Tolnai Népújság, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-17 / 114. szám

1995. május 17., szerda Olvasószolgálat 7. oldal A Jogász Válaszol Mikor jár vissza a munkaadói kölcsön? Olyan ügyet tárgyak a bíróság, amelyben nemcsak a peres felek, hanem a bíróságok is vitatkoztak egymással. A felperes munkáltató kölcsönszerződés alapján 6 hónapra 400.000 forintot adott az alperes munkavállalónak. Az alperes munkaviszonya ezt követően megszűnt. A munkáltató fizetési meghagyás kibocsátását kérte a városi polgári bíróságtól, mivel az alperes a kölcsönt határidőre nem fizette vissza és kamatrészlettel is tartozott. A munkavállaló nem vitatta a tartozást, de ellentmondásában arra hivatkozott, hogy munkaviszonya megszűnésekor több havi ki nem fizetett munkabér terhelte a felperest, így elmaradt munkabé­rét beszámította a kölcsöntartozásába, sőt, a munkáltató még így is tartozik neki egy havi munkabérével. A városi bíróság gondolkodóba esett, majd a pert hatáskörének hiánya miatt megszüntette és az iratokat áttette a munkaügyi bíró­ságra, arra hivatkozva, hogy a felek közötti vita a munkaviszony­nyal kapcsolatos. Az izgalmas fordulat ekkor következett be. A munkaügyi bíró1 ság is úgy találta, hogy az ügy nem tartozik a hatáskörébe, mert a kölcsönszerződés polgári jogi viszony és a pert az ebből eredő tar­tozás behajtása iránt indították. A hatásköri összeütközés miatt tanácstalan két bíróság ügyében a Legfelsőbb Bíróság döntött: a követeléseket szét kell választani, mert egyetlen peres eljárásban nem lehet eldönteni mindkettőt. A kölcsönszerződésből adódó követelés a városi bíróság hatás­körébe tartozik, ahol az alperes munkavállalónak vagy azt kell bi­zonyítania, hogy a tartozását munkaviszonya megszűnésekor kie­gyenlítette, vagy hozzájárult ahhoz, hogy a munkabéréből levon­ják. Egy másik peres eljárásban - immár a munkaügyi bíróság előtt - kell kérnie a részére ki nem fizetett munkabér-hátralék megítélését, mivel ez a követelése már a munkaviszonyból eredő igény. Ebben a perben a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a keresettel ellen­tétben, minden járandóságát megkapta a munkavállaló. A Legfelsőbb Bíróság iránymutatása nyomán a bíróságok mun­kához láttak. .. Dr. Lajer Erika Pályázati figyelő 1. A Központi Ifjúsági Alap pályázatot hirdet országos és nemzet­közi gyermek- és ifjúsági találkozók támogatására. A pályázat célja olyan korosztályi találkozók 1995. évi megrendezésének tá­mogatása, amelyek párbeszédet jelentenek az eltérő helyzetű és gondolkodású gyermek- és ifjúsági csoportok számára. A pályáza­tokat május 20-ig lehet beküldeni. 2. A Nagy Lajos Irodalmi és Művészeti kispróza műfajban hir­det pályázatot. Beérkezési határidő: június 1-je. 3. A Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány pályázati fel­hívása közművelődési céltámogatás elnyerésére. A pályázat célja: az állampolgárok művelődő közösségei tevékenységének támoga­tása. Pályázhat korosztályi megkötés nélkül minden helyi közös­ség, csoport, egyesület, önkormányzat és művelődési intézmény, vagy az ezeket képviselő magánszemély a megjelölt témakörben. A pályázat témája: a hátrányos helyzetű kistelepüléseken és a kis­közösségekben folyó közművelődési tevékenységek támogatása. Pályázati határidő: június 9. 4. A Pro Humana Hungarica Alapítvány pályázatot hirdet szociá­lis-egészségügyi és kulturális-oktatási célok megvalósítására. Pá­lyázhatnak civil szerveződések, egyesületek, alapítványok, egész­ségügyi intézmények, önkormányzatok, beküldési határidő: június 1. A pályázatokról bővebb felvilágosítás kérhető a Paksi Ifjúsági Iro­dában: Paks, Gagarin u. 2. Tel: 75/311-646. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 14-20 óráig. A Tolna Megyei Gyermek és Ifjúsági Informá­ciós-Szolgáltató Irodában. Szekszárd, Béla tér 6. Tel: 74/311-928. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 13-17 óráig. / Álláskereső pályakezdők kiskátéja Közeledik a záróvizsgák ideje az egyetemeken, főiskolákon, s az érettségié a középiskolák­ban. Itt az álláskeresés sze­zonja. Nehéz feladat, hiszen nagy a munkanélküliség, min­denütt leépítések vannak. Az egyetemet végzettek egy ré­szének segít az állásbörze, s vannak középiskolák, ame­lyek országos vagy helyi vál­lalatokkal kapcsolatot építet­tek ki végzőseik elhelyezke­désének megkönnyítésére. Ám akár történt hasonló hídé­pítés, akár nem, nagyon fontos az első benyomás, amelyet az állást kereső életrajzával, majd az első beszélgetés során tesz az iránta érdeklődő munkaa­dóra. Mert akármilyen is az álta­lános gazdasági helyzet és a munkaerőpiac, mindig lesz ál­láskínálat. Ha másért nem, ak­kor azért, mert a nyugdíjba vonulókat pótolni kell, vagy mert drágább, idősebb alkal­mazottakat kívánnak olcsób­bakkal, kezdőkkel felváltani. A bemutatkozó beszélge­tésből mindig kiderül, ismeri-e önmagát a jelentkező. Tehát: ismerd meg tenmagadat - hangzik az első jótanács, de ez még nem elég. Azt is tudnunk kell, vajon mi az, ami szemé­lyiségünkből a munkaadót vonzza. Természetesen nem arról van szó, hogy megtévesszük jövendő főnökünket - hiszen mit ér, ha megszerzünk egy olyan állást, amelyet nem tud­nánk megtartani hanem ar­ról, hogy melyik valóban meg­lévő, s ezért fejleszthető sze­mélyiségjegyünket, készsé­günket, tudásunkat hangsú­lyozzuk. Mielőtt életrajzunkat meg­írnánk, ha mód van rá, érde­mes tanulmányozni azt a cé­get, melyhez el kívánunk sze­gődni. Hasznos megfigyelni az ott dolgozók külsejét, öl­tözködését, viselkedését, mo­dorát. Tanácsos megismer­kedni a cég kiadványaival, amelyekből kiderül, mit tekin­tenek a cég küldetésének, fő erősségének. Hiszen az önélet­rajz a kommunikáció, az érintkezés fontos formája. A megcélzott munkahelynek szól, s nem pedig mindenki­hez, azaz senkihez sem cím­zett közlés. Jómagam első állásomat azzal nyertem el hat pályatár­sam orra elől, hogy azt mond­tam, még semmit sem tudok igazán, de mindent meg tudok tanulni. Ez persze csak akkor jutott eszembe, amikor láttam leendő munkaadóm reakcióit az előttem ülők „szédelgő ön­dicséretére”. Bácskai Tamás Primőröket vizsgált az ÁNTSZ A zöldségféle is lehet veszélyes Igen örvendetes, hogy primőr zöldségekhez manapság nem­csak kora tavasszal, de az őszi, téli hónapokban is hozzájut­hatunk. Nem árt azonban tisztában lenni azzal, hogy a mes­terséges körülmények között „érlelt” termények némelyiké­ben felszaporodhatnak olyan vegyi anyagok, melyek akár sú­lyos mérgezést is okozhatnak. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Tolna Megyei Intézete vizsgá­latot végzett, melynek során mintegy 70 primőr termék ve­gyi elemzésére került sor. Az elemzett minták a megye kü­lönböző részeiről származtak. A vizsgálatról Krasznainé Skoda Klára közegészségügyi felügyelő, gombatoxikológus nyilatkozott lapunknak. — Melyek azok az anya­gok, amiknek jelenléte nem kí­vánatos a primőr termékek­ben? — A minták nitrát-nitrit és a ditiokarbamát tartalmát vizsgáltuk. A nitrát és a nitrit a növényekben természetes kö­rülmények között is megtalál­hatók. Ám bizonyos hatások következtében (talaj, öntöző­víz, műtrágya, időjárás, stb.) a normál értéknél nagyobb kon- centrátumban fordulhatnak elő adott növényekben, s egész­ségkárosító hatásuk lehet. A nitrátból meghatározott feléte­lek között olyan anyag kelet­kezik, mely rákkeltő. Különö­sen a 6 hónaposnál fiatalabb csecsemőknél és a legyengült, rossz egészségi állapotban lévő felnőtteknél válhat veszé­lyessé azzal, hogy bénítja a szervezet gázcseréjét. — Milyen növények vizsgá­latát végezték, és milyen eredmény született? — Paprikát, paradicsomot, uborkát, retket, fejessalátát, újhagymát, gombát, spenótot, karalábét, kelkáposztát és kar­fiolt vizsgáltunk. A gyökere­sek (retek, karalábé) nitrát ér­téke kiemelkedően magas volt, ditiokarbamátot viszont nem találtunk egy mintában sem, határértéket meghaladó koncentrációban. — Mit tanácsol olvasóink­nak, mi alapján vásároljanak a piacokon? — Rendszeresíteni kellene a piacokon a permetezési nap­lót az árusoknál. Ezt egyéb­ként rendelet írja elő, a vásárló ebből megtudhatná, az adott terményt mikor, mivel perme­teztek, s lejárt-e már az az idő, ami alatt a permetszer hatásta­lanná vált. Gyanakodni lehet a túl nagy, túl tökéletes termé­nyekre, amit a köznyelv úgy fogalmaz meg: „felfújatotf’. Á helyi őstermelők áruja köny- nyebben ellenőrizhető, a nagybani piacokról származó termények „előéletéről” azon­ban a viszonteladó sem tud sokat. Ennek megoldása a nagybani piacok ellenőrzése lenne. — A vizsgálat alapján te­hát megyénkben nem volt for­galomban egészségre káros termék. Mégis, mire vigyáz­zunk? — Főként a nagy levelű (káposzta, saláta) és a nagy gyökerű (retek, karalábé) nö­vényekben lehet jelen toxikus mennyiségben káros anyag. Ha a termék eredete bizonyta­lan, betegnek, kisgyereknek ne adjuk nyersen, vagy ha mégis, akkor nagyon alaposan megmosva, illetve előfőzve (levét leöntve). A mélyhűtött terméket spe­ciálisan kezelik, az eljárás so­rán az esetleges káros anyag nagy része eltávozik belőle. Ha valaki nagy mennyiséget kíván vásárolni zöldségből, gyümölcsből, mondjuk befő­zéshez, s tudni szeretné, min­den rendben van-e, az intéze­tünkben kérésére 1 nap alatt elvégezzük a termény vizsgá­latát. Ehhez 25 dekányit kell behozni belőle, s pár száz fo­rintért az ÁNTSZ vegyésze elvégzi a vizsgálatot. Venter Marianna Az olvasó írja Öröm az ürömben Egy bonyhádi olvasónk által szerkesztőségünknek küldött érdekes levelet teszünk itt közzé, amely - úgy hisszük - sok, hasonló cipőben járó cslád életérzését közvetíti: A kezdetek: 1. Öröm C>Ő C diploma2 O O Én O diploma2 C hazasPar ' Üröm rí> lakótelepi lakás, csak protekcióval. 2. Öröm O lett protekció! Üröm O OTP tartozás! 3. Öröm O 1. gyermek, O 2. gyermek, C> 3. gyermek. Üröm O nem férünk él a lakásban. 4. Öröm rí> új szoc. pol. in­tézkedés = új nagyobb lakás. Üröm C még nagyobb OTP-tartozás, kevés bútor. 5. Öröm rí> a nagyobbik gyermek akkora, mint az anyja = közös ruházkodás. Üröm O a legkisebbik- nek kell néha új gönc is. A jelen: 6. Üröm O a CSP megvo­nása, csak a rászorultak kap­nak. Öröm (?) O Hurrá Mi kapunk!!! Üröm: O Sajnos mi ka­punk! Tisztelettel: Fritzné Csaba Rózsa mérnöktanár A Tolna Megyei ÁNTSZ 19. heti pollen- és spórajelentése A 19. héten a légkör rossz pol­len-koncentrációja magas, ki­véve a hét közepén és végén. Az allergizáló fák zöme (Nyír, Bükk, Tölgy és Gyertyán) las­san elvirágzik. Jelenleg az igen allergizáló Platán és a kissé al­lergizáló Fenyőfélék virágoz­nak. Megjelentek a Fűfélék az al­lergiát kiváltó gyomnövények közül is néhány pollen már je­len van a légtérben (Rumex = Lórom, Plantago = Útifű). A következő hetekre ezen gyom­növények és hársfa virágzása várható. Kinek jár energiaár-kompenzáció? Sokak számára nehezen áttekinthetőek azok az intézkedések, amelyek az idei energia-áremelés ellentételezéséről szól­nak. A népjóléti tárcától ezért részletes tá­jékoztatást kértünk arról, hogy milyen kompenzáció jár a nyugdíjasoknak és a kü­lönféle járadékban részesülőknek. Mint a minisztérium lakossági főosztályán el­mondták: energia-ártámogatásra azok a nyugdíjasok jogosultak, akik — 1994 december 31-ig betöltötték 60. életévüket; — az I., II., III. rokkantsági csoportba tartoznak és rokkantsági nyugdíjban, rok­kantsági járadékban, öregségi járadékban, munkaképtelenségi járadékban, özvegyi nyugdíjban, özvegyi járadékban részesül­nek; — az I., II., III. rokkantsági csoportbá tartoznak és baleseti rokkantsági nyugdíjat, baleseti özvegyi nyugdíjat kapnak; — nyugellátásként végkielégítésben, árvaellátásban, szülői nyugdíjban részesül­nek, ha járandóságuk 1994 decemberi ösz- szege nem haladta meg a 12 ezer forintot. A havi 600 forintos támogatást a nyugdí­jasok a támogatásra jogosító időszakra, va­gyis márciusra, áprilisra, májusra, júniusra, novemberre és decemberre járó nyugdíjjal együtt kapják meg. Jogosultak a támogatásra a három vagy több gyermek után családi pótlékban része­sülők, továbbá azok az egyedülállók, akik saját háztartásukban olyan gyermeket ne­velnek, aki után családi pótlékot kapnak. Hasonlóképpen támogatást élveznek a munkanélküli járadékban - vagy kereset- pótló támogatásban - részesülő munkanél­küliek, ha folyósított ellátásuk és emelletti keresetük havi együttes összege az adott hónapban nem haladja meg a 10 000 forin­tot. Jogosult az a hajléktalan munkanélküli is, aki jövedelempótló támogatásban része­sül. Méltányossági alapon nem kérvényez­hető támogatás. A kormányzat ugyanakkor tekintetbe vette, hogy sok családnak, amely nem tar­tozik a felsorolt kategóriákba, az energiaá­rak emelkedése elviselhetetlen többlet-ter- het jelent. Ezért lakásfenntartási költségeik mérséklésére, erre az évre szólóan, kiegé­szítő pénzforrásokat biztosított a települési önkormányzatoknak, amelyek ebből bővít­hetik a támogatásban részesülők körét. Ebből a forrásból azok kaphatnak, akik­nek lakása - az önkormányzat megállapí­tása szerint - minőségben és nagyságban nem haladja meg a minimális szintet; fenn­tartási költsége nem több, mint a család összes jövedelmének 35 százaléka és az egy főre jutó havi jövedelem nem lépi túl a jelenlegi öregségi nyugdíj-minimum két­szeresét, azaz a 16 800 forintot. A lakásfenntartási támogatási kérelme­ket az önkormányzatok bírálják el. Az egyéb kategóriákba tartozók esetében az energia-áremelés ellentételezését nyugdí­jukkal, illetve járandóságukkal automatiku­san kézhez kapják az érintettek, (légrády) * AFA - mikor jár vissza? A gyakori érdeklődésre tekin­tettel az alábbi tájékoztatást tesszük közzé: A hatályos ÁFA törvény előírás szerint 1995. január 1-jétől lakásépítésre, bőví­tésre- közművesítésre ÁFA visszaigénylési jogosultság már nem szerezhető. Tehát ÁFA-t csak az 1994. december 31-ig megszerzett jogosultság alapján térítünk vissza. Az eddig megszerzett jogo­sultságokra vonatkozóan az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. tv. két periódust különböztet meg: 1. Ha a visszaigénylést 1992. december 31-ig meg­kezdték, a törvényben előírt feltételek megléte esetén, 1994. december 31-ig az elő­zetesen felszámított ÁFA tel­jes összege visszaigényelhető volt. 2. Akik a lakás ÁFA-visz- szatérítés iránti első igénylé­süket 1993. január 1-től 1994. december 31-ig terjedő idő­szakban nyújtották be, azok a visszaigénylés folytatására je­lenleg is jogosultak, az alábbi korlátozásokkal: Főszabályként a számlák­ban felszámított adó 60 %-a igényelhető vissza, amely la­kásvásárlás, illetve - építés esetén nem haladhatja meg a 400.000 Ft-ot, lakásbővítés esetén a 200.000 Ft-ot, lakás­közművesítés estén pedig az 50.000 Ft-ot. APEH Tolna Megyei Igazgatósága

Next

/
Oldalképek
Tartalom