Tolnai Népújság, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-27 / 148. szám

1995. június 27., kedd 3. oldal Megyei Körkép Sommások - Tarjánkéi. A salgótarjáni Űrvölgyi Jánosné már 16 éve szervez mun­kásbrigádokat a dalmandi gazdaságba, kampánymunkák idejére. Most két brigád dolgozik Dalmandon, az egyik 40 fős csapat a szarvasdi kerületben hibridkukoricát kapál. A másik népesebb, 78 fős társaság pedig Szilfáson végzi ugyanezt a munkát. A munkások egy része nyugdíjas, mások munkanélküliek és van aki az évi rendes szabadságát tölti kapálással. Ezt a munkát július 1 -én fejezik be. fotó: gottvald károly A pénz, az eiiiber és a feladat Kaposvár olcsóbb, övék a szemét A Pécsi Közterületfenntartó és Kertészeti Kft. örömmel vett részt Dombóvár hulla­dékának gyűjtésére, szállí­tására és kezelésére kiírt pá­lyázaton. Ezt közli az a szó­rólap, amit a városban már nagyon sokan olvashattak. A nevezett kft. ezen a tá­jékoztatón pályázati ajánla­tát is ismerteti nyolc pont­ban összefoglalva, majd a lap alján sajnálatukat fejezik ki, hogy nem ők nyerték a múlt hét csütörtökén elbírált pályázatot. A polgármesteri hivatal a tájékoztatásnak e módját merő hangulatkelés­nek minősíti, s kérdéseinkre válaszolva ismertették a pá­lyázatot elnyerő Kaposvári Városgazdálkodási Rt. pá­lyázati ajánlatát, amit elfo­gadtak. Dombóvár közigaz­gatási területén az erre a te­vékenységre specializáló­dott cég a kapacitásának le­kötése miatt adta be pályá­zatát a város hulladékának gyűjtésére, szállítására és kezelésére, a város szilárd burkolatú útjainak, hó- és síkosság-mentesítésére. Ők ellentétben a pécsi pályázó­val nem francia, hanem né­met technológiával és nyu­gati gyártmányú felépítmé­nyekkel végzik majd mun­kájukat. Ezt a szolgáltatást december 31-ig a város la­kói változatlan áron, a régi formában vehetik igénybe, január 1-től pedig a képvi­selő-testület határozatának értelmében megemelt kommunális adóbevételek­ből fedezi majd a város a szolgáltatás díját. A szerző­dés értelmében a kaposvá­riak tizenöt évig látják el feladataikat, s évi 17 millió forintért végzik a lakossági hulladékgyűjtést ellentétben a pécsiek 18,5 millió forin­tos ajánlatával. Ebben az ár­ban szerepel a hulladék el­szállítása is, ha a szemetet a várostól távolra kell szállí­tani. Mivel belátható időn belül megtelik a városi sze­méttelep, a kaposváriak vál­lalják a saját depóniájukba a szállítást. A Kaposvár mel­letti tároló építésébe be­szállhat, így annak tulajdo­nosai közé léphet Dombó­vár. Az edénycseréket a ka­posvári cég is elvégzi, s al­vállalkozói pályázatot írnak ki kizárólag dombóvári vál­lalkozóknak az utak hó- és síkosságmentesítésére, s 16 embert foglalkoztatnak. A közületi szemétszállítást a Kaposvári Városgazdálko­dási Rt. velük megkötendő, egyedi szerződés szerint végzi majd.