Tolnai Népújság, 1995. március (6. évfolyam, 52-76. szám)

1995-03-31 / 76. szám

1995. március 31., péntek Gazdaság 5. oldal Megkaptuk átemelt villanyszámlát Hogyan lehet spórolni az árammal? (Folytatás az 1. oldalról.) — Mit várható véleménye szerint az emelt áraktól? — Én úgy gondolom, hogy legalább 10 százalékos csökke­nésre lehet számítani, vagyis megpróbálnak még jobban ta­karékoskodni az emberek. — Kérem, mondjon néhány ötletet hogyan lehet spórolni az árammal? — Jó ha tudjuk mi mennyit fogyaszt, a legtöbb energiát a hőtárolós kályhák, a bojleres vízmelegítés, az automata mo­sógépek, vasalók igénylik. Nem elég csak a fölöslegesen világító égőket lekapcsolni, arra is kell figyelni, hogy a hű­tőszekrény mennyire deres, mert ha már vastag a jég rajta, akkor a fogyasztása is nagyobb lesz. Arra is figyelni kell, a hű­tőszekrénynél maradva, hogy hol helyezzük el. Ha be van szorítva egy sarokba és nem tudja hátul a hőt elpárologtatni, akkor is több lesz a fogyasz­tása. Az olyan lakásokban, ahol a fürdőszoba és a konyha kö­zött nagy a távolság, gazdasá­gosabb külön vízmelegítőket felszerelni. A fedő nélküli fő­zésnél az energiafelhasználás akár négyszeres is lehet. A ha­logén izzók kevesebb energiá­val működnek mint a hagyo­mányos égők, érdemes tehát erre is figyelni. Példaként emlí­tem, hogy egy 60 W-os izzóval működő asztali lámpa egy hó­nap alatt, ha napi egy órát hasz­nálják, akkor közel 15-17 Ft.-ot „nyel el”. — Milyen a fizetési morál az önök területén ? — Nyolcvanezer fogyasz­tónk van, s a nem fizetés miatt, havonta 2-300 kikapcsolást kell eszközölnünk. A tapasztalatunk az, hogy a falvakban jobban és pontosabban fizetnek az embe­rek, mint a városokban. — Mi a teendő' akkor, ha a fogyasztó úgy érzi, nem reális a kézhez kapott számla? — Ha a fogyasztó kéri, a vil­lanyóráját külön is hitelesítjük, melynek ára közel ezer forint. Természetesen ha az óra rossz volt, akkor ezt a költséget nem kell megfizetnie. Arra is van példa, hogy rész­számla-csökkentést kér valaki, mert elutazik hosszabb időre, vagy más oka van rá. Ebben az esetben az áramszolgáltató megvizsgálja a kérelem okát, ha az jogos, a kérést teljesíti. Üzletigazgatóságunk ezzel is igyekszik a jó kapcsolatot meg­tartani a fogyasztókkal. A hőgyészi Vegyesipari Szö­vetkezet több mint ötven éves múltra tekint vissza, 1951-ben alakult. Kezdetben a szolgálta­tást végzőkkel közösen dolgoz­tak, majd a hatvanas években alakult ki az iparszerű termelés. Szövődét létesítettek, ahol frot­tírt szőttek. Ez a termelés 1975-ig sikeresen működött, akkor piaci problémák miatt a szövetkezet válaszút elé került. Nyugatnémet gyárrészleget vá­sároltak, szövőgépet, előké­szítő- és konfekciógépeket, és bérmunkában nyugatra dolgoz­tak. Később teljes kapacitással a belföldi piac felé kellett for­dulniuk. A szövetkezet elnöke, Te­mesvári Ferenc elmondta, hogy kezdetben virágmintás törülkö­zőket, majd az új budapesti szállodáknak emblémás törül­közőket gyártottak. Ez a ten­dencia a mai napig folytatódik olyannyira, hogy szinte vala­mennyi magyarországi nagy szállodalánc és egyéb szállodák részére a hőgyészi VISZ szál­lítja a termékeket. A frottír ter­mékeken kívül különböző ágy­neműket, köntösöket, asztal­neműt gyártanak, s ezentúl teret kapott a különböző minőségű és mintázatú munkaruhák gyár­tása is. 1990-91-ig eredményes te­vékenységet folytatott a szö­vetkezet, majd a rendszerváltást követően megtorpanás követ­kezett. A klasszikus kereskede­lem