Tolnai Népújság, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-22 / 170. szám

1995. július 22., szombat Gazdaság 5. oldal A búzán csak a felvásárlók keresnek? Hogyan értendők az árak? Aki figyelemmel kísérte az elmúlt hetekben megjelent írásainkat bőven olvashatott a felvásárlási árakról. Aratási szezon van, a téma tehát aktu­ális. A probléma csupán az, hogy a felvásárlók roppant szemérmesek, mindenről készségesen tájékoztatnak, csak egy dologról nem, ez pe­dig a konkrét felvásárlási ár. Indokaik részben érthetőek, hiszen nem szeretnék ha a konkurencia ezzel visszaélne. Inkább körülírják, hogy a „védett árak” felett vannak jóval, a minőségtől és a kö­rülményektől függően. Olvasóink közül azonban többen is telefonáltak és mor­golódtak, mert szerintük ez nagyon nem így van. Lehet, hogy megadják a felvásárlók a 900-1000 forintot is má­zsánként, de olyan feltételeket támasztanak ezért - raktárba, vagonba, uszályra szállítás, a gabona berakása, és ezt meg­előzően gépi tisztítása - a felmerülő költségeket leszá­mítva alig marad valami a termelőnek. És ezen felül még elmondják a kritikát, hogy a minőség nem a legjobb, mert „kifelejtette” a termelő a mű­trágyát és bizony a növény- védelemre is többet lehetett volna költeni. Kérem számoljanak utána: a zárolt vetőmag, a műtrágya ára, gyomirtás, aratási költsé­gek, szántás-tisztítás, beszál­lítás a felvásárlónak - és ak­kor jelenleg 880 forint a búza mázsánkénti védőára. Az Pécsi Agroporta Szek­szárdi Kirendeltségén, a ter­ményfelvásárlót 4 napja hiába keresem. Üzenetet is hagy­tam, végül ő is üzen: nem kí­ván nyilatkozni. A KSZE terményértékesítési osztályán több sikerrel jártam. Horváth Lászlóné osztályvezető kész­ségesen állt a rendelkezé­semre. — A KSZE Rt. több éves gyakorlatának megfelelően árualapjait elsődlegesen ter­meltetésből biztosítja. Az így lekötött mintegy 120.000 ton­nán felül, folyamatosan vásá­rolunk búzát étkezési és ta­karmány minőségben, kis- és nagytermelőktől egyaránt, függetlenül gazdálkodásuk jogi formájától. Teljesítési helyként raktárban történő át­adást, uszályba vagy vagon- barakást egyaránt megjelö­lünk, alkalmazkodva az eladó teljesítési készségéhez. E ter­vezetten felüli búza felvásár­lást várhatóan július 31-ig folytatjuk. Takarmányárpa felvásárlást a KSZE Rt, a termeltetetteken felül nem tervez. — Kérem, beszéljünk a felvásárlási árakról is. — Nem szívesen mondok konkrét árakat, ennek az az oka, hogy más árban tudunk megegyezni azzal, aki az uszályra szállít és más árban azzal, aki a szállítást egyálta­lán nem tudja megoldani. — Mennyire vannak meg­elégedve az minőséggel? — Vegyes, várakozáson aluli. Általában jellemző, hogy alacsony a sikér tar­talma a búzának, ennek oka a tápanyaghiány, illetve az, hogy a termény szempontjá­ból nem jókor esett a csapa­dék. Egyébként csak tisztított árut veszünk át, ez feltétel­ként is szerepelt a szerződés- kötésnél. Mauthner Az Agrárkamara közgyűlése előtt Kapcsolatban a gazdálkodókkal (Folytatás az 1. oldalról.) — Gazdasági oka van, hi­szen ez a gyakorlatban azt eredményezné, hogy ha az irányártól eltérne lefelé a piaci, felvásárlási ár, akkor az inter­venciós árat kell alkalmazni, ami az állam kasszájából megy. Jelenleg nincs meg a termelés biztonsága, hiába vannak tehát kedvező törvények, rendelke­zések, mint az Agrárpiaci Rendtartás, ha az nem műkö­dik. A gazdálkodó így nem tudja, hogy amit ősszel, tavasz- szal elvetett, kifizetődik-e. — Mennyire érzik sajátjuk­nak a szövetkezetek és a gazdák a kamarát? — Jelenleg még csak kiala­kulóban van a kapcsolat a ka­mara és a termelők között. Bí­zom benne, hogy a jelenlegi űr A társasági A társasági adó hatálya alá tar­tozóknak 1995. május 31-ig kellett eleget tenniük bevallási kötelezettségüknek, külön nyomtatványon az egyszeres-, s külön nyomtatványon a kettős könyvvezetésű adózóknak. A megadott időpontig 1727 darab bevallás érkezett az egyszeres könyvvezetésű és 1321 darab a kettős könyvvezetésű ügyfelek­től. Az APEH Tolna Megyei Igazgatóságától kapott infor­mációk szerint az adózók jelen­tős része időben eleget tett be­vallási kötelezettségének. Nem kevés olyan ügyfél is adott be­vallást, aki erre nem kötelezett, például nonprofit szervezetek. Előfordult azt is, hogy nem a könyvelési módnak megfelelő bevallást készített valaki. megszűnik és ebben nagyon nagy szerepük lehet a gazda­jegyzőknek, akik közvetlen vi­szonyba kell hogy kerüljenek a gazdálkodókkal. A szövetkeze­tek is kötelező tagsággal ren­delkeznek, hogy mennyire jó szívvel veszik ezt, még nem tu­dom, de bízom benne, hogy hosszabb távon érzik ennek az előnyét is. — Mi a feladata az Agrár­kamarának? — A kamara nem érdekvé­delmi szervezet, hanem olyan köztestület, melynek együtt kell működnie a mindenkori állami irányítással. Ez meghatározza a tevékenységünket, de nem je­lenti azt, hogy nem lehetnek vi­táink az adott kormánnyal a gazdálkodók érdekei miatt. Feladatunk a mezőgazdasági A bevallások közel fele mi­nősült hibásnak, a legtöbb a 9424 és a 9425 számú nyom­tatványok helytelen kitöltésé­ből adódott. Az egyszeres könyvvezeté- sűeknek a legtöbb gondot az adózás előtti eredmény, a mi­nimumadó helytelen számítása okozta. Gyakori volt a számvi­teli törvény alapján költségként elszámolt és az adóalap növelő tételként helytelenül figye­lembe vett értékcsökkenési leí­rás. Jellemző hiba az adózott eredmény megállapításához kapcsolódóan az volt, hogy a fizetendő adó (adókötelezett­ség) nem az adózás előtti ered­ményből, hanem az adóalapból került levonásra. Az ellenőrző számot is gyakran hibásan álla­termelés összefogása, az állami feladatok átvállalása, az infor­máció gyűjtése, a kapcsolatok kiépítése a terméktanácsok és a termelők között. Szeretnénk a nagyobb feldolgozókat is köz­vetlenebb kapcsolatba hozni a termelőkkel. Aktuális feladat a gazdaregiszter megszerkesztése is. De a legfontosabb, hogy napi kapcsolatunk legyen a termelőkkel. Jó fél éve műkö­dünk, még csak a kezdeti lépé­seken vagyunk túl. Németor­szágban 70 éve működik a ka­mara, ott is kötelező tagsággal, mára már a termelés szervezést és a piacot elég jól kézben tart­ják. Remélem, pár éven belül mi is hasonló eredményekkel büszkélkedhetünk.-mau­pították meg. A hibás bevallá­sok jelentős része rendelkezett az úgynevezett külső hibával, amikor ugyanazt az adatot két nyomtatványon kellett szere­peltetni. Az előző évekről elhatárolt veszteségből az adóévben még akkor is leírt az adózó, ha az adóalap ezzel negatív lett. A pontatlan kitöltésnek helytelen összegű fizetési meghagyás le­het a következménye, ami fel­lebbezések, előlegmódosítási kérelmek tömegét adhatja. Az APEH Tolna Megyei Igazgatósága felhívja azon adózók figyelmét, akik nem tet­tek eleget a bevallási kötele­zettségüknek, hogy mulasztá­sukat a 32-es (APEH/170.r.sz.) nyomtatványon pótolhatják. Röviden Utcabál Alsópélen A hét végén, szombaton este nyolc órától utcabál lesz Al­sópélen hajnali négyig. Kellemes zene, tánc és büfé várja a mulatni, szóra­kozni vágyó fiatalokat és idősebbeket az italbolt előtti téren. Tarlótüzek, téves riasztások A megyei tűzoltóság adatai szerint júliusban is többször riasztották őket tarlótüzek miatt. A téves riasztások száma sajnos aratási időben nagyon sok, az ezzel járó költségekről nem is be­szélve. Téves riasztás (tarló­tűz volt, de a jóhiszemű be­jelentő másnak vélte) miatt kivonultak a tűzoltók július 4-e és 20-a között: Dombó­vár mellé, Paks mellé, egy Várdomb és Bátaszék kö­zötti búzatáblához, Biritó és Pusztahencse között, a sö­tétvölgyi bejáróhoz és Re- gölybe. Ha a tarlótüzeket a gazdálkodó előre bejelen­tené, akkor a téves riasztás elkerülhető lehetne. Óvörös borászbolt szőlősgazdáknak Óvörös borászbolt a neve annak az üzletnek, amelyik hétfőn nyílik Szekszárdon a Tinódi utca 9-ben. A borá­szati, szőlőművelési eszkö­zökkel, szivattyúkkal, töm­lőkkel, permetezőgépekkel, borkezelő anyagokkal fog­lalkozó bolt délelőtt 9-től 12-ig, délután 13-tóll7 óráig, szombaton 8-tól 12-ig várja az érdeklődőket. adóbevallás tapasztalatai Az árral szemben Nem az adók és más elvo­nások növelésével, hanem a központi kiadások csökken­tésével kívánják pótolni az Alkotmánybíróság döntése nyomán kiesett 12 milliárd forintos költségvetési for­rást - közölte Bokros Lajos pénzügyminiszter az Érdek­egyeztető Tanács ülésén. A pénzügyminiszter a stabilizáció eredményének tulajdonítja, hogy a második negyedévben lassult a költ­ségvetési hiány növekedési üteme, és az első három hó­napban felgyülemlett 150 milliárd forinttal szemben „csupán” 42 milliárd forint­tal nőtt a deficit. További határozott intéz­kedésekkel, a társadalom- biztosítási alapok nullszal­dós vagy ahhoz közeli mér­legével tartható év végéig a 300-320 milliárd forintos költségvetési hiány. Ez pe­dig legfeljebb a fele annak, ami a „Bokros-csomag” nélkül elérhető lett volna. Az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldala szerint a társadalomnak nincs jövő­képe. Azért nem támogatják a kormány stabilizációs prog­ramját, mert nem tudni, mi válható hosszú távon a mai lemondásokért cserébe. A kormány nem tudta elfogad­tatni tervét a társadalommal, amely emiatt ellenzi a meg­szorításokat. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 91,24 Osztrák schilling 12,97 USA-dollár 126,56 ECU (Európai Unió) 168,94 Jól fizet a vágóbárány Hónapok óta élénk az érdeklődés az állattenyésztési támogatá­sok iránt. A Mezőgazdasági és Erdészeti Alapból igényelt tá­mogatások 78 százalékát üszők, 18 százalékát kocasüldők, 3 százalékát jerkék beszerzésére kérték az állattartók. Mindez arra enged következ­tetni, hogy a termelőknek a fel- vásárlási árak ingadozása elle­nére is megéri állatot nevelni. A földművelésügyi tárca sze­rint a tejtermelés növekedésé­vel egyenes arányban romlottak az értékesítési lehetőségek. A feldolgozók a termelőknek a felvásárolt tej árát csak egy-két hónap múlva tudják kifizetni. A szerződésen felüli tejmennyi­séget is átveszik ugyan, ellenér­tékét azonban szintén csak jó­val később - a Szegedtej Rt. például decemberben - egyenlí­tik ki. Az extra minőségű tej 32,50 forintos literenkénti ára országszerte stabilizálódik. Az elmúlt hetekben egyes térségekben csökkent a válasz­tott boijak, növendékek és a se­lejt tehenek ára. Boíjút már 22- 24 ezer forintért lehet kapni. A magyar tarka bikáért kilo­grammonként 128, keresztezett fajtájáért 120-130 forintot kér­nek. A selejt tehenet kilónként 120-135 forintos áron kínálják. Megszűnőben van a hízóser­téspiacon kialakult túlkínálat, amely az utóbbi hónapokban kissé visszavetette a termelők tartási kedvét. A nagyüzemi hí­zóállatok ára kilogrammonként 150-170 forint, a kisüzemben nevelteké valamivel kevesebb, 125-157 forint. Jelentősen megugrott viszont a tenyészál­latok ára: tenyészsüldőt 30-40 ezer forintért lehet beszerezni. A vágóbárány értéke stabilan tartja magát. A felvásárlók ver­senyeznek az állatokért. A 13- 16 kilós bárányok kilójáért 395, a 20-24 kilósakért 335, a 24 ki­logrammnál nagyobb súlyú­akért pedig 310 forintot adnak. Talán ennek köszönhető, hogy sok állattartó még támogatás nélkül is szívesen vállalkozik juhállományának fejlesztésére. U. G. Meddig tart a kárpótlás? Tízmilliárd forintnyi kárpótlási jegy 200 ezer hektárért Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalban több mint tíz kilométer hosszú az elintézett iratok sora. Ez valószínűleg hosszabbra is nyúlik majd, hiszen a kárrendezések még mindig folyamatban vannak. A kárpótlásra jogosult családok kétharmadának ügye elintéző­dött - számolt be a hivatal ed­dig végzett munkájáról tegnapi tájékoztatóján Nagy Ferenc, az Országos Kárpótlási és Kárren­dezési Hivatal elnöke. Összesen két és fél millió döntést hoztak eddig, ami 97 százalékos eredményt jelent. A mintegy 70 milliárd forint névértékű, eddig