Tolnai Népújság, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-28 / 175. szám

1995. július 28., péntek Gazdaság 5. oldal Ki munkában, ki szabadságon Talán az utolsó nyarunk lesz abból a szempontból az idei, hogy most még a teljes fizetésünkért vehetjük ki a szabadságunkat. Szeptem­ber 1-jétől ugyanis ebben is változás lesz, az eddigi át­lagkereset helyett (melyben benne volt a jutalom, esetleg prémium is) úgynevezett tá­volléti díjat számolnak majd el, amely kevesebb lesz a mostaninál. Ezúttal annak néztünk utána, hogy megyénkben a nagyobb cé­geknél, vállalatoknál há­nyán töltik nyári szabadsá­gukat. A BHG-ban folyik a munka, sok megrendelése van a cég­nek, így szóba sem jöhetett a korábbi évek gyakorlata, a nyári leállás, tájékoztatott bennünket Jobbágy Gábor igazgató. A teljes létszám 464 fő, (200 fővel nem régen bő­vített a gyár), természetesen itt is van, aki a szabadságát tölti, de a dolgozók megértik a vállalat igényeit, sőt örül­nek, hogy van munkájuk, ezért nem volt különösebb gond a munkabeosztások el­készítésében. A Tolnai székhelyű Tolna- text Kft-ben a 300 dolgozóból körülbelül 40-en vannak tá­vol, mondta Palotás Lajos ügyvezető. Még a tavasszal egyeztették a nyári szabadsá­gok rendjét. A dolgozóknak legalább a fele asszony, így komoly gondot jelenthet a gyermekek szünidei elhelye­zése. Elsősorban azok mentek szabadságra most, akik nem tudták másként megoldani gyermekeik felügyeletét. A Tolnatext-nél is sok megren­delés van, nyáron elsősorban az építőipari igényeknek tesznek eleget, a különböző műszaki szövetek készítésé­vel. A Söripari Vállalatnál Szekszárdon jelenleg két mű­szakban dolgoznak, csak ha­tan vannak szabadságon azok közül akik a termelésben dol­goznak, mondta Bognár Já- nosné, telephelyvezető-he- lyettes. Egész éves szabadsá­golási terv alapján maradhat­nak távol a dolgozók, ha va­lakinek rendkívüli problémája adódna, erre 5 napot kap, mellyel a nyári hónapokban is rendelkezhet. A munka a ká­nikulai szezonnak megfele­lően feszített ütemben folyik, naponta 3500-4000 láda sört palackoznak és 7-8 kamiony- nyi Pepsit szállítanak el a te­lephelyről. A MASSIVE Hungária Villamosipari Termelő Kft- ben jelenleg mind a 400 dol­gozó a szabadságát tölti. Jú­lius 15-től augusztus 1-ig tart a leállás, mely idő alatt csak egy-egy ügyeletes veszi fel az esetleges megrendeléseket. Evek óta ez a kialakult rend a tamási székhelyű MAS- SIVVE-ban. A Szekszárdi Húsipari Rt- ben az 1240 emberből 149-en töltik a szabadságukat, mondta Pénzes István, a munkaügyi osztály vezetője. A munka egy, illetve adott te­rületen két és három műszak­ban is folyik, a megrendelé­sek szerint.-mau­Domboriban, a Dunán megkezdték a gabona uszályba rakását. A képen látható a Ge­menc Gabona Rt. szállítmánya, melyet a Budapesti Gabona Rt. vett meg. A két gabonaforgal­mazó szerződése alapján 5 ezer tonna étkezési búzát szállítanak el Domboriból uszályon július végén, illetve augusztus elején. A Gemenc Gabona Rt. a jó minőségű gabonát a Tolna megyei gazdálkodóktól vásárolta meg. fotó: gottvald Állatorvosi ügyelet Az ügyelet 1995. július 28-án 16 órától július 31-én reggel 8 óráig tart. Hatósági állatorvosi ügyelet: Dr. Fehér Tibor, Paks, Deák F. u. 25. Tel: 75/310-187. Dr. Kiszler Gyula, Bonyhád, Szé­chenyi tér 16. fsz. 7. rádiótele­fon: 06-30-470-871. Dr. Hel- fenbein József, Decs, Szövet­kezet u. 9. Tel: Decs 46. Dr. Füsti M. László, Dombóvár, Népköztársaság u. 1. Tel: 74/465-871. Dr. Kökény Pál Döbrököz, Ifjúság u. 10. Tel: Döbrököz 39. Dr. Koppán Miklós Szakály, Kossuth u. 16. Tel.: 74/388-334. Dr. To­pái László, Tamási, Gárdonyi u. 27. Tel: 74/371-054. Magán állatorvosi ügyelet: Dr. Gönczi István, Tengelic- Középhidvég. Tel: 74/336-034. Dr. Holló Sán­dor, Bonyhád, Perczel kert 7. M2. Tel: 74/351-387. Dr. Pámer Frigyes, Szekszárd, Mészáros L. u. 5. VI/2. Tel: 74/314-863. dr. Szabó Ákos, Bátaszék, Budai u. 56. II/8. Tel: 74/493-659. Dr. Fabó At­tila, Attala, Kossuth u. 15. Tel: 74/465-831. Dr. Jakab Róbert, Pincehely, Rákóczi u. 23. Tel: Pincehely 14, vagy 38. Dr. Savanyú László, Tamási, Dó­zsa u. 58. Telefon: 74/371-311. Szekszárdi Kisállat Klinika: A Szekszárdi Kisállat Klini­kán (Szekszárd, Hunyadi u. 5., telefon: 74/315-797) szomba­ton és vasárnap 9 órától 12 óráig állandó állatorvosi ügye­letet tart. Az ügyeleti időn kí­vül a 06-30-464-776-os rá­diótelefonon hívható az ügye­letes állatorvos. Agrárhírek Kamarai hírek A Magyar Agrárkamara nyári rendezvényeiből: metszési szaktanácsa­dást tartanak alma, birs, őszibarack és kajszi ter­mesztéssel foglalkozó ka­marai tagok részére a koro­naforma, a koronanevelés, a zöldválogatás gyakorlati kérdéseiről. Időpont: 1995. aug.9 (szerda) 10-13 óráig. Helyszín: Munkaterápiás In­tézet Pomáz. Jelentkezni augusztus 5-ig lehet. Gyümölcs- és szőlőter­mesztéssel foglalkozó kamarai tagoknak szep­tember 4-én (hétfő) 13-16 óra között szemléltetéssel egybekötött tanácsadást tar­tanak Budapesten az Agrár­kamara székházában, V. ke­rület, Akadémia u. 3. 1 eme­leti tükörterem. A téma: a gyümölcs- és a szőlőter­mesztést befolyásoló zárlati és veszélyes károsítok, a diagnózissal, az előrejelzés­sel és a megelőzéssel össze­függő kérdései. Jelentkezni augusztus 31-ig lehet. Szakmai kirándulást szervez a kamara Tulln-ba, (Bécstől 15 km-re fekvő kisváros) amely a kertészeti és mezőgazdasági szakkiál­lításnak a helyszíne. A prog­ram: virág-, faiskolai, kerté­pítő, zöldség-gyümölcs be­mutatók és az ehhez kapcso­lódó gépek is megtekinthe­tők. Időpont: aug. 24-28-ig (Autóbuszok Budapestről minden nap indulnak, ezért alkalmazkodni tudnak az egyéni igényekhez.) Rész­vételi díj: 1000 Ft+belépő- díj/fő kamarai tagoknak. Több a rendezvény, mint a támogatás A jövő év a honfoglalás 1100. évfordulója jegyében telik majd. Az ünneplés az egész or­szágra kiterjed: az Országos Idegenforgalmi Hivatalhoz (OIH) több mint 900 pályázatot nyújtottak be a városok és a megyék, 4000 rendezvényhez kérve támogatást a központi költségvetéstől - jelentette be tegnap Schagrin Tamás, az OIH elnöke. A rendezvényekhez összesen 8,5 milliárd forintot igényelnek a polgármesteri hivatalok. A költségvetés azonban idén csupán 700 ezer, jövőre pedig 1 milliárd forinttal kívánja tá­mogatni a programokat. (Ebből kellene finanszírozni a kapcso­lódó beruházásokat is!) Az igényelt és a kormányzat által felajánlott összegek kö­zötti óriási különbség csökken­téséről még folynak a tárgyalá­sok a pénzügyi tárcával. Dön­tésre mielőbb szükség lenne, hiszen az előkészületek már így is elmaradtak a tervezettől. A jövő év egészére vonat­kozó eseménynaptárt például már tavasszal el kellett volna küldeni a külföldi képvisele­teknek, hogy idejében megis­mertessék a várható külföldi lá­togatókkal a rendezvények pon­tos helyét és, idejét, s ezzel ked­vet csináljanak a magyaror­szági utazáshoz. Az OIH vezetője őszre ígéri a program részletes is­mertetését. B. Zs. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 91,27 Osztrák schilling 12,97 USA-dollár 126,48 ECU (Európai Unió) 169,58 Tiszteld a törvényt! Furcsán működik nálunk ez a piacgazdaság! Ha egy vállalat­nak anyagi gondjai vannak, az elméletileg lehetséges százféle kiút közül mindig ugyanazt az egyet választja. Kiszámolja, hogy mennyivel több bevételre lenne szüksége, és - figyelmen kívül hagyva minden más tényezőt - annyival megemeli az árait. Az­tán nem érti, hogy számítása az esetek nagy részében miért „nem jön be”: nemhogy nőne bevétele, hanem még csökken is. Miért? Mert akik árat emelnek, nem számolnak azzal, hogy vásárlóiknak is van némi döntési lehetőségük, hogy vegyék, ne vegyék az adott terméket vagy szolgáltatást. Ha a vízművek emelik a vízdíjat, akkor a fogyasztók takarékos­kodni kezdenek, mert nem tudnak, nem akarnak nagyobb számlát fizetni, mint régen. Am a vízművek a régi kapacitáskihasználással kalkuláltak, azonos fogyasztás mellett szerettek volna több bevétel­hez jutni, s csodálkoznak, hogy megint csak veszteségesek. Ha a telefontársaság többét kér a beszélgetésekért, a fránya elő­fizető gyorsabban intézi majd ügyeit, nem fecseg, nem cseveg -és a számlája nem lesz nagyobb, mint volt a régi tarifával. Ha a közlekedési vállalat emeli a bérletek, jegyek árát, egyre ke­vesebben vesznek majd bérletet, s még többen bliccelnek. De igaz ez nagyobb méretekben is. Ha nő az infláció, ha emel­kednek az árak, a fizetés mind kevesebb áru beszerzésére elegendő. Ha pedig kevesebbet vásárolnak, kisebb lesz az az áfabevétel is, mint amennyivel az adóhivatal számolt éves terve elkészítésekor. És ez nem azért van, mert több a csaló... Egyszerű - évszázada fölismert - közgazdasági törvény ez, ami ugyanolyan kérlelhetetlenül működik és hat, mint a gravitáció. S amit még a parlament sem módosíthat. beju Népfogyatkozás Szegény a Föld lakóinak ne­gyede. Soha nem sújtotta még ilyen mértékű nyomor a vilá­got, mint a 20. század második felében. Ez pedig a családokat is veszélybe sodorja. A nemzetközi méretekben je­lentkező szociális gondokat el­sősorban a munkanélküliség okozza. Ma mintegy hárommil- liárd ember tudna dolgozni a vi­lágon, de nyolcszáznegyven- milliónak nincs munkája. Szá­muk ötvenmillióval nő évente. Magyarországon az utóbbi másfél évtizedben nemcsak a lakosság száma csökkent, ha­nem az aktív keresőké is. Hazánkban 1980-ban 10 mil­lió 709 ezer ember élt. Számuk tavaly már nem érte el a 10 mil­lió 300 ezret. Tíz évvel ezelőtt 6 millió 546 ezer magyar volt keresőképes. Az elmúlt évek­ben számuk 4 millió 768 ezerre csökkent. A foglalkoztatottak is másfél millióval kevesebben vannak, mint tizenöt éve. Az élve születések aránya 1990-ben 125 679, 1991-ben 127 207, 1992-ben 121 724, 1993-ban 117 033, 1994-ben 116 000 volt. Az idén májusig 44 336. Hazánkban ezer lakos közül évente 15 hal meg. Ezzel az aránnyal mi vezetjük az európai listát. B. B. Parlagfű a parlagon Hazánkban a legagresszívabb gyomnövényként tartják nyil­ván az Ambrosia elation, is­mertebb nevén: a parlagfüvet. Az általa fertőzött terület nagy­sága évről évre folyamatosan növekszik, meghaladja már a 400 ezer hektárt. A rendkívül életképes, gyor­san szaporodó gaznövény kü­lönösen kedveli az aratás után műveletlenül hagyott tarlót, de szívesen burjánzik ültetvé­nyekben, gyümölcsösökben, gazdasági udvarokban is. Az egészségre is ártalmas, al­lergiát okozó gyom elleni haté­kony védekezésről beszélget­tünk Kádár Auréllal, a Föld­művelésügyi Minisztérium fő­tanácsosával.- Ma is érvényben van az az 1988-ban kelt rendelet, amely az ingatlantulajdonosokat és földbérlőket kötelezi a károko­zók elleni védekezésre. Ide tar­tozik a gyomirtás is. „ Ma nehéz érvényt szerezni ennek az utasításnak azokon a területeken, ahol a tulajdonren­dezés még nem fejeződött be, és parlagon hevernek a kárpót­lási földek. így szinte lehetet­lenség felkutatni az elaprózott, 1-2 hektáros földparcellák tu­lajdonosait. Javulás majd akkor várható, ha lezárul a kárpótlás, megtörténik a földek birtokba-, illetve nyilvántartásba vétele. Ekkor már hatóságilag is na­gyobb nyomást lehet gyako­rolni a gazdálkodókra. Bár vannak korszerű nö­vényvédelmi technológiák és gyomirtó szerek, s hogy még­sem tökéletes a védekezés, an­nak a pénzhiány az oka. Intő tanulságul szolgálhat a gazdálkodók számára annak a néhány üzemnek az esete, ame­lyek exportja meghiúsult, mert a kiszállítandó ládákba parlag­fűmag keveredett. (újvári) Alapos érvek Vita van arról, miként pó­tolható a költségvetésből hiányzó 12 milliárd forint. Az egyik elképzelhető meg­oldás, a Foglalkoztatási Alap megkurtítása lehet, két milliárd forinttal. Garzó Lillától, a Munka­ügyi Minisztérium helyettes államtitkárától kértünk erről tájékoztatást.-Mekkora veszteség éri a Foglalkoztatási Alapot, ha a kormány elvesz belőle?- A kormány csak arról dönthet, hogy benyújt-e mó­dosító javaslatot a parlament­nek. Még csak tippelni sem tudok, mire jutnak. Az Or­szággyűlés nyilván nem vélet­lenül juttatott az alapnak 3 milliárd forintot.-Miként érvelne, hogy ne vegyék vissza a kétharmadát?- A parlament céltámogatás­nak szánta ezt az összeget. Jö­vedelempótló támogatás, amely elsősorban a munkanélküliség mérséklésére szolgál. Arra, hogy az önkormányzatok köz­hasznú munkalehetőségekkel ellensúlyozzák az érdekelteket sújtó egyéb korlátozásokat. A végső érvem, hogy az ál­lamot nagy felelősség terheli az egyre nehezedő átmenetért.- Ha mégis elveszik ezt a pénzt, honnan lehet pótolni?- Egyetlen lehetőségünk marad: a Szolidaritási Alap­ból átcsoportosítani. Ám ez más célokat szolgál. Hozzá­nyúlni csak végveszélyben szabad. Bozsó Bea A tisztességtelenség ára A Gazdasági Versenyhiva­tal (GVH) versenytanácsa a múlt fél évben összesen 442 millió forint bírságot sza­bott ki a versenytörvényt megsértő cégekre. Ez egy ügyre vetítve átlagosan két­szerese a tavaly kiszabott büntetéseknek - mondta Boytha Györgyné, a hivatal elnökhelyettese. Az összeg legnagyobb része az emlékezetes két pilótajá­tékügyből származott. Mint az elnökhelyettes kifejtette, a 400, illetve 15 millió forintos pénzbüntetések kiszabását az indokolta, hogy ezek az ese­tek rendkívül sok embert érin­tettek hátrányosan. A GVH elvi állásfoglalásában szere­pel: a pilótajáték ténye a ver­senytörvény szempontjából nem kifogásolható, a meghir­detés módja és feltételrend­szere sértette a jogszabályt ebben a két ügyben. A" GVH júniusig 72 ügyet zárt le versenytanácsi határo­zattal. Ez bizonyos mértékű növekedést jelent: a korábbi években a határozattal lezárt ügyek száma az első hat hó­napban 50-60 között volt. A múlt fél évben ugyanakkor kevesebb esetben - az ügyek 30 százalékánál - állapítottak meg jogsértést, mint koráb­ban. A jogsértő ügyek két­harmadában a fogyasztókat tévesztették meg. Nőtt a vállalkozások ösz- szevonását jóváhagyó eljárá­sok száma. A hivatal a 11 kérvényből mindössze egyet utasított el monopólium ki­alakulásának veszélye miatt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom