Tolnai Népújság, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-20 / 168. szám

1995. július 20., csütörtök Gazdaság 7. oldal Ingatlan-nyilvántartás Segít a számítógép Tolna megyében - mint ahogy az ország minden me­gyéjében is - megváltozott a földhivatalok ingatlan-nyil­vántartása a gépi adatfeldol­gozásra történő átállás meg­valósulásával. Eddig 22 tele­pülés adatai kerültek számí­tógépre, majd augusztus 1-től újabb községek - Bogyiszló, Csibrák, Fürgéd, Györköny, Kalaznó, Kéty, Lápafő, Mu- csi, Sárszentlőrinc, Tevel - gépi adatfeldolgozása valósul meg. A megyei földhivatalban kérdésünkre elmondták, hosszabb távon a cél az, hogy minden ügyintézőnek legyen számítógépe. Az új rendszer­től sokkal gyorsabb informá­ciót lehet elvárni, ez azt je­lenti, hogy néhány adat (név, adott dűlő, vagy lakcím) bir­tokában már konkrét ismeret­hez segít a számítógép. Az FM rendelete szerint az átállított ingatlan-nyilvántar­tás megkezdésétől számított 6 hónapon belül, az ingatlan fekvése szerint illetékes kör­zeti földhivatal a gépi adat- feldolgozásra átállított ingat­lan-nyilvántartás tulajdoni lapjáról,- a jogosult kérel­mére,- illetékmentes másola­tot szolgáltat az eredeti tulaj­doni lap tartalmával történő összehasonlítás miatt. Ezzel egyidejűleg a körzeti földhi­vatal hivatalos helyiségében biztosítja a korábbi adatokkal történő összehasonlítás lehe­tőségét. Amennyiben az átállított ingatlan-nyilvántartás adatai és az eredeti tulajdoni lap tar­talma eltérne, a földhivatal a jogosult kérelmére az adato­kat kijavítja, vagy a hiányos bejegyzést kiegészíti, illetve módosítja. Mauthner A szomszéd kertje mindig szebb? A napraforgó termelése jövedelmező Verseny van a hazai piacon is A KSZE által szervezett napraforgó fajtabemutató egyik szak­irányú előadója Tóth Ferenc volt, aki a CEREOL Rt. (a nö­vényolajipari vállalat privatizált utódja) osztályvezetője. Vele beszélgettünk a napraforgó felvásárlásáról. Ennek, a kertbarátok körében fontos kérdésnek tisztázására kerekedett fel a Szekszárdi Kertbarátkor negyvenöt tagja, úticélul kitűzve Iregszemcsét, ahonnan jó híreket kaptak az új kor szelleme szerinti gazdálko­dásról. Nem is érte csalódás a kíváncsiskodókat, hiszen Varga János, helyi termelő- és értéke­sítő szövetkezet elnöke olyan szervezeti átalakításról adott számot, amely példaként szol­gálhat az új viszonyok között is fejüket gazdálkodásra adók előtt. A háttér, a határ, a száz hektárnyi szőlőültetvény pedig megerősítette, hogy ez esetben a szomszéd kertje valóban szebb. Az onnan nyert nedű pe­dig még a borászati csíziókban igen jártas szekszárdi kertbará­tokat is nyelvcsettintésre kész­tette. Az egésznapos programba még a nemzeti ldncsnek tekin­tendő Gyulaji Vadrezervátum és a Lengyeli Arborétum meg­tekintése is belefért egy olyan tapasztalat leszűrésével, hogy ezek a természeti objektumok több állami és társadalmi meg­becsülést érdemelnének! Szakái László, a Kertbarátkor tagja — Ön az előadását azzal kezdte, gyakran felemlegetik a CEREOL-nak, hogy a privati­zációval monopolhelyzetbe ke­rült és ezzel gátolja a magyar olajosnövény-termesztést. Mi tehát a helyzet? — Ez a vád nem igaz. A CEREOL- hoz tartozó növényolaj gyárak ki­használtsága csupán két­harmados. Ez azt jelenti, hogy egy mil­lió tonna ola­josmag fel­dolgozását tudnánk vál­lalni, de ezzel szemben 740- 750 ezer ton­nát dolgozunk fel, alap- anyaghiány miatt, zánkban megtermelt olajosmag éves termelésének 60 százalékát vásároljuk csak fel, 40 százalékot exportra ad­nak el, illetve az egyre terjedő hidegolaj sajtolásnál dolgozzák fel. — Ezek szerint verseny ala­kult ki a felvásárlásban ezen a területen. Önök hogyan bizto­sítják az alapanyagot? — Még a vetés idején meg­hirdetjük a majdani felvásárlási árakat. A repce esetében már a múlt év őszén meghirdettük a garantált felvásárlási árat, en­nek ellenére májusig is elhú­zódtak a szerződéskötések. Az idei évben 25-30 ezer tonnát vásárolunk. A napraforgó ga­rantált felvásárlási árát is idő­ben hirdettük meg, az idei ter­mést közel 5 milliárd forinttal meghiteleztük és a hazai 420 ezer hektáros napraforgó terü­letről 500 ezer tonna terményre sikerült leszerződni. — Pedig a CEREOL által meghirdetett árak a jelenlegi világpiaci árak alatt vannak. — A világpiaci árakat egy belföldi terméknél - lásd étolaj - el kell felejteni, hiszen egy magasabb felvásárlási ár, ét­olajnál maradva, annak a bolti árában is megjelenne. Én még azt sem állítom, hogy nincsenek magasabb fel­vásárlási árak, mint amit mi biztosítunk a hazai terménypia­con. Sőt vannak cégek akik akár 2-5 ezer forinttal adnak többet tonnánként a termelő­nek. De ők kockázatot nem vi­selnek, nem adnak előfinanszí­rozást és előre sem kötnek szerződést a termelővel. A mi garantált áraink és a jelenlegi konstrukciónk feljogosít ben­nünket arra, hogy a megkötött szerződéseknek megfelelően a termelő felénk értékesítse a ter­ményét. A jövő évi termésre vo­natkozó felvásár­lási feltételeket már most meg­hirdettük, esze­rint 27 ezer forin­tot kínálunk ton­nánként ha a termelő telephe­lyén vesszük át a napraforgót, de ha Martfű beszál­lítják, akkor 28500 Ft/tonna az átvételi ár. A velünk előszer­ződést kötő ter­melőkkel 50-50 százalékos előfi­nanszírozást és hitel felvétele esetén, hektáronként 17 ezer fo­rintra kézfizető kezességet vál­lal a CEREOL. Szeretném felhívni a terme­lők figyelmét arra, hogy az ola­josnövények termesztése az egyik legjövedelmezőbb szán­tóföldi tevékenység, a minőségi árut mindig el lehet adni, de az tisztítást, szántást és megfelelő kezelést igényel. Csak az vál­lalkozzon erre, aki a feltételeket biztosítani tudja. Mauthner Aratási Hírek Magántermelők Egy szekszárdi gazdálkodó 38 hektáron már befejezte a búza aratását. Termésered­ménye: 64 mázsa hektáron­ként. Pakson is befejezte egy magántermelő az idei ara­tást. Árpát 2 hektáron ter­melt, 57 mázsa termésered­ményről számolt be. Búzát 41 hektáron termelt, annak 52 mázsa átlagtermése lett hektáronként. Szövetkezetek A bátaszéki tsz-ben 204 hektáron termeltek árpát, a termésátlag 45 mázsa/ha lett. A hibrid rozsot 50 hek­táron már betakarították, 50 q/ha lett az átlagtermés. A búza aratása eddig 60 száza­lékos, az eddigi eredmények 55 mázsát jeleznek hektá­ronként. A kocsolai tsz-ben 110 hektáron arattak árpát, a jégverés ellenére 46 q/ha-os lett a termésátlag, a búza aratását megkezdték már, a terület 40 százalékával vé­geztek eddig, és 59 q/ha-os eredményre számítanak. A Paksi Gyafix 132 hek­táron már befejezte az árpa aratását, 55 q/ha-os termés­sel, a búza aratása még fo­lyik, jelenleg a teljes terület 40 százalékával vannak kész, úgy saccolják, hogy 54 q/ha-os termésre számít­hatnak. A Hőgyészi Állami Gazdaságban a búza ara­tása folyik, jelenleg a felén vannak már túl a betakarí­tásnak, a termésátlag jónak ígérkezik, 57 mázsára szá­mítanak hektáronként. Közgyűlésre készül az Agrárkamara Megnevezés Felvásárlási árindex % 1991 1992 1993 1994 Növényiem!. és kertészeti termékek 96,3 101,7 122,7 118,8 Ebből: -zöldségfélék 92,3 111,6 132,4 105,4-gyümölcsök 144,6 76,1 98,7 131,4 Élőóllet és élteti term. 101,5 113,8 115,5 129,2 Mezőgezdesóg együtt 99,1 108,6 118,5 124,8 Élelmiszeriper 119,0 113,0 116,3 118,3 Felhesznólt ipari eredetű anyagok 132,6 108,0 119,8 118,0 A felvásárlási árak alakulása (előző év=l 00%) Forrás:FM-STAGEK (H)arccal a hamisítók ellen A hamis termékeket forgal­mazó, rosszhiszemű keres­kedő akár hatmillió forint pénzbüntetésre is számíthat, ha lefülelik. Tegnaptól pedig még jobban vigyázniuk kell a seftelőknek, mert hivatalosan is bejelentette megalakulását a Márkavédők Egyesülete. Tájékoztatójukon Tresó Zoltán elnök az egyesület be­mutatása kapcsán elmondta: nagy szükség van a márkane­vet használó cégek összefo­gására még akkor is, ha kon­kurensei egymásnak. Megdöbbentő méreteket öl­tött hazánkban a feketegazda­ság: értéke eléri a GDP 28-30 százalékát. Ebben pedig nagy szerepet játszanak a hamisí­tók és forgalmazóik. A kormány minden támo­gatást megad a Márkavédők Egyesületének, hiszen tévé kenységük nem csak a mul­ticégek termékeinek, hanem a magyar gazdaságnak is vé­delmet jelent. Az illegális kereskedelem felszámolására alakult egye­sület külföldi tapasztalatokra és a hazai hatóságok - a vám- és pénzügyőrség, a rendőrség - együttműködésére számít. Közös fellépésük nyomán a hamisítványok értékesítésére vállalkozó kereskedőnek ezentúl tartania kell attól, hogy lebukása esetén a többi márka forgalmazásától is el­esik. A szándékos hamisí­tókra börtönbüntetés vár. Az egyesület véleményezi a lefoglalt termékeket, és se­gít a hatóságoknak a hamis áruk megsemmisítésében. A védelem nem utolsósorban a vásárló védelmét jelenti: a pénzéért kapjon olyan minő­séget, amit a márka garantál. Bozsó Bea Állattenyésztők figyelmébe Vámzűrök Július 31-én lejár az USA általános preferenciális vámelbánást biztosító (GSP) törvényének hatálya. Bár az amerikai kormányzat már kezdeményezte, hogy a Kongresszus hosszabbítsa meg a törvényt, lehet, hogy erre a lejárat időpontjáig nem kerül sor. Az USA-ba exportáló magyar vállalatok az au­gusztus 1-je után kiérkező áruikat a GSP meghosszab­bításáig vámraktárban he­lyezhetik el. Ha ezzel a lehe­tőséggel nem élnek, ki kell fizetniük a beléptetett árukra kivetett, legnagyobb kedvezményes vámtételnek megfelelő vámot. A GSP által biztosított vámmentes bejutást kizáró­lag a július 31-én 24 óráig az USA-ba beléptetett szál­lítmányok élvezik. Az USA törvényhozása - az elmúlt évi gyakorlathoz hasonlóan - dönthet úgy, hogy a meghosszabbítást visszaható hatállyal rendeli el. Ebben az esetben a jú­lius 31-ét követően a meg­hosszabbítás érvénybe lé­péséig beszedett import­vámokat az amerikai ható­ságok az importőröknek visszafizetik. Az esetleges vámvissza­térítés megkönnyítésére az amerikai vámhatóság külön eljárás bevezetését tervezi. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 91,12 Osztrák schilling 12,96 USA-dollár 126,26 ECU (Európai Unió) 168,70 A mezőgazdaságot még 'mos* tani szorult helyzetében sem kell eltartani, a pénzbeli támo­gatásokat busásan visszafizeti. Tavaly például 83 milliárd támogatást kapott az élelmi­szergazdaság, miközben több mint 143 milliárd forintot fize­tett be a költségvetésbe. A kü­lönbség 60 milliárd forint, ami az idén még több lesz. Az ága­zat az elmúlt évben mintegy 2,2 milliárd dollárért exportált, s a szükséges importköltségek le­vonása után hozzávetőlegesen 1,2 milliárd dollárral javította a folyó fizetési mérleget. Mindezt az a tájékoztató anyag tartalmazza, amelyet a Magyar Agrárkamara hétfői közgyűlésére készülve állított össze az érdekképviselet. Esze­rint a magyar gazdaság és az agrárágazat helyzete szétvá- laszthatatlan egymástól, s így az agrárágazat kibillentése a mélypontról hovatovább nem­zetgazdasági ügy. A legfontosabb feladat ma a kormányprogram agrárfejeze­tének a megvalósítása, különös tekintettel annak célrendsze­rére. Olyan exportorientált, biz­tonságos hazai ellátást adó me­zőgazdasági termelést kell megteremteni, amely a gazdál­kodóknak is tisztességes és ki­számítható jövedelmet ígér. A mezőgazdasági termelés visszaesése együtt járt a hazai fogyasztás csökkenésével. Hús­félékből például 10 kilogram­mal, tejtermékekből 44 literrel fogyasztottunk kevesebbet 1993-ban, mint 1989-ben. A főbb húsfélékből 25 száza­lékkal - marhahúsból több mint 60 százalékkal - marad el az európai átlagtól a jelenlegi fo­gyasztási szint. Hasonló a kü­lönbség a vaj és a vajkrémek esetében is, sőt még burgonyá­ból is 30 százalékkal keveseb­bet fogyasztottunk az európai közösség átlagánál. A szakértők szerint hármas célt kell elérni a következő években. Először is vissza kell állítani a magyar élelmiszer­fogyasztást arra a szintre, amit a nyolcvanas években már pro­dukált mezőgazdaságunk. A feladat nagyságát jelzi, hogy ehhez évente mintegy négy- százalékos, egyenletes növe­kedésre lenne szükség az ága­zatban. Az Európai Közösséghez való csatlakozás az ezredfor­dulón válik időszerűvé, meg­szabott feltételekkel. Arra kell törekedni, hogy legalább az Unió fogyasztási szintjén ön­ellátók lehessünk. Az ágazat exportteljesít­ményének növelése pedig azért fontos, mert az elmúlt években visszaesett a kivitel, miközben a behozatal nőtt. A folyó fizetési mérleg múlt évi hiányának 42 százalékát ép­pen az agrárexport vissza­esése okozta. FEB Életbe léptek szerdán az állat- állomány minőségének javítá­sát szolgáló állami támogatá­sok. A részletekről az érintet­tek a július 14-én megjelent Magyar Közlöny 60. számá­ból tájékozódhatnak. Abban tették közzé a kormány 86/1995. (VII. 14) számú ren­deletét az agrártámogatások módosításáról. A támogatásnak - amelyet a gazdálkodóknak nem kell visszafizetniük - a szarvas- marha-, a sertés-, a juh- és a baromfi tartás fejlesztése a célja. A férőhelyek megvásár­lásához előhasi üszőnként 35 ezer forintot, előhasi kocán­ként 10 ezer forintot, tenyész- jerke után pedig 3 500 forin­tot lehet igényelni. A férőhe­lyek tenyészállatokkal történő betelepítéséhez előhasi üszőnként további 10 ezer fo­rint, előhasi kocánként 9 ezer forint, tenyészjerkénként pe­dig 3 ezer forint a vissza nem térítendő támogatás. A baromfitartás céljára szolgáló férőhely betelepítése esetén a tartós forgóeszköz szükséglet részbeni megelő­legezésére négyzetméteren­ként ezer forint nyújtható. Az összegek odaítéléséről tárcaközi bizottság dönt, amelyben képviselteti magát a Földművelésügyi, a Pénz­ügyi-, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési, valamint a Munkaügyi Minisztérium. Az 1995. július 19-26. között érvényes szabadpiaci árak (Ft/kg, ill. db) forrás: fm-akii Miskolc Kecskemét Szeged Szombathely Debrecen Pécs Újburgonya Fejeskáposzta 20- 40 25- 40 25- 40 40- 48 15-35 27- 35 15- 30 20- 30 20- 25 25- 36 8- 30 10- 25 Karfiol 50-100 60-100 35- 80 70-100 40-100 60- 80 Sárgarépa/cs. 15- 40 25- 40 25- 40 30- '60 20- 45. 12- 30 Petrezselyem/cs. 2Ö" 7Ö 25- 50 30- 60 30- 60 20- 45 15- 32 Fokhagyma 150- 80 100-200 140-170 100-200 100-160 70-100 Paradicsom 80-160 70-100 35* 90 120-150 50-140 70- 90 Gomba 80-260 160-260 200-250 250-500 180-500 200 Meggy 100-180 80-100 100-160 90-160 100-180­Kajszibarack " 180 150-300 ' 160-250 90-150

Next

/
Oldalképek
Tartalom