- nagy ­(Folytatás az 1. oldalról.) annak katasztrofális következ­ményei lennének, - hangsú­lyozta dr. Hangay István. Bea József, a Tolna Megyei Földművelésügyi Hivatal veze­tője szomorú szívvel vette tu­domásul, hogy meg kellett vál­niuk a 34 falugazdásztól. A normatívákat behatárolták, s a hivatali létszámot 12 főben ha­tározták meg. Hárommal voltak többen. A leépítésénél a szak­mai és az emberi szempontok vezették, mondta a hivatalve­zető. Dr. Ótós János, a kárpót­lási hivatal megyei vezetője csak annyit mondott, hogy a tíz százalékos leépítést fegyelme­zetten, a törvény szerint, fel­mentéssel hajtották végre. __________A Tárgyalóteremből__________ U krajnától Szekszárdig csalt I. János, csalás és sikkasztás miatt már többször volt bün­tetve, igaz a börtönt eddig még mindig megúszta. A vádlott kisvárdai, s a szerelem hozta Szekszárdra, ahol eszébe sem jutott, hogy felhagyjon ko­rábbi életmódjával. Feltehe­tően ez is hozzájárult ahhoz, hogy a nő, akinél lakott kitette a szűrét, még tavaly novem­berben. Ekkor a vádlott beköltözött a Gemenc szállóba, majd több mint hatezer forintos számlá­ját hátrahagyva, no nem meg­szökött, hanem átköltözött az Alisca Hotelbe, ahol már az ét­teremben sem fizetett, mond­ván, hogy írják a számlájára. Úgy húszezer forintnál szól­tak neki, hogy legalább a fo­gyasztás árát fizetné meg. Ek­kor azt mondta, máris indul a kocsijához pénzért. Valóban odament az autóhoz, s elhaj­tott. Naivitására, vagy ha tet­szik gátlástalanságára mi sem jellemzőbb, mint hogy még mindig nem hagyta el a várost, a megyét, hanem bejelentke­zett a Megacentrum Motelba - ott fogták el a rendőrök -, s mindenhova a saját, valódi nevén. Ami az autót illeti, annak is külön története van. Egy isme­rősétől akarta megvenni 130 ezer forintért. A szerződés úgy szólt, ha a vételárat nem fi­zetné ki, akkor havonta két­ezer forint használati díjat fi­zet érte. Nos, nem fizetett, ha­nem Szekszárdra jött, ahol a fentebb elkövetettek mellett nyolcvanezer forintért el is akarta adni. Bizonnyal meg is tette volna, ha le nem tartóztat­ják. Mint a nyomozás során ki­derült, más is van a számláján. Mielőtt megyénkbe jött volna, jobbára abból élt, hogy gyak­ran járt Ukrajnába, ahol ben­zint adott el. Megismerkedett egy magyar származású férfi­val, aki 176 ezer forint kárpót­lási jegyét nem tudta magyar- országi útján megfelelő áron értékesíteni, ezért ezzel a vád­lottat bízta meg. Megállapodá­suk szerint 60 százalékos érték alatt nem adhatta volna el. I. János eladta 42,5 százalékos áron, de a pénzt eszébe sem volt megbízójának átadni. Ugyanígy nem adta át a Faddra küldött csomagot sem, a benne lévő tárgyakat bi­zonnyal értékesítette. A Tolna Megyei Bíróság fellebbviteli tanácsa lényegé­ben helyben hagyja a városi bíróság ítéletét, I. Jánost sik­kasztás és csalás miatt tíz hó­nap szabadságvesztésre ítélte, és egy évre eltiltotta a köz­ügyek gyakorlásától. Az uk­rajnai férfinak tartozik megfi­zetni a kárpótlási jegyek és a csomag értékét, visszamenő- legesen 20 százalékos kamata­ival együtt. Az egy év hat hó­nap felfüggesztett büntetését is le kell töltenie, illetve a két ítéletet összebüntetésbe foglal­ják, ami azt jelenti, hogy leg­alább két évig nem lesz mód­jában a sikkasztás. Ihárosi Hírek A Megyéből A trianoni tragédia A magyar történelem legna­gyobb tragédiája: Trianon. Ezzel a címmel tart előadást dr. Vígh Károly történész, a Bajcsy-Zsilinszky Társaság elnöke. A Tolna Megyei Tu­dományos Ismeretterjesztő Egyesület rendezvénye június 29-én, azaz csütörtökön dél­után 17 órakor kezdődik Szekszárdon, a Vállalkozók Háza II. emeleti tanácstermé­ben. Véradókat várnak Sárszentlörincen Tolna Megye Kórházának Vértranszfúziós Állomása véradást szervez Sárszentlő- rincen június 29-én, csütörtö­kön, reggel 9 órától déli 12 óráig a művelődési házban. A Sárszentlőimcen és Úzdon élő önkéntes véradókat szere­tettel várják a véradás szerve­zői, a Vöröskereszt és a me­gyei vértranszfúziós állomás munkatársai. Juniális Sárpilisen Nagyszabású juniálist tartot­tak - játékos vetélkedővel - a sárpilisi idősek otthonában. A zenét a sárpilisi Hegedűs Já­nos szolgáltatta. A játékos ve­télkedőt a PRIM cukrászda, a SKÁLA ABC, a Korzó Áru­ház, a Szász Órás Bt., a szek­szárdi Kata ABC és Szatmári Lászlóné Sárpilisről szponzo­rálta. Az otthon lakói és dol­gozói is hozzájárultak a ren­dezvényhez, finom sütemé­nyeket és tortákat sütöttek, ezenkívül üdítők és szendvi­csek kerültek az asztalra. A juniálison a helybelieken kí­vül vendégek is voltak, még­pedig a szekszárdi otthon la­kói. Számítástechnika az óvodában A Tolna Megyei Pedagógiai Intézet szervezésében 5 fog­lalkozásból álló tanfolyamot szerveznek a következő tan­évre óvodapedagógusnak „Já­tékos informatika az óvodá­ban. A LOGO nyelv. Számí­tógépes programok - képes­ségfejlesztési lehetőségek.” címmel. A tanfolyamot Tibay Ferencné, a pedagógiai inté­zet szaktanácsadója vezeti. További információk, illetve jelentkezés az intézetben. Vizuális kísérleti alkotótelep Pakson Rajz- és képzőművészeti tá­bort szervez a paksi művelő­dési központ. A július 3-tól induló telep helyszínei a mű­velődési központ, a Paksi Képtár és a Bezerédj általános iskola rajzterme. A tábor ve­zetője Halász Károly művé­szeti előadó, képzőművész, valamint Zalaváry József, az Iparművészeti Főiskola ad­junktusa. A közel kéthetes tá­borozása alatt a résztvevők gyakorolhatják az aktuális rajzolási és festési technikák elméleti és gyakorlati alkal­mazását. Ezen kívül előadá­sokat hallhatnak, információ­kat kaphatnak a kortárs kép­zőművészeti múzeumokról, alkotásokról és különböző művészeti eseményekről. Drogellenes tábor Fadd-Domboriban A Tolna Megyei Rendőr-fő­kapitányság Bűnmegelőzési Szolgálata június 26-30. kö­zött drogellenes tábort szer­vez Fadd-Domboriban, a Tolna Megyei Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány táborá­ban. Tegnap, a Kábítószer-el­lenes világnapon, már gyüle­keztek a középfokú oktatási intézmények tanárai, diákjai. A tábor munkája ma, kedden kezdődik, két előadót is vár­nak. Mindkettő a szegedi dro­gambulanciáról érkezik - dr. Zelennay Károly és Schádné Zámolyi Judit - hogy a tábor lakóinak előadást tartson. Szoborkiállítás Simontornyán A Simontomyai Vármúze­umban nyílik Szabó Iván szobrászművész kiállítása jú­lius 1-én, szombaton, délután 3 órakor. A tárlatot Kádár Já­nos Miklós festőművész nyitja meg, közreműködik a Simontomyai Daloskor. A ki­állítás, melyet Bucsányi Kál­mán és Takács Mária rende­zett, szeptember 17-ig látható, hétfő kivételével naponta 10- 13 és 14-17 óráig. VÉLEMÉNY ___________ írta: Kamarás Katalin A közös nyelv A szálkai Európa tábor lakói, bár különböző nemzetek ifjai, más és más a felkészültségük, ráadásul nem egyformán beszélik az angolt, mégis könnyedén megtalálták a közös nyel­vet. Megtalálták, mert együtt gondolkodnak, mert azonos cé­lokkal jöttek össze, mert tanulni akarnak a másiktól, mert ifjú koruk ellenére - vagy talán éppen ezért - tisztelik a másságot. De valószínű, közös nyelven beszélnek azok a felnőttek is, akik szőkébb pátriánkban Mőcsénytől Várdombon keresztül Paksig segítették, hogy ez a tábor itt lehet. Egy nyelven beszéltek a Dombóvári Napok, a Dombo Expo szervezői és résztvevői, a pári Szent Gellért-ház létrehozói, a lengyeli emléktábla, a bonyhádi székelykapu alkotói és avatói, azok, akik Alsónánán játszótérre gyűjtenek, vagy azok, akik a kallódó ifjúságot men­tik Zsibriken, hogy csak az elmúlt hétvége történéseit említsem. TZgyre többen nyitják hát ki szemüket, értelmüket a helyben Ej meglévő emberi, gazdasági, kulturális értékek felé. Egy- egy település, kis régió civil szerveződései, önkormányzatai, polgárai együtt gondolkodnak a boldogulás reményében. Talán nem ártana, ha honatyáink is egy kicsit jobban elsajátítanák ezt a közös nyelvet. Szekszárd városfejlesztési koncepciójához (1.) Gazdaság, társadalom, környezet A képviselő-testület megrendelésére a MTA Regionális Kuta­tások Központja 2400 oldalas tanulmány-gyűjteményt készí­tett a városról. A száz oldalas zárótanulmányból szemelgetünk, meglehet szubjektiven, de szándékaink szerint érdekesen. A város közlekedés-földrajzi helyzete a megyeszékhelyek közül a legkedvezőtlenebbek közé tartozik. A középkorban még a történelmi Magyarország egyik legfontosabbja, a Buda- eszéki út mellett feküdt. A 19. században már nem jutott vas­úti fővonalhoz. A hátrányt fo­kozta a dunai víziút és Sió je­lentőségnek csökkenése. A tri­anoni államhatár több helyen átvágta, a Szekszárdtól délre, alig 20 kilométerre haladó egy­kori országos jelentőségű Nagyvárad-Baja-Fiume transzverzális vasúti fővonalat. Mindezek következtében a vá­ros közlekedési „szélámyékba” került, amit tovább fokoz a Duna-híd hiánya. A népességet tekintve a vá­ros pozíciója 1870-1960-ig romlott, utána nyerte vissza századfordulós súlyát, majd 1990-re került be a 27. helyen az ország első harminc városa közé. Közben rangját csak me­gyeszékhely volta, és a szőlő- termesztés őrizte. A nagyipar hiánya miatt vonzásköri kap­csolatai gyengék voltak. A pé­csi központú régióban, amely­ben Szekszárd alközpont le­hetne, vonzása mikrokörzet nagyságú csupán. Valószínű, hogy az alkörzet kiegészül Baja és Kalocsa térségével, ha a Duna átjárhatósága ezt lehetővé teszi, de a szerves egyesülés még messze van. Előnye Pécs közelsége. A főváros gyarmata A nagyipar hiányát a leányvál­lalatok nem pótolták, illetve ezek tették a főváros gyarma­tává. Elhibázott volt a húsüzem telepítése is a két másik - Baja Kaposvár - közelsége miatt. A más értékrendű, kevéssé isko­lázott vidékiek tömeges beköl­tözése felhígította a városi pol­gárságot. A közösségi kapcso­latok fellazultak, a lakótelepi életforma gyökértelenséget „eredményezett”. A középfokú intézmények kiépülése viszont javította kistérségi kapcsolatait. Paks hatása is ellentmondásos volt, mert fejlődést eredménye­zett ugyan, de konkurenciát is teremtett. Éppen a megkésett fejlesztés, majd annak pozitív tehetetlenségi nyomatéka foly­tán a város polgárai - a szőlő­nek, a bornak is köszönhetően - jó anyagi kondíciókkal léptek be a jelenlegi válság idősza­kába. A város jobban áll tarta­lékokban, mint a legtöbb me­gyeszékhely. Ihárosi (Folytatása következik.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom