Tolnai Népújság, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-23 / 119. szám

4. oldal Megyei Körkép 1995. május 23., kedd Tamási És Környéke Mindig bizonyítani kellett Munkaverseny Egy időben elég rendesen lehetett keresni kétkezi munkával, amíg egy tanári állás havi öt-hatezer forintos jövedelemhez juttatta a fi­atal delikvenst, maszek kőműves mellett akár napi hatszázat is el­rakhatott a kaja meg a sör mellé - a jelzett összegekből ki lehet ta­lálni, mikor volt ez az aranykor. Persze hajdan voltak még ilyen maszek kőművesek, meg építkezések. A helyzet mára csak annyit változott, hogy nemcsak a tiszta körömmel elvégezhető tanári munkát, hanem a betonozást sem illetik kimagcfsló megbecsüléssel. Ez bántja Janikát, az örökfiatal alkalmi munkást, aki már sem­miféle rubrikába nem fér bele a munkaügyi szerveknél. Próbálko­zott ugyan tisztességes betanított munkásként egy külföldi tulaj­donú vállalatnál, de nem szerzett sok gyakorlatot benne. Jószántá­ból otthagyta. Nemcsak azért, mert a minimálbért is alig adták meg neki nyolc órás robot után, hanem mert hallotta, hogy a nagyfőnö­kök azért ruháztak ide be, mert a magyar munkaerő olcsó, talán még a tajvaninál is olcsóbb, és így aztán megéri vele (is) dolgoz­tatni. Nem érdekelte az sem, hogy a nyugati autóval furikázó ügye­vezető napi hat órát sem alszik, hogy menjen a biznisz, meg hogy a keze alól kikerült áru olyan iszonyatosan magas nívón van, hogy Nyugaton is megállja a helyét. Visszament bejelentetlen alkalmi munkásnak. Janika soha nem fogja megérteni, hogy a magyar bérmunka ere­jét megfeszítve versenyben áll - Ázsiával. tf Rendőrségi Hírek Az apjukat verték meg Saját apját verte meg és ra­bolta ki május 16-án B. J és B. P. A két testvér a fenti napon a délutáni órákban látogatta meg a hetvenhat éves embert szárazdi otthonában. Az apát bántalmazták, majd hátrakö­tözték a kezét, további verés után pedig a trágyadombra lökték. Az elkövetők ezután értékekkel távoztak, amelyek egy része az apáé, más része az egyik fiúé volt. Ez utóbbi­akról az apa nem mondta, hogy nem vihetik el. A sértet­tet - aki később megtette a feljelentést -, a lánya találta meg. Az apa anyagi kára egyébként csupán ezer forint volt. Sonkatolvaj - őrizetben Egy korábbi bűncselekmé­nyért kiszabott hat hónapos börtönbüntetését kellett volna megkezdenie nemrég K. D. újiregi lakosnak, aki azonban annyira ragaszkodott a szabad élethez, hogy nem vonult be a büntetés-végrehajtó intézetbe. Sőt, közben folytatta betöré­seit, tanyákba, présházakba hatolt be, ahonnan élelmiszert és szeszes italt lopott, vala­mint sonkát egy füstölőből. K. D.-t május 9-én vette őrizetbe a rendőrség. Egy hónap víkend Magyarkesziben Körülbelül egy hónap lefor­gása alatt hat használaton kí­vüli hétvégi házba tört be Magyarkeszin két falubeli, B. J. és a fiatalkorú Cs. P. A be­töréssorozatot március elején kezdték, mintegy százezer fo­rint értékben tulajdonítottak el háztartási felszereléseket, gázpalackot. A két csibész - akiknek nem ez volt az első összeütközésük a törvénnyel - április 10-én került rendőr­kézre. • t Összefogás a pincehelyi kórházért HírSorok A város közrendjéről hangzik el beszámoló dr. Kovács Zoltán rendőrkapi­tánytól a tamási testület má­jus 25-i ülésén. A tamási munkanélküliség alakulásá­ról a munkaügyi kirendelt­ség vezetője szól majd. Az ülés napirendjén szerepel a Gyulaji Erdő Körüli Telepü­lések Szövetségéhez történő csatlakozás, a közalkalma­zotti illetmények egyes kér­déseinek rendezése, a bi­zottságok összetételének módosítása, az önkormány­zati lakások szociális hely­zet alapján történő bérbea­dása, valamint az új, lakos­ságot érintő jogszabályok ismertetése. Megérkeztek a telefo­nok. Háromszáztizenöt iregszemcsei telefonigény­lőnek adták át szombaton a Matáv szakemberei az ígért telefonkészüléket, arról azonban, hogy mikor tudják használni, nem szolgáltak információval. A Matáv havi hetvenöt forintos bér­leti díj fejében bocsátotta az igénylők rendelkezésére a készülékeket. A díj magá­ban foglalja a javítás költsé­geit is. Az Iregszemcsét Tamásival összekötő tele­fonkábel lefektetése még hátra van, az erre a munkára szóló építési engedély má­jus 16-án érkezett meg az iregszemcsei polgármesteri hivatalba. Szárazdon tegnap kezdő­dött el a kábelek lefektetése. A községben negyvenhárom Napirenden a hulla­déktároló. Összevont tes­tületi ülést tartanak június 2-án a keszőhidegkúti és a szárazdi képviselők. Az ülé­sen tájékoztató hangzik el a Paksi Atomerőmű kis- és közepes aktivitású hulladék- tárolp megépítését előké- Um\Q, ,,ta,l#Mtat4sokrpl ■ A hulladéktároló lehetséges helyszíneként a két telepü­lés is felmerült. Vendégek Zalából. A zalaegerszegi Nyugdíjas Házból érkezik csütörtökön vendégcsoport a gyönki nyugdíjas klub tagjaihoz. A két szervezet hosszú évekre visszanyúló jó kapcsolato­kat ápol. Budapestre kirán­dulnak a keszőhidegkúti általános iskolások május 27-én, szombaton. Az uta­zás költségeinek felét az is­kola szülői munkaközös­sége farsangi rendezvényé­nek bevétele fedezi. Minden eddiginél részletesebb felmérést végez az iskoláknál az oktatási tárca, nyilvánvalóan költségcsökkentő intézkedések előkészítéseként. Az iskolákat ma fejkvótákkal mérik, a fenn­tartók számára égető kérdés, mennyibe kerül egy tanuló. Bár eközött, és az oktatás minősége között nincs egyértelmű össze­függés, a gyönki gimnázium ebből a szempontból jó tanuló, a megyei önkormányzatnak alig kell hozzájárulni az állami támogatáshoz. Ez annak is kö­szönhető, hogy a kis település gimnáziumát mindig hajtotta a gazdasági kényszer, nem tudott nem alkalmazkodni - Petz Pé­ter igazgató szerint, akit az is­kola gazdasági hátteréről kér­deztünk.- A fejkvóta-szemlélet egy szempontot vesz figyelembe, a tanulói létszámot és semmi mást - mondja Petz Péter. - Itt jelenik meg az, hogy a fenn­tartó mennyire taksálja az in­tézményét, ad-e pluszt a fejkvó­tára vagy nem. A mi gazdálko­dásunkat illetően a megyei ön- kormányzatot az vezérelte, Húsz éve foglalkozik madár­tannal Molnár Zoltán a tamási Béri Balogh Ádám Gimnázium tanára, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület dombóvári csoportjának tagja, a pacsmagi tavak kiváló isme­rője. Munkájába a város műve­lődési házában természetfotói­ból nyílt labilitásán keresztül pillanthat be a közönség. Tevé­kenysége során több ízben járt külföldön, legutóbb Tunéziá­ban végzett egy honi kutató­gárda tagjaként gyűrűzést és vonulás-megfigyelést.- Felbuzdulva azon, hogy két éve Szenegálban láttuk, ho­gyan működik a vonulási rend­szer, gondoltuk, hogy ös$ze tu­dunk hozni egy gyűrűzési ak­ciót - mondja Molnár Zoltán a tunéziai útról -, van már egy olyan csapatunk, és van eszkö­zünk is hozzá. A mi madaraink Olaszország-Szicília, illetve, Törökország-Nílus völgye út­vonalon mennek. A tunéziaiak nem nagyon gyűrűznek, a ma­darak megkerülése is csak úgy fordul elő, hogy lelövik, vagy elpusztult madaraknál találják meg a gyűrűt.- Milyen segítséggel végez­ték ezt a munkát?- Szenegálban egyszerű volt a helyzet, mert azt munkát an­gol kutatótársaság szervezte. Ott már harmadik éve ment a tábor, Tunéziában viszont ez volt az első próbálkozásunk, és sajnos az arabok mentalitása hogy a működéshez szükséges feltételek meglegyenek, igaz, a pénzt nem előlegezte, de min­dig megadta. Az volt az útmuta­tás, hogy takarékoskodjunk ott, ahol lehet, de ez ne menjen a minőség rovására.- Úgy tudom, nagyon kemé­nyen megszabták a feltételeket.- Számszerűen igen, de szemléletben ügyeltek arra, hogy ne történjen minőségrom­lás. Azért nem esett vissza egyetlen mutatónk sem, mert nem volt pénzünk. Természete­sen mi is nyitott szemmel já­runk, látjuk az ország és a fenn­tartó nehéz helyzetét, és már régebben egy sor olyan dolgot leépítettünk, amely nem feltét­lenül szükséges - szakkörökre, túlmunkákra, kulturális tevé­kenységekre gondolok. Ezt is lehet persze minőségromlásnak tekinteni.- A pénzügyi szigorításokkal szemben gyakori érv, hogy a kiművelt emberfők képzését nem lehet forintosítani, de maj­dan sokszorosan megtérül. Ön szerint lehet így érvelni?- Én azt mondom, hogy az Molnár Zoltán olyan, hogy adódtak problémá­ink. De azt hiszem, hogy sike­rült megtalálni azt az embert, aki összefogja majd a dolgokat. Úgy néz ki, hogy jövőre egy ki­lenc hetes kutatási program in­dul, amely nemcsak parti mada­rak, hanem énekesek vonulásá­nak megfigyelésére és ragado­zók számlálására is irányul. Ebbe már a németeket is bevon­juk, azért is, mert előrelátha­tóan ők fogják nagyobb részt finanszírozni.- A madártan és a madárvi­lág védelme szorosan össze­kapcsolódik?- Természetesen, mivel ná­lunk a fajok nagy része vonuló, nekünk a telelő területet és a vonulási útvonalat kell figyelni. Néhány fajnál csak azt látjuk, oktatásból nem szabad kivenni a pénzt, de ma egy kicsit tudo­másul kell venni, hogy pénz­szűkében vagyunk. Arra kell vigyázni, hogy a fiskális szem­lélet ne váljék uralkodóvá. A pénzügyi szakemberek iskolai feladatcentrikussága hiányzik. De nem a fenntartónak, hanem az iskola szakembereinek kell tudniuk azt, hogy mi az a minő­ség, amit feltétlenül fenn kell tartani ahhoz, hogy ne indulja­nak el visszafordíthatatlan fo­lyamatok.- Önöknek vannak nemzet­közi tapasztalataik. Mi a hely­zet például az osztrák középis­kolákban ?- Azt hiszem, még szigo­rúbb a gazdálkodásuk, jóval át­tekinthetőbb minden, ténysze- rűbb az iskola átvilágítása, mint nálunk. Itt még sok minden le­hetőséget ad arra, hogy félreve­zető adatokat szolgáltassunk, kérjünk, vagy várjunk. Ausztri­ában, Németországban is na­gyon meg kell indokolni az is­koláknak, ha pénzre van szük­ségük, igaz, nem önálló gaz­dálkodást folytatnak. hogy mi megtettünk itthon mindent a védelmük érdekében, elvonultak a madarak és egyre kevesebb jött vissza. Egy példa: nagyon sokáig nem tudták, hogy milyen ütemben vonulnak a ragadozó madarak, és kemé­nyen fogytak. Kiderült, hogy Törökországban van egy szűk folyosó, ahol minden évben a törökök vadászatokat tartanak, a pihenőhelyeiken kegyetlenül irtják őket. Ezeket a területeket a vadászok bérelték. Miután felmérték azt, hogy milyen idő- intervallumról van szó, az eu­rópai szervezetek jó előre kibé­relik azt a részt. Nem Magyar- országon van a fő gond, hanem a vonulási és telelési útvonalon, ahol a madarak körülbelül két­harmad része pusztul el. Május 24-én, szerdán délelőtt találkozót ad egymásnak a ta­mási városházán a pincehelyi kórház ellátási körzetében fekvő tizenhét település pol­gármestere. A találkozó célja a kórházzal kapcsolatos informá­ciók cseréje, állásfoglalás meg­fogalmazása az egészségügyi intézmény léte mellett, vala­mint a továbblépés, esetleg egy intézmény fenntartó társulás lehetőségeinek megvitatása. Két héttel ezelőtt megbeszé­lést tartott ez ügyben Tamási­ban többek közt Bach József, a megyei közgyűlés elnöke, dr. Dávid Ibolya és dr. Benkő And­rás országgyűlési képviselők, valamint a kórház és az ANTSZ képviselője. A napi­renden a kórház érdekében szükséges teendők meghatáro­zása volt. Költöző madarak nyomában FOTÓ: GOTTVALD Munkalehetőségek Tamási környékén Az alábbiakban a tamási munkaügyi kirendeltség állásajánlatait ad­juk közre. Tamási: 3 fő betanított lámpaszerelő nő (17-35 éves kor), nagy kézügyesség; 1 fő műszaki végzettségű, német nyelvet beszélő férfi 35 éves korig. Iregszemcse: 10 fő varrónő (betanítást vállalják); 1 fő varrógépműszerész; 1 fő varrodai üzemvezető. Dúzs: 2 fő kőműves; 1 fő ács. Pincehely: 1 fő könyvelő számítógé­pes ismeretekkel; Ügynök-üzletkötő: 3 fő hírlapterjesztő; 3 fő rek­lámszervező; 5 fő biztosító ügynök; 1 fő ügynök; Hirdetésszerve­zők. • • „Ügyelnek” a vadászok Sűrűbben ellenőrzik majd azokat a mezőgazdasági területeket, amelyek leginkább sújtanak a vadkárok - erre tett ígéretet a bele- csaki vadásztársaság képviselője a keszőhidegkútiaknak a község épviselőtestületének legutóbbi ülésén. A belecskai vadászok, ha kell, éjszaka is „ügyeletét” tartanak a veszélyeztetett területeken. A határban. Nyereség a vízműnél Ülést tartott a múlt szerdán Tamási Közös Víz- és Csator­namű Kft. taggyűlése, amely­nek napirendjén a tavalyi év eredményeiről készült beszá­moló és az 1995-ös üzelti terv szerepelt. A kft.-nek 1994 má­sodik fele négy és fél millió fo­rint nyereséget hozott. A tamási vízmű a megyei vállalattól két milliós díjhátralékot örökölt, ennek felét már sikerült behaj­tani, azóta azonban újabb 900 ezer forintos hátralék halmozó­dott fel. A kft. a márciusi húsz száza­lékos áremelés után nem ter­vezi az árak újabb emelését. Egy új kormányrendelet szerint viszont a vízdíjat nem fizetők esetében megszüntetheti a szolgáltatást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom