Tolnai Népújság, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-15 / 164. szám
8. oldal Hétvégi Magazin 1995. július 15., szombat Feltáiják az apátságot Bátaszéken A föld mélyéről csontvázak is előkerültek Csaknem kétszázötven éve vitáznak arról tudományos berkekben, hogy hol létezett Magyarországon a legelső ciszterci apátság, amit 1142-ben II. Géza király alapított. Sokan nem hittek az írásos dokumentumoknak, pedig a vitát a ciszterci rend nagy történetírója eldöntötte, aki azt bizonygatta, hogy Cikádomak Bátaszéken kell lennie. Most dr. Valter Ilona a bátaszéki ásatás irányítója, ő már korábban is kereste a magyarországi ciszterek „gyökereit”. — Tavaly megállapították, hogy valóban Bátaszéken volt az egykori cikádori apátság. Ezt akkor néhány kutatóárokkal sikerült egyértelművé tenni. Ezek megnyitásánál nagy segítséget jelentett Sümegi József, a bátaszéki gimnázium igazgatója által összegyűjtött helytörténeti anyag, az 1903-ban épült templom iratanyaga, illetve az akkori újságok. Feljegyzések kerültek elő a mostani templom elődjéről, a barokk templomról, ami a középkori templomra épült. Lényeges pontokat sikerült tavaly az árkokkal földeríteni, s azok alapján Guzsik Tamás, a műegyetem építészettörténeti tanszékének docense megszerkesztette az alaprajzot. Ez igen szép, tudományos jelentőségű eredménynek számított, és bizonyossá vált az apátság helye. — Mi lesz a folytatás? — Szokatlan a magyar régészet történetében, hogy a munkákra a pénz közadományból jöjjön össze. A megyei múzeum igazgatójával, dr. Gaál Attilával közösen pályáztuk meg a Művelődési Minisztérium pályázatát, amit meg is nyertünk. Összejött annyi pénz, hogy most nyolc hetet tudunk dolgozni a bátaszéki gimnazistákkal közösen. A feltárandó területre szerkesztettünk egy öt- ször-ötméteres szelvényrendszert. Ez nem jelenti azt, hogy az idén az egész területet feltárjuk, de azokat a pontokat szeretnénk megkeresni, amelyek eddig bizonytalanok voltak. — Melyek ezek a pontok? — A ciszterci templom latin kereszt alakú, többek között hosszházból, illetve keresztházból áll. Az utóbbi falai nem teljesen biztosak, csupán részleteket találtunk, a lezárási pontokat nem sikerült feltárni. Ezzel szemben a török korból már eddig is nagyon szép leletanyag került elő. Ezt előbb föl kell tárni, hogy a középkori részhez juthassunk. Számításaink szerint a '48-as emlékmű környékén is falnak kell lennie. — Jövőre folytatódik-e az ásatás? — Szívesen jövünk Báta- székre, és a feltárást is folytatni kívánjuk, amennyire az anyagiak engedik. Azt tervezzük, ahol a falak előjönnek, azt nem a törmelékfölddel, hanem homokszerű anyaggal töltjük vissza, remélve azt, hogy valamikor mód lesz arra, hogy romkert formájában bemutassuk a területet. (p.teri) Tervek az anyanyelvű oktatásra Földet művelnek az ozorai romák Háromszázhárom szinto-német, vagy búcsús-, lovári és beás roma él Ozorán legalábbis Baranyai Istvánná, a roma önkormányzat elnökének „nem hivatalos” felmérése szerint. A decemberi választás előtt a községben indulatos kijelentések is elhangzottak, pro és kontra. Baranyai Istvánná úgy véli: azóta kaptak erkölcsi elismertés is. A kisebbségi önkormányzat tevékenysége két feladadatra irányul: munkához és keresethez juttatni a romákat, és megszervezni az általános iskolában a fakultatív anyanyelvű oktatást. Ha ez utóbbi sikerül, egyedülálló sikert mondhatnak magukénak. — Az oktatómunka pénzügyi alapját pályázatok segítségével igyekszünk megteremteni - mondja Baranyai Istvánná -, hogy még a látszata se legyen annak, hogy a települési ön- kormányzattól akarunk bármit elvenni. Mielőtt megalakultunk, voltak olyan hangok, hogy a romák vagyonfelosztást akarnak, erről nincs szó. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium Párbeszéd Programját pályáztuk meg, hatszázezer forintot kértünk. Sajnos nem fogadták el, pedig azt hiszem Tolna megyében csak mi akarunk anyanyelvű oktatást megvalósítani. Remélem, ezzel még nem bukott meg a terv, mert a Soros Alapítványhoz is adtunk be pályázatot. — Az anyagi háttéren kívüli feltételeket meg tudnák teremteni? — A helyi általános iskolában partnerre találtunk. Itt Ozorán van olyan ember, aki per- fektül beszéli a lovári nyelvet, és találtunk olyan személyt is, aki vállalná a vizsgáztatást. Tehát meg tudnánk oldani. — Ozorán egységesek a romák? — Tény, hogy az önkormányzat nem a legnagyobb lehetőségek világa. Az is, hogy egyes romák sokkal többet vártak a kisebbségi önkormányzatoktól, mint amire valójában a törvények alapján képesek vagyunk. Megosztott a roma közvélemény, mint a magyaroknál. — Elfogadják Önt a helyi romák vezetőnek? — Úgy érzem, igen. — Felelősséggel is tud tartozni értük? — Egyébként nem vállaltam volna. Azon vagyok, hogy minél többet tanuljak, de tudomásul kell venni, hogy hatszáz éves lemaradást kell behoznunk, és ez nem négy év alatt, hanem huszonnégy év alatt sem hozható be. — Fél évvel ezelőtt voltak olyan vélemények, hogy egyes romákat legjobb lenne kitiltani a faluból. Megnyugodtak a kedélyek? — Vannak problémák, és vannak olyan magyarok, akik ezt kihasználják, és az egész romaság ellen fordítják. A kisebbségi önkormányzat tagjainak kötelességük ezt visszautasítani. Én azt mondom, Ozorán a roma emberek 90 százaléka a XX. században él, dolgozni akar, és néhány embernek segíteni is tudunk az elhelyezkedésben. Elértük, hogy júniusban még négy embert felvegyenek az önkormányzathoz közmunkásnak, olyan romákat, akiket nem biztos, hogy felvettek volna. Ha végignéz az utcán, a telefonkábelek lefektetésénél a húsz segédmunkásból tizennyolc roma. — Ezen kívül milyen eredményeket tudnak elkönyvelni? — Eredménynek tartom, hogy kaptunk földet. Igaz nem sokat, de kakaslépésben haladunk előre. A helyi téesz a települési önkormányzat közbenjárásával ingyen a rendelkezésünkre bocsátott három hektárt, amelyet négy család művel. A vetőmagot a község hitelezi nekik az év végéig. Jövőre szeretnénk több földet igényelni. Be kell bizonyítanunk, hogy érdemes csinálni, mert a romák elég reményvesztett emberek, és esetleg ezt támogatja egy-két magyar véleménye, hogy sokba kerül a föld, ne csináljátok. Lehet, hogy ők azt szeretnék bizonyítani, hogy a cigányok nem szeretnek dolgozni. Azt hiszem, erkölcsi elismerést kaptunk a faluban, vannak emberek, akik nem túl jó véleménynyel voltak a romákról, és megváltozott a véleményük. Egy asszony például, akinek voltak rossz tapasztalatai, megállított a múltkor és azt modta: tényleg nem minden cigány egyforma. Tóth Ferenc Rejtett értékeink Bocsor Antal elete és munkássága Ha valaki manapság több mint ötven évet tölt el akármilyen pályán, méltán övezi csodálat és tisztelet; mennyivel jobban kijár ugyanez azoknak, akik a múlt század legviharosabb évtizedeiben végezték isteni szolgálatukat, s noha a szakirodalomban nem, a maguk körében tetteikkel maradandót alkottak. Közéjük tartozik Bocsor Antal is, aki „1807. november 27-én született Devecserben, Veszprém megyében, szegény iparos szülőktől. Már mint kisgyermek jeles tanuló volt s a könyveket különösen szerette. Szegény volt, de önszorgalmából lett azzá, ami lett. Gyermekévei után Veszprémbe került, hol gimnáziumi tanulmányait kezdé meg, később több helyen, nevezetesen Győrben és Pécsett tanult s ez utóbbi helyen vétetett föl papnövendéknek. 1832-ben pappá szenteltetvén Dunaföldváron, majd Pakson káplánkodott, végre 1838-ben a székesegyházhoz karkáplánná neveztetett ki. Hat év múlva, 1844-ben faddi plébános, húsz év múlva pedig szekszárdi apát lön. A reá következő évben, 1865-ben a királyi kegy címzetes préposttá tüntette ki. Amilyennek ismerték őt Fadd polgárai, olyannak bizonyult szekszárdi hívei előtt is. Nemes jelleme, szívélyes s mindenki iránt lekötelező barátsága, vendégszeretete, a szegények jótevője, a közügyek buzgó harcosa, mindezek jellemezték őt mint papot, mint embert. Pártfogója volt továbbá a nemzeti kultúrának, az iskolának, az emberiségnek a barátságnak. Kitűnt nemes, a nevelés és oktatás pályáján kipróbált a közjóért áldozatot nem kímélő érzülete által. Baráti körben a szerénység példányképe, a társadalomban az igazi haladás barátja s a nemes célért küzdő egyletek buzgó előmozdítója volt” - mondja róla a Szekszárd Vidéke 110 éve. Azt gondolhatná valaki, ez lehet a kortársak kegyes emlékezete, de mi van valójában a szavak mögött? Itt már a töredékes adatok is érdekesebb képet festenek, mint képzelhetnénk. A forradalom idején Fadd idősebb Bartal György adománybirtoka volt, egyben az utolsó földadomány is, amit a magyar nemes kapott címéhez. Ifjabb Bartal György, a megadományozott fia - atyjától eltérően - ugyancsak forradalmi elveket vallott, hiszen ő volt, a még fiatalkorúként a hazában a harmadik önként adózó magyar nemes, Bezerédj híve és követője a világosi fegyverletételig, később pedig fogságában és Tolna megyei száműzetésében társa. Bocsor rábeszélésére ő volt az, aki száz jobbágytelket engedett át megváltásra Faddon, sőt, az építendő templom számára is telket adományozott és országos gyűjtéssel segítette annak felépültét. Az „új gót stílű impozáns róm. kath. templom”, ahogy a korabeli források nevezik, már csak szekszárdi plébánossá (és nem apáttá!) való megválasztása után, 1865-ben készült el. Szembeötlő, s nem a véletlen, hanem Bocsor Antal hatása, hogy három év múlva a szekszárdi újvárosi templom is hasonló formában épült fel a Hrabovszky-hagya- tékból. Bocsort Szekszárdon is ott találjuk minden jó ügy támogatói vagy kezdeményezői között: nagy szerepe volt abban, hogy a szekszárdi dalárda elutazhatott Kolozsvárra s ott országosan első lehetett, előtte a tűzoltó egyletet támogatta hasonlóan anyagiakkal. Vezetésével alakult meg és működött a szekszárdi alapnevelési (óvoda-) egylet, amely 1881-ben Stann építésszel a mai megyei könyvtári helyismereti gyűjteménynek otthont adó egykori óvodát építette. Aranymiséjét, pappá szentelése 50. évfordulóját 1882. szeptember 3-án tartotta. Szekszárdon városházát, megyeházát és a templomot is nemzetiszín zászlók díszítették, előző este a dalárda tisztelgett kórusművekkel ablaka alatt, a mondott napon pedig harangzúgás és mozsárágyúk dörgése egyaránt üdvözölte. Megható volt a megyeszékhely bírójának beszéde s a pillanat, amikor díszes albumot adott át az ősz papnak tisztelői hosszú névsorával. Feljegyezték róla, hogy „hosszasabban szenvedett már, de ő azért nem akart nyugalomba vonulni, mint a jó katona a harctéren: ő az oltárnál akart meghalni”. Minden felekezet kifejezte tiszteletét 1885. július 20-án, halála napján ... Dr. Töttős Gábor Operáció számítógéppel A mainzi egyetemi klinikán a minap agyvérzést szenvedett asszony műtétjére készültek a sebészek. Ám nem a műtőben, hanem a képernyők előtt: először is az elektronikus agyröntgen-felvételeket elemezték a számítógépeken, majd „végigpróbálták” a veszélyes beavatkozást. A beteg adatainak birtokában a részben önműködő berendezésekkel teljes pontossággal kikísérletezhették, hol és hogyan kell a beteg agyát műte- niük, hogy megmenthessék az életét. A számítógépes modellezés és programozás lelkes hívei szerint új korszak kezdődik az orvostudományban is: az emberek testének, tulajdonságainak programozásával ki lehet kísérletezni új gyógyászati, kezelési eljárásokat. A pszichiáterek például a házassági konfliktusok jellegzetességeit kívánják modellezni, hogy megismerjék azok alkotóelemeit és megfelelő segítséget nyújthassanak a rászorulóknak. A gyerekorvosokat a játékelmélet modelljeinek tanulmányozása segítheti új sikerekhez. Egy amerikai sebész arra számít, hogy a jövő háborújában távirányított robotokkal lehet majd menteni a sebesülteket. Az orvos leolvassa a számítógép által közvetített adatokat és ezek alapján utasítani tudja a távirányított robotberendezéseket a vérátömlesztéstől kezdve a műtétig. Megteheti ezt akár több ezer kilométer távolságból is, műhold közbeiktatásával. Látható a fekete lyuk Az asztrofizikusoknak első ízben sikerült láthatóvá tenniük a kozmoszban az úgynevezett fekete lyukat. Eddig ez az emberi szem számára láthatatlan volt, mert tömege oly nagy, hogy a fénysugarakat is magához vonzza. Az angliai Cambridge asztrofizikai intézetében most megtalálták e lyukak létezését bizonyító módszert. Andy Fabian professzor, aki a „Nature” című folyóiratban beszámol a felfedezésről, ezt írja: „A fekete lyukakat gyorsan folyó gázáramlatok veszik körül. Helyzetüket akkor lehet meghatározni, ha kiszámítjuk ezeknek az áramlatoknak a sebességét.” A udósok most rábukkantak egy fekete lyukra, amely 150 millió fényévnyire van tőlünk. Mérete megdöbbentő. 10 milli- ószor nagyobb, mint a Nap. Amit a kullancsévszakban a Lyme-kórról tudni kell Nyár van, támadnak a szúnyogok, de ez még csak a kisebbik baj. Nagyobb veszélyt hordoznak a kullancsok, s különösen azok, amelyek az alattomos Lyme-kór teijesztői. A potrohúkban vegetáló egysejtű mikrobák okozzák a rettegett betegséget, amely a legkülönfélébb tünetekben nyilvánulhat meg: nátha, fejfájás, fáradtság, hidegrázás, láz vagy végtagfájdalom. A baktériumok esetenként megtámadják a szívet, a tüdőt, az agyat és a vesét is. Ha gyors a diagnózis, és a beteg késedelem nélkül hozzájut a megfelelő antibiotikumhoz, a Lyme-kór teljes mértékben gyógyítható. Ha viszont valaki nem veszi komolyan a tüneteit, vagy nem sikerül diagnosztizálni a Lyme- kórt, ha nem kap vagy nem szedi be a gyógyszereket, akkor a baktériumok befészkelik magukat a szervezetébe, s ott élnek és szaporodnak tovább akár évekig. Sőt, ez a szemmel nem látható, Borrelia burgdorferi nevű egysejtű mást is tud: alkalmazkodik a környezetéhez, mégpedig úgy, hogy megváltoztatja a sejtfalát felépítő fehérjéket. Amerikai tudósok most éppen ezt a képességét vizsgálják - talán ezáltal olyan oltóanyag is készíthető, amely megöli a baktériumot, mielőtt az bejutna az ember szervezetébe. Tom G. Schwan, az Amerikai Nemzeti Járványügyi Hivatal kutatója biológiai csodának tartja a Borreliát. A baktérium nyugodtan várakozik a rovar „hideg” vérrel telt potrohában mindaddig, amíg a kullancs belecsíp egy emlősbe, és el nem kezdi szívni annak meleg vérét, miközben saját mirigyeiből véralvadásgátló anyagot juttat a sebbe. A hőmérséklet- és a vegyi összetétel változására a Borrelia aktiválódik: új fehérjeburkot növeszt, és elindul a kullancs szájszerve felé, hogy a mirigyváladékkal átjusson a megcsípett áldozat testébe. Kész horror!