fel nem hasz­nált kárpótlási jegyből infor­mációk szerint hozzávetőlege­sen 10 milliárdnyit földvásár­lásra szánnak a kárpótoltak, ám ezzel szemben mindössze 200 ezer hektárnyi az e célra szánt földterület. A feszültsé­get még az a legutóbbi rendel­kezés sem oldja föl, amely el­sőbbséget ad az eredeti kárpó­toltaknak. A csaknem másfél millió vagyoni kárpótlási igény közül másodfokon már csak 46 ezer ügy esetében kell dönteni. Hátra van még 40 ezer, volt munkaszolgálatos kérelme. Nehezíti az ügyintézést, hogy még mindig százával ér­keznek a levelek, amelyek rendszerint így kezdődnek: „nem tudtam, hogy kárpótlásra jogosult vagyok”. A tájékozta­tás terén sok még a teendő. A személyi kárpótlással ö'sz- szefüggő ügyek törvényi szabá­lyozást igényelnek. A nyugdíj, a nemzeti gondozási díj, vala­mint a semmisségi ügyek ese­tében a hivatal javaslatot készít a jogszabályalkotók számára. Hozzáláttak az iratok meg­bízható regisztrálásához. Az Integrált Kárpótlási Föld­információs Rendszer elekt­ronikusan rögzíti az adatokat. Addig azonban, míg az archi­válást be nem fejezik, a ké­relmezőket illető hivatalos ira­tokat nem küldik vissza. A postaköltség ugyanis 100 mil­lió forintot tesz ki. Ha 1997-ben a kárpótlások menete végleg lezárul, a hivatal sorsáról az arra illetékesek dön­tenek majd. B. B. ÉRTÉK - PAPÍR - TŐZSDE Elkeltek az OTP-részvények Az elmúlt hét az ellent­mondások jegyében telt el mind a tőzsdén, mind a tőzsdén kívüli (OTC) pia­con. Az élénkülés és a tel­jes érdektelenség egy­szerre volt jelen. A tőzsdei papírok napi for­galma a hét elején 30-40 mil­liós volt, a hét közepére 100- 150 millióra növekedett, több papír árfolyama emel­kedett. A hét legstabilabb papírja a Danubius Rt. részvénye volt. Napi forgalma 20 és 50 millió forint között mozgott, árfolyama stabilan 1200- 1250 forinton állt. Egész héten emelkedett az Egis pa­pírja is, csütörtökön már 2740 és 2745 Ft volt az árfo­lyam. A hét nyertese címet az In- ter-Európa Bank papírja kapta, melynek árfolyama hétfőtől csütörtökig közel 300 forintot emelkedett. Nagy forgalommal büsz­kélkedhetett a héten még a Prímagáz - 3150 Ft körüli stabil árfolyamon. Egész héten stagnáltak a Fotex, a Richter és a Pannonplast pa­pírjai, kielégítő forgalom mel­lett. Naponta mintegy 30-50 millió forint címletértékű kárpótlási jegy cserélt gazdát a parketten, 245-250 forin­tos, emelkedni nem akaró ár­folyamon. Csak korlátozott fellendü­lés jeleit mutatja az OTC- piac. A MÓL, az Antenna Hungária, a Konzumbank és a Chinoin társaságok részvé­nyei emelkedtek, bár a forga­lom enyhén szólva sem ne­vezhető kielégítőnek. A hét nagy jegyzései közül az OTP részvénykibocsátási akciója július 21-én sikeresen zárult. Az előzetes várakozások­nak megfelelően enyhe túl­jegyzésre is sor került - 1,4 milliárd forint értékben. Va­lószínűleg az ÁPV Rt. 960 millió forintos tartalékcso­magjának csak egy része kelt el tegnapig. A másik banki papír, a Pos­tabank Rt. részvényének jegyzése lanyha érdeklődés mellett zajlik. Részint, mert a nyári uborkaszezon napjait éljük, részint pedig azzal is magyarázható, hogy igen hosszú - szeptemberig tart - a jegyzési időszak. Nem volt áttörés a disz­kont-kincstárjegy aukción sem, az 1 hónapos papír ka­mata évi 28, a 3 hónaposé pedig évi 32,5 százalék körül alakult. Az egyéb értékpapír-piaci események közül kiemelke­dőnek számított, hogy a héten megalakult a Munici­pal Rt., mely nemcsak az ön- kormányzatoknak, hanem az eredeti kárpótoltaknak is lehe­tővé tette a jegyzést kárpótlási jegyért. Alaptőkéje 500 millió forint. A vállalati kötvények kö­zül igen sikeresen zajlik a Reálszisztéma papírjának jegyzése. A 40+4 százalék megtette hatását, eléggé csá­bítónak ítélte a közvéle­mény, hiszen a jegyzési he­lyeken eddig mintegy félmil- liárd forint értékben jelentet­ték be igényüket magánsze­mélyek. Tóth Zoltán Cashline Bróker Kft.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom