Tolnai Népújság, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-03 / 78. szám
4. oldal Megyei Körkép 1995. április 3., hétfő — Szekszárd Es Környéke Szebb, jobb óvodaudvar - pályázattal Győztek a segítő ötletek FOTÓ: DEGRÉ GÁBOR Kriminális Kényszerítették Egy férfi tette a feljelentést, akit - mint az amerikai akciófilmekben - megállásra kény- szerítettek az úton. Kiránci- gálták autójából, majd pedig egy Tolna megyén kívüli teleplésre vitték, s ott mindenféle papírok aláírására kényszerítették. Mindez persze nem ment simán, mert közben ütötték-verték, és megfosztották értékeitől is. A vadnyugati stílusú eljárás célja az volt, hogy a férfi fizessen, vagy adjon vissza a másfél millió forintot egy nőnek. A négy támadót elfogták, mikor e sorok íródnak, őrizetben vannak, s ketten beismerték a bűncselekmény elkövetését. Ki, mit lopott? A másik esetben - egy büntetett előéletű - nő tett feljelentést, miszerint százezer forintos takarékkönyvét ellopták. Az általa gyanúsított férfi azt mondta a rendőrségen, hogy éppen oda igyekezett, mert a takarékkönyvet a barátnőjétől „foglalta le” - aki testvére a feljelentőnek - mert, szerinte, a pénz jelentős része bűncselekményből származik. A történetek kibogozása folyamatban van. Vélemény Gondolatok a népdalversenyről Hajdan 275 éve, 1720. április 9-én a szekszárdi megyegyűlésen ismertették a helybeli takács céh szabályzatát, (amelyhez a pincehelyieké szolgált mintául) s ezzel megalakult szervezetük. 205 éve, 1790. április 8-i leiratában II. Lipót az országgyűléssel kapcsolatban azt kérte Tolna megyétől, hogy „két alkalmas, a békét és a közjót szerető követét küldje.” 150 éve, 1845. április 7-én a megyegyűlés konzervatív többsége parázs vita után elvetette Perczel Miklós javaslatát, amely az adminisztrátori rendszer megszüntetését célozta. 130 éve, 1865. április 7-én Augusz Antal Ferenc József megbízásából Deák Ferenccel tárgyalt a kiegyezés lehetőségeiről. 115 éve, 1880. április 4-én a Tolnamegyei Közlöny A rendőrség figyelmébe címmel megírta: „Nem csak a bort, hanem már a paprikát is hamisítják”, piros kőporral élénkítették a színét. 110 éve, 1885. április 5-én Kenézy Csatár arról közölt statisztikát, hány újság hány példányban jár Szekszárdra s kimutatta, hogy számos német lapon kívül négy héber, négy francia és két angol lap is színesíti a sajtópalettát, a helyi hetilapok közül a Tolnamegyei Közlönynek 114, a Szekszárd Vidékének 50 az előfizetője. 100 éve, 1895. április 6-án tárgyaltak Leopold Lajos és érdektársai a szekszárd-bá- taszéki vasút engedélyezési feltételeiről a kereskedelmi minisztériumban. Április 7-én tudatta a Tolnavármegye, hogy egy héttel előbb „Bycycle-club” alakításába fogtak. 95 éve, 1900. április 8-án az előbbi lap Wosinsky Mór A sárközi népköltészetről című felolvasását közölte. 85 éve, 1910. április 9-én tudatta a Tolnamegyei Közlöny a 82 éves Debulay Antal halálát. 65 éve, 1930. április 5-én hatalmas cikkben üdvözölte a Tolnamegyei Újság a szekszárdi származású Szilvek Lajost, akit a pápa pécsi nagypréposttá nevezett ki. Krónikás A regi, balesetveszelyes vasszerkezeteket elvitték, és hipp-hopp szép, új fajátékokat állítottak a helyükre. Itt a vége, fuss el véle. így szólna a mese a bátaszéki Perczel utcai óvoda udvaráról, a valóság azonban, mint tudjuk, soha nem ilyen varázslatos. Itt sem. A szándék, hogy az egészséges életmódra, mozgásra, rendezett környezetre nevelés érdekében tetszetős, természetes anyagból készült mászóká- kat, hintákat, csúszdákat szerezzenek be, már évekkel ezelőtt megfogalmazódott az óvónőkben, de az ötleteknek szigorú gátat szabott a pénzhiány. (Évente kétezer forintot költhettek csoportonként játékra, ötezret írószerre, s ez az összeg tavaly sem volt több, mint öt, illetve négyezer forint.) Mégsem adták fel. Amerre jártak, lehetőségek után kutattak, vidéki kirándulásaikon ha szép, praktikus dolgot láttak, lefényképezték. Több alkotócsoportot is megkerestek, de áraik elérhetetlenek voltak. Egyetlen reménybeli útnak a pályázat látszott, s a siker nem is maradt el. Az Egészséges életmód alapítványtól és a megyei sporthivataltól 1992 óta összesen százezer forint támogatást kaptak. Ezt megtoldották a farsangi bálok bevételével, s nagy örömükre rátaláltak két lelkes kőfaragó mesterre Födi Tiborra és Hajdú Gyulára, akik eddig egy görgős csúszdával, egy négyszemélyes libikókával, egy lovasszekérrel és egy több gyereket is elbíró hintával (Folytatás az I. oldalról.) A következő választási lehetőség a csecsemő- és gyermekápoló szak, ide szintén gimnáziumi vagy egészségügyi szakközépiskolai érettségivel lehet jelentkezni, a képzés 3 éves és szakirányú felsőfokú végzettséget ad. A korhatár szintén 26 év. Az intézményben szülésznő képzés is indul a következő tanévben, a fentiekhez hasonlóak a felvételi követelmények, a korhatár és a^ felsőfokú végzettséget adó bizonyítvány is. A felnőtt szakápolói képzés az egészségügyi szakközépiskolai érettségire épül, a képzési idő 10 hónap, felnőtt szakápolói végzettséget biztosít, s 20 éves korig jelentkezhetnek az érdeklődők lányok és fiúk. Az érettségire épülő képzés mellett folyik az általános iskolai végzettséget igénylő más oktatási forma is. Ápolási aszgazdagították az óvodakertet. Az intézményben egyébként egy korábbi minisztériumi kísérlet folytatásaként helyes közlekedésre is tanítják a kicsinyeket, gokartokon, rollereken, kerékpárokon gyakorolhatják a KRESZ-t, s rendszeresen járszisztens szakra a 8. osztályt végzettek jelentkezhetnek, ők másfél évig tanulnak majd, a korhatár szintén 26 év (az alsó korhatár pedig 16 év). Az ide jelentkezők számára a tanulás 1996. február 1-én indul majd, megfelelő számú jelentkező esetén. Szakmunkás bizonyítvány és eredményes felvételi vizsga birtokában járhatnak a jelentkezők a dolgozók 3 éves szakközépiskolájába, mely intenzív nappali tagozatos képzés formájában zajlik, s érettségi bizonyítványt ad azoknak, akik sikeresen elvégzik. Az iskola a fenti szakokra hirdet felvételit az 1995/96-os tanévre, s az érdeklődők a helyszínen (Béri B. Á. út 9-13., telefon: 74/311-755.) kaphatnak további információkat, mind a képzésről, mind a felvételi vizsgák időpontjáról. Mint az igazgatónő elnak a gimnáziumba ovis tornára is, de mindennapi testmozgásukat, fejlődésüket elsősorban az udvari mászás, futás, ugrálás szolgálja. Ezért a szülőkkel együtt továbbra is pályázati lehetőségek után kutatnak. -csimondta, az iskola 30 éves hagyománnyal rendelkezik a magas szintű egészségügyi szakképzésben, elhelyezkedése (a kórház melleti) folytán a gyakorlati oktatás könnyen megoldott. Nagyon korszerűek a tanulást segítő eszközök, s a 150 férőhelyes kollégiumban megfelelő elhelyezést kap, aki igényli. (A kollégium díjtalan, az étkezés után kell térítést fizetni.) Az iskola kicsit zsúfolt, hiszen eredetileg 6 osztály számára épült, s jelenleg 14 nappali tagozatos és 6 felnőtt tanfolyamos csoport tanul itt, közel 500 ember. Az intézmény tehát bőven kínál választási lehetőséget és képzési formákat az ide jelentkezőknek. Az már nem az iskola hibája, hogy a végzett szakemberek mind anyagi, mind erkölcsi elismerésével még adós a mai magyar egészségügy. Venter Marianna Március 25-én Szekszárdon lezajlott a „Cinege madár” népdaléneklési verseny harmadik fordulója, s ekkor nagyon sok kérdés felmerült bennem, aminek nagy részére még nem tudom a választ. Nem tudom lesz-e jövőre „Cinege”, ha lesz olyan lesz-e, mint az idei. Ha lesz, nem tudom érdemes lesz-e még egyszer ennyi lelkes, lelki- ismeretes és tehetséges gyereket odacsábítanom. Az idei népdalverseny első fordulóján 10, a másodikon 6, a döntőn három tanítványom vett részt. Az első fordulón a zsűri tagjai Szabadi Mihály, Gombai József, Lányi Péter és Gál Fe- rencné voltak. A bonyhádi középdöntőn Gálné nem tudott ott lenni, de ott volt Budapestről Fábián Éva, akiről köztudott, hogy országosan ismert népdalénekes. A műsorra meghívták Marosi Júlia művésznőt is, ki a népdaléneklés országosan elismert szakértője. Ő volt a zsűri elnöke. Az értékelést évek óta úgy végzik, hogy a zsűri elvonul egy csendes helyre megvitatni, értékelni a hallottakat, s valamennyi versenyző sorsáról szavaznak. Itt Marosi Júlia szavazata is csak egyet jelent, s 3:2 arányú többséggel bárki továbbjuthat illetve kieshet. A bonyhádi középdöntőn történt egy kis szabálytalanság. Tévesen közölték Marosi Júliával a műsor kezdetét, ezért kb. háromnegyed órát késett. A műsor elején szereplők értékelésében nem vehetett részt, mivel ezt senki nem vette videóra, s az ő kedvéért nem ismételhették meg. Az elődöntő, a bonyhádi és szekszárdi középdöntő teljes anyagát felvettem egy zsebmagnóval és otthon többször meghallgattam. Magamban is lezsűriztem mindent s nagyon elcsodálkoztam, hogy az én véleményem mennyire eltért a zsűri hivatalos ítéletétől. Nagyon készültem, hogy a zsűri egyes tagjaival majd elbeszélgetek, megvitatok velük néhány általam kényesnek tartott kérdést. Sajnos ez a találkozás elmaradt. A gálaműsoron a zsűri egyetlen tagja sem volt jelen. A műsor összeállítása Kapási Júlia koreográfusra várt, ki igyekezett úgy intézkedni, hogy az elképesztően sok versenyző műsora két órába beleférjen. A színpadon egyszerre mindig sok szereplő volt jelen és több turnusban váltogatták egymást. Legelöl az egyéni versenyzők álltak, akinek csak egy dalt volt szabad elénekelni, legfeljebb három versszakkal. A csoportok műsoridejét viszont nem korlátozták. A műsor színvonala úgy átlagban nem volt rosszabb a bonyhádi középdöntőnél, de jobb sem. A csoportok között kirívóan gyenge nem volt, de az egyéni versenyzők között több is, kikről most sem tudom, hogy kerülhettek oda. A műsor végén mindenki kapott valami kis tárgyat és egy oklevelet. A legjobb és a leggyengébb teljesítményt nyújtó versenyzők közé szépen odarakták az egyenlőségjelet. Felmerült bennem: érdemes volt-e olyan kíméletlenül meghajtanom Sümegi Dávidot, Tarjányi Ritát és Dó- zsa-Pál Rékát? Érdemes volt-e nekik szívüket-lelküket beleadni e műsorba? A válaszom egyértelműen igen. Amit ők tudnak, azt nem veheti el tőlük senki, és egy óriási kincs birtokában vannak. Mikola Béla, Bátaszék Egészségügyi képzés magas fokon Közgyűlési Körkép Bejegyzés Szekszárd Aranykönyvébe Egyhangúlag elfogadta a szekszárdi közgyűlés, a német nemzetiségi önkormányzat javaslatát, hogy az évente egy alkalommal. Pünkösdkor, egy embernek adományozható - Á szekszárdi németségért elnevezésű - nívódíjat kiérdemlő személy neve, munkássága Szekszárd Város Aranykönyvében megörökíttetik. Új telkek lesznek Beépülhet a Bródy utca és az övárok közti terület. Módosította a közgyűlés a Bródy Sándor utca és az övárok közötti terület rendezési tervét. E szerint Ott telkeket lehet kialakítani, de a szakértői vélemény szerint a vízvédelmi előírásokat szigorúan be kell tartani. A talajmechanikai vizsgálat szerint a terület jelenleg nyugalomban van, de potenciálisan csúszásveszélyes. Többféle előírás betartásával meg lehet akadályozni, hogy az épületek alá víz szivárogjon. Ezek közé tartozik - többek között - az övárok burkolása, a felszíni vizek elvezetése, szivárgók létesítése és azok bekötése az elvezető rendszerbe, valamint kis mélységbe fektetett közművek, és valamennyi műtárgy gondos karbantartása. Az ICOMOS, az UNESCO műemléki világszervezete, 1964-ben alakult, hetvenkilenc tagja van, Magyarország az alapítók között szerepel. Szekszárd a Magyar Nemzeti Bizottság tagjainak sorába 301-ikként lépett be, amelyek között magán- és jogi személyek egyaránt megtalálhatók, többségük önkormányzat. Az évi tagdíj 133 USA dollár. A szervezet központja Párizsban van, az elnök Sri Lanka-i, az egyik alelnök pedig dr. Román András. Az ICOMOST feladata a műemlékek és védelmük propagálása, a helyreállítás és a védelem elveinek meghatározása, szakmai koordinálása, a szakemberek és a közvélemény folyamatos tájékoztatása. A tagok a hírlevélből információhoz jutnak a nemzetközi továbbképzésekről, konferenciákról, szakmai publikációkról, részt vehetnek a rendezvényeken. A tagsági kártya ingyenes belépést biztosít a világ legtöbb múzeumába és romterületére. Útiköltség nincs Útiköltség persze van, de erre a célra nem adható támogatás a szekszárdi önkormányzat ifjúságpolitikai alapjából. így módosították az alapító okiratot. Változatlanul kérhető viszont támogatás az egészséges életmódra nevelést, a pályakezdést, beilleszkedést, nemzetközi kapcsolatokat segítő, kialakító programokra, táborok szervezéséhez, valamint a demokratikus jogérvényesítés technikájának elsajátítását célzó szervezetek, vagy programok létrehozására. Támogatást kaphatnak azok is, akik a város számára fontos ismeretek elsajátítására vállalkoznak, és vállalják, hogy ezeket a város érdekében mozgósítják. A pályázatokat folyamatosan, legkésőbb október 15-ig kell eljuttatni a művelődési bizottsághoz, amely negyedévente dönt, és hozza nyilvánosságra a nyertesek névsorát. Az alapból szerzett pénz önmagában nem lehet forrása a megjelölt tevékenységnek. A Mécses segíti a hajléktalanokat Folytatódnak a tárgyalások a Mécses Szeretetszolgálattal, illetve a Magyar Börtönpaszto- rációs Társasággal, amelyeknek vezetője dr. Majzik Mátyás, egymillió forintos támogatást, és az épület berendezését ajánlotta fel a szekszárdi hajléktalanok szállásához. Vállalnák azt is, hogy a szeretetszolgálat az elveiknek megfelelő működést biztosítja. Ezek közé tartozik a rend, tisztaság, kötelezettségek vállalása, munkahely, illetve foglalkoztatás keresése. Az épületet, amelyben legfeljebb 15 hajléktalan elhelyezése lehetséges, az önkormányzatnak kell biztosítania. A szolgálat a közreműködés ellenében lehetőséget kér arra, hogy az intézményben, korlátozott számban, börtönből szabadult rászorulók is helyet kapjanak. A fenntartáshoz folyamatosan hozzájárulnának, de igénylik az állami intézményi normatív támogatást, illetve szükség esetén az ön- kormányzat fenntartói támogatását. Beléptek az ICOMOS-ba
