Tolnai Népújság, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-24 / 171. szám

4. oldal Megyei Körkép — SZEKSZÁRD, BÁTASZÉK ÉS KÖRNYÉKE 1995. július 24., hétfő A ciszterciekről Bátaszéken Változások a hard szakorvosi ellátásban A harci gyermek- és felnőtt szakorvosi rendelés, illetve egészségügyi ellátás július 1- jétől Szekszárdhoz tartozik. A megyeszékhelyen a VII. számú körzetben látják el a harci betegeket. Ez nagy könnyebbséget, sok segítsé­get jelent, főként az idősek­nek, de a gyermekeknek is. Ugyanis az egyszeri beuta­zással az orvosi ellátáson túl a gyógyszert is meg tudják vá­sárolni. Korábban a harci egész­ségügyi ellátás Sióagárdhoz tartozott, de nehezítette az el­látást a többszöri utazgatás, a gyógyszerek beszerzése. Dr. Balogh Ádám házior­vos heti három alkalommal rendel Harcon, az egészség­házban, és látja el a hozzá forduló betegeket. Kutya a kutya melegben FOTÓ: GARAY Hajdan 160 éve, 1835. július 29-én mutatták be Budán Garay János első színpadi művét, a d’ Epagny és Dupin után franciából fordított és ma­gyar színre alkalmazott Domonkos uram, vagy ne vígy minket a kísértésbe „Dominique az ördög cim­borája” című három felvo- násos vígjátékát. 120 éve, 1875. július 28-án Szegzárd legelőfelosztási ügye címmel a Tolnamegyei Közlöny vezércikket szen­telt e témának. Üdvösnek tartotta volna, ha azok, akik területet kaptak, felajánlják azt a megyeszékhelynek: „Ilymódon megszabadulva a község a terhes házi adótól évenként ezreket áldozhatna közművelődési célokra”. 110 éve, 1885. július 27- én a Tolnavármegyei Filo- xéra Bizottság ülésén kidol­gozták a szőlőkre oly veszé­lyes rovar elleni védekezés alapjait. Július 30-án jelent meg a szekszárdi ipariskola első értesítője rendtartással, a tanárok névsorával, A rajz fontosságáról az ipari isko­lában című T. Nyitray La- jos-tanulmánnyal. 100 éve, 1985. július 28- án közölte a Tolnavármeyge a kereskedelemügyi állam­titkár állásfoglalását, amely szerint támogatja a szek- szárd-bátaszéki vasút építé­sének későbbi kezdését. (Az eredeti határozat szerint, ha augusztus 1-jéig nem kezd­ték volna meg, a vállalko­zók elestek volna az az ál­lami támogatástól, de az ügyben csak az Országgyű­lés határozhatott volna, az pedig nyári szünetre vo­nult). Ugyanebben a lap­számban Steiner Salmonné szekszárdi cselédszerző uta­sította vissza a Tolnamegyei Közlöny „nemtelen vádjait” 85 éve, 1910. július 28-án a Tolnavármeyge és a Köz­érdek a megyében szórvá­nyosan előfordult arató­sztrájkokról tudósított. 75 éve, 1920. július 29-én azzal határozott a megyei törvényhatóság a Rubinek féle földreformjavaslatról, hogy ezt támogatja, de el­lene lenne a föld további el- aprózásának. 70 éve, 1925. július 25-én jelent meg a Magyarország­ban Babits Mihály A vissza­felé szálló madarak című verse: „Madarak röpülnek/ felleges égen./ Nem arra szállnak már/amerre ré­gen./Azelőtt előre/szálltak a jövőbe./Mitől ijedtek meg szegény madarak,/hogy most visszafelé szállnak/ a felhők alatt?” Krónikás Dr. Valter Ilona vezeti Báta­széken a hajdani apátság fel­tárásával összefüggő régészeti munkálatokat. Pályafutása alatt három ciszterci apátsá­got tárt föl Magyarországon, s így, mondhatni, ciszterci szakértővé vált. — Miért lettem régész? Ha elmondom, hogy hol születtem, máris érthetővé válik. Sárospa­takon születtem és a sárospa­taki gimnáziumban érettségiz­tem. Akkor már nem a régi nagyhírű református gimná­zium volt, de azt a szellemet még őrizte. Latint tanultunk, s itt „fertőződtem” meg a mito­lógiával. Az indíttatást negye­dikes gimnazista koromban a Sárospatak közelében lévő hon­foglaláskori ásatás adta. A gimnázium után bejutottam az egyetemre. Az érdeklődésem a műemléki művészet irányába terelődött. A műemléki hiva­talba kerültem, 1964. január 1­1991-ben alakult meg a Szek­szárdi Nyugdíjasok Területi Érdekszövetsége, a következő évben pedig már elhatározták, hogy a betegeikkel az addiginál is többet törődnek. Elsősorban a gondoskodást előtérbe he­lyezve az elnökség részéről Strommayer Lászlónét bízták meg, hogy létesítsen egy cso­portot erre a célra. Ebben az or­vostól a pedagógusig, széles körből vállalkoztak a feladatra. A szövetség anyagilag is ren­deződött, s arra is gondolhattak, hogy a beteglátogatásra aján­dékot is vásároljanak. A beteglátogatásoknak több célja is volt. Elsősorban a láto­gatás, illetve helyben intézhet­ték, vehették föl az adatokat a betegtől a javaslathoz a nyug­díjemelésre, illetve segély iránti je óta dolgozom a felügyelőség tudományos osztályán. A leg­első munka, amit kijelöltek számomra az a bélapátfalvi ciszterci monostor föltárása volt. A kezdő lépéseket a bél­apátfalvi káplán, Kádár László - későbbi egri érsek -, ciszterci szerzetes segítségével tettem meg. Az ő révén, aki kitűnően ismerte a ciszterci építészetet, ismerkedtem meg a rend életé­vel. 1965 őszén elküldték Pász­tora, az apátság feltárására, majd Szentgothárd került sorra. Ezeket a munkáimat - szeren­csére - bemutatni is sikerült. Bélapátfalván kitűnő állapotú romkert, Pásztón, illetve Szent- gothárdon szintén a romkert, a középkori templomot is ma­gába rejtő 17. századi épület nyújt páratlan vizuális élményt. — Mi az igazán szép a ré­gészetben? — Ez nem más mint állandó izgalom. Soha nem tudja az kérelemhez. Meg kell jegyezni, hogy nem elegendők a csoport­látogatások, az a jó, ha az isme­rősök, a szomszédok is be-be- térnek a betegekhez. A látogatás folyamatos, s erre a feladatra a csoport tagjai megbízó levelet is kaptak, mert hiszen nem ismerheti őket min­denki. A korábban megválasz­tott küldöttek a területükön lévő betegeket jelzik a szövet­ség felé, ezzel is segítik a beteg­látogatók munkáját. Mint azt Szabó Istvánnétól, a szövetség titkárától megtudtuk, a beteglátogatás céljára a költ­ségvetésben 15 ezer forintot kü­lönítettek el, s meghatározták, hogy 300 forintos utalványt vá­sárolnak, amivel megajándé­kozzák a betegeket. Bach Jó­zsef, a megyei közgyűlés el­ember, hogy a föld rejtekéből mi kerül elő. Érnek kellemes meglepetések, olykor váratla­nul találunk értékes leleteket. Bátaszéken is előkerültek pél­dául Anjou-kori ezüstpénzek. A régészet állandó izgalom, kom­binálás a következő lépés meg­tétele előtt. — Mivel foglalkozik, ami­kor nem kutat? — A téli hónapokban egy­részt komoly dokumentációt kell leadni a különböző adattá­raknak és múzeumoknak, ami egy részletes naplóból, rajzok­ból és fényképdokumentáció­ból áll. Föl kell dolgozni egy­részt a leletanyagot, ami beke­rül az illetékes múzeumba, ahol restaurálják. Leltárba kell venni minden darabját, mert csak így lehet tudományosan feldol­gozni. Egy munka csak akkor kész, amikor a tudományos publikáció megjelenik a jelen­kor számára. — Bátaszék után mi követ­kezik? — Ha befejezem itt a mun­kát, Franciaországba megyek tanulmányútra, a ciszterci rend bölcsőjébe, és újra végigjárom a legfontosabb helyeket. Úgy érzem, nem szabad semmiről lemaradni, ismerni kell az ezzel kapcsolatos nemzetközi szak- irodalmat. A ciszterci régészet­ről és építészetről - különösen a régészetről - gyakran szer­veznek nemzetközi konferenci­ákat, amelyeken mindenki rendszeresen beszámol a saját eredményeiről. Nekem most - szerencsére - megint lesz miről beszámolni, például a Bátaszé­ken elért eredményekről. (p.teri) nőké részéről kedves gesztus volt, amikor a közgyűlést köve­tően harminc darab háromszáz forintos utalványt ajánlott föl ajándékozásra. De nemcsak Bach József, hanem Kocsis Imre Antal polgármester is mind anyagilag, mind erkölcsi­leg messzemenően támogatja a szövetség munkáját. A beteglátogató szolgálatnak egyre nagyobb jelentősége van, mivel egy-egy idős embernek jóleső érzés, ha ajtót nyitnak rá, amikor beteg. Am a szolgálat nem akarja kisajátítani magá­nak látogatások jogát, és az a kívánatos, hogy ne csak ők lá­togassanak. Jó volna, ha sokan mások is magukénak éreznék a másik, esetleg bajba jutott ember gondját. A kutyák között, csakúgy, mint az embereknél, akad buta is és okos is. A képen látható sötét színű eb - egyébként a város egyik ismert, és elismert őrku­tyája - minden jel szerint az okosak közé tartozik. Déli szi­esztáját a Sajtóház és a Korzó áruház között fellelhető egyet­len pocsolyában tölti, eredmé­nyesen hűsítve magát. Hiszen nem elég, hogy vastag bunda bontja, még fekete is, ami pe­dig köztudottan nem előnyös szín napsütésben. Azt hiszem, sokan irigyelték Artúrt - ez az eb becsületes neve - hogy minden faxni nél­kül az első hűsítő pocsolyába fekhet, s senki sem nézi részeg disznónak, pardon, kutyának ezért. Talán nem mindenki tudja, hogy a kánikula kifejezés a latin canis (kutya) szóból ered, ezért aztán nem véletlenül mondjuk azt, hogy kutya meleg van. Bizony az van, sőt, nem­csak a kutyának, nekünk embe­reknek is melegünk van. Persze azt már elfelejtettük, hogy erről a melegről álmodoztunk - egész télen. Beteglátogatók Szekszárdon: nyugdíjasok a nyugdíjasokért Kriminális Megcsípték a betörőket A szekszárdi Keselyűsi úton lévő gázcseretelepet „nyom­ták fel”. Közel harminc darab, háztartásban használatos, 11,5 kilogrammos gázpalac­kot loptak el. Az elkövetőket elfogták, s mint kiderült, a be­törők apa és fia voltak. A gázpalackok mintegy 80 szá­zaléka előkerült. Ugyanezek­nek az embereknek egyéb bűncselekmény is van a rová­sukon, és előzetes letartózta­tásban várják az ítéletet. A tolvajnak is kellett a festék A héten előfordultak olyan esetek, amikor gépkocsiról alkatrészt vagy árut loptak le. A Gemenc szálló mellett egy ponyvával ellátott vidéki áru­szállítóról festékeket loptak kb. 50 ezer forint értékben. A tolvajnak nem volt nehéz dolga, mivel a ponyvát nem lehetett sem rögzíteni, sem le­zárni. „Dolgoztak” a besurranok Hetente szerepel a rendőrség krónikájában két-három be­surranásos eset. Besurranok „dolgoztak”, a legutóbb Har­con. A háziak elmentek ott­honról, a nagymama néhány percre átszaladt a szom­szédba, s ,jó” falusi szokás szerint az ajtót nem zárta be maga után. Ez az idő ele­gendő volt ahhoz, hogy 60 ezer forint készpénzt, illetve arany ékszert csomagoljanak össze a tolvajok a lakásban. Munkalehetőségek Szekszárdon és környékén A Tolna Megyei Munkaügyi Központ Szekszárdi Kirendelt­sége rendszeresen regisztrálja a térségben fellelhető munkale­hetőségeket. Az alábbiakban a legfrissebb állás-ajánlatokat közöljük, me­lyek elsősorban a megyeszék­helyen és környékén élőknek nyújthatnak segítséget. Szakma/állás Fő Lakatos-hegesztő (AVI) 2 Esztergályos 2 Gépjárműszerelő (pálya­kezdő) 1 Varrónő 5 Kőműves 5 Ács-állványozó 2 Központifűtés-szerelő 5 Gázszerelő 1 Vízvezeték-szerelő 5 Földmunkagép-kezelő (T-100-as) 2 Szakács (fiú) 2 Mosodai munka 6 Építésvezető (mélyépítő) 1 Ügynök, üzletkötő 8 A Tolna Megyei Munkaügyi Központ Szekszárdi Kirendelt­sége (7100. Szekszárd, Találka tér. 4.) az állásajánlatokkal kapcsolatosan kizárólag szemé­lyes megkeresés esetén ad bő­vebb információt. Közvetítő la­pot a hivatal biztosít. Arra kérik a munkáltatókat, hogy munkaerőigényeikkel to­vábbra is jelentkezzenek a szekszárdi kirendeltségen sze­mélyesen vagy a 419-811-es telefonon. Röviden Emlékmű avatás Kalaznón Kalaznón augusztus 6-án ke­rül sor az első és második vi­lágháborús emlékmű avatá­sára. A községben első világ- háborús emlékmű már koráb­ban volt, ezt erre az alkalomra felújították, illetve az emlék­műre márványtáblán a máso­dik világháborúban elesett hősök nevei is fölkerültek. Az első és második világháborús emlékmű avatására délelőtt 10 órakor, katonai tisztelet- adás mellett kerül sor. Új házhelyek Harcon A nemrégiben megtartott tes­tületi ülésen amellett, hogy a törvénynek megfelelően mó­dosították a szervezeti és mű­ködési szabályzatot, egyebek között több lényeges kérdés­ben is döntöttek. A szociális jellegű bejelentések megtár­gyalásán kívül új házhelyek kijelöléséről határoztak. Vár­hatóan a közeljövőben a Kö­tesd felé vezető út mentén több új lakóház is épül, mert 22-24 új házhelyet alakítottak ki. Bizottsági ülés Szekszárdon Szekszárd Megyei Jogú Vá­ros Közgyűlése Gazdasági és Környezetvédelmi Bizottsága július 27-én, csütörtökön tartja legközelebbi ülését. Az ülés a polgármesteri hivatal második emeleti tárgyalójá­ban 16 órakor kezdődik. Felvételünk a bátaszéki ásatáson készült

Next

/
Oldalképek
Tartalom