozó az Alföldön, akire jellemző amit mondott, de a többségnek ott is az az érdeke, hogy jó pi­aca legyen. A kiskőrösiek a felvásárolt szőlőt Szekszárdi Kékfrankosként is palackoz­zák, tehát nem pancsolják ösz- sze más termőhelyről beszállí­tott szőlővel. Ettől függetle­nül, valóban az lenne a jó, ha lenne olyan törvény, amelyik megakadályozza, hogy a tör­ténelmi borvidékről a szőlő máshová ne kerülhessen. Balatonboglár Rt., Hege­dűs Lajos igazgató-helyet­tes: — Hétfőn, 21-én indul ná­lunk a szüret a Csabagyön­gyével, 10 ezer mázsára szá­mítunk ebből és 4 nap alatt végzünk vele, ezután az Irsait szedjük, ez már nagyobb mennyiség, 15-20 ezer mázsa körül lesz. Jó közepes termés ígérkezik, a tavalyi alatt 5-10 százalékkal. Nyolcszor perme­teztünk, a legnagyobb gondot a peronoszpóra okozta. Úgy tervezzük, hogy október végén be is fejezzük a szüretet. — Mekkora a saját termé­sük és mennyit vásárolnak a termelőktől? — A feldolgozó 25 ezer tonnára van az idén beter­vezve, ebből csak 4 ezer tonna a saját termés, a többit úgy vá­sároljuk fel. — Milyen árakon? — Az olcsóbb fajták, mint az Oportó, a Csabagyöngye 18 forint kilónként, a keresettebb fajtákat, mint a Merlot, Ca­bernet, Chardonnay, Saugvi- non pedig 36 forintért, de a beszállítás a termelőt terheli. Nálunk kikötés, hogy 13,1 -es mustfok alatt nem veszünk át borszőlőt. Alföldi felvásárló, Kiskő­rösről: — Mért nem írhatom le a cég nevét? — Úgy is olyan gyűlölet vesz körül bennünket ezen a környéken a felvásárlók köré­ben, felesleges ezt szítani. — Mióta jönnek Szek- szárdra, Bátára és ezek kör­nyékére szőlőt felvásárolni? — Legalább öt éve. Az itt vett szőlőt ugyanúgy dolgoz­zuk fel, mint a helyiek, nem keverjük össze más szőlővel és nagyon jó minőségű bor ké­szül belőle. Bejáratott piacon árusítunk, nemcsak belföldön. — Ön mennyiért vásárol? — A múlt évben alacso­nyabbak voltak az árak, az idén az Oportóért már 25- 27 forintot, az Olaszrizlingért 26- 30-at, a Merlot-ért 40-41-et, a Chardonnay-ért 38-42-öt fize­tek, minőségtől függően. így kötöttünk szerződést és termé­szetesen a szállítás költsége is az enyém és még aznap, a má- zsálás után fizetek. Eddig hat­ezer tonnát kötöttem le ezen a környéken. — Megéri ilyen magas árakon bort készíteni? — Lehet, hogy az idén ma­gasabb árat fizetünk a szőlő­ért, mint ami nekünk ideális lenne, de a piacomat nem ve­szíthetem el, a megrendelése­ket nem mondhatom le, mert egy-két év kihagyással még nehezebb lenne visszakapasz­kodni. Mauthner Öt évre visszamenőleg vizsgálja az APEH a bevallásokat Vissza a visszaigénylésekkel? Az idén 23 milliárd forintra rúgott a személyi jövedelem- adókból visszaigényelt összeg. Ez csaknem háromszorosa a tavalyinak. Mivel az adózóknak csaknem a fele a visszaigény­lők közé tartozik, az adóhatóság a következő hetekben nagy­szabású ellenőrzésbe kezd. Számos megyében az összes beval­lásnak mintegy 40 százalékát revízió alá veszik. A kontroli- kampány olyan nagy feladatot ró a szakapparátusra, hogy a revizorok számát több százzal növelik. Roma vállalkozók tanfolyama Dél-Dunántúlon Baranya, Tolna és Somogy megyei egyéni és társas roma vállalkozók számára indít képzést idén ősszel Pé­csett a cigányok helyzetének javítására létrejött Auto­nómia Alapítvány. A képzéssel az induló vagy a már működő egyéni és társas vállalkozásokhoz igyekeznek alapvető jogi, gazdasági, adó- és pénzügyi ismereteket nyúj­tani, tervezési, finanszírozási, reklámozási, valamint értéke­sítési tanácsokat adni. A szeptember közepén kezdődő kurzus november végéig tart. A kétszer öt és négyszer háromnapos bentla­kásos tanfolyam egy Pécs környéki üdülőben lesz. A három megyéből azok­nak a cigány vállalkozóknak a jelentkezését várják, akik egyéni vállalkozást akarnak indítani, vagy olyan roma­szervezetben dolgoznak, amely vállalkozást folytat, il­letve különböző vállalkozá­sokra készül. Szervezetenként legfeljebb egy személyt vesznek fel. Az egyéni jelentkezőktől az önéletrajz mellett írásos ajánlást is kérnek, amely be­mutatja és méltatja eddigi te­vékenységüket, vállalkozói magatartásukat, valamint üz­leti ötleteiket. A résztvevők teljes ellátást kapnak, az úti­költségét és napi háromszáz forintos költségtámogatását az alapítvány fedezi. A kép­zés befejeztével a sikeres üz­leti tervek készítői tízezer fo­rintos ösztöndíjat is kapnak. A jelentkezéseket augusz­tus 25-éig, a jövő héten pén­tekig kell eljuttatni a követ­kező címre: Autonómia Alapítvány Roma vállalkozó képzés, 1538 Budapest, Pf. 592. Javuló külkereskedelem Falusi turizmus gyerekcipőben Mintegy háromezer kiste­lepülést érinthetne hazánk­ban a falusi turizmus. Ah­hoz azonban, hogy tényle­gesen nyereséges üzlet­ággá válhasson, a jelenle­ginél jóval hatékonyabb anyagi és erkölcsi ösztön­zőkre van szükség. A Területfejlesztési Alap­hoz összesen ezer település adhat be pályázatot. Ha­sonló célt szolgál a Mező- gazdasági Alap, de kifeje­zetten agrárvállalkozóknak nyújthat támogatást. Az Idegenforgalmi Alap pedig marketinggel kapcsolatos pályázatokat bírál el. Mindez kevés ahhoz, hogy a falusi turizmus eu­rópai márkát képviseljen - állítják az idegenforgalom képviselői. Véleményük szerint az utolsó pillanat­ban vagyunk a hagyomá­nyok megőrzésében, a vi­dék lehetőségeinek kiak­názásában. Jó példa lehet előttünk Ausztria, ahol speciális isko­lákban oktatják a népviselet varrását, a helyi szokásokat, a vendégfogadás csínját-bínját. Lendületet adna a vendégfo­gadásnak -javasolják a szak­emberek -, ha a falusi turiz­musból származó bevételek­kel az önkormányzatok gaz­dálkodhatnának. (b. b.) Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 89,39 Osztrák schilling 12,71 USA-dollár 131,98 ECU (Európai Unió) 168,26 Dr. Kis Pálnétól, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal főosztályvezetőjétől a minden eddiginél szélesebb körű ellen­őrzés részleteiről érdeklődtünk.- Lehet-e tudni, hogy a visz- szaigénylők közül kik számít­hatnak • leginkább az ellenőr­zésre?- A megyei igazgatóságok azt a feladatot kapták, hogy a 100 ezer forint feletti vissza­igénylők körében végezzenek ellenőrzéseket. Öt évre vissza­menőleg - az elévülési határ­időn belül - számíthat tehát mindenki arra, hogy tételesen megvizsgálják adóbevallásának minden egyes tételét és sorát.- Különösen sok volt az adó­visszaigénylés a befektetések miatt. Az ellenőrzés ezért kiter­jed az adózó valamennyi költ­ségvetési kapcsolatára, így a mezőgazdasági támogatásra vagy az áfa-visszaigénylésre is.- Sajnos, sok a fantomcég, amelyek semmi mást nem csi­nálnak, mint fiktív számlákat gyártanak és az áfa-visszaigény­lésekből tartják fenn magukat. Tudunk például olyan személy­ről, akinek összesen 71 vállal­kozása van és a körbeszámlá­zásból, a jogtalan áfa-vissza­igénylésből valóságos vagyonra tett szert.-Mire számíthatnak azok, akiknél jogtalan visszaigénylést állapítanak meg?- Ha befizetetlen adóhiányra bukkanunk valakinél, akkor ké­sedelmi pótlékot és bírságot szabunk ki rá. A bírság az adó­hiány 50 százalékára rúghat, a késedelmi pótlék pedig a min­denkori jegybanki alapkamat kétszerese. A kettő együtt ösz- szesen annyit jelent, hogy majdnem az adóhiány dupláját kell megfizetnie. Ha az adózó netán időközben elhunyt, akkor az örökösöket terheli a tartozás.-Mi történik akkor, ha va­laki nem tud fizetni?- Kivételes méltányosságból mérsékelhető a bírság, illetve lehetőség van részletfizetésre is. De amennyiben szükséges, végrehajtásra is sor kerülhet, ami az ingó- és ingatlan va­gyontárgyak lefoglalásával jár.-Az ellenőrzöttek egy részét az APEH számítógépei választ­ják ki, a többiek nyilván azok, akik ellen bejelentés érkezett.- Valóban így van, az utóbbi években egyre több a közér­dekű bejelentés. A társadalmat egyre jobban irritálják a mind nagyobb jövedelmi különbsé­gek. A legtöbb bejelentés nem is alaptalan, és fény derül va­lamilyen csalásra. Németh Zsuzsa Az első fél évben jelentősen bővült hazánk külkereskedelmi forgalma a Közép-európai Sza­badkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) tagállamaival. A ta­valyi azonos időszakhoz képest kivitelünk 33, behozatalunk pedig 16 százalékkal emelke­dett. Ennek ellenére importunk még mindig meghaladta az ex­portot. Kiszállításaink értéke 342, vásárlásaink értéke pedig 455,5 millió dollárt tett ki. Kedvezően alakult a mérle­günk Lengyelországgal, de Csehországból és Szlovákiából egyaránt több terméket hoztunk be, mint amennyit kivittünk. A Szabadkereskedelmi Meg­állapodás keretében a vámle­bontásból eredő kedvezmények jelenleg már a teljes ipari ter­mékforgalmat érintik. 1996. ja­nuár 1-jétől a mintegy 630 agrá­ripari cikk közül 350 esetében érvényesülnek a vámmentes ke­reskedelem előnyei. 1997. ja­nuár 1-jétől várhatóan vámmen­tes lesz az ipari termékforgalom túlnyomó része. Az 1995. augusztus 11-16. között érvényes szabadpiaci árak (Ft/kg, ill. db) FORRÁS: fm-ajoi •' # Miskolc Kecskemét Szeged Szombathely Debrecen Pécs Burgonya 20- 40 30- 35 25- 35 25- 40 ■ 15- 40 20- 35 Fejes káposzta Kelkáposzta Sárgarépa 15- 25 20 12- 20 30- 40 12- 30 12- 20 25- 40 40 25- 35 30- 40 30- 45 25- 40 50- 80 50- 80 55- 85 60- 90 40- 85 40- 65 Petrezselyem 80-160 75-130 80-140 95-155 90-150 70- 95 Vöröshagyma 22- 40 40- 50 25- 45 50- 60 25- 60 25- 60 Saláta 20- 50 30­10- 40 20- 45 20- 30 Uborka 15- 60 30- 50 30- 60 25-120 15- 70 20- 60 Zöldbab 80-120 70- 80 70- 80 100-150 100-160 85-100 Paradicsom 20- 60 30- 60 20- 40 45- 70 20- 60 20- 40 Zöldpaprika 24-100 40-100 45- 80 40-110 20-120 30- 65 Görögdinnye 9- 13 20 15- 25 29- 30 10- 25 10- 25 Alma 40-100 40-120 50-100 40- 80 30-120 40-110 Körte 50-100 80-100 60- 90 45-100 40-100 50- 95 őszibarack 80-200 120-200­120-190 100-280 80-120 Tojás 7,5-9,0 8,0-9,0 7,0-10,0 8,5-12,0 6,5-11,0 7,0-7,5

Next

/
Oldalképek
Tartalom