Tolnai Népújság, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-29 / 100. szám

. oldal Hétvégi Magazin 1995. április 29., szombat Energiatakarékos rovarszámy Amerikai tudósok feltételezése szerint a repülő rovarok számyízületében rugalmas anyag van, amely másodper­cenként akár 1000-es csapás­szám esetén is képes átvenni a számycsapást végző izmok munkájának egy részét, és ily módon csökkenteni a szárnyak kifáradását. Két amerikai egyetem, a chi­cagói és az utahi kutatói tették közzé a Science című amerikai tudományos folyóiratban a ro­varok repülését elemző tanul­mányukat. Kimutatták, hogy a számyízületben rugalmas köteg raktározza el a számycsapáskor kifejtett energia egy részét, amivel a későbbi számycsapá- sokat segíti. A repülés a legtöbb energiát igénylő mozgás, hiszen az elő­rehaladáson kívül maga a leve­gőben való fennmaradás is energiát emészt fel. Míg egy rövidtávfutó atléta verseny közben tizenötször annyi ener­giát fogyaszt, mint amikor egy helyben áll, a rovar repülés közbeni energiafelhasználása százszorosa a nyugalminak. Az energiatakarékos „rugós ízület” pontos szerkezetét és működését további kutatások­nak kell tisztázni. Gyilkos tigris A hónap elején egy tigris meg­ölt egy vadászt az orosz Távol- Keleten. A Vlagyivosztokból szár­mazó értesülés szerint a férfi az Usszuri folyó térségében, falu­jától nem messze vadászott egy társával, amikor a tigris meg­támadta. A fenevadat sem ak­kor, sem később nem sikerült puskavégre kapni. Szibéria keleti részében 3- 400 szibériainak nevezett tigris él. A térségben az elmúlt évek­ben többen estek már áldoza­tául a ragadozók támadásainak. / Amor ott van a munkahelyen Egyáltalában nem csak a képze­let birodalmába tartozik - lega­lábbis Svédországban nem - ha a sebészorvos és a műtősnő egymásba szeret. A munkahelyi házasságkötés - írja statisztikai adatokra hi­vatkozva a Landstingsvarlden című svéd orvosi folyóirat - gyakoribb a kórházakban, mint bármely más munkahelyen. „Az egymás közelségében vég­zett munka bensőséges, érzel­mileg telített, erotikus légkört teremt” - vélekedett a folyói­ratnak nyilatkozva Gerd Lundgren kutató. Az AP jelentése szerint az 1990 óta vezetett statisztika azt mutatja, hogy a svéd kórházi orvosok mintegy 20 százaléka kolléganőt vesz feleségül. A fogorvosoknál ez az arány 19 százalék. Őket követik a peda­gógusok 18 és az újságírók 13 százalékkal. Ezzel szemben Svédország­ban az ügyvédek 11 és a köny­velők mindössze hat százaléka köt házasságot azonos foglal­kozásúval. Egyéb foglalkozási ágakról nem tesz említést az orvosi fo­lyóirat. Részletekbe menően az derül ki a statisztikai adatokból, hogy a svéd kórházakban a leggyak­rabban orvosok és ápolónők közt szövődik szerelem. 1990- ben például országos szinten 2396 ilyen házasságot kötöttek. Ehhez viszonyítva ritkán fordul elő, hogy orvosnő férfi ápolóhoz megy férjhez. 1990- ben csak 31 ilyen esetet tartot­tak nyilván. Mintegy indoklásképpen megjegyzi ehhez a folyóirat, hogy a kórházi hierarchiában egy ápolónő csábítónak találhatja férfi feljebbvalójának hatalmát, míg egy női felettes sok férfi ajánlatát visszautasít­hatja. Ahol a Golf áram megközelíti a partot Válasz érkezett a palackpostára Amy Takeusi bár nem hitt a csodában, hogy levelére válasz is érkezhet, a kis papírszeletet összegörgette, és annak rendje- módja szerint egy üvegpa­lackba tette, majd a Csendes­óceán habjaira bízta. A palackposta bár lassan, de igen messze jutott. Közel há­rom év múlva az amerikai kis­lány egy hétéves mikronéziai fiútól kapott válaszlevelet. A Los Angelestől nem messze lévő Dana Pointtól tízezer ki­lométer távolságba a Csendes­óceán nyugati részén fekvő több mint 600 szigetből álló szigetvilágig jutott el, a válasz megérkeztekor már tizenkét éves kislány üzenete. „Fantasztikusan meg voltam lepve” - nyilatkozta Amy, aki úgy gondolta, palackpostáját legfeljebb Dana Pointban ha­lássza ki valaki. A kislány új­donsült levelezőpartnerét Loyola Mallamainak hívják és március 17-én postázott leve­lében többek között az állt: üd­vözöllek Mogmog szigetéről. Loyola édesanyja, Jacinta se­gítségével írta meg a választ a messziről jött postára. A palac­kot azon a hétvégén „fogták ki” Song sziget közelében, ahol Loyola nagyapjával hálót vetett- számolt be a fiú. Loyola csa­ládjáról is írt, sőt egy fényképet is küldött magáról. Az AP hírügynökség beszá­molója szerint Amy Takeusi esete nem egyedülálló. Egy 14 éves New Yersey-i lány Észak-Kalifomiában Cape Hat- terasnál indított útnak egy pa­lackpostát, amire Franciaország észak-nyugati részéből érkezett válasz. A Massachussetts ál­lambeli Woods Hole-i Óceá- nográfiai Intézet szerint Cape Hatteras azon kevés helyek egyike, ahol a meleg Golf­áram néhány méterre is megkö­zelíti a partot. Naomi Campbell világhírű topmodell Moszkvában járt, hogy részt vegyen egy divatbemutatón az Arlekino mulató­ban. FEB-REUTERS Gyémántok. Összesen majdnem másfél milliárd(!) forintot ér az a három fejdísz, amit a képen látható csinos japán modellek viseltek egy tokiói ékszerbolt kiállításán. Az üzlet in­gyen kölcsönzi a fejdíszt és a hozzá illő fülbevalót azoknak a menyasszonyoknak, akiknek el­jegyzési gyűrűjét a boltban vásárolják. feb-reuters Farkasétvágy Immár a háziállatokat tizedelik azok a farkasok, amelyek egyre inkább kiszorulnak Vietnam középső részének erdőségeiből - számolt be az Ifjúság címet viselő Ho Shi Minh-városi lap. Az erdők pusztulása Quang Tri tartományban oda vezetett, hogy a farkasok a táplálék utáni hajszában egyre közelebb ke­rültek a lakott területekhez és már a háziállatokat sem kímé­lik. A fenevadak a vietnami mezőgazdaságban elteijedten igavonóként használt biva­lyokra is ráfanyalodtak, de a te­heneket és a kecskéket sem ve­tik meg. A farkasok veszélybe került természetes élőkörzete, az erdőségek csökkenése más vadállatok számára is végzetes lehet. A vadászat és a fakiter­melés miatt az elefántok és a tigrisek is közelebb húzódtak a településekhez, letapossák a termést, elragadják a háziálla­tokat. Az éhes farkasok már több embert is széttéptek. Rákellenes vakcina Egy amerikai orvoscsoport­nak sikerült olyan vakcinát kifejlesztenie, amely elpusz­tította egy rákban megbete­gedett asszony rosszindu­latú myeloma sejtjeit. A vakcina előállításához a nő fivérének csontvelejét hasz­nálták - tűnik ki a Lancet című brit orvosi lap múlt pénteki számában megjelent ismertetésből. A Bethesda (Maryland ál­lam) rákkutató intézetében dolgozó, dr. Larry Kwak vezette orvoscsoport ezzel a vakcinával elérte a beteg asszony immunizálását saját rákos sejtjeivel szemben. „Az alkalmazott technika csontvelő átültetéssel járt, s a donor az asszony 47 éves fivére volt - idézi a Reuter a Lancetben megjelent ismer­tetést. - Ami oly figyelem­reméltó ezzel az esettel kap­csolatban, az az, hogy az orvosok az asszony rosszin­dulatú daganatos sejtjei mo­lekuláinak felhasználásával immunreakciót idéztek elő fivérének szervezetében, majd csontvelő-infúzió ré­vén ezt az immunitást átvit­ték a rákbeteg asszonyra. Ismeretes, hogy napja­inkban az orvosok és a gyógyszergyárak lázasan dolgoznak rákellenes vak­cina előállításán. Máris folynak kísérletek a rák két különböző fajtája, a mela­noma és lymphoma leküz­désére felhasználható vak­cinával. Fontos az állandó partner és a fogamzásgátlás Már nem a virágok és a méhek... A modem szülők mar nem példálóznak a virágokkal és a méhekkel, amikor gyermeke­ikkel szexuális témákról be­szélgetnek.- A szülői felvilágosítás az elmúlt harminc évben sokat fejlődött - mondja Norbert Kluge landaui szexológus, aki müncheni kollégájával, Ingolf Schmid-Tannwalddal együtt több mint ötezer szülőnek 14-17 éves gyer­meke kérdéseire adott vála­szait értékelte. A bielefeldi közvéle­mény-kutató intézet tavalyi felmérésének néhány eredmé­nye alaposan meglepte a sza­kembereket. így például a megkérdezett szülők mintegy 85 százaléka folyamatosan be­szélget gyerekével olyan té­mákról, mint az anatómiai is­meretek vagy a fogamzásgát­lás. - Ez meglepően jó ered­mény - mondja Kluge. Az apák és az anyák mintegy 74 százaléka úgy nyilatkozott, hogy semmi kifogásuk sincs gyermekeik házasság előtti nemi élete ellen, feltéve, ha ál­landó partnerük van és alkal­mazzák a fogamzásgátlás módszereit. Bár még sok fiatal szeretne például a fogamzásgátlásról többet tudni, Kluge úgy véli, hogy a családokban minden probléma ellenére a korábbinál többet beszélnek a szexről. A kutatók a változás fő okának azt a folyamatot tartják, amely a hatvanas években „szexuális forradalom” néven kezdődött. - Ma már számos szülő aggó­dik, ha 18 éves fiuk még nem csókolózott lánnyal vagy még egyszer sem hozott haza ba­rátnőt - mondja Günther Schmidt, az egyik kutató. A jobb felvilágosításnak gyakorlati következményei is vannak: ma már az első alka­lommal csak a fiatalok tíz szá­zaléka nem él a fogamzásgát­lással, szüleik generációjában ez a szám több mint harminc százalék volt. Egy frankfurti intézet szerint erősen csökkent azon 20 év alattiak száma, akiknél végeztek abortuszt. 1980-ban még 21 ezer fiatal no szakittatta meg terhességet, 1991-ben ebben a korcsoport­ban kevesebb mint 8 ezer abor­tuszt regisztráltak. Kluge sze­rint nem utolsósorban az AIDS-től való félelem veszi rá a szülőket, hogy a témáról gyerekeikkel beszélgessenek. A kutatók azonban veszé­lyeket is látnak ebben a folya­matban. Karla Etschenberg szerint a szülők egyre kevésbé tudnak elérni valamit gyereke­iknél. Günter Schmidt végül felhívja a figyelmet: a szülőket ellenállhatatlan vágy vezeti, hogy gyerekeik partnerként ismerjék el őket, s a nevelésnél ugyanolyan szükséges tekin­tély eközben nagyon gyakran csorbát szenved. Kölcsöntojó Kínából Egy búbos ibiszpár, amelynél a tojót Kínából „importálták”, jó úton van afelé, hogy hamarosan fiókákat terelgessen. Első ízben fordult ugyanis elő 1982 óta, hogy az eredetileg Japánban honos búbos Íbisz tojást rakott volna japán földön. A hímpéldányt a „Felkelő Nap” országa adta, a tojót Kí­nából „kölcsönözték”. A húszéves „ibiszkakas” fiatal arát kapott a mindössze négyé­ves tojó személyében. A gólya- alakúakhoz (Ciconiiformes) tartozó, s azon belül az Íbiszfé­lék közé sorolt fehér testű és pi­ros fejű búbos Íbiszt a kihalás fenyegeti Japánban. A kanalas­gémmel rokon madárfajta egy­kor nagy számban élt szerte a szigetországban, mára azonban már csak két példányról tudnak. A Feng-Feng névre hallgató tojó a Sado ibiszmentő köz­pontba érkezett és egy hétfői napon pottyantotta ki magából a felbecsülhetetlen értékű há­rom tojást az április 9-i párzást követően. De párjának előreha­ladott kora miatt néhány napig megfigyelés alatt tartják: való­ban történt-e megtermékenyü- lés. Majd a tojásokat mestersé­ges keltetőbe helyezik, kizárva sérülésüket, netán pusztulásu­kat - nyilatkozta Kaneko Yosi- nori. Feng-Feng még valószínű két tojást fog tojni ebben a köl­tési szezonban. (A íbiszek egy párzási időszakban átlag négy tojást tojnak.) Kínában a japán búbos Íbiszből mintegy ötven példány él vagy fogságban, vagy szabadon, de élvezve a madárvédők gondoskodását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom