Tolnai Népújság, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-04 / 154. szám
1995. július 4., kedd Gazdaság 7. oldal A HÉT TÉMÁJA A tarlóégetés Nyáron, az aratások megkezdése után, szinte minden évben megsokasodik a tűzoltók munkája. Ennek oka, hogy a gazdálkodók a tarlót leégetik és ezzel gyakran okoznak a szomszédban is tüzet. Velencei István alezredessel, a Szekszárdi Városi Tűzoltóság parancsnokával a tarlóégetés szabályairól beszélgettünk. — Egy korábbi belügyminisztériumi rendelet szerint be kellett jelenteni, ha valaki tarlót akart égetni, így a téves riasztásokat ki lehetett szűrni. Sajnos ez a rendelet már nem létezik, tavaly például 30-40 alkalommal vonultunk ki téves riasztás miatt. Ez komoly kárt jelent a tűzoltóságnak és a lakosságnak is, hiszen nem csak az üzemanyag fogy fölöslegesen, hanem elvonhat bennünket egy fontos mentéstől. A jelenlegi szabályok szerint a tarlóégetéshez a növényvédelmi állomástól kell beszerezni egy igazolást, ha a szalma fertőzött és alkalmatlan a bálázásra, majd a település jegyzőjétől kell engedélyt kérni az égetésre. Sajnos az emberek nem veszik komolyan az engedélyeztetést, így a téves riasztások továbbra is rendszeresek, illetve a gondatlanság miatt elkövetett tűzesetek is szaporodnak. Van még egy szabály, amit szintén illene betartani, ez meghatározza, hogy az autópályáktól milyen távolságra szabad tarlót égetni és legalább 6 ekeszélességű védőszántás nélkül egyáltalán nem szabad égetni, -mauA zöldítőt erre a betegségre találták ki Miért sárgul a szőlő levele? Érdekes képet mutatnak mostanában Szekszárd környékén a szőlőültetvények. A zöld és a sárga közötti átmenet száz féle színárnyalata figyelhető meg. Az okokról Várda Pétert, a mö- zsi Agrokémia igazgatóját kérdeztem. — Valóban, a szőlőültetvényeken foltokban látszik a sár- gulás, a szekszárdi borvidékre ez sajnos jellemző. Ennek oka, hogy a talajnak magas a mész- tartalma, ami gátolja a vas felvételét. Ahol a talajvizsgálatok nélkül álltak neki a telepítésnek és nem okszerű volt a műtrágya bevitele, ott a levelek sárgulása évről évre állandó problémát jelent. Az idei nyár eleji sok csapadék tömörödötté, levegőtlenebbé tette a talajt és emiatt még inkább megnehezítette a talajban egyébként is kevés vas és magnézium felvételét. — Hogyan lehet védekezni ez ellen? — A leghatékonyabb megoldás a megfelelő levéltrágya minél előbbi kijuttatása, amit a permetezéssel együtt, a soros gombaölő szerrel együtt, oldhatunk meg. — Milyen gyakran lehet a permedébe zöldítőt önteni? — Akár minden permetezéskor is használhatjuk, a sár- gulás mértékétől függően. Ezzel párhuzamosan a talaj lazítását is meg kell oldani. Egy meglévő szőlőültetvénynél már a talaj összetételét megváltoztatni nem lehet. A műtrágyázás nagyon drága megoldás és nem is elég hatékony. Ehelyett ajánlom a zöldítő komplex alkalmazását, már tavasztól folyamatosan. Több féle kiszerelésben is kapható nálunk, gondoltunk a kisebb ültetvényen gazdálkodókra is, így 1 literes, 5, 20, és kérésre akár 50 literes tartályban is tudjuk adni. Az általunk forgalmazott zöldítő komplex levéltrágya erre a betegségre lett kifejlesztve, használatával a sárgulás megelőzhető és megszüntethető. — Mekkora dózisban ajánlott használni? — Ez természetesen függ attól is, hogy mennyire vas- illetve magnéziumhiányos az ültetvény talaja, általában ezen a borvidéken 5-10 liter/hektár az adag, 1 %-os töménységben tegyük a permedéhez és úgy használjuk fel. Mauthner A raktározott termények védelme A növénytermesztésben nagy gonddal és költséggel megtermelt élelmiszer alapanyagok egy része - sajnos napjainkban is - a károsítok áldozatává esik. A témáról Gabi Gézát, a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás szakmérnökét kérdeztük. — Különös gond ez, hiszen a kártétel a termesztés utolsó fázisában, a raktározás vagy feldolgozás során következik be. A kártétel mértéke országonként különböző, de sok helyütt, különösen a trópusokon elérheti a 20-30 százalékos mértékét is. Ez nagyon érzékeny veszteség, tekintettel arra, hogy a föld lakosságának egy része éhezik, ugyanakkor megfelelő intézkedésekkel ez megelőzhető lenne. A károsítás igen sokrétű, a mennyiségi és minőségi veszteségeken túlmenően nem lebecsülendő az export szállítások esetleges meghiúsulása, vagy a kártétel okozta emberi illetve állati járványok kialakulása sem. Aratás előtt időszerű e kérdéssel foglalkozni, annál is inkább, mert a növény- védelmet átfogóan szabályozó jogszabály - a Növényvédelmi Kódex - a megelőzés érdekében az üres raktárak kötelező fertőtlenítését írja elő. Ugyanezen rendelet a raktári károsí- tókat ún. „veszélyes károsítok” kategóriájába sorolja, illetve a hazánkban még nem honos kaprabogár fajt karantén káro- sítónak minősíti. E kártevők fellépése esetén a hatóság különböző speciális intézkedéseket tehet, melyek a termelőre nézve kötelező érvényűek. A raktári kártevők legnépesebb csoportját az élelmiszerkártevők alkotják. Az ide tartozó fajok közös jellemzője, hogy egész életüket a károsított anyagban, élelmiszerekben, terményekben élik le. Ezeket a szakirodalom rezidenseknek, azaz bentlakóknak is nevezi. A mintegy 45 faj közül a gabonazsizsik, a kis lisztbogár, a bab- és borsózsizsik, a gabona álszú, a kenyérbogár, a szalonnabogár, az aszalványmoly, a készletmoly, a lisztatka és a burgo- nyagumó-fonálféreg fordul elő a leggyakrabban. (A témát a csütörtöki számunkban folytatjuk.) Agrár-Hírek Szakértők A földművelésügyi miniszter 18/1995. (VI.2.) rendeletének értelmében a Tolna Megyei FM Hivatal összeállította a földkiadó bizottságok eljárásában szakértőként közreműködők névjegyzékét. A megyei kárrendezési hivatal által kijelölt szakértők: Rippert György, Fejes Balázs, Fülöp Tamás, Rochi Gábor, Molnár Géza. A megyei földhivatal által kijelölt szakértők: Kaufmann Konrád, Geleta Lajos, Haáz Teréz, Koppánné dr. Kertész Margit, Horváth István. A megyei földművelésügyi hivatal által kijelölt szakértők: dr. Vida György, Fehérvári József. Piaci árak A Bosnyák téri vásárcsarnok áraiból: burgonya 60 Ft/ kg, sárgarépa (csg) 40-50, petrezselyem (csg) 60, zeller (db) 30, zöldhagyma (csg) 40, vöröshagyma 48-60, fokhagyma (db) 20, fejeskáposzta 26-30, kelkáposzta 28- 40, saláta (db) 40-50, sóska 80-100, karalábé (db) 15, karfiol 35-51, paradicsom 120- 160, TV paprika 98-120 (kg), hegyes paprika (db) 16-20, tök 20-30, uborka 38-40, zöldbab 68, zöldborsó 38, gomba 180-260, cseresznye 140, meggy 100, alma 180, őszibarack 240-280, narancs 120, eper 160, görögdinnye 160-180, kajszibarack 130, tojás (db) 6-8 Ft. Allatárak A múlt heti állatvásárok kínálatát és a keresletét figyelve, mind az árakban, mind a felhozatalban igen nagy szélsőségek tapasztalhatók. A süldők ára 3000 és 9000 forint között, a lovak (csikó) 50 ezertől 110 ezerig, igásló esetében 85 ezertől 135 ezer között, bárányok (10-20 kg) 2800-4000 Ft, 20-40 kg között 3700 és 5000 forint, anyajuh 6000 és 9000 forint körüli összegért lehetett megvásárolni. A vágósertés felvásárlási ára az utóbbi két hónapban folyamatosan csökkent, aminek következtében a gazdák állattartási kedve is lanyhul. Rossz hatása van annak is, hogy a sertésekért az árat a húsipari kombinátok csak jóval későbben fizetik ki és nem érvényesítik a már meghirdetett és elrendelt minősítés szerinti ármeghatározást. A jelenlegi felvásárlási árak 148-166 forint között vannak megyénkben. Vásárok ideje Körzetünkben legközelebb július 8-án, szombaton Báta- széken, július 9-én, vasárnap Szekszárdon, július 14-én, pénteken Sásdon, július 16- án, vasárnap Dunaföldváron lesz országos állatvásár. Időjárás A megyei növényvédelmi állomás támogatásával készült előrejelzés: csütörtökig várható zápor, zivatar körzetünkben. A nagy meleg keddtől kissé mérséklődik, a hőmérséklet ekkor 25 fok körül lesz. A hét vége felé visszatér a kánikula, de csapadékra már nem kell számítani. Búza érlelő, száraz, meleg idő lesz tehát, napközben 30 fok körül alakul a hőmérséklet. Döntés után: ne nevess korán! Sokan kitörő örömmel, mások megkönnyebbüléssel fogadták az Alkotmánybíróság döntését, amely érvénytelenítette a Bokros-csomag néhány rendelkezését. Hadd hangsúlyozzam, nem a csomagot, hanem annak meghatározott részét! S a magas bírói döntés az elutasított intézkedéseknek nem a célszerűségét, szükséges voltát, erkölcsi alapját tagadja, hanem egyedül azok jogszerűségét - a fennálló alkotmány értelmében. Mint a bíróságoknak általában, az Alkotmánybíróságnak is egyedül az a dolga, hogy valamely tevékenységről, cselekvésről, magatartásról megállapítsa, összhangban állnak-e a tételes törvényi normákkal. Nincs ez másként a törvényhozás és az Alkotmánybíróság viszonylatában sem. Az Alkotmánybíróság a megalkotott törvényeket vizsgálja, s csupán az érdekli, vajon egészükben vagy egyes részeikben megfelelnek- e az alaptörvény szellemének. Elutasító döntései az érintett törvények illetve törvényrészek érvénytelenítését vonják maguk után. Ugyanakkor visszahatnak a törvényalkotói munka folyamatára is. Nevezetesen az Alkotmány- bíróság huzamos ideig tartó működése nyomán és személyi összetétele alapján a törvény- előkészítők, elsősorban a minisztériumok - különösen az Igazságügyi Minisztérium szakértői - el tudják kerülni alkotmánysértő törvények keletkezését. Továbbá e döntések egy része az alkotmány illetve annak egyes rendelkezéseinek ki nem mondott bírálatát jelentik, s ezeket a kritikai észrevételeket gondosan nyilvántartják azok, akik alkotmány módosításával foglalkoznak. A Bokros-csomagban előirányzott kiadáscsökkentés és bevételnövekedés nem kerülhető el. Legfeljebb a bírói döntés által kifogásolt intézkedések helyett újabbak, másokat érintők kerülnek az újabb javaslatba, vagy a már javasoltak egy részét az alkotmányra való tekintettel gondosabban fogják megfogalmazni a tervezők. Az alkotmány őreinek döntése legfeljebb elodázta a sürgősen szükséges lépések megtételét. A további késlekedés pedig senkinek sem jó. Azt azonban nem tudjuk: hol voltak a kormányzat, az uralkodó pártok alkotmányjogászai a Bokros-csomag törvényjavaslatainak előkészítésekor? Bácskai Tamás Szép termés - nehéz aratás Régi emlékek szerint Péter-Pálkor kezdődött az aratás. Ám az utóbbi évek megbízhatatlan időjárása nem mindig engedte, hogy épp ezen a napon álljanak rajthoz az aratók. Mi a helyzet az idén? - kérdeztük a tévéműsorokból közismert Bálint gazdát, azaz Bálint György országgyűlési képviselőt.- A kenyér nemcsak azért fontos, mert a szó szoros értelmében „mindennapi”, hanem azért is, mert 1,1 millió hektáron termelünk kenyérgabonát - mondja Bálint gazda -, és egyáltalán nem közömbös, mit tudunk betakarítani, és hogyan. Nagyon jó termés várható, de az aratás igen nehéznek ígérkezik. Szépen kialakultak a kalászok, megteltek a szemek. Hektáronként négy, négy és fél tonna átlagtermésre számíthatunk, amellett hosszú lesz a szalma, ami ugyan megnehezíti az aratást, de több hasznot hoz. Az élet is kegyes volt hozzánk: a búza tavaszi fejtrágyázást igényel. A gazdáknak nem volt pénzük műtrágyára, tehát ezt a műveletet elhagyták. De szerencsére annyi eső esett, hogy az elmaradt műtrágyázás dacára a gabona szépen kifejlődött. Ám ha előzőleg még műtrágyát is kap, akkor a búzatáblák úgy megdőltek volna, hogy az tovább nehezítené az aratást. így a betakarítást főképpen a műszaki gondok vetik vissza. Míg tavaly tízezer kombájn dolgozott csúcsidőben a földeken, ma már csak nyolc és fél ezer! Azok is műszakilag elavult, öreg gépek, üzemeltetésüket az elaprózott táblák is gátolják. Ennek következtében az egy hektárra jutó, úgynevezett kombájnidő jelentősen hosz- szabb, mintha nagy táblákon kellene aratni, s mintegy 15 százalékkal megnő az aratás ideje. Ennek ellenére ha nem lesz eső, akkor időben raktárba kerül az új termés. Koós Tamás Mi végre a demonstráció? Nem zárta ki az agrárdemonstráció, az útelzárás lehetőségét sem a Mezőgazdasági Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöksége, ha belátható időn belül nem születik megfelelő kormánydöntés az ágazatról. A demonstrációt, mint végső „fegyvert” kilátásba helyezők azt is sérelmezik, hogy a tárca nem reagált a szövetség minisztériumhoz benyújtott koncepciójának egyes részeire. A miniszter indokolatlannak tartotta ezt a kijelentést, mondván, az agrárpolitika kialakításánál, a törvénykezésnél rendszeresen egyeztetnek a parlamenti pártokkal, az érdekképviseletekkel, valamint az agrárkamarákkal. így az elmúlt esztendőben hozott szabályok, mindezen szervezetek véleményét is tükrözik. Az más kérdés, hogy a minisztérium a szövetség elképzeléseinek egy részével nem ért egyet. Ez azonban nem egyenlő a „válasz nélkül hagyással”. Ha a termelők demonstrálni szeretnének, ehhez minden joguk megvan. De azért jó lenne, ha előtte konkrétan elmondanák annak okát - vélekedett a szaktárca vezetője. (újvári) _____7.» » sxemtyvizinopo« hordói' lepMsI oorodékok, Sstmorodékok, fwwtfazB] folyékony. wemyeiell Ménetek, higiték. rsírtalaflrtófc, fámái olajok, emulziók, vizes etoyok, szeooyvi laboraMrlvml «lugÁMrt Szaktanácsadás Komplex hulladék-ártalmatlanítás itlllltil szervasás «Ä H&SSHí ám> 33/331-853, 33/331-041 33/331-855 közvaltee 33/331-000 2511 Dorog, Postafiók 31. Dorog, Bécsi ót Marketing; Fax: Postacím: Az APEH tájékoztatója Az önálló átvezetési kérelmeket, a bevallásokhoz és a visszaigénylésekhez kapcsolódó átvezetési kérelmeket 1995. június 30-ig az APEH 74/a rsz. 17-es bizonylaton kellett eddig beadni. Az APEH Tolna Megyei Igazgatósága lapunkon keresztül tájékoztatja az érdekelteket, hogy 1995. július 1-től forgalomba került az APEH 158 rsz. 9517 típusú nyomtatvány bővített feladatkörrel. Ezen a nyomtatványon az alábbi, folyószámlát érintő rendezéseket lehet kérni: önállóan benyújtva az adónemek közötti átvezetést, a túlfizetés visszautalását, bevalláshoz (ÁFA, 31-es önellenőrzési), támogatáshoz (33,11-es) kapcsolva adónemek közötti átvezetést. A 9517-es nyomtatvány július 1-től kapható a nyomtatványboltokban, és az APEH Tolna Megyei Igazgatósága kéri, hogy a felsorolt rendezésekhez ezt a nyomtatványt szíveskedjenek benyújtani. LÓTI-FUTI Kft. nemzetközi szállítmányozás^ teherfuvarozást teher és személyautó szállítást vállal és tevékenységéhez partnereket keres Budapest, 1195 Hoffner Albert u. 3. Tel./fax: 282-97-59. Tel.: 177-49-46 (72928)
