Tolnai Népújság, 1995. március (6. évfolyam, 52-76. szám)
1995-03-02 / 52. szám
1995. március 2., csütörtök Gazdaság Házunk Tája 5. oldal Március a kiskertben Ha feltétlenül szükséges - mert erős volt az elmúlt évi fertőzés csak akkor végezzük el a fák rügypattanás előtti úgynevezett lemosó permetezését, mert vele a hasznos élőlényeket is pusztítjuk. Olajos vagy kéntartalmú, csonthéjasoknál réztartalmú szerek alkalmazása indokolt a hőmérséklet tartós felmelegedése után. Végezzük el a borsók lehetőleg szakaszos, a spenót, a sárgarépa és petrezselyem, a hagyma, a saláta, a hónaposretek helybe vetését, kerülve a túl sűrű vetést. A növényeknek a szükséges élettér biztosítását - ami például borsónál típus szerint folyóméterenként maximum 20-25 mag kijuttatását jelenti - feltétlenül vegyük figyelembe. Gyökérzöldségnél az esetleges szárazságra újra számítva helyezzük előtérbe a régi bulgár módszert, a 15 cm-es bakhátra vetést, a kizárólag barázdába öntözés lehetősége érdekében. A hónap második felében az előnevelt káposzta, karalábé palántákat ki lehet ültetni. Ugyanekkor előkerülhetnek a télen át gyűjtött, fertőtlenített, tápdús talajjal megtöltött tejfelespoharak, ládikák a melegigényes paprika, paradicsom, padlizsán, uborka, dinnye, tök magjának az elvetéséhez. A kiültethető palánta felnevelésére meleg, napfényes, védett helyen 5-6 hét szükséges. Szakái László A gyümölcsfák metszéséről Keddi, gazdaság-gazdáknak oldalunkban dr. Tóth Ferenc, okleveles kertészmérnök a gyümölcsösök koronába metszéséről tájékoztatta olvasóinkat. Ezúttal is őt kérdeztük az alakító és a termőkori metszésről. — Mikor célszerű az alakító metszést alkalmazni? — Lehetőleg természetes vagy ahhoz közel álló koronaformát válasszunk, (sövényt lehetőleg ne) amit könnyű kinevelni. Ahol a tőtávolság nagy, ott célszerű az oldalvezér hegyét kissé visszacsípni, ezzel erősödik és elágazódik a kar. Sűrű telepítésű almánál ne csípjük vissza, csak zöldmetszéskor, ha muszáj, mert elsűrűsödik. Ahol ágemeletet képezünk fontos szabály, hogy amíg az alsó emelet meg nem erősödik (akár 2-3 év is lehet) addig a második emeletet nem szabad megcsinálni. Ha gyengén fejlett egyedet kell alakítani, vesszőit vágjuk rövidre, hogy előbb nőjenek erősebben. Ha igen gyenge növekedést tapasztalunk, célszerű a fát kiemelni, gyökereit ismét visszavágni, új helyre elültetni és a föld feletti részét erősen visszavágni. Nehezen termőre forduló fajoknál (pl. körte) ne nyúljunk ollóval a fához, kivéve a koronába metszést. Kötözzük le a karokat, alakítás helyett hagyjuk mielőbb termőre fordulni, majd azt követően lehet módjával ritkítani, alakítani. A koronaalakítás időszakában a fás metszés mellett fontos nevelési eszköz még a lekötözés és a zöldmunka. — A termőkorba került fáknál a metszést hogyan végezzük? — A gondosan kialakított korona évekig csak felügyeleti metszést igényel, melynek fő eleme a mérsékelt ritkítás. Kivétel az őszibarack, amit minden évben igen erős metszésben kell részesíteni, ugyanis éves vesszőn terem. Idővel a meggynél megfigyelhető a termőrész ostoroso- dása, amit fokozatos ifjítómetszéssel lehet kordában tartani. Ritkábban alkalmazott ifjítási módszer - és a kajszi virágzásban kitűnően viseli - a koronarészek erőteljes visszavágása, a növekedés ismételt beindítása. Mauthner A Szekszárdi Vásárban A múlt hét végén, Szekszár- don volt országos állatvásár. A jó idő nagyon sok embert csalogatott ki a város szélére, a vásártérre. Az idei év eddigi legnagyobb állatkínálatából választhattak azok, akik nem csak nézelődni, hanem vásárolni is szerettek volna. Ennek ellenére most több volt az érdeklődő, mint a tényleges vásárló. A malacárak is változatosan alakultak, így a 7 hetes, 21-22 kilósakat, 7500 forintért kínálták, de voltak hasonló súlycsoportban 8500-ért is. Aki többet vett, alkudni is tudott. A Decsről érkezett gazdálkodó délelőtt 10 órakor arról panaszkodott, hogy az általa hozott 6 választási malacból csak kettőt sikerült eladnia. A várdombi malacok kisebbek voltak, a gazda szerint úgy 15 kilósak, de az áraik is kedvezőbbek, tőle 6300-ért is lehetett vásárolni. A Kecelről érkezett árus több fajtát is kínált, így a Du- rocért (23 kilós) 8000, a fehér, húsos fajtáért 7500-at, a kisebb súlyú fehérért (14 kg) 5500 forintot kért. Egyik Bács megyéből érkezett gazda a Zsigulija csomagtartójában hozta Szekszárdra a malacokat, 15-17 kilósakat és 7500 forintot kért darabjáért, de aki komolyan érdeklődik, annak 7000-ért is odaadja -, mondta. Az alföldi vásárok sem jobbak, mondták az eladók, az előző napon ugyanis Baján volt állatvásár, ahol szintén 7000 forintra kellett leengedni az árakat. A vásárolni szándékozók is ebben bízhattak, mert mint mondták, „lesz ez még olcsóbb is, legfeljebb nem most, hanem két-három hét múlva.” A malacok mellett lovakat, sőt kecskét is lehetett vásárolni. A két nőstény hasas kecskéért 10 ezer forintot kért a gazdája. Lovak érkeztek Decsről (3 éves, 145 ezer forintot kértek érte) és Döbrö- közről is. Ez utóbbiak 2 évesek és a kettőért 250 ezret kértek (volna). Az érdeklődés ezen a területen is nagy volt. Az eladók ennek ellenére mérgelődtek és fogadkoztak, hogy ide sem jönnek többet vásárra, mert kifizették ugyan az ezer forintos helypénzt, de nem volt kisrámpa, amelynek segítségével a teherautóról le tudták volna venni az állatokat, hogy az érdeklődők megnézhessék a ló mozgását is. Paksi Gazdahírek A paksi falugazdászhoz, Győré Józsefhez a város köz- igazgatási területe tartozik, ez a gyakorlatban 180 árutermelőt jelent. A paksi gazdálkodók is elsősorban gabonaféléket, búzát, árpát és főleg kukoricát termelnek, mert az említett növények vetését, növényvédelmét ismerik. A gondok betakarítás után kezdődnek, mert nincsenek meg a gazdálkodás feltételei -, mondta Győré József. Hiányoznak a tárolók, a szántók és az értékesítés is akadozik. Pakson lenne lehetőség arra, hogy zöldségféléket termeljenek, hiszen ott van helyben a konzervgyár, de sajnos nem tudtak a gazdálkodókkal megállapodni a termeltetési szerződés feltételeiben. A konzervgyár üzemeltetői a gazdáktól várnak ajánlatot és aki a legkedvezőbb kalkulációt nyújtja be, azzal ülnek le tárgyalni. A paksi gazdák nagyon kevés géppel rendelkeznek, ennek az az oka - mondta a falugazdász - hogy a tavalyi MFA pályázaton csak heten nyertek, többen akkor akarták a kérelmüket beadni, amikor már a pályázatot felfüggesztették, majd leállították, az idei támogatási lehetőség „gyenge pontja” pedig az, hogy nincs bank, amelyik elfogadható feltételekkel nyújtana hitelt, hogy a kamattámogatást igénybe vehessék. Éppen ezért született meg az ötlet a helyi gépkör szervezésére, melynek gyakorlati tapasztalatairól pár hónap múlva beszámolunk a gazdaoldalban. -mauBiokultúra nap Balatonbogláron A műtrágyák és a különböző vegyszerek - bár növelik a terméshozamot - csak rövid távon hoznak eredményeket. Azok viszont, akik a józan eszükre hallgatnak, a biogazdálkodást választják; egyrészt mert nem akarnak mérgezett gyümölcsöt és zöldséget adni gyermekeiknek, másrészt pedig belátják, hogy a talaj élővilágát nem lehet büntetlenül károsítani. Mindez a Biokultúra nap rendezvényen hangzott el. A balaton- boglári tanácskozásra három megyéből - Baranyából, Somogyból és Tolnából - érkeztek termelők. A biotermelés helyzetéről és jelentőségéről Győrffy Sándor kertészmérnök, a Biokultúra Egyesület termékellenőrzési bizottságának elnöke elmondta: a hazai biogazdálkodás néhány éven belül versenyképes termékeket tud kínálni a nemzetközi piacokon is. A Földművelési Minisztérium is egyetért a célkitűzéseikkel. Az egyesületnek 1200 tagja, 33 helyi szervezete van az országban, s mind többen érdeklődnek a vegyszermentes termelés iránt. Az egykori paraszti gazdálkodást ugyan nem lehet minden tekintetben feleleveníteni, azonban törekedni kell arra, hogy inkább komposztálással, mintsem műtrágyával pótoljuk a föld tápanyagait. zivórvónyunk a magunk és szeretteink élje őrködik. A mi szivárványunk rugalmas és biztonságos. Megtalálható a Garancia Biztosító irodáiban és üzletkötőinél.
