Tolnai Népújság, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-10 / 134. szám
10. oldal Hétvégi Magazin 1995. június 10., szombat Az érték helytáll önmagáért A jóra fogékonyak az emberek „ Úgy látom, hogy a történetírás különösen nehéz: először is, mert a szavaknak kellfelérniök a tettekkel; aztán mert ha vétkeket hány- torgatsz fel, a legtöbben úgy veszik, hogy csak a rosszakarat s az irigység beszél belőled, ha pedig a kiválóak nagy érdemeit és híres tetteit sorolod elő, ki-ki egykedvűen olvassa azt, amit érzése szerint maga is könnyen meg tudna tenni, a többit viszont kitalálásnak, sőt, hazugságnak tarja ". A római történetíró, Sallustius fenti sorai találhatók mottóként Tüskés Tibor most megjelent könyvében. A címe A Jelenkor indulása. A pécsett megjelenő folyóirat egykori főszerkesztőjétől Bonyhádon, az Ünnepi Könyvhét alkalmából tartott író-olvasó találkozó előtt kértünk interjút. — Az idézet tanúsága szerint a történetírónak soha nem volt könnyű a dolga. Milyen egyáltalán írónak lenni ma, Magyarországon, amikor a könyvnek annyi mindennel kell felvennie a versenyt? — A gondolkodó embernek, aki az élet minőségét vallja értéknek, sokat kell ma csalódnia. Évekkel, évtizedekkel ezelőtt mohó volt az érdeklődés az élő irodalom iránt, amely szinte pótolta azokat a gondolatcseréket, amelyeket a nagyobb nyilvánosság előtt nem lehetett lefolytatni. Az úgynevevezett író-olvasó találkozók valóban az okos nép gyülekezetévé tudtak válni, ahol az emberek valamiféle spirituális igény kielégítését is megtalálták. Ma ehhez képest azt hiszem, hogy aki könnyvvel foglalkozik, könyvet ír, csinál, könyvet akar eladni, vagy éppen könyvtáros, tehát akik az érték oldaláról nézik mindezt, akkor nekik talán van okuk a szomorúságra. Azonban ha hosszú távon gondolkodunk - nem csupán mai rossz közérzetünkből vonunk le következtetéseket - , és azt mondjuk, hogy az idő sokkal nagyobb mederben folyik, akkor ez csak egy átmenet. Ezért hiszem azt, hogy egy megtiport, elszegényedett, a zsamokTüskés Tibor ságot megismert társadalom előbb-utóbb magára talál. Hiszek az ember jóra való fogékonyságában. Voltak ennél sokkal nehezebb időszakok - gondoljunk a törökök másfél századára -, abból is felépült ez az ország. Bízom benne, hogy a mögöttünk hagyott keserves évtizedekből is feltámad a szellem értéke. — Ön szerkesztője, majd fő- szerkesztője volt a Pécsett kiadott Jelenkornak. Miért éppen most írta meg a folyóirat történetét? — A múltnak az az egyetlen szerepe, hogy a jövőben eligazítson bennünket. Ezt mint történelemtanár is szoktam mondogatni. Nagy ajándék ez nekem, hiszen nem mindenkinek adatott meg, hogy visszatekintsen arra, amit harminc esztendővel korábban csinált. Akkor a Dunántúlon ez volt az egyetlen irodalmi folyóirat. Azóta egészen más az irodalom szerkezete. Bízom benne, hogy mások is érdemesnek tartják felidézni a múltat, hogy elgondolkodjanak a jövőbe mutató tanulságain. Persze, aki ezt ma olvassa és nem élte át a azokat az időket, azokban támadhatnak kételyek. Amit én értékként tüntetek fel, arra mondhatja, hogy öndicséret, amiben pedig a régi bűnöket sorolom fel, a „megtö- retésünk” periódusát, arra esetleg azt is mondhatja, hogy nem kell azt annyira komolyan venni, nem lehetett az olyan súlyos. — Ez a múltat idéző könyv milyen jövőt vetít előre? — Ha valaki e könyvben elolvassa, hogy a politikai erőszak hogyan tud rátelepedni a szellemi életre, akkor hiszem, hogy az bátrabban fordul szembe minden olyan erőszakkal, ami a szellemet béklyózni akarja. A jó, az érték helytáll önmagáért. Nem kell annak a politikával és a hatalommal szövetkeznie. Óvnám a szellemi, a gondolkodó embert attól, hogy saját szándékának megvalósulását politikai célokkal kapcsolja össze. A politika ugyanis a hatalom megragadását szolgálja, a művészet pedig az erkölcs nemesedését. Ez a kettő ritka pillanatokban tud találkozni egymással. Hangyái János „Játszunk, amíg van kinek” Beszélgetés a temesvári német színház főrendezőjével A nemrég zárult pünkösdi fesztivál vendégeként több alkalommal is fellépett Szek- szárdon a temesvári Állami Német Színház. A társulat főrendezője Darida István-And- rás, magyar nemzetiségű. — Nem különös az, hogy egy romániai német színháznak magyar főrendezője van ? — Azon a vidéken, ahol én élek, ez természetes - válaszolt Darida István-András. — A Bánság mindig is vegyes nemzetiségű vidék volt, most is az. Színházunk tagjai között vannak német, román és magyar művészek, sőt volt szerb színészünk is. Mindenki német nyelven játszik. — Nincs ellenérzés a többségi románságban amiatt, hogy éppen egy magyar ember tölti be ezt a fontos pozíciót? — Ott nincs, legalábbis a mi színházunkban nincs. Az igazgatónőnk is részben német, részben román, részben pedig magyar ősöket mondhat magáénak. Mégegyszer hangsúlyozom, most a színházról beszélek, mert a többiről nem érdemes... — Értem. Úgy tudom, a romániai németek jórészt már kivándoroltak az országból. Van-e létjogosultsága a színháznak ilyen körülmények között? — Valóban, már nagyon kevés, az egykori több mint félmillióból talán ha száz- húszezer német él Romániában. A kivándorlás most is tart. Mindenesetre mi játszunk, amíg van kinek játszani. — Van kellő létszámú közönség Temesváron? — Még van. Igaz, már két éve nem tájolunk, mert a németek jórészt elmentek a falvakból. Aki maradt, azt behozzuk autóbusszal. — Nálunk, Magyarországon a legnagyobb gondot a finanszírozás, azaz a színház fenntartása jelenti. Romániában is ez okozfejtörést? — Bennünket is az állam szubvencionál, s ez a támogatás egészen biztosan hosszú távra szól. Már csak azért is, mert Romániában, főként a Bánságban Németország a legnagyobb befektető. — Tehát egy német nyelvű színház léte Romániában is politikai kérdés . . . — Ez nyilvánvaló. De hát azt, hogy létezésünk mennyire kirakat jellegű, nem is akarjuk tudomásul venni... Persze, hadd tegyem ehhez hozzá, hogy sem most, sem a korábbi rendszerben nem volt baj a romániai németekkel. A magyarokkal már más a helyzet. De a német kivándorlókért valutában fizetett a német állam, így mindenki meg volt elégedve. — Van-e Temesváron magyar nyelvű színház? — Van egy nagy épület a város főterén, ami azért nevezetes, mert innen indult el az úgynevezett „forradalom”. Ebben az épületben két színpad található: a nagyobbikön a román opera és a nemzeti színház, a kisebbiken pedig a német színház és a magyar színház játszik. — Remélhetőleg még nagyon hosszú ideig . . . — Ez már egy külön beszélgetés témaköre lehetne, de ha már megkérdezett, elmondhatom, hogy ebben a tekintetben rendkívül pesszimista vagyok. Nagyon sötéten látom a jövőt, félő, hogy felitatnak, szétmorzsolnak bennünket, s száz év múlva nyoma sem lesz nálunk a magyar kultúrának. — Közel két millió magyar ide vagy oda? — Nézze, egyes román újságokban ma nyíltan megjelenhet az a felhívás, hogy „akasszátok fel a magyarokat”! Ezek után én is csak azt remélhetem, hogy két millió magyarral nem lehet bármit megtenni.-száJúnius 16-17., III. Nemzetközi Blues & Rock és Gasztronómiai Fesztivál Zenész- és szakácsválogatott Pakson Gárdái György, a paksi Új Hullám söröző tulajdonosa és segítőtársai idén is megrendezik Magyarország minden bizonnyal leghosszabb nevű fesztiválját, a Nemzetközi Blues & Rock és Gasztronómiai Fesztivált. Az koncertekre, főzőversenyekre június 16-17-én várják az érdeklődőket; a helyszín ezúttal is az ESZI Csarnok és környéke. A zene ünnepe a rádióban — Annak idején milyen elgondolásból párosítottad a bluest a gasztronómiával? Talán mert Gárdái György szerint minden bluesrajongó nagy pocakú? — Egyáltalán nem véletlen, hogy ilyen jellegű lett ez a fesztivál. Én már előtte is szerveztem számtalan zenei eseményt, a halászléfőző-verseny pedig hagyománynak számít Pakson. Igaz, a fesztivál előtti néhány évben kicsit elfeledkeztek róla szervezők. Amikor Török Ádámmal (RABB) összedugtunk a fejünket fesztivál-ügyben, akkor ugrott be, hogy mi lenne, ha a zenét összekötnénk a gasztronómiával. Az első évben ez még csak halászlé- főző-versenyt jelentett. — Akkor még a helyszín is más volt. — így van, de a Rock Casi- nót - ma Paksi Képtár - már az első évben kinőttük. Hozzá kell tennem, az itt felvett CD-le- meznek nagy sikere volt szakmai berkekben, és ez lendületet adott a fesztiválnak is. Azt is tudomásul kellett vennünk, hogy a Duna-part ugyan gyönyörű környezet a halászléfőzéshez, de a feltételek korántsem voltak olyanok, mint tavaly, amikor már átköltöztünk az Energetikai Szakképzési Intézetbe. Szerencsére rengeteg segítséget kaptunk az iskolától, csakúgy mint a PA Rt.-tól. — Az elmúlt évihez képest milyen újdonságokkal találkozhatunk az idei, immár harmadik fesztiválon ? — Tavaly nagyszámú érdeklődő nézte a gyönyörű alkotásokat, viszont korgó gyomorral.. . Idén gondoskodunk arról, hogy a versenyműveken kívül is készüljenek olyan produktumok, amelyeket érdemes megkóstolni, megvásárolni. Farkas „Sobri” Jóska, Magyar- ország örökös halfőző bajnoka tehát nem csak a zsűri munkájában vesz részt, hanem a nyilvánosságnak készülő étkek irányításában is. Mivel ennek a műfajnak a jelszava „szabad tűzön, szabad ég alatt”, próbálkozunk ökörsütéssel is, a budapesti Kéhli vendéglő és az ado- nyi Autós Tanya elismert mestereivel. Tavaly már volt egyéb halételek kategória is, idén pedig lehet nevezni más, bográcsban készült ételekkel is, itt gondolok a gulyásra, pörköltre, különféle levesekre. Áz amatőrök mellett várjuk minél több vendéglő, étterem jelentkezését a szombat délelőtti megmérettetésre. Ez idő tájt rendezzük meg egyébként a szokásos borbemutatót és a fesztiválfocit is. — A fesztivál másik „alappillére” nagy szerelmed, a blues és környéke. Ahogy a programfüzetből is kitűnik, ismét nagyon erős lesz a fellépő gárda. — Szerencsére ma már olyan helyzetben vagyunk, hogy válogathatunk a jelentkezők közül. Nyugodtan mondhatom, hogy a műfaj legjobb magyar képviselői szívesen jönnek ide, sőt, szomorú, de holland, német zenekarokat kellett visz- szautasítanom. Persze, azért így is jönnek Ausztriából, az Egyesült Államokból, Szlovákiából. Lesz újdonság a zenei rendezvényeiméi is. Tapasztaltam külföldi fesztiválokon járva, hogy ott az események nem koncentrálódnak csak a fesztivál színhelyére. Ezért a paksi Új Hullám sörözőben ezzel párhuzamosan olyan zenekarok is szót kapnak, amelyek a sportcsarnokbeli fesztiválprogramba idő- és egyéb hiányában nem fértek be. Ez azt jelenti, hogy az Új Hullámban pénteken és szombaton déltől másnap hajnalig non-stop lépnek fel együttesek, a szünetekben pedig lesz lemez- és videóbemutató, valamint lemezdedikálás. Már csütörtökön este is érdemes lesz az Új Hullámba látogatni, hiszen az IVÓ International jóvoltából egy finn har- monikás ad koncertet. — Az eddigi fesztiválok során megszokhattuk, hogy tévé- és hangfelvételek is készültek. — Valamennyi produkciót felvesszük stúdióminőségben. Úgy néz ki, hogy minden előadó, ha másra nem, kazettára felkerül. Szeretnénk, ha az ezúttal is kiadásra kerülő CD-le- mez a péntek éjszakai jam-ses- sion anyagára épülne. Erre egyébiránt nagyon komolyan készülnek a zenészek. — Manapság ki lehet hozni egy ilyen nagyságrendű fesztivált nullára? — Hála a támogatóknak, igen. -krasznaiNyári premier A Crazy for you, azaz a Bolondulok érted című musicalt tűzte műsorára a Fővárosi Operett Színház. A zenés játék magyarországi bemutatóját beharangozó sajtótájékoztatón a színpadra állítok elmondták: a darab szövegkönyvét Ken Ludwig, a verseket Ira Gershwin írta, zenéjét pedig a fivér, George Gershwin örökzöld melódiáiból állították össze. A darabválasztás kulisszatitkairól elhangzott: Ungvári Tamás figyelmét - aki a későbbiekben fordítójává is vált a színpadi játéknak - ismerősök hívták fel a nagy sikerű New York-i musicalre. Az irodalomtörténész arról szólt, hogy a világhírű amerikai zeneszerző kompzíció- inak világjogát egy milliomos honfitársa birtokolja. A milliomos és amatőr sztepptáncos végül is beleegyezését adta az eredeti Broadway produkció operett színházi bemutatójához. A magyar verseket a szövegírók doyenje, G. Dénes György írta. Az 1930-as évek Amerikájának zenei és táncos kultúráját megjelenítő produkcióhoz Seregi László készítette a koreográfiát. A Kossuth-díjas művész egyben az előadás társrendezője is. Bobby Dereket - aki mindenáron énekes-táncos sztár szeretne lenni - Csere László alakítja Weil Róbert- tel felváltva. Szerelmét, Polly Bakert Dávid Krisztina, valamint Ullmann Mónika kelti életre. A mamát Felföldi Anikó, illetőleg Mednyánszky Ági játssza. Első alkalommal, június 21-én a Magyar Rádió (MR) is megrendezi a zene ünnepét, amelyet 15 évvel ezelőtt Párizsból indítottak el és azóta több európai városban hagyománnyá vált - hangzott el az eseménysorozat saj tótáj ékoztatój án. Szirányi János, az MR elnöke elmondta: a rádiósok szeretnék, ha a nyári napforduló alkalmából a zenehallgatók, amatőr és profi zenészek együtt ünnepelnék a nyarat és a muzsikát. Az intézmény ezen a napon kitárja kapuit a zenekedvelők számára: a rádió zenei stúdiói és Márványterme nyitva lesz az érdeklődők előtt, akik az egyenes adásban közvetített koncerteket élőben is meghallgathatják. A több budapesti és vidéken zajló eseményt az MR valamennyi adója közvetíteni fogja. Az óbudai Éő téren lesz utcazenélés és nótahangverseny, az Óbudai Társaskörben pedig fellép a Forrás Kamarazenei Műhely és a Sonora Hungarica. A Pollack Mihály téren nagyszabású koncertet terveznek pélA Narancs Könyvek-sorozat hatodik kiadványaiként látott napvilágot Cyril Collard Vad éjszakák című önéletrajzi ihletésű regénye. A harminchat éves korában, AIDS-ben elhunyt francia író-filmrendező kötetének magyar nyelvű sajtóbemutatóját a napokban tartották a budapesti írók Boltjában. Csejdy András sorozatszerkesztő elmondta: az 1993 márciusában elhunyt Collard művét dául a Stúdió 11, a László Attila Band és az Oláh Kálmán Sextett részvételével. Az MR Márványtermében este 10-től éjjel 1 óráig éjszakai jazzklub szórakoztatja a hallgatókat és az érdeklődőket: a Szakcsi Trio, a Jam Session és a Trio Midnight zenéjével. A Tilos az Á előtti világzenei koncerten fellép többek között az Ef Zámbó Happy Dead Band, egy orosz asszonykórus, illetve hallható lesz romániai cigányzene, funky- és reggae muzsika. Június 21-én a Kossuth Rádió Napközben adása ünnepi műsorral jelentkezik Kun- szentmiklósról, továbbá a Bartók adón hallható majd a szolnoki kórushangverseny- és a szentgotthárdi zeneiskola koncertje, illetve szentendrei muzsikus családok zenélése. A szervezők szeretnék, ha június 21-ig más városok és zenegyüttesek is csatlakoznának egyéni rendezvényekkel a zene ünnepéhez. A rádió szívesen ad hírt ezekről az eseményekről is - hangzott el a tájékoztatón. minden világnyelvre lefordították, illetve film is készült belőle, amelynek főszerepét még az író formálta meg. Az alkotó már nem érhette meg Franciarország legrangosabb filmes ünnepének 1993. évi eseményeit, négy nappal a díjkiosztó ünnepség előtt hunyt el. A Vad éjszakák című munkáját a fesztiválon a többi között a legjobb első filmnek járó César-díjjal tüntették ki. Cyril Collard: Vad éjszakák
