Tolnai Népújság, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-02 / 128. szám
4. oldal Megyei Körkép 1995. június 2., péntek — Bonyhád Es Környéke Völgységjáró Továbbra sincs körjegyző Tevelen és Závodon. A korábbi körjegyző, dr. Schuller Zoltán halála után meghirdetett körjegyzői állásra egyetlen pályázat érkezett. A závodi és a teveli testület szerdai együttes ülésén úgy döntött nem nevezi ki az aspiránst, újabb pályázatot ír ki. Igazgatói pályázatok. Felbontották a Vörösmarty Mihály Általános Iskola igazgatói posztjára érkezett pályázatokat. Az egyik munka a jelenlegi igazgatóé, a másikat Somogyi János, a bonyhádi 2-számú Általános Iskola tanára adta be. A zeneiskola igazgatói állására a mostani vezető, Elmauer József adta be pályamunkáját. Védőkorlát ('ikon. Az önkormányzat beruházásában szalagkorlát készült Ci- kón, a település központjában. A műtárgyat közhasznú munkások készítették. Munkalehetőségek a Völgységben. A munkaügyi központ bonyhádi kirendeltségétől kapott információnk szerint négy segédmunkást, egy szakácsot, öt szabót illetve varrónőt és négy kertészeti dolgozót keresnek a munkáltatók a városban és a környékbeli településeken. Újabb diáksikerek. A bonyhádi Vörösmarty Mihály Általános Iskola diákjai hagyományosan jól szerepelnek a tanulmányi versenyeken. A legutóbbi - Budapesten megrendezésre került - országos német nyelvi versenyen, május 25-én a nemzetiségi kategóriában 1. helyezést ért el Mózes Katalin 8.b osztályos tanuló. Jól szerepeltek - az első tíz között végeztek - Probszt Erik, Deixler Miklós és Paplauer Nóra. Az önkormányzat támogatásával mennek kirándulni a bonyhádi idősek. A gondozási központ ellátottjai: az idősek klubja lakói és a házi gondozottak a jövő csütörtökön Mária- gyűdre és Siklósra látogatnak el. Az útiköltséget fedezi a helyi önkormányzat. Alapkőletétel. Holnap 14 órakor kerül sor a bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium kollégiumának ünnepélyes alapkőletételére. A szolgálatot dr. Harmati Béla püspök végzi. Az adósságot törleszteni kell Szeretném, ha elégedettek lennének az emberek, fotó: ritzel Teleki István tizennyolc esztendeje áll Nagymányok élén. Korábban tanácselnök volt, az utóbbi négy és fél évben pedig polgármester. Mint korábbi sportvezető, most is fontosnak tartja a testnevelést, a focit még a megszorítások közepette is, hiszen sok embernek ad mozgási, szórakozási lehetőséget. — Ebben a nehéz helyzetben vállalható-e az, hogy az ön- kormányzat még mindig támogatja a sportot? — Igen vállalható, hiszen, Nagymányokon a sportnak hagyománya van. A sportcsarnok tető alá került. Kár, hogy nem tudjuk határidőre befejezni. Idén tizenegymilliót tudunk rá- költeni. Ennek a pénznek a negyven százaléka a saját forrás, a többi központi támogatás. — Sokhelyütt felülvizsgálják az intézmények működését. — így lesz ez nálunk is, sajnos azt gondolom, nem tudjuk létszámcsökkentés nélkül megoldani az ésszerűsítést. Erre feltehetően még az új tanév előtt sort kell keríteni. A változás azonban nemcsak ebben fog megnyilvánulni: a gondozási központban például elképzelhető egy olyan konstrukció, amelyben a gondozott nagyobb részt vállal a reáfordítandó költségekből. — A kisebb településeken különösen nagy gond a munka- nélküliség. — Nemrégiben a brikettüzemből bocsátottak el hatvan embert, a szászvári bánya megszűnése nyomán 30-40 ember maradt munka nélkül, ők köny- nyebben találnak munkát más bányákban. Jelenleg harminc jövedelempótlósunk és hat közhasznú munkásunk van. — A decemberben megválasztott testületnek voltak nehéz pillanatai. Nem is olyan régen lemondott a gazdasági bizottság vezetője. Túljutottak már a krízisen ? — Igen azt gondolom, hogy megszoktuk már egymást, tudjuk, hogy kinek mi a dolga és főleg mikor. A gazdasági bizottság vezetőjét azóta sikerült megnyernünk a további munkára, azzal persze, hogy el kellett fogadnunk a kritikáját, ő azt kifogásolta, hogy előkészítetlenül terjesztettünk elő egy anyagot. Természetesen neki előtte látnia kellett volna, miután gazdasági témáról volt szó. Okultunk az esetből. —. Mivel lenne elégedett négy év múlva? — Szeretném néhány régi adósságomat törleszteni, van néhány utca, mint például az Ady vagy a Ságvári, ahol hosz- szú évek alatt nem sikerült szilárd burkolatot építeni. Ezt szeretném, ha megvalósulna. Sajnos jóval ingerültebbek az emberek, akik bejönnek hozzánk a hivatalba. Szeretném, ha ez megváltozna, és elégedettek, boldogabbak lennének az emberek Nagymányokon is. Hangyái Utolsó simítások Bátaapátiban Illetve előbb még terítések, azaz aszfaltterítés, aztán jöhet a takarítás. A hétfői templomszentelés előtt nagy a sürgés-forgás Bátaapátiban. A helyi önkormányzat a közúti igazgatósággal közösen utat épít - képünk - egyelőre csak ötszáz méter hosszúságban, jövőre pedig a Bonyhád-Bátaszéki út elágazójáig elkészül a szélesített út. Mint arról lapunkban már olvashattak, az evangélikus templom felújítás utáni újra- szentelésére Pünkösd hétfőn kerül sor. A hálaadó istentisztelet délelőtt 10 órakor kezdődik. Délután fél háromkor kultúrműsor lesz, amelyen fellép a a mórágyi német és a bátai magyar néptáncegyüttes, valamint a bátaapáti iskolások. Az alkalomból az általános iskolában kiállítás nyílik Bo- dony János Bátaszéki festőművész alkotásaiból, amely egy héten át fogadja a látogatókat. Fotó: Ritzel Az olvasó hangja Felbontják vagy nem? Levelet kaptunk bonyhádi olvasónktól, Máté Gyulától. Panasza van a bonyhádi postahivatalra. Természetesen a másik felet is meg akartuk szólaltatni, azonban a hivatal vezetője azt mondta: ő nem nyilatkozhat az ügyben. A pécsi postaigazgatóságon úgy tájékoztatták, hogy amennyiben a Magyar Postának mondanivalója lesz az ügyben, úgy azt később megteszi. Akár nyilvánosan, akár a panaszoshoz eljuttatott levélben. Érdeklődve várjuk, íme a levél: Színes fénymásolatokat adtam fel Belgiumba, nyomtatványként. Csak a másoltatás több, mint ezer forintba került. A csomagolás módja: a képeket újságba teszem, majd két kartonlap közé, és három oldalon öntapadó papírral körberagasztom. A küldeményt átkötöm. így biztonságos a képek szempontjából (a ragasztópapír nem a másolatokhoz, csak az újságpapírhoz ragadhat), és így oktattak ki erre a helyi postán is pár éve. Gyakran adok fel ilyen küldeményeket; költséges a dolog, ügyelek is a súlyra, tudom előre a fizetendő díjat. A postáskisasszonytól kértem a 240forintnyi bélyeget, felragasztottam és átadtam a küldeményt. így biztonságosabbnak vélem, mintha a nyilvános „gyűjtőbe” - egy benti postaláda tetejére tenném. Már a múltkor is hiba volt - mondja - mert a zsineget csak masnira kell kötni, hogy bele lehessen nézni a küldeménybe. Tudom, azért hagyom nyitva előírás szerint az egyik oldalt. Az nem elég, mert fel kell bontanunk a küldeményt. Miért - hogy tényleg nyomtatvány-e? Ugyanennyibe kerülne, ha teljesen lezárt kiscsomagként adnám fel. Azt is felbontjuk! És tényleg, már babrálta is a zsineg csomóját. Megdöbbenten elsomfordál- tam az ablaktól, ne lássam a továbbiakat (akkor talán nem is volt igaz). Eszembe jutott - a hatvanas évek végén a cégem pesti központjában egyik jó kollégám megmutatta egy nyugatnémet festékgyárnak írt, szakmai érdeklődésű, hangsúlyozottan magánemberként (!) írt levelem másolatát. A rendőrség küldte át nekik, intézkedjenek, ha szükségesnek látják. Nem látják annak - mondta - és összetépte, a szemétkosárba dobta a levelet - de jó, ha tudsz róla. Akkor legalább a hátam mögött, véletlen tudtommal cenzúráztak, most a szemem láttára? A bonyhádi postán még nem történt rendszerváltás? - vagy talán már vissza is váltottak? Amikor történt: 1995. május 25. délelőtt. A feladó: Máté Gyula 7150 Bonyhád Alkotmány u. 39. Maradjon a kórház A bonyhádi kórházért gyújtottak gyertyát és fizettek jelképesen egy-egy forintot azok, akik szerda este megjelentek az intézmény udvarán. Annak ellenére, hogy az akciót spontán módon a város polgármestere, előző este a helyi tévé műsorában kezdeményezte, többszáz támogató érkezett. Oroszki István rövid beszédben mondott köszönetét azoknak akik megjelentek, és - tekintettel arra, hogy a Kihívás Napja volt, a résztvevők futottak is egy kört az épület körül. A helyszínen aláírásokat is gyűjtöttek, eddig mintegy kétezer-nyolcszázan fejezték ki szolidaritásukat a kórházzal, és kérik, hogy az intézmény működjék továbbra is, mostani funkciójában. Takarékos diákok Négy éve működik Kisdorogon iskolai takarékszövetkezet. A száz tanuló közül sokan a nyári táborozásra gyűjtenek, de kevesen engedhetik meg, hogy nagyobb összegeket tegyenek félre. Az „iskolabank” fennállása óta a diákok eddig egymillió forintot gyűjtöttek össze háromszáz betétkönyvben. A szövetkezet tanárelnöke Pálos Ildikó. Irányításával működik a lelkes diákokból álló intéző és ellenőrző bizottság. Minden évben meghirdetik a legtakarékosabb osztály versenyt, és a címet elnyerő osztály egy ötezer forintos takarékbetétet is kap. A legutóbb a harmadikosok nyerték el, akik szegedi kirándulásukhoz használják fel a pénzt. Tábor a művelődési központban Várják a gyerekeket A változatosság gyönyörködtet - tartja a mondás, ezért gondolták a bonyhádi művelődési központ munkatársai, hogy nyári - napközis jellegű - tábort szerveznek a bonyhádi gyerekeknek. A szervezők, Pálné Sz.abó Edit és Juhász Józsa és Énekes Éva szerint a többéves tapasztalat azt mutatja, hogy sok gyerek úgy éli meg az iskolák által szervezett napközis táborokat, mintha azok a tanév meghosszabbítását jelentenék, még akkor is, ha a pedagógusok mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a programokat változatosabbá tegyék. Ezért július 17. és 28. között - két turnusban -- tábort szerveznek a gyerekeknek. A programban szerepelnek kézműves foglalkozások, játékkészítés, kirándulások, népi mesterségekkel való ismerkedés, a népzene és a néptánc alapjai, szórakoztató matiné előadások és még sok érdekesség. A táborért a szülőknek fizetniük kell, a díj azonban alig több, mint az étkezési költség. A megvalósításhoz a szervezők pályázatot nyújtottak be a megyei önkormányzathoz. Bíznak benne, hogy kevesebb lesz a városban a céltalanul kallódó, „kulcsos” gyermek. A táborokra június 20-ig lehet jelentkezni a művelődési központban. Ahol a legfontosabb: a gyermek Ahol gyerekek vannak, ott mindig „zajlik” az élet. így van ez a bonyhádi Perczel Mór utcai óvodában is. Május első vasárnapján anyáknapi műsort adtak a gyerekek. A hangulatos délutánt a kicsik is nagyon élvezték hiszen együtt énekeltek az apukákkal. Nemrégiben tartott évadzáró után - ahol elbúcsúztatták a nagycsoportosokat - majálist tartottak. A gyerekek kedvükre válogathattak: volt lovaglás, trambulinon ugrálás, játékhorgászás és sok más egyéb. A tábortűz mellett közösen énekelhettek, majd a nagy- csoportosok az óvoda épületében tértek nyugovóra. Másnap reggel az őcsényi repülőtéren találkoztak ismét az ovisok. Itt előbb a földön, majd a levegőben megnézték a repülőket, a hőlégballont és a sárkányrepülőt. Ä kétnapos tanévbúcsúztató maradandó élményt nyújtott nemcsak az óvodásoknak, hanem a szülőknek is. Majoson sem feledkeznek meg a gyerekekről. A falu apraja-nagyja kivonult a sportpályára az elmúlt hétvégén a tartott gyermeknapi rendezvényre. Minden korosztály találhatott kedvére való szórakozási lehetőséget. Volt sor- és rajverseny kötélhúzás, kerékpárverseny, focimeccs, pudingetetés és lán- gosevés időre, agyagozás, papírhajtogatás, szövés. A legkisebbek a labdákért és a kartondobozokért rajongtak. Ez utóbbiból a rendezők papírvárat akartak építeni, ami szinte már el is készült, amikor feltámadt a szél. így inkább egy labirintust csináltak a dobozhalomból, amit a gyerekek aztán kifesthettek. Este hangulatos tábortűz zárta a programot, amelyet a Majosért alapítvány szervezed. - máré „Hölgyek” a divatbemutatón.