szinte teljes egészében Egyoldalúra sikeredett az a fó­rum Madocsán, melyet á rész­arányföldben érintettek hívtak össze. A meghívást a Tolna Megyei Földhivatal vezetője, Farkas István elfogadta, a helyi földrendező bizottságnak vi­szont egyetlen tagja sem jött el. Lengyel Lóránt falugazdász még tett egy kísérletet, mielőtt a fórum elkezdődött volna fel­kereste a bizottság tagjait és annak elnökét. Vörös Bálint, a földrendező bizottság elnöke, mint mondta, azért nem jön el, mert nem kapott meghívót és különben is, az ülést csak a földrendező bizottság kezde­ményezheti, ők pedig ilyet nem tettek. Maradt tehát az egyol­dalú beszélgetés, amelyben a megjelentek panaszkodtak és tehetetlen, kiszolgáltatott hely­zetüket részletezték. Mint kide­rült, Madocsán még az 1992 előtt kiváltak sem kapták meg a földjüket, pedig erről az átme­neti törvény intézkedik. Egy ideig arra hivatkoztak a szövet­kezet vezetői, hogy majd aratás szétesett és új vevőket kellett megismerni. A korábbi szerző­déses rendszereket felváltotta a raktárra történő termelés, az in­nét való értékesítés. Az elmúlt évet már eredményesen zárta a szövetkezet, a kapacitása telje­sen ki volt töltve. Az idei évről Temesvári Ferenc elmondta, hogy a korábbi évek „előrelá­tása” az idén már nem jellemző. Most látható, hogy a szövődé­ben június 30-ig van munka. A szövetkezet vezetői azon van­nak, hogy az embereknek min­dig legyen munkájuk. Az idei megrendelők között olyan szál­lodarendszerek szerepelnek, mint például a Pannónia Hotels, a HungarHotels. Olyan kelle­mes gondjaik vannak, hogy egy munkahely megtartó pályázatot megnyertek, ami annyit jelent, hogy 7 millió 200 ezer forint után átadják, de ezután sem tör­tént semmi, sőt, amikor tavasz- szal a tulajdonos elvetett a saját földjén, a tsz kiszántatta a ve­tést. Többen azt nehezményez­ték, hogy pár héttel ezelőtt a szövetkezet nekiállt kivágni a gyümölcsöst, ami újabb prob­lémát jelent, hiszen ez művelé- siág-változást is eredményez, ami aranykorona értékben is megmutatkozik és a különböze­iét nincs miből kiadni. Az érin­tettek azért érzik magukat ki­szolgáltatottnak, mert mint mondták, levelükre nem vála­szol a földkiadó bizottság, melynek elnöke egyben a helyi tsz elnök-helyettese is, ha szó­ban kémének, kérdeznének va­lamit, meg sem hallgatják őket. Farkas István arról tájékoztatta a megjelenteket, hogy eddig 10 határozatot küldtek be a Paksi Körzeti Földhivatalba. Lengyel Lóránt falugazdász fáradozása sem volt teljesen hiábavaló, mert szóbeli ígéretet kapott Vö­rös Bálinttól arra vonatkozóan, hogy április 14-ére majd össze­támogatáshoz jut a szövetkezet. A munkahely megtartása fejé­ben vállalták, hogy a támogatás 50 százalékát visszafizetik, a többi pedig térítésmentes. Ami viszont már komoly gondot je­lent, az a munkaerőhiány. A szövetkezet ténykedését befolyásolja az alapanyagok sűrű áremelése és az is, hogy a megrendelő azonnal kér, amire a magyar textilipar ma még nem képes. A konfekción rész­ben saját, részben vásárolt anyaggal dolgoznak. A fonalat Tolnán vásárolják, Székesfe­hérváron festetik. A további tervekben fejlesztés is szerepel. Tavaly svájci közvetítéssel Dél-Afrikából szereztek be olyan típusú gépeket, amelyek lényegesen termelékenyebbek, mint az addigiak.- p. téri ­hívják azokat az érintett rész­arány-földtulajdonosokat ahol egy-egy táblára túljelentkezés van, ahol pedig nincs ilyen probléma, ott minél előbb meg­hozzák a határozatokat. A beszélgetéssé egyszerűsö­dött fórumot Farkas István zárta le azzal; hogy a részarány­földekről szóló törvény végre­hajtását egyetlen államigazga­tási szerv sem ellenőrizte, mert erről a törvény nem rendelke­zett. így ahol meg volt erre a hajlandóság ott „betartottak” az érintetteknek. A kiutat az egy hete elfogadott törvénymódosí­tás jelentheti, amely rendelke­zik arról, hogy hatályba lépése után össze kell hívni a rész­arány-földtulajdonosok köz­gyűlését, és ha nem elégedettek a földkiadó bizottság munkájá­val, őket leválthatják, újat vá­lasztanak helyette, vagy a me­gyei földművelésügyi hivatalt bízzák meg azzal, hogy ők fe­jezzék be a részarányföldek ne­vesítését. Mauthner Röviden Az ENSZ Fogyasztóvé­delmi Irányelvei útmu­tatást adnak a kormányok­nak, milyen területen kell a fogyasztódelem feltétel- rendszerét kiépíteni. Az Irá­nyelveknek megfelelően a kormányoknak olyan jogi és nem jogi rendszereket kell kialakítaniuk, amelyek alap­ján a következő 8 fogyasztói jogot biztosítani lehet: 1. Alapvető szükségle­tek. Jog az alapvető fo­gyasztási cikkekhez és szol­gáltatásokhoz, amelyek a létfenntartást biztosítják: elegendő élelmiszer, megfe­lelő ruházat, lakás, egész­ségügyi ellátás, oktatás és higiénia. 2. Biztonság. Jog az életre és az egészségre ve­szélyes árucikkek és szol­gáltatások elleni védelem­hez. 3. Tájékoztatás. Jog a tisztességtelen és félreve­zető hirdetés és reklám el­leni védelemhez. Jog a tájé­kozott döntéshez szükséges tények és adatok ismereté­hez. 4. Választás. Jog a ver­senyképes áru és kielégítő minőségű fogyasztási cik­kek és szolgáltatások kö­zötti választásra. 5. Képviselet. Jog a fo­gyasztói érdekek kifejezé­sére a kormányzati munká­ban és annak végrehajtásá­ban. 6. Kártérítés. Jog a kár­térítésre a valótlan állítások, rossz minőségű fogyasztási cikkek, nem megfelelő szolgáltatások esetén. 7. Fogyasztói képzés. Jog a megfelelő tudás és gyakorlat megszerzésére, hogy a fogyasztó tájéko­zottá váljék. 8. Egészséges környe­zet. Jog a félelem- és ve­szélymentes környezetben való létre és munkára, ami biztosítja az emberi méltó­ságot és a jó közérzetet. A fentiek alapján tehát a kormánynak bőven van teendője a fogyasztóvéde­lem területén hazánkban. Az állami-, államigazgatási-, és önkormányzati szerveknek, valamint a gazdasági érdek- képviseleti szervezeteknek a segítésére van szükség ah­hoz, hogy a fogyasztók élni is tudjanak ezekkel a jogok­kal.-maw A vámpótlékról Az ország pénzügyi helyzeté­nek súlyossága miatt a kor­mány egyensúlyjavító cso­magjában március 20-ától nyolc százalékos vámpótlékot vetett ki szinte minden import termékre. Dunai Imre, az Ipari és Kereskedelmi Miniszté­rium közigazgatási államtit­kára szerint a vámpótlék lé­nyegében nem más, mint normatív importkorlátozás. A pótlékot kiterjesztik a turistaforgalomra is, azaz minden nyolc ezer forint fel­etti magánimportot a mostani tizenöt százalékos vám felett március 20-ától további nyolc százalékos vámpótlék terhel. A pótlék nem vonatko­zik az energiahordozókra, mert áremelkedésük az elfo­gadhatónál nagyobb mérték­ben gerjesztené az inflációt. Az államtitkár kiemelte, hogy az új pótlék nem terjed ki a Magyarországon befektető külföldiek tárgyi apportjára, a magyar kintlévőségek törlesz­téseként bekerülő termékekre, illetve a március 20-án már vámkezelés alatt állt importra. A legszegényebb fejlődő or­szágokból származó import korábbi vámmentessége ez­után is fennmarad, de a vám­pótlékot a jövőben e termékek után is meg kell fizetni. A költségvetés a vámpótlék be­vezetésétől mintegy 55-56 milliárd forint többletbevételt remél. Ugyanakkor az intéz­kedés inflációs, árnövelő ha­tását még pontosan nem tud­ják megjósolni a szakembe­rek. A március 20-ától alkal­mazandó vámpótlék-rendelet a Magyar Közlönyben már napvilágot látott. Ebben rész­letezik a kivételeket is, ame­lyek között szerepelnek a paksi erőmű fűtőelemei, a kő­olaj, a szén, a földgáz, bizo­nyos beruházási eszközök, a különféle szerszámgépek, adatfeldolgozó berendezések. A kedvezmény csak a komp­lett gépekre vonatkozik abban az esetben, ha a vámfizetésre kötelezett személy, illetve cég igazolni tudja, hogy az import beruházási célt szolgál. A pót­lékot ezek után vissza lehet igényelni. n. zs. Madocsai részarányfóld-ügy A földkiadó bizottság nem jött el Valuta Bankjegy- és csekkárfolyamok: Pénznem vételi eladási angol font 191,04 194,52 ausztrál dollár 86,06 87,66 belga frank (100) 417,11 424,03 dán korona 21,53 21,89 finn márka 27,19 27,65 francia frank 24,33 24,75 görög drachma (100) 52,43 53,32 holland forint 76,73 77,99 ír font 191,59 195,05 japán yen (100) 134,37 136,57 kanadai dollár 84,53 86,11 kuvaiti dinár 402,87 410,11 német márka 85,79 87,21 norvég korona 19,23 19,55 olasz líra (1000) 69,59 70,99 osztrák schilling 12,19 12,39 portugál escudo (100) 81,10 82,50 spanyol peseta (100) 92,83 94,55 svájci frank 104,01 105,71 svéd korona 16,12 16,42 USA dollár 118,52 120,66 ECU (közös piac) 156,74 159,46 Vásár Kaposváron Kaposvárott az idén rendezték meg negyedik alkalommal a Nemzetközi Tavaszi Vásárt, több mint kétszáz kiállító rész­vételével. A csütörtöki vásár­nyitón az USA Légierő fúvó­szenekarának hangversenye után Szita Károly polgármester köszöntötte a a megjelenteket. A négy napon át tartó vásár mintegy hétezer négyzetméter­nyi területén számos kiállító a közelgő Húsvét jegyében mu­tatja be termékeit - a játékoktól az élelmiszerekig. Nem egy cég főként az üzletkötés, a partner- keresés szándékával állította fel standját, nem pedig azért, hogy helyben adja el termékeit. Különleges készlettel jelent­kezett egy japán kiállító: a kü­lönleges selymek, porcelánok és fegyverek bemutatása mel­lett origami - papírhajtogatás -, ikebana és kimonó tárlatra invi­tálja a közönséget. Itt vannak az utazási irodák is, tízen közülük külföldről. Lesznek a divatbe­mutatókon kívül rock-, fúvós- és népzenei műsorok is. A vásár egyik fontos szak­mai programja lesz a péntek délutáni üzletembertalálkozó, amelyre Bokros Lajos pénz­ügyminisztert várják; jelen lesznek az eszmecserén az oszt­rák és a bjelovári gazdasági kamara képviselői is. Az APEH, a Társadalombiz­tosítási Igazgatóság, a rendőr­ség, a tűzoltóság, a Vám- és Pénzügyőrség, valamint a ke­reskedelmi kamarák szakembe­rei ingyenes tanácsadással áll­nak az érdeklődők rendelkezé­sére. Megérkeztek a KSZE Rt.-kez a John Deere legújabban kifejlesztett traktor-monst­rumai, a 8000-es család négy típusa. A robosztus masinák a többi közt számítógép ellenő­rizte vezérléssel, 16/5 fokozatú elektromos vezérlésű automata váltóval, nyomás- és mennyi­ségszabályozott hidraulikával vannak ellátva. A hagyományos karokat mechanikusan mű­ködtető egységeket elektromosan vezérelt gombok helyettesítik. 1995 első félévében a KSZE 30 nagytraktort rendelt vásárlóinak: szövetkezeteknek, kft.-knek és magánszemé­lyeknek. A gépek ára 9 és 12 millió forint között van - tf- fotó: gottvald Frottír törölköző Hőgyészről

Next

/
Oldalképek
Tartalom