Tolnai Népújság, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-06 / 105. szám

14. oldal Hétvégi Magazin 1995. május 6., szombat Ajánlat a főnöknek Megfejtésként beküldendő a vicc poénja a Tolnai Népújság szerkesztőségének címére: 7101 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Pf.: 71. Beküldési határ­idő: május 12. A borítékra, le­velezőlapra kérjük írják rá: Rejtvény! Az április 22-i rejtvény he­lyes megfejtése a következő: — Azt szeretém megtudni, hogy lehet nagyon sok pénzt örökölni. A helyes megfejtést bekül­dők közül könyvet nyertek: Éberling József 7039 Német­kér, Széchenyi István utca 85., Folk György né 7130 Tolna, Liszt Ferenc utca 9., Amma Mónika 7200 Dombóvár, Krúdy Gyula utca 31., Márton Ferencné 7133 Fadd, Rákóczi utca 14., Túrós Zsolt 7086 Ozora, Enyingi u. 35. A VICC POÉNJA, l.HÉSZ: HA NEW CNGtjO ti. S7ARADRAC- HA. . V Z5INÓFKJS BÁR MtitlHA SZOLM. V FELI ÉVE ÜULGÁH HEGY­CSÚCS v " Ufcffcü­SÉGCT ÁTVÍ SZEL V REFOR. .ŐflfcR.. _ EGY HÁZI ÁTOK ! !í ,/W , 1 JÜ\'2= r V V V-“v— (r. 1 AL>Y 6NDPC jztase.. ÍOLL­FOTCATÚ NYERS OI. AJ Sáv ____ f> niMA, RÚV. "" li L_ LÁM SZEMÉ­LYES NÉVMÁS V TANTÁL Ä’OÜNÄ­MFU.ÉK FULVÖJA > V\ ÉSZTÉN­nil ÍVANYOI NÉPTÁNC FŰK AH CMC ER ÍTÁDIÓ- OkÁTflH V OMSZK FOLYÓJA VARI KÖZSÉG • V vfíTÁH­talmú aziLfci­UM-OXIU SZELLŐ rozsa NÖVÉNY­TANI B NEVE J _________ NŐI NÉV MISTER róy. A POÉN 2 RÉR7F MFORCN- DELÖ > V —v HUMÁN VÁL 1 Ü íí.'w _ ffcKHUM > CSOMÓ­ZOTT-CSIPKF T^ROK VAROS > V Ű LÓSZÍN SÁNC !> 1 DURVA PP.5ZJÖ_ nil NfcPIES SZÓVAL KERET SZOK­NYA > V k£sls> IDEGEN SZÓVAL UMiTeo HÖV. MAGYAR KÁH'YA LAPJA PLATI­NA V ŐRLŐ­ÜZEM RtFÜJ-Ö­JELZÉR ,-v­r EJ£í ___ (WC ADOS SZÁMÚ ERDEI NÖVÉNY HISZÉ­KENY 51 AW IC- ll > V NEON NAGYOBB A SZI­TÁNÁL b£tN A NAPON A MA fi ASRAN > Szuiny­NYAr>0­ZIK kt 1 ESI > V 1 ü L. PAN TÁ HSA DUPLÁN SZÉP , v ENSZ szeHve KIS IBOLYA > MANÓ SZÓRA­KOZÁS > NÉMET vÁnuS— KETTŐS BETŰ > SZAMÁR GUINEÁI NCGER NÉf „> V —7— RÉGIFS UÜDA,S— ROMAN TFREP­JÁRO > V"~ fÚNNA- SÚLY. FPtt ____ k acag > AFRIKÁI NÉP TÖHZS , HAJI A LUÖBA­INS.RONX HÉ 1, ANGO­LUL V PÁLYÁZA­TOT MEG­HIRDET^ KELLY > KELETI FFINÉV ...WIÜKU •> FFINÉV jó r é KUNY­KODIK V ULYIVPIC AJFWAVS > ftMEflí­LIUM garuner HOLLAND N^PlcS K AC&A _ GAUSS. RÖV > MAHIA AR*TÁ- CIUM > v Í3ALLUJM 5TRON­CILIM > V CHILEI _VÁRGS ARGON > —v— >-1 V V KÉPTELEN ÁLLÓÁS SUGÁR JELE > —p— BOM1Ö. HÁNY A r- LÚ ivr-lJ>­VÖRÓS­fÜLU » V CSAHOLÓ A beltenyészet rontja a túlélési esélyeket A beltenyészet csökkenti az állatok túlélési esélyeit termé­szetes környezetükben. Ez de­rült ki abból az Egyesült Ál­lamokban végzett kutatásból, amelynek eredményei különös jelentőséggel bírnak a veszé­lyeztetett állatfajok megmen­tésén fáradozó biológusok számára. A Science című tudomá­nyos folyóiratban közzétett vizsgálatokból a kutatók sze­rint nyilvánvaló: ahhoz, hogy elkerülhető legyen a beltenyé­szet, a veszélyeztetett állatfaj­ták kipusztulásának megaka­dályozására indított tenyész­tési programokat sokkal előbb kell megkezdeni, mint azt több esetben teszik. Gyakran egyes fajok megmentésére csak ak­kor tesznek erőfeszítéseket, amikor azok populációja már jelentősen megcsappant, mint történt ez a kaliforniai kon­dorkeselyű vagy a feketelábú vadászgörény esetében is. A kutatók munkájuk során ilyen fajtamentési programo­kat imitáltak. Ennek során szabadon élő fehérlábú egere­ket ejtettek fogságba, több nemzedéken át ketrecben sza­porították őket, végül pedig mintegy 400 beltenyészetű egyedet szabadon engedtek. Az egereknek azután külön­böző csapdákat állítottak, hogy ezáltal meghatározhas­sák túlélési képességeiket. A kísérletből kiderült, hogy természetes életterükbe visz- szakerülve a beltenyészetből származó egyedek túlélési ké­pessége 56 százalékkal csök­kent a nem vérrokonságból született társaikéhoz képest. Az is bebizonyosodott, hogy a beltenyészetű hím egyedek rosszabbul viselik a szabad életet, mint a nőstények. La­boratóriumi körülmények kö­zött viszont ennek az egérfaj­tának a túlélési képességét más állatfajokkal összehason­lítva kevésbé csökkenti a bel­tenyészet. Ezért más állatfa­joknál ez a fajta szaporítási mód még nagyobb áldozatokat követelhet, mint az egereknél. A korábbi kutatások már bebizonyították, hogy a vérro­kon egyedek közötti szaporí­tás, vagyis a beltenyészet rontja a fogságban nevelkedett állatok túlélési esélyeit a va­donban. Ez volt azonban az első olyan vizsgálat, amely a beltenyészet káros hatásait a szabadon élő emlősök eseté­ben mutatta ki. A negatív ha­tások még sokkal súlyosabb­nak tűnnek a szabadban, mint mesterséges körülmények kö­zött. Ennek egyik magyará­zata, hogy a szabadban nevel­kedett állatok „edzettebbek”: ki vannak téve a ragadozók támadásainak, az időjárás vi­szontagságainak, az éhezés­nek és a betegségeknek. A kutatásban résztvevő Ju­lie Jimenez, a chicagói egye­tem munkatársa, valamint a chicagói zoolóigia társaságnál dolgozó Robert Lacy a cikk­ben leszögezi: az idóíten meg­kezdett mentési programok egyszerűbbek, kevésbé költ­ségesek és minden bizonnyal hatékonyabban a késői akci­óknál. PÉCSI > Sörfőzde Szekszárd, 1995. május Ön hogy bírja ilyenkor tavasszal? Mi elkövetünk mindent, hogy a nyár í legjobb erőnlétben találjon bennünket is. Szívből kívánju hogy legerősebb embereink a legjobb teljesítményt nyújtsák a szekszárdi Súlyemelő Világkupán! A Pécsi Sörfőzde a Világ Kupa hazai fordulójának fő szponzora. Jöjjön, ízlelje meg a sikert!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom