Tolnai Népújság, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-14 / 137. szám

1995. június 14., szerda Megyei Körkép 5. oldal Kérdés-Felelet A gunarasi strandmedencéhez tartozó víz-visszaforgatásos fo­lyamatos tisztító berendezés kivitelezési munkái két hete kezdődtek, ám nagy lendülettel e hét elején kezdték a rendszer kiépítését. Bó'magy Ádámot a Gunaras Önkormányzati Fürdő és Gyógyidegenforgalmi Kft. ügyvezető igazgatóját kérdez­tük, hogy a víz visszaforgató berendezés majdani üzemelte­tése milyen változásokat ered­ményez.- A berendezés működésének lényege, hogy egy szivattyú a medence vizét kiszívja, majd vegyszer adagolása miatt a víz­ben lévő szennyeződések pely- hesednek és kiszűrhetővé vál­nak. Ez a szűrés tartályokban, homokszűrővel történik, majd az így tisztított vizet fertőtlenítő adagolása után visszaforgatja a medencébe. A medence víz­minősége ennek köszönhetően nagyságrenddel jobb lesz, s gazdaságossági szempontból is lényeges a berendezés megépí­tése. Igaz, nem a Kft-nek, ha­nem Dombóvárnak jelent nagy könnyebbséget ez, hiszen napi 370 köbméter vizet takarít meg a városnak a víz-visszaforgató. Ez gyakorlatilag annyit jelent, mintha egy új kutat fúrnánk a város vízellátásának javítása érdekében. Eddig, illetve a 9 millió forintos beruházás kivite­lezéséig ugyanis töltő-ürítő rendszerrel működött, működik a strandmedence. A berendezés építésének generál kivitelezője egyébként a lajosmizsei Hydro- term Gmk., ám a munkát a dombóvári Univerzál '93 nevű cég végzi. Az építkezés nem jár akkora kellemetlenséggel, hogy ne indulhasson be az érintett medence bevonásával együtt az idegenforgalmi szezon, s várha­tóan augusztus elejére üzemel­tethetjük be a víz-visszaforga- tót. Az idegenforgalmi szezon augusztus utáni időszakában tehát a medencében lényegesen javul a víz minősége, s a város vízellátása is. - nagy ­Egy megmentett élet A fiú életveszélyben volt. Horváth Zoltánt, a tizennégy eszten­dős lépafői fiút hétfő délután sodorta magával a diónyi jégda­rabokkal együtt lezúduló hatalmas felhőszakadástól megduz­zadt, általában csak tíz centiméter mély patak vize. Abban, hogy az általános isko­lát néhány napja befejező Hor­váth Zoli szerencsésen, csak ijedtséggel, és alapos átfázással megúsztatta a nem mindennapi esetet, nagy része volt a dom­bóvári rendőrkapitányság ille­tékességi területének négy tele­pülésén - köztük Lápafőn is - körzeti megbízottként szolgála­tot teljesítő Vörös András rendőr zászlósnak is, aki így elevenítette fel az eseményeket: Az egyébként csak émyi pa­tak harminc méter szélességben hömpölygött, magával sodorva több méter hosszú farönköket is. A fiú a legrövidebb úton igyekezett hazafelé a járdán, ám a hirtelen az addig csak tér­dig érő víz már annyira meg­duzzadt, és olyan erős sodrá­súvá vált, hogy egy nyárfába kellett megkapaszkodnia. Én azért szereztem erről a veszély- helyzetről tudomást, mert a kö­zelben egy lakóházat teljesen körbefogott a víz, s az ott élő idős asszony megmentésére in­dultam. Ekkor láttam meg a fiút, akinek lábai lebegtek a vi­zen. Nagy kerülővel jutottam hozzá, majd én is a vízbe men­tem, de nekem is meg kellett kapaszkodnom a közelében egy fába. Nem gondoltam volna, hogy ekkora a víz, hiszen már a mellemig ért. A derékszíjamat próbáltam átdobni a fiúnak, de rövid volt. Én is nagyon meg­ijedtem, úgy gondoltam, hogy ha a közeli híd alá sodor a víz, akkor nem kerülök onnan ki élve. A fiúval is ez történt volna. Végül a közelben egy hidat mentő tűzoltók segítségével si­került kimenteni a gyereket. Ők dobtak nekem egy kötelet, amit a fiúnak tovább dobtam. Sok­kos ijedtsége miatt a fiúnak csak nehezen sikerült magára kötnie azt. Őt tovább vitte a víz, s néhányszor le is bukott. A fe­jét próbáltam a víz fölött tar­tani, s végül mindketten a partra jutottunk a tűzoltók se­gítségével. A hétfő délután még életve­szélyben lévő fiút a dombó­vári Városi Kórház Gyer­mekosztályára szállították a mentők. Dr. Csurgó Márta vizsgálta először meg, aki sze­rint a fiú a kórházban már kapcsolatképes volt, s jelenleg is egészséges, ma már haza is engedik. Zoli - akit telefonon értünk el - elmondta, hogy félt, és na­gyon fázott, amint a fába ka­paszkodott. Közelben lakó bátyjának kiáltott segítségért, akinek a házát is majdnem magával ragadta a víz. Ekkor jött segítségére a Bandi bácsi, vagyis Vörös András. Mint Zoli elmondta túl van az ijedtségen, jól érzi magát. Arra a kérdésre pedig, hogy úszni tud e, határozott nem­mel válaszolt. - nagy ­— Dombóvár És Környéke Nem a lakcím, a panasz a fontos (Folytatás az 1. oldalról.) Az újdombóvári fogorvosi ren­delőben, a harmadik utca sar­kán dr. Szabó Attila és asszisz­tense Trupp Zsuzsanna várja a betegeket. A rendelő és a váró ízlésesen berendezett, ami nagyrészt az orvosnak köszön­hető, hiszen a rendelő bútorait az önkormányzat e célra ren­delkezésére bocsátott 200 ezer forintból ő vásárolta. Igyekezett úgy berendezni a várót és a rendelőt, hogy az megfeleljen a szakmai, az esztétikai és a higi­éniás elvárásoknak is. Sikerült. A váróban színes magazinok, a falra akasztott művészi fotó vonja el a beteg figyelmét fog­fájásáról, a rendelőben pedig a „kellemes” környezet oldja a beteg feszültségét, amint a fog­orvosi székbe telepszik. (Volt „szerencsém”. A szerk.) Az első napok után már min­den nap kihasznált a rendelési idő. Sajnos a mellékhelyiségek nem. Ugyanis a fogorvosi ren­delőhöz sem személyzeti, sem a betegeknek kialakított mellék- helyiség nincs. Ám ezt a kelle­metlenséget feledteti az az or­vosi hozzáállás, hogy nem a be­FOTÓ: GOTTVALD teg lakcíme, hanem a panasza a fontos, így a máshol élő fogfá­jós emberek is megkaphatják majd itt a végszükségben már egyenesen áhított fogorvosi el­látást. - nagy ­r At kell adni a stafétabotot Két rangos kitüntetést is át­vehetett a pedagógus nap al­kalmából Venczel György a dombóvári 516. számú Szak­munkásképző Intézet és Szakközépiskola gyakorlati oktatásvezető igazgató-he­lyettese. Vele beszélgettünk pedagógusi pályafutásáról, terveiről.- Milyen kitüntetéseket ve­hetett át pontosan ?- Az egyiket az iskolai tan­testület titkos szavazása után, több évtizedes munkámért kap­tam, s ez az iskolában alapított Aranygyűrű kitüntetés. A má­sikat a Művelődési és Közokta­tási Minisztérium adomá­nyozta. Ez a Pedagógus Szolgá­lati Emlékérem.- Bizonyára nem ezek voltak első elismerései a pedagógus pályán.- Többször kifejezték már a munkám iránti megbecsülést kitüntetésekkel. Mind között az 1986-ban kapott, s a Vigadóban átvett Kiváló Pedagógus címre vagyok a legbüszkébb, hiszen eredendően nem vagyok peda­gógus.- Hogyan került a pályára, s ebbe az intézménybe?- Eredendően építész va­gyok. Tanácsoknál dolgoztam, s véletlenül kerültem ide. Fut­ballistaként egy átigazolás kap­csán jöttem rá, hogy nem elég csak a sportot csinálni. Tíz na­pos munkaviszony-kiesés után tehát hazajöttem, s egy felké­résre igent mondva 1960 no­vembere óta vagyok az intéz­mény dolgozója. Most ősszel töltöm be itt 35 éves munkavi­szonyomat.- Bizonyára nem gyakorlati oktatásvezetőként kezdte itteni működését.- Idekerülésemkor a faipari szakmák elméleti ismereteit ad­tam át a diákoknak. Húsz évig tanítottam, s tizenöt éve vagyok gyakorlati oktatásvezető. Eközben folyamatosan képez­tem magam. A jelenlegi mun­kám a gyakorlatot nem tanmű­helyben végző diákok gyakor­lati helyeivel való kapcsolattar­tás, s az oktatás szervezése. De előkészítő, koordináló munkát is végzek.- Hány diák tartozik az Ön keze alá?- Hatszáz szakmunkás és száz szakközépiskolai tanuló.- Nem hiányzik a tanítás?- Nagyszerű dolog a gyere­kekkel foglalkozni, látni, hogy kibontakoznak, elsajátítanak egy-egy szakmát. Ebben benne van az is, hogy hiányzik a tény­leges okítás, bár néha szeren­csém van, s helyettesíthetek.- ősztcíl nyugdíjba vonul, kiszakad az iskolai életből, megszokott munkájából. Mivel tölti majd a kiérdemelt pihe­nőt?- Részint egészségem meg­romlása miatt tényleg pihenés­sel töltöm majd időmet, ám több társadalmi megbízatásom­nak is eleget kell tennem. Népi ülnökként, a dombóvári Városi Horgászegyesület tógazdája­ként nem fogok unatkozni, s a szőlőmet, a gyümölcsöst is gondozni kell. Az ifjúsági sportéletben is tevékenykedem majd változatlanul.- Bizonyára horgászni is több ideje jut majd. A kitüntetett fotó: gottvald- Igen. Tíz éve horgászom, s talán ősztől erre is több időm jut majd.- Mi volt a legnagyobb fo­gása ?- Közel tíz kilogrammos pontyot fogtam, ám amit igazán szeretek a horgászatban az nem a halfogás. Inkább a tó, a ter­mészet szeretete az emberekkel való kapcsolattartás vonz.- Ezek szerint igazi aktív nyugdíjas lesz.- így van. A nyugdíj nem teljes nyugalmat jelent majd, de az iskolai munkát már kicsit soknak tartottam. Egyébként is azt vallom, hogy át kell adni a stafétabotot a fiatalabb szak­embereknek, hogy bizonyíthas­sanak, és annyi öröm érhesse őket a munkájukban, mint en­gem. Nagy László Hírmondó Az Omnia Eszpresszóban a budapesti Halászember Trió rock fúzió zenekar ad kon­certet. A dombóvári koncert iránt érdeklődők június 17-én, szombaton hallhat­ják majd a talányos nevű együttes produkcióját úgy este kilenc óra körüli kez­déssel. Marós, hegesztő, betaní­tott és szakképzett varrónő, mezőgazdasági gépészmér­nök, műanyagipari gépkeze­lőnő, ostyakészítő, tégla­gyártó, lakatos, üzemvezető gépész, vasaló, cipő felső­rész készítő, ostyakészítő kesztyűvarró szakmákban kínál állásajánlatot a dom­bóvári munkaügyi kiren­deltség álláskeresőknek. Fővárosi munkavégzésre kőműves, ács-állványozó és vasbeton szerelő szakmun­kások jelentkezhetnek, va­lamint nyári munkára fiatal, csinos, németül beszélő lá­nyokat keresnek felszolgá­lónak. Részletes felvilágosí­tást munkanapokon 8-14.30 között kaphatnak az érdek­lődők telefonon a 366- 338-as telefonszámon, il­letve személyesen a Beze- rédj utca 14.sz. alatt mű­ködő munkaügyi kirendelt­ségen. Közel száz nappali tagoza­tos tanuló mellett 32 levele- zős érettségizik idén az Apáczai Csere János Szak­középiskolában Dombóvá­rait. A negyedikes postafor­galmi osztály tanulói ma fe­jezik be az érettségi vizsgát, ám a megmérettetés a jövő hét csütörtökéig folyamato­san zajlik majd, hiszen az érettségizők mellett vasút üzemi és vasút gépész sza­kon összesen negyven diák tesz technikusi minősítő vizsgát az iskolában. A tan­évzáró ünnepélyre jövő hét szombatján, június 24—én kerül sor az iskola udvarán reggel kilenc órai kezdettel. Csikóstöttősön az elmúlt szombaton a The Konnektor zenekar szolgáltatta a zenét a sportcsarnok béli, jó han­gulatú búcsú bálhoz, majd másnap az úgynevezett ma­gyar búcsút tartották a tele­pülésen. A búcsú napján mind a katolikus, mind pe­dig az evangélikus temp­lomban tartottak ünnepi egyházi szertartást. A Magyar Vöröskereszt szervezésében holnap a dombóvári Városi Kórház véradó állomásán tartanak véradó napot reggel nyolc órától délután kettőig. JEGYZET írta: Nagy László Mosolyok udvalévő, hogy ok nélkül nem szokás csinálni, mert akkor hü­lyének nézik az embert. Az okok és fajták száma azonban meg­lehetősen magas. Ezt bizonyította a dombóvári zeneiskolások múlt heti, évzáró koncertje is. Persze nem csak a növendékek arcára ült ki többféle mosoly, hanem a színpadon lévők szülei, testvérei is több típusát bemutatták annak a valaminek, amit valaki két ember közötti legrövidebb útnak nevezett. Szóval a koncerten lehetett fél­szeg, ideges, büszke, aggódó, felszabadult, bíztató mosolyokat látni, s ez tette a koncertet igazán emberivé. Lehetett volna akár csak megoldandó szervezési, végrehajtási feladat ez, de nem az volt. A növendékek bizonyítani, a szülők bizonyosodni szerettek volna, s ez sikerült nekik. A zeneiskolásoknak örömzenével, más iskolákban bizonyára a Szózat hangjaival zárult az év. A tény csak annyi, hogy vége. Itt a VAKÁCIÓ. Annak a kislánynak is, aki színes krétáival a jár­dán üldögélt, s nem zavartatva magát a járókelőktől amolyan flasz­ter szépségversenyt rendezett. Tán elmosta már az eső a sárga, és piros hajú - számomra ismeretlen jelentésű -, számokkal jelölt ar­cokat a járdáról. Annak a furcsa, komoly és magányos mosolynak az emlékét azonban nem törölhette el bennem a hétfői felhőszaka­dás sem, amit a pöttöm kislány arcán láttam. Mert aznap talán csak az aszfaltra rajzolt lányok mosolyogtak vissza rá. Hivatali alkalmazottként éppúgy sokan ismerik, mint amatőr képzőművészként. Czétány Lászlóné gimna­zistaként foglalkozott már a rajzolással, ám hosszú kihagyás után öt-hat éve kezdett újra grafikákat készíteni szabadide­jében. Nem sérti az amatőr meghatározás, bár a dombóvári művelődési ház előtér tárlatán még június 22-ig látható gra­fikáit, s - ahogy ő mondja - akvarell-kísérleteit szemlélve szívesen időz az ember. fotö: gottvald Lebilincselő Ha nem is történt túlzottan sok bűncselekmény az elmúlt héten a dombóvári rendőrkapitányság illetékességi területén, azért tel­jesen eseménytelennek sem mondható az az időszak, ami­nek rendőrségi krónikájába a következő esetek is tartoznak. Nem alvállalkozó Amióta megkezdődtek - nem éppen a közelmúltban - a tele­fonhálózat fejlesztési munkála­tai, nem első ízben történt ká­bellopás. Június 7-én ismeret­len tettes a Dombóvár és Ka- posszekcső között, az út mellett darabolt fel 25-28 méter tele­fonkábelt. Valószínűleg nem csak darabolni akart, hanem azt a könnyebb szállíthatóság miatt tette, ám elképzelhető, hogy a nem hivatalos alvállalkozót tette közben megzavarták. A kábeldarabok így a helyszínen maradtak, ám a rongálási kár így is 150 ezer forintot tesz ki. Téglagyári látogató A szakcsi téglagyárba tett hí­vatlan látogatást ismeretlen tet­tes hasonlóan az előző esethez június 7-én, szerdán. A tégla­gyárból egy nagy teljesítményű villanymotort és egy kisvasúti kocsihoz tartozó tengelyt kere­keivel együtt magával vitt. A kár 40 ezer forint. Kereket oldott Miként a múlt héten is beszá­moltunk róla, nagy a terepke­rékpárok iránt mutatott érdek­lődés. Ezt az is jelzi, hogy ezút­tal ismeretlen tettes, Dombóvá­ron egy Ady utcai emeletes ház közös tárolóját felfeszítette, majd onnan 25 ezer forint ér­tékű Mountain Bike kerékpár­ral oldott kereket. A rendelő ízlésesen berendezett

Next

/
Oldalképek
Tartalom