Tolnai Népújság, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-28 / 149. szám

1995. június 28., szerda A Tolna ^IIH* Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kamarai küldöttgyűlés Az elmúlt héten tartotta II. küldöttgyűlését Budapesten a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, melyre Tolna megye 12 küldöttet delegált. A tanácskozók megvitatták a Kamara gazdaságpolitikai koncepcióját, melyben véle­ményezték a kormány márci­usi stabilizációs törvénycso­magját. A küldöttgyűlés a Kamara belső szabályzataival is foglalkozott, többek között néhány pontban módosította az alapszabályt és a tagdíjfi­zetési szabályzatot. Rendel­kezett arról, hogy a hálózattal rendelkező vállalkozások (jel­lemzően a bankok és biztosí­tók) a telephelyeik szerinti kamaránál is tagságot kell, hogy létesítsenek és tagdíjat kell fizetniük. A tagdíjfizetési szabályzat kimondja, hogy „a területi kamarákkal szemben fennálló tagdíjfizetési kötele­zettség alól egyéni kérelem alapján mentesség nem ad­ható.” Késedelmes fizetés esetén késedelmi pótlék, meg nem fizetése esetén pedig - ahogy a törvény is kimondja - adók módjára történő behajtás lehetséges. Sürgeti ugyanak­kor a Kamara, hogy a tagdíj az adóból legyen leírható. Nigériai delegáció Július elején nigériai üzleti delegáció érkezik Magyaror­szágra együttműködési meg­állapodás aláírása céljából. Elsősorban a következő terü­leteken keresnek magyar tár­gyalópartnert: szállítmányo­zás, technológiatranszfer és magánfinomító, bevásárlósza- tyor-előállítási technológia és papírkereskedelem, háztartási és egyéb ipari termékek. Em­lékeztetni szeretnénk tagjain­kat, hogy a néhány hete a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál járt nigériai nagykövet is fölhívta a fi­gyelmünket hazája piacára, és segítséget ígért az érdeklődő vállalkozásoknak. A delegá­ció megérkezéséig szűk a ha­táridő, ezért az érdeklődők közvetlenül a szervezőnél, Miklós Mariannái jelentkez­zenek, telefon: 132-11-95. A Románia iránt érdeklődőknek Június közepén tartották a romániai és a magyar keres­kedelmi és iparkamarák évek óta hagyományosan megren­dezésre kerülő találkozójukat, melyen a Tolna Megyei KIK- t is képviselte két fő. A Ro­mán Szövetségi Kamara ott kérte azoknak a magyar vál­lalkozóknak a listáját, akik romániai üzletekben érdekel­tek, román partnerekkel szí­vesen dolgoznának együtt. Kérjük az érdeklődő tagszer­vezeteink jelentkezését. Üzleti ajánlatok Svájcból Magyarország svájci nagykö­vetsége üzleti ajánlatokat jut­tatott el kamaránkba, melyek irodánkban megtekinthetők. Gazdaság 7. oidai A választott gazdajegyzők névsora Mint ismeretes, június közepén pályázatot írt ki az ország minden területén az Agrárkamara a július 1-től érvényes gazdajegyzői állások betöltésére. Tolna megyében többen pá­lyáztak gazdajegyzőnek, mint amennyi állásra jelenleg lehe­tőség van, noha vannak térségek, ahol több jó szakemberre is szükség lenne, mert így nagyon nagy terület jut egy emberre, mondta Bálint Zoltán a megyei agrárkamara elnöke. A benyújtott pályázatokat az érintett önkormányzatok, a földművelésügyi hivatal, a he­lyi mezőgazdasági bizottságok egy-egy képviselője és a négy tagú bíráló bizottság vélemé­nyezte, majd szavazással dön­töttek. A múlt héten már megkezdő­dött az árpa aratása, főleg a homokos területeken. A múlt hét végi és a hét eleji esők miatt azonban sok helyen megakad­tak a munkák. Nehezítette a be­takarítást, hogy a viharok miatt sok helyen megdőlt a gabona. Bea József, a megyei földműve­lésügyi hivatal vezetője kérdé­sünkre elmondta, hogy a jégká­rok felmérését most összesítik, de a becslések szerint az 500 ezer forintot is meghaladja az okozott kár. Sajnos sok olyan kezdő gazdálkodót is érint ez, akiknek nem volt biztosításuk. Több önkormányzat vezetője levélben fordult Lakos László földművelésügyi miniszterhez, hogy támogassa a nehéz hely­zetbe került gazdálkodókat. A Szekszárdi Mezőgazda- sági Rt. az idén 500 hektáron vetett árpát. A betakarítás felén már túl vannak és ha az elmúlt hétvégén nem eredt volna meg az eső, akkor már be is fejezték Az alábbiakban közöljük a július 1-től munkába álló gaz­dajegyzők névsorát. (A terüle­tek pontos megjelölése még folyamatban van, ezért nem ír­tuk a gazdajegyző neve mellé a működési területét.) Holmi Zoltán, Lengyel Lóránt, Terpó volna a munkákat, tájékoztatott bennünket Barsi Mihály termel­tetési vezérigazgató-helyettes. Kilenc kombájnnal dolgoznak, az eddigi terméseredmények a vártnál gyengébbek: 55-56 má­zsa hektáronként. Az árpát egyébként részben saját szük­ségletre, részben értékesítésre termeli a részvénytársaság, de jelenleg olyan nyomottak az árak, hogy nem érdemes eladni, mondta Barsi Mihály. Iregszemcse Tamási felőli részét nagyon elverte a jég. Több magángazda számítása szerint a termés legalább felét elvitte az elemi kár. Sajnos biz­tosítást egyik biztosítóval sem kötöttek, mert a termeltetési költségek felemésztették a megtakarított pénzüket. A biz­tosítási díj egyébként 50-60 hektáros területre 70-80 ezer forint lett volna. A Bonyhádi Mezőgazdasági Szövetkezetben hétfőn kezdték volna az aratást, ha nem ered el István, Mauthner Vince, Ba- lohg Mihály, Győré József, Horváth Imréné, Horváth Fe­renc, Birck Gyula, Bányai Márton, Kozma Péter, Lócz János, Mártonfai Dénes, Klézli Ferenc, Genye Illés, Szabó Sámuel, Misóczki Jó­zsef, Grénus István, Tempfli Ferenc, Rohonczi Lajos, Ha­noi József. Az alábbi 6 körzet átszervezésre kerül és várha­tóan több gazdajegyző alkal­mazása is lehetővé válik: Pin­cehely, Simontomya, Kajdacs, Dombóvár, Tamási és Gyönk. ismét az eső, mondta Márton- falvi Péter növénytermesztési főágazatvezető. Az idén 104 hektáron vetet­tek árpát, a minta alapján a ter­més közepesnek ígérkezik, 45- 50 q/ha-ra számítanak. Hét kombájn áll készenlétben és várják, hogy az idő javuljon és rámehessenek a földekre. Csak júniusban 170 milliméter csa­padékot mértek, mondta a fő­ágazatvezető. A kakasdi területeken nagy az iszap és a gabona is megdőlt, de ennek ellenére, ha végre el­kezdődhetnek a munkák, akkor 2 nap alatt be is fejezik az ara­tást. Az árpa nagy részét saját szükségletére termelte a szö­vetkezet, értékesítést legfeljebb a tagjai, illetve a lakosság szá­mára terveznek. A jelenlegi felvásárlási árak alacsonyak, legalábbis a termelők szemszö­géből nézve, 750 ft/q körüli összeget, ha kapnak érte. Mauthner Kézműves hírek Egyeztető megbeszélést tartottak a helyi kamarák vezetői a múlt héten Szek- szárdon. Megvitatták a ta­gok regisztrációjával kap­csolatos problémákat. A többes tagság elkerülése ér­dekében intézkedtek a tag­sági adatbázis összeveté­sére. A Tolna Megyei Közleke­dési Felügyelettel nemrégi­ben megállapodás született a tevékenység összehango­lásáról. A tervek szerint a közlekedési felügyelet érte­síti a kamarát, illetve a ka­marán keresztül az érintett vállalkozókat a munkájuk­kal kapcsolatos teendőkről, jogszabályváltozásokról. A kézműves kamara 24 tagú elnöksége hétfőn ülé­sezett. Áttekintették az első féléves tevékenységet, tár­gyaltak a költségvetésről és a tagdíjak méltányosságból történő mérsékléséről, eset­leges elengedéséről. Ugyanezen az ülésen meg­tárgyalták a gazdasági stabi­lizációról szóló 1995. évi XLVIII. törvényt, megálla­pították, hogy a gazdaság pénzügyi egyensúlyát helyre kell állítani, de a rest­rikciós intézkedések mellett valóban vállalkozásbarát in­tézkedéseket kell hozni. Majtényi Ferenc ügyve­zető igazgató tartott elő­adást a Dombó Expo szak­mai napján, a dombóvári polgármesteri hivatalban. A vásáron a szervezet alelnö- kei tartottak ügyeltet, tájé­koztatták a hozzájuk fordu­lókat a kamara jelenéről, jö­vőjéről. A földek sárosak, a termés megdőlt Késik az árpa aratása Fórum a közép-európai befektetések jelenlegi helyzetéről Mindenki másképp csinálja Az év végéig 300 cég privatizációs pályázata készül el A magyar kormány célja, hogy bővítse a privatizálandó vál­lalatok körét, s így végül is mindössze 170 vállalat maradna állami tulajdonban - ismertette a kormány elképzeléseit Puch László, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának tagja egy, a hazai és nemzetközi vállalatok vezetőinek szer­vezett konferencián, amelyet a közép-európai befektetési le­hetőségekről szerveztek Budapesten. Szegény ember vízzel termel áramot Az Észak-dunántúli Áram- szolgáltató Részvénytársa­ság privatizálni szándékozik a Lajtán, a Gyöngyösön és a Répcén üzemelő kilenc ki­sebb vízi erőművet. Ezek a hatvan-hetven éves berendezések rendkí­vül olcsó elektromos áramot termelnek és ma is bedol­goznak az országos villa- mosenergia-hálózatba - tá­jékoztatta az MTI munka­társát Rujsz László, a szom­bathelyi Vízi Erőmű Kft. ügyvezetője. Az 1920-as években épült üzemképes kis vízi erőmű­vek méretüktől függően 38-135 ezer kilowatt ára­mot termelnek évente. Ilyen mennyiséggel egy kisebb műhelyt, fűrészüzemet vagy darálót lehet működtetni. A leendő tulajdonosok jól járnának a 3-5 millió forin­tos kikiáltási árral, hiszen saját vízi erőművükkel 2-3 forintért tudnák előállítani a villamos energia kilowatt­ját: ez egytizede a jelenlegi Édász-tarifának. Az „üzem­anyag”, a patak vize pedig állítólag sohasem fogy el. A vevőknek egyébként nem lennének kapacitáski­használási gondjaik, hiszen a privatizációs pályázat sze­rint a felesleges energiát az áramszolgáltató köteles meg­vásárolni a termelőtől. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 90,73 Osztrák schilling 12,90 USA-dollár 125,51 ECU (Európai Unió) 166,92 A privatizáció gyorsítása érde­kében a nemrégiben elfogadott privatizációs törvénynek meg­felelően szeptember 30-ig, il­letve december 30-ig két cso­magban meghirdetik vala­mennyi, még nem privatizált kis- és középvállalatot nyílt, egyfordulós tenderen. A mintegy 300-as vállalati körbe azok a cégek tartoznak majd, amelyek vagyonértéke nem haladja meg a 600 millió forintot, a dolgozói létszám pe­dig az 500-at. Az egyszerűsített eljárásban limitárat határoz meg a privatizációs szervezet. A Mezőhegyesi Állami Ménes­birtok Rt. az ország egyik leg­korszerűbb öntözőberendezését mondhatja magáénak. Pénteken adják át rendelte­tésének a 3500 hektáron ki­alakított öntözésfejlesztési berendezést, amely páratlan gyorsasággal, mindössze 15 hónap alatt készült el - jelen­tette be tegnap az újságírók­nak Dr. Megyeri Zsolt, a Me­zőhegyesi Állami Ménesbir­tok Rt. vezérigazgatója. Elmondta, hogy a cég pia­con maradásának egyik felté­tele volt még jobb minőségű és még több szántóföldi ve­tőmag termesztése és feldol­Ezzel egy időben történik a stratégiai vállalatok privatizá­ciójának előkészítése, amelyről jelenleg társadalmi vita folyik. Puch László beszámolt arról, hogy a Mól Rt., a Magyar Villa­mos Művek Rt., a gáz- és áram- szolgáltatók, valamint a Matáv privatizációját már előkészítet­ték, a közeljövőben ki lehet írni a tendereket, és egy részük elbírá­lása is megtörténhet az idén. A fórumon a román, ukrán, lengyel és cseh privatizációs eredményeket is ismertették. Valamennyi kelet-európai szakértő arról számolt be, hogy gozása. Ennek egyetlen mód­szere viszont az öntözés. A hamarosan üzembe álló öntözőberendezés gazdasá­gossága attól függ majd, hogy milyen növényt termelnek és az mekkora árbevétellel ke­csegtet. Egy biztos: ezeket a - 450 millió forintos beruhá­zással üzembe állított - be­rendezéseket csak nagy értékű vetőmagok öntözésére szabad használni, olyanokra, ame­lyek így majd többletárbevé­telhez juttatják a vállalatot. A részvénytársaság nö­vénytermesztési ágazata évente 8-10 ezer tonna vető­magot termel és fémzárol. A a privatizáció váltakozó dina­mizmussal folyik a térségben, a különböző technikák, módsze­rek folyamatosan változnak, egyesek alkalmazása csökken, másoké előtérbe kerül. Lengyelországban például a későbbiekben inkább a befekte­tői alapok rendszerére, a gazda­sági egységek tőzsdére vitelére helyezik a súlyt. Romániában és Ukrajnában privatizációs alapokat hoztak létre, hogy megoldják a cégek tőkéhez juttatását. A cseh privatizáció a kupon- rendszernek köszönhetően az előző években gyorsan, töme­gesen zajlott. A megmaradt vál­lalatokat egyenként kívánják értékesíteni. A stratégiai cégek eladása a térség valamennyi országában lassan zajlik, politikai döntések készítik elő. vállalat tavalyi árbevétele összesen 1,6 milliárd volt, ezen belül a vetőmagtermesz­tésből 600 millió forint szár­mazott. Főként a hibridkukorica, a cukorrépa és a búza vetőmag- termesztésével foglalkoznak, s ezekből tavaly mintegy 300 millió forint értékben expor­táltak. A kivitel az utóbbi években - a sorozatos aszály és a KGST-piacok összeom­lása miatt - jelentősen vissza­esett. Az új piacok meghódí­tására csak kiváló minőségű termékek exportjával van re­ménye a cégnek. Újvári Gizella Öntözni csak jó vetőmagot érdemes Az APEH által június 22-től elismert üzemanyagárak A gépkocsihasználat során fogyasztott üzemanyaggal elszá­moló magánszemélyeknek nem kell számlát mellékelniük, amennyiben az alábbi (literenkénti) átlagárakat használják. Az MSZ 11 793-as ólmozatlan motorbenzinek közül: az EN-91-es ólmozatlan normálbenzin: 95,90 az ESZ-95-ös ólmozatlan szuperbenzin: 96,90 Az MSZ 19 950-es ólmozott motorbenzinek közül: az AB-92-es ólmozott normálbenzin: 100,90 az AB-98-as ólmozott szuperbenzin: 101,90 Az MSZ 1627-es gázolajok esetében: Mit ér a részvény, ha magyar? Valami elkezdődött Kedvezőnek ítéli a magyar részvénypiac kilátásait a londoni székhelyű Nő- mura kutatóintézet. Az intézet legfrissebb elem­zése szerint a külföldi be­fektetők körében javult Ma­gyarország és Lengyelor­szág megítélése, ugyanak­kor Csehország a közeljö­vőben az eddiginél kevésbé számíthat a külföldi pén­zekre. A Nomurának a kelet-eu­rópai térség májusi történé­seit elemző kiadványa sze­rint a magyar megszorító in­tézkedések alapján joggal vélhető, hogy a kormány komolyan gondolja a gazda­ság stabilizációját és a költ­ségvetési reformot. Reményteli fejleménynek ítélik Londonban a privati­zációs törvény elfogadását, és úgy vélik, még az idén sor kerülhet a Matáv 100-150 millió dollár névér­tékű részvénycsomagjának privatizációjára. A Mól és a Magyar Vil­lamos Művek Rt. részvénye­inek piacra kerülésére a Nomura szakértői kis esélyt látnak, mivel az árszabályo­zás körüli vitáknak még nem látni a végét. Lehetséges - írja a tanul­mány -, hogy emiatt húzó­dik a privatizáció, és az is, hogy a kormány enged­ményt tesz a magyar fo­gyasztóknak. Ez utóbbi esetben a pri­vatizációs bevétel csökken, de megnyílik az út legalább a részleges privatizáció előtt - vélik az elemzés ké­szítői.

Next

/
Oldalképek
Tartalom