Tolnai Népújság, 1995. március (6. évfolyam, 52-76. szám)
1995-03-09 / 58. szám
1995. március 9., csütörtök Környezetbarát 7. oldal Keressük egymást! Kedves Egyedülálló Olvasó! Segítséget ajánlunk önnek a kapcsolatteremtéshez. Jeligés bemutatkozó levele megjelenik lapunkban. Hetente sorsolással döntjük el, hogy a következő héten ki mutatkozhat be. Levelét adja fel az alábbi címre: „őszinte Szó” Társkereső Szolgálat, Szekszárd, Mártírok tere 10. A bontókra írja rá: „Keressük egymást!”. Ugyancsak itt érdeklődhet a jeligéjére érkezett levelei iránt személyesen (munkanapokon 16.30-18 óráig) és ezidőben telefonon (316-722). Vidékieknek - név és cím közlése után, a posta- költség megtérítése mellett - elküldik a válaszokat. Az „Őszinte Szó” Társkereső Szolgálat konzultációs lehetőséget ajánl fel a bemutatkozó levél megírásához, a válaszlevelek értelmezéséhez és a választáshoz, a kapcsolatteremtéshez. Az egyedülálló olvasónak ajánljuk, hogy ha valaki megtetszik lapunkban, írjon a fenti címre, ahonnan eljuttatják levelét a jelige tulajdonosához. Jelige: Megtalálsz 43 éves (170/65), barna hajú, elvált, szakmunkás férfi vagyok. Természetem vidám, jóhiszemű. Nehézkesen teremtek kapcsolatot. Szeretem a természetet, kirándulást és az utazást. Szabadidőmben szívesen járok társaságba. Szeretnék olyan hölggyel megismerkedni, aki megértő, hűséges és szimpátia esetén társam tudna lenni. Jelige: Komoly kapcsolatra vágyom /. 26 éves, érettségizett, szekszárdi fiatalember vagyok. Káros szenvedélyem nincs. Szabadidőmben szívesen kertészkedem és kerékpározom. Szeretnék megismerkedni komoly gondolkodású, de vidám, karcsú, nem dohányzó, 20-28 éves lánnyal. Jelige: Magányos oroszlán 24 éves, 170 magas, fekete hajú, káros szenvedélytől mentes fiatalember vagyok. Természetem vidám és jókedélyű. Szeretem a nyíltságot, őszinteséget. Társaságom nincs, ezért keresek egy jó megjelenésű, 20-26 éves, komoly gondolkodású lányt, aki nem kalandot keres. Minden levélre válaszolok. A Velencei-tó védelmének terve A nemzeti értéknek számító Velencei-tó vízminőségének megóvása érdekében elengedhetetlen a környékbeli települések csatornahálózatának bővítése, a hulladéktárolás és kezelés korszerűsítése, s a tó környékén a környezetkímélő gazdálkodás feltételeinek megteremtése. A tóparti önkormányzatok bevonásával felül kell vizsgálni a Velencei-tó környékének 1990-ben jóváhagyott hosszú távú fejlesztési programját és regionális rendezési tervét, s azt a jelenlegi helyzetnek megfelelően kell módosítani. Az idegenforgalom, a környezet- és a vízvédelem, a víz- gazdálkodás érdekeit és meglevő értékeit figyelembevevő terv célja, hogy fontossági sorrendben rögzítse azokat a feladatokat, amelyek végrehajtásával a tó hosszú távon alkalmas maradhat fürdőzésre, sportolásra. A vízgyűjtő térségében olyan településfejlesztési kooperációt kell megvalósítani, amely egyaránt segíti az ottani helységek harmonikus fejlődését, megőrzi az ökológiai állapotot, valamint a sekély vizű tó mikroklímáját. Csökkenti annak tápanyag-terhelését, és mérsékli a szélsőséges időjárási hatásokból származó környezeti károkat. Mindezek érdekében szigorú vízgazdálkodásra, a vízhasználat korlátozására, a tó mesterséges vízpótlásának folytatására, az annak idején a tó vízháztartásának szinten tartására kialakított tározók új vízszint-szabá- lyozási rendjének a kialakítására van szükség. Bár az elmúlt évek vízpótlásának eredményeként emelkedett a tó vízszintje, stabilizálásához szükség lenne még az idei esztendőre tervezett 5 millió köbméternyi karsztvíz tóba juttatására is. Az intézkedési tervben meghatározott feladatok között szerepel továbbá a nádasok védelmének fokozása, a meglevő nádállomány minőségi romlásának a megakadályozása, a tó belső tápanyagterhelésének a csökkentése, a tó vízgyűjtőjén levő, úgynevezett véderdők állapotának felmérése, karbantartásuk, pótlásuk feltételeinek megteremtése. A tervek megvalósítására az érintett tárcák és önkormányzatok bevonásával részletes munkatervek készülnek, az intézkedési terv pedig jóváhagyásra a kormány elé kerül. Védett növények Kígyónyelv Ophioglossum vulgatum Nehezen észrevehető, különös formájú páfrány faj. Föld alatti kúszó rizómájából, évenként csak egyetlen hajtás fejlődik, ami két részből áll, egy tojás- dad, ép szélű, meddő, világoszöld, húsos levélből és egy akár 25 cm magasságig is felnyúló vékony száron levő spóratermő füzérből. Spóraérése június-augusztus között van. Hegyi és láprétek, nedves erdőtalajok növénye. Védett növény, eszmei értéke 2.000,- Ft. Különlegessége és ritkasága miatt mindenképpen védelmet érdemel. Megyénkben is csak néhány helyen, Kistápé, Németkér és Bogyiszló határában található, és a nemrég felfedezett hidaspetrei lelőhellyel gazFOTÓ: FARKAS SÁNDOR dagodott előfordulási helyeinek száma. Ősi megjelenésű, virág- talan növény, mai képviselője egy régi időnek, ezért tiszteletet érdemel. Tóth István Zsolt Fehér gólya-hír, 1995 tavaszán Hazánkban szinte mindenütt költ a fehér gólya, ahol fészke - lésre és táplálékszerzésre alkalmas a terület. A legnagyobb gólyasűrűség a DNy-i és az E-EK-i tájainkon van. 1958 óta van az egész országra kiterjedő gólyaszámlálás, így tudjuk, hogy 1974-ig rohamosan csökkent a gólyapárok száma. 15 év alatt elveszítettük az állomány 45%-át, közel 3500 párt. Erre az időszakra esett ugyanis a legkíméletlenebb rovarirtók használata (DDT), a hagyományos fészkelőhelyek nagymértékű csökkenése (kémények, fák, kazlak), és a rétek, legelők felszántása, a meggondolatlan lecsapolások és vízrendezések. 1979-től növekedés és stabilizálódás figyelhető meg. Az utóbbi 15 évben 4700-4800 pár között ingadozik Magyarország gólyaállománya. 1974-ben megalakult a Magyar Madártani Egyesület és óriási kampányt kezdett a gólyák védelme érdekében. A világon az elsők között tiltották be hazánkban a DDT használatát, majd ezt követően, 1975-ig, Afrikában is. A gólyák - alkalmazkodó képességüket bizonyítva - új fészkelőhelyet választottak, jelenleg a fészkek 60 %-a épül villanyoszlopokra. Óriási segítséget nyújtottak a kosarak felhelyezésében az áramszolgáltató vállalatok és a tűzoltóságok. A gólyák elszórtan fészkelnek, megyénkben az utolsó telepes fészkelés Dombóváron a Szigeterdőben volt. Az 50-es években 8-10 fészek volt a mocsártölgyeken, az utolsó fészek 1982-ben szakadt le. A gólyáknál a hím választ párt, kapcsolatuk egy évre szól. Az egy méter széles, néha több mázsás fészket közösen építik. A fészekalj általában 4-5 tojásból áll. A második tojás után felváltva kotlának a szülők kb. 30 napig. 2-3 hetes korukig nem hagyják magukra a kicsiket. A fiókák négyhetes korukban állnak fel, és kb. 8-9 hetes korukban válnak röpképessé. Kirepülés után az első hetek a legkritikusabbak, repülési fogyatékosságuk miatt 5%-uk pusztul el, többnyire áramütéstől. Hazánkban a gólyák étrendje rendkívül változatos. A vakondok, pockok és egerek képezik a táplálék zömét, majd a rovarok következnek. Gólyáink közel sem olyan békafalók, mint azt általában hiszik. Ugyanakkor a Lengyelország északi részén élőkre legalább annyira illik a „békamadár” elnevezés, mint Afrikában a „sáskamadár". Megyénkben 1991-től évenként végez számlálást a dombóvári madártani csoport. Megfigyeléseik szerint a gó- lyaállomány 180-190 pár között stabilizálódott, az elmúlt öt évben. A fészkek többsége a magasított fészekkosáron van (villanyoszlopon, kéményen), de még mindig találhatók 30-40 éves gyönyörű fészkek Dombóváron, Belecskán, Regöly- ben. A legtöbb költőhely Bátán, Bogyiszlón, Belecskán, Re- gölyben és Szakályban van. Nagy Sándor Magyar Államkötvény Magas és biztonságos Magyar Államkötvény 1997/L. Azoknak, akik biztonsággal és kényelmesen akarják növelni pénzük értékét. Azoknak, akik rendszeres jövedelmet szeretnének elérni. Azoknak, akik tőkét gyűjtenek. Tehát Önnek is, ha hosszú távon előnyösen kamatozó, biztos befektetést keres. Magyar Államkötvény 1997/L. A befektetők 1995. március 13. és március 17. között vásárolhatják meg az államkötvényt kiemelt értékesítés keretében. Az erre az időszakra meghatározott ár nettó 99,2%. A legújabb Magyar Államkötvény kétéves futamidejű, mely a kibocsátás napjától (1995. február 1.) a lejárat napjáig (1997. február 1.) tart. Alapcímlete 10 000 Ft. Kamata változó, alapja az 1, 3, és 6 hónapos diszkont kincstárjegy átlaghozama + 1,75% kamatprémium. Törlesztés névértéken: 1997. február 1-én. Kamatfizetési időpontok: minden év augusztus 1-jén és február 1-jén. Az első fél évre érvényes kamat mértéke: évi 31,81%. A Magyar Államkötvény 1997/L - mint az eddig kibocsátott állam- kötvények többsége, kiemelt értékesítést követően - másodlagos forgalomba kerül: a futamidő alatt napi árfolyamon eladható és megvásárolható a tőzsdén, a Magyar Nemzeti Bank és az OTP Bank fiókjaiban, valamint egyes forgalmazóknál. A kötvényt külföldi személyek és szervezetek is megvásárolhatják. A Magyar Államkötvény 1997/L Magyar Állampapír, így törlesztését és kamatait az állam garantálja. Forgalmazó- és kifizetőhelyek: MNB Tolna Megyei Igazgatósága Szekszárd, Auguszt Imre u. 7. • OTP Bank Rt. Szekszárd, Bonyhád, Dombóvár, Dunaföldvár, Paks, Tamási, Tolna A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG
