Tolnai Népújság, 1995. március (6. évfolyam, 52-76. szám)

1995-03-28 / 73. szám

4. oldal Megyei Körkép — Tamási És Környéke 1995. március 28., kedd Húsba vágó kényszer Kéyszervágóhíd: veszteség és nyereség Munkalehetőségek Tamási körzetében Az alábbiakban a Tolna Megyei Munkaügyi Központ Tamási Kirendeltségének állásajánlatait adjuk közre. A lista a március 24-i kereslet alapján készült. Munkavégzés helye Keresett szakma Tab 1 fő villamosmérnök Daránypuszta 1 fő pakurázs kazánfűtő 4t/12 Bár (10 B/4t olaj­fűtő is megfelel) 1 fő faipari gépkezelő (gatter, fűrészgép, gyalugép) Tamási 1 fő felszolgáló, német nyelvismerettel 1 fő asztalos (hajóépítés) 1 fő férfi eladó, autószerelő autószerelő szakmával 1 fő „C” kategóriás gépkocsivezető (tamási lakos) 1 fő belső ellenőr, mérlegképes könyvelői végzettséggel Regöly-Majsapuszta 1 fő nevelőnő, három műszakos munka­rendben Hőgyész 1 fő termelésirányító (építőipar) Felsőnyék 1 fő segédmunkás, helyi lakos A munkaügyi központ tamási kirendeltsége az állásaján­latokkal kapcsolatban kizárólag személyes megkeresés út­ján ad bővebb információkat. Lesz-e bölcsőde Iregszemcsén? HírSorok Népdaléneklési verseny Gyönkön. Ma 14 órai kezdet­tel renedezik meg a már ha­gyományosnak számító népda­léneklési versenyt a gyönki ál­talános iskola alsó tagozatosai­nak részvételével. A rendez­vényre az iskola Örökségünk címet viselő hagyományőrző sorozatának egy állomásaként kerül sor. A versenyen, amelyet népi játékok bemutatása is szí­nesít, csaknem félszáz kissiko- lás lép fel magyar népdalokkal. • Szabályozott közterek. A közterületek használatáról ké­szült rendelet, az 1994 évi zár­számadás, valamint az idei lak- sátámogatási kérelmek elbírá­lása szerepel az iregszemcsei képviselőtestület március 29-i ülésének napirendjén. A közte­rek használatáról szóló rendelet szabályozza például a teher- és egyéb gépjárművek, mezőgaz­dasági gépek elhelyezését, el­fogadása esetén ezek után a használati díj évenként 2000 forint lesz. A díjak egyébként 10 százalékkal emelkednek. Tájékoztat a kapitány. Tamási és környéke közbizton­sági helyzetéről tart tájékozta­tót Kovács Zoltán, a tamási rendőrkapitányság parancsnoka tájékoztatót a környék polgár- mestereinek április 5-én. Farmerek Varsádról. Munkára készen áll a varsádi varroda, amelynek újraindítása a térségfejlesztéssel foglalkozó Alisca-Modell Kft.-nek kö­szönhető. A tizenöt varsádi munkanélkülit foglalkoztató varrodában a jövő héttől far­merruházati termékeket állíta­nak elő, jelenleg két speciális gép beszerzése van hátra. A ha­sonlóképpen a Kft. tulajdonába került szakadáti régi iskolaépü­letben valószínűen kerék­pár-összeszerelés folyik majd a kft. egy külföldi partnerének megrendelésére - ez öt főnek ad majd munkát. Úsznak az iregszemcse- iek. Ötvenezer forinthoz jutott a Nemzeti Ifjúsági Szabadidő- sport az Egészséges Életmódért Alapítvány jóvoltából az ireg­szemcsei általános iskola. En­nek köszöhetően ismét részt vehet negyven iskolás a Gödöl­lőn rendezendő nyári úszótá­borban. Nemzetiségi ház Szaka- dáton. Német tájházat kíván berendezni a szakadáti német kisebbségi ökormányzat abban a helyiségben, amelyet a telepü­lési önkormányzat a rendelke­zésére bocsát. Mint ismert, a megyei önkormányzat tavaly megszüntette a szakadáti tan­múzeumot, ahol helytörténeti anyag is látható volt. Veszteségesek a kényszervá- góhidak, a vágás azonban kényszer a fenntartók, vagyis az önkormányzatok számára is. A magyarkeszi kényszervágó- hídra tavaly a község adósság­gal terhelt önkormányzata szá­zezer forinttal „faragott rá”, megszüntetni mégsem lehet, bár a kényszervágások száma elenyésző, a mészárosnak átla­gosan talán hetente egyszer akad munkája. A levágott állat hatvan száza­lékos áron kerül forgalomba a község hatósági húsüzletében, amely ma még csak a vágások után tart nyitva - amíg a készlet tart. És nem tart soká nyitva, a vásárlók nem idegenkednek a kényszervágott állat húsától, s ha igen, számukra meggyőző erejű, hogy egy kiló sertés­comb, vagy -karaj hatszáz he­lyett háromszázhuszonöt forin­tért beszerezhető. A faluban egyébként sem lehet máshol húst kapni. A külsőre nem túl bizalom­gerjesztő vágóhíd - a róla szóló híresztelések ellenére - megfe­lel az alapvető higiéniai köve­Bejegyzés előtt áll a Tamási Helytörténeti Alapítvány - a szervezet remélhetően képes lesz összefogni a városban zajló helytörténeti kutatómun­kát. Az alapítvány - melynek szer­vezője a Béri Balogh Adám Gimnázium néprajz szakon végzett történelemtanára Ba- lassáné Földesi Gabriella - ket­tős céllal jön létre: egyrészt pá­lyázatokat kiírva Tamási múlt­jával foglalkozó helytörténeti tanulmányokat tartalmazó köte­tet kiadni, másrészt az intézmé­nyekben - főként a városi könyvtárban - fellelhető írásos Kétszázezer forint híján négy millió forinttal adósak jelenleg Gyönknek a volt társközségek, összesen ennyivel fizettek ke­vesebbet az általános iskola fenntartására. A közelmúltban lezajlott gyönki testületi ülésen elhangzott: elképzelhető, hogy Gyönkön április 3-án nem tud­nak a közalkalmazottaknak fi­zetést adni, Fekete József pol­gármester szerint ez ma is reális veszély. Az iskola költségeit tavaly a legtöbb társközség sokallta, mára azonban lényegesen sike­rült leszorítani az igényelt ön- kormányzati támogatást, telményeknek, bár az Állat­egészségügyi Állomás közel egy éve, 1994 áprilisában vég­zett helyszíni ellenőrzést, az ál­latorvos minden egyes vágásnál ellenőrzi a körülményeket. A vágóhídon ugyan nincs hűtő, a hús azonban legfeljebb egy órát vár arra, hogy az üzlet fagyasz­anyag kutatásával, régi fotográ­fiák, népviseleti ruhák, más tárgyi emlékek gyűjtésével egy állandó helytörténeti kiállítást létrehozni. A kiadványt nem tanári ké­zikönyvnek szánják, hanem tör­ténelmi olvasókönyvnek, amely nemcsak használható lesz a diákok számára, hanem akár diákszerzők dolgozatai is belekerülhetnek. A szervezés­sel foglalkozó gyakorló tanárnő véleménye szerint a helytörté­net ma „kallódik” a tananyag­ban, s a nemzeti alaptanterv le­gújabb, már végleges változata szerint ennek méginkább meg­amelynek összege tanulónként 32 ezer forintra csökkent. A gyönki képviselőtestület okta­tási bizottsága a költségvetés kidolgozása előtt konzultációs lehetőséget kért az érintett hat község képviselőitől, meghí­vást azonban csak négy telepü­lésről kapott, Miszláról és Szá- razdról nem jött meghívó. A diósberényi testület állásfogla­lását Garai László, az oktatási bizottság elnöke úgy tolmá­csolta a közvélemény számára, hogy a herényiek maradék-elv alapján óhajtják fizetni a fenn­tartás községre eső hányadát. A gyönki ülésen nyilvánosságra tóhelyiségébe kerüljön, ahová a jövőben nemcsak leértékelt, hanem száz százalékos áru is kerül, a húsbolt fogja ugyanis szállítani a friss húst a két ön- kormányzati intézményt, az idősek napközi otthonát és az iskolai napközi otthont ellátó konyhának. van a lehetősége, hiszen a NAT a tíz osztályos alapképzés utolsó négy évébe sűríti bele a történelem oktatását. A lehető­ség a helytörténetnek a történe­lem-oktatásba való a becsem­pészésére azonban eddig is adva volt, s ez ezután is így lesz. A tanulmánykötet, amely a tervek szerint egy év eltelté­vel napvilágot lát, ennek ki­használását segíti elő. Az ál­landó kiállítás pedig pótolná azt az űrt Tamási közművelődésé­ben, amelyet jelenleg a méltat­lan körülmények között mű­ködő pári tájház lenne hivatva betölteni. került, hogy melyik önkor­mányzat mennyivel tartozik Gyönknek. Az adósok listáját Szárazd vezeti 817 ezer forint­tal, Varsád 572, Miszla 436, Diósberény 325 ezer forintot nem fizetett még be a közös kasszába, egyedül Szakadátról érkezett meg a hozzájárulás tel­jes összege. Az ülésen az is el­hangzott, hogy ezt követően ha­tározottabb fellépésre számít­hatnak az illető önkormányza­tok, de félő, hogy lesz olyan község, amely jóindulat elle­nére sem tudja majd kifizetni számláit. tóth Új helyzetet teremtett a pénz­ügyi kormányzat a gyermekne­velési járandóságok alanyi jo­gosultságának megszüntetésé­vel, a gyermeket nevelő csalá­doknak egy eddigi biztos jöve­delemforrás vált bizonyta­lanná. A változás következtében valószínűen több kisgyermekes anya igyekszik minél korábban munkát vállalni és gyermekét bölcsődében elhelyezni - fel­téve ha talál bölcsődét. A címben szereplő kérdés szinte minden településsel kap­csolatban feltehető, hiszen Tolna megyében a hét város és Bátaszék kivételével nincs böl­csőde. Iregszemcse esetében a válasz egyértelmű nem. A falu lakosságának korfája felfelé terebélyesedik, ami azt jelenti, hogy népessége öre­gedő. A községben évekkel ez­előtt megszüntették az intéz­ményt, miután csekély igény mutatkozott iránta: mindössze négy gyermek jutott hat gondo­zónőre. Azoknak a családoknak a problémáját, amelyek nem tudtak kisgyermekük elhelye­zéséről gondoskodni, az óvoda igyekezett megoldani, a kiscso­portosok mellé két éves korukat betöltött gyerekeket is felvet­tek. A felvételnek az életkor mellett más feltételei is vannak: a gyereknek szobatisztának kell lennie, és a szülőnek nyilatkoz­nia kell arról, hogy nem tud otthon maradni, mert különben elveszti állását. A kiscsoport­ban jelenleg is csak négy böl- csődés korú van, s az igazság­hoz hozzá tartozik, hogy csu­pán néhány olyan szülő érdek­lődött, akik a gyed megszűnésé­től tartva óvodába adnák az óvodás kort még el nem ért gyermeküket. Önálló bölcsőde két dolog miatt nem lehet: nincs rá pénz, s az óvoda jelen­legi feltételek mellet nem tud elkülönített bölcsődei ellátást vállalni. Ha igény lesz rá, a leg­kisebbekből ki lehet alakítani egy úgynevezett „minicsopor­tot”, de ennek létszáma a ve­zető óvónő szerint a tizenöt főt semmiképpen nem haladhatja meg. Iregszemcsén azonban nem­csak bölcsődére, hanem böl­csődei csoport indítására sincs plusz pénz, az általános iskola igazgatója szerint - az óvoda költségvetésileg az iskolához tartozik - ezt is csak csoport- összevonással lehet megoldani. Egy apróság ellátása az állam­nak huszonhétezer forintot ér, és kilencvenezerbe kerül. Az óvodában öt csoport, és hét óvónő van, egy csoport előírt maximális létszáma huszonöt fő lehet. Ezt már egy csoport­ban most is túllépik, a terv azonban az, hogy négy csoport mindegyikében huszonhat gye­rek lesz. Ha ez megvalósul, a gyere­kek egyéni fejlesztésének lehe­tőségei csökkennek, különösen a nagycsoportban, ahol az isko­lára való felkészítés jegyében a gyerekekkel történő külön fog­lalkozásnak nagyobb a jelentő­sége. tóth Alapítvány a helytörténetért Milliókkal tartozó társközségek Bűnügyek Csúzlisok őrizetben. Hét Tamási környékén elkövetett bűncselekményt bizonyított eddig a nyomozás a három „csúzlis” betörő ellen. N. Gá­bor, T. Pál és V. János buda­pesti lakosokat még augusztus 16-án érte tetten a rendőrség, amikor egy nagyszokolyi üzlet kirablásán fáradoztak. A három elkövető módszere egyedi volt: a kiszemelt objektum kirakat­üvegét éjszaka úgynevezett horgászcsúzlival lesből betör­ték, s amikor azt látták, hogy nincs mozgás, az üzleteket ki­rabolták. Ilyen módon látogattak meg egy-egy felsőnyéki, nagyszéke- lyi, fürgedi üzletet - ez utóbbit két ízben is -, a kár esetenként három, és négyszázezer forint között volt. A nyomozás még folyik, az országban letartóztatásuk óta azonban a hasonló bűncselek­mények megszűntek. Egy sorozat vége. Már a vádirat készül viszont egy má­sik bűnbanda tagjai ellen, ösz- szesen huszonöt rendben elkö­vetett betöréses rablás, és lopás miatt. A négy fővárosi személy, köztük J. Ilija, jugoszláv állam­polgár Budapesten, Szakályban és Keszőhidegkúton követett el betöréses rablásokat, gépkocsi­lopást. A csapat végül is a sza- kályi akción bukott meg. Kézrekerítésükben egy ke- szőhidegkúti tanú segített a rendőrségnek, aki felismerte a huszonkét éves B. Lászlót. B. L. a dombóvári rendőröknek is ismerős volt korábban ott is követett el betöréseket. Az elkövetett cselekmé­nyekkel közel egy milliós kárt okoztak. A számla Valamikor a kezdeteknél azt hittem, a nyilvánosság ereje iszo­nyatos nyomás alá keríti majd a világ bűneit. Ha nem is semmi­síti meg őket, de legalább állandó rettegésben tartja. A közvé­lemény meg vagy igazságos, de mindenképpen álszent annyira, hogy színlelje az igazságszeretetet. Bárdné-asszony, a könyvelő világ életében így gondolta. Olyan könyveléseket vágott oda az illetékesek asztalára, hogy ihaj, csudájára járt az összes apehos, perzekútor, de még a csá­szár is. Egyszer aztán kezébe került egy számla, harminchétezer forintos javításról hozta a karbantartási részleg kopaszodó ve­zetője. Gyanússá vált neki. Két hete száznegyvenezer, múlt hé­ten ötvenötezer, most meg ez itt! Majdnem új gépparknál! Fi­noman utalt rá az egyik főnökének, majd a másiknak, aztán a legnagyobbnak, mindhiába. Csak azt érte el, hogy másnap már mindenki görbe szetnmel nézett rá. Aztán egyszer egyik főnöke megkérdezte:- Bárdné-asszony, csak nem azt akarja mondani, hogy izé... hát ha loptak, magától loptak, vagy mi a fene? Bárdnénak annyi lett. Magas vérnyomás, álmatlanság, neu­rózis, két heti táppénz. Illene, ugye, nevén nevezni a gyereket? Sajnos most többen érdekeltek abban, hogy maradjon fátyol alatt, mint akik nem. Azaz: ha Bárdné felmond, nem marad senki. Kábel már van. A múlt héten Tamási belvárosának is ne­kiestek csákánnyal, ásóval, légkalapáccsal, a városiak azonban talán elnézőek lesznek a kis bosszúságért, ha figyelembe ve­szik, hogy mindez azért történik, hogy mielőbb telefonhoz jut­hassanak a tamási igénylők. Képünkön az Ericsson alvállalko­zójának alvállalkozója, a Geoprofil Kft. alkalmazottait láthatják munka közben, rajtuk tehát nem fog múlni semmi. Hogy sejt­hetően a telefonok üzembehelyezésének eredeti határideje csúszni fog, arra teljes kábelhálózat lefektetésének júniusi ha­táridejéből következtethetünk csupán.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom