Tolnai Népújság, 1995. március (6. évfolyam, 52-76. szám)
1995-03-13 / 61. szám
1995. március 13., hétfő CÉGVEZETŐKNEK Határidők: március 15. — A fogyasztási adó befizetése, visszaigénylése, kivételes visszaigénylése. — Mezőgazdasági támogatások igénylése. — A kommunális és az iparűzési adó első részletének befizetése. — Fogyasztói árkiegészítés igénylése. — Az útalap-hozzájárulás rendezése. — A beszedett idegenforgalmi adó bevallása és befizetése. — Az elektromosveze- ték-üzemeltetők árubejelentése. — Átképzési támogatás igénylése. — Balesetek és foglalkozási betegségek bejelentése. Jogszabályváltozások Súlyadó A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényt az 1995. évi V. törvény módosította. A jogszabály 1996. január l-jén hatályba lépő változásai között ilyenek szerepelnek, mint pl. a tehergépjárművek esetében az adó alapjaként az önsúlyt és a raksúly 50 százalékát együttesen kell figyelembe venni, a kombinált árufuvarozásban résztvevőket megillető kedvezmények, stb. Helyi adók A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényt az 1995. évi IV. törvény módosította. A jogszabály túlnyomórészt az értelmező rendelkezések (lakás, szükséglakás, nevelési, oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség belterületi földrészlet, nettó árbevétel fogalma) tartalmát változtatta meg. Nyugdíjemelés A 18/1995. (DL 1.) Korm. rendelet a nyugellátásokról és a baleseti nyugellátások emeléséről rendelkezett. 1995. január l-jétől 11 százalékkal emelkedik az említett időpontot megelőzően megállapított öregségi, rokkantsági, az özvegyi és szülői nyugdíj, a baleseti nyugellátás, az árvaellátás összege, továbbá a mező- gazdasági szövetkezeti öregségi és munkaképtelenségi járadék, a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadéka, valamint az özvegyi és a növelt összegű özvegyi járadék. A rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló 19/1995. (III. 1.) Korm. rendeletben az egyes nyugdíjszerű ellátásoknak, emeléseknek az év első napjától folyósítandó konkrét forintösszegei szerepelnek. * Árutőzsde felügyeleti díjak A 3/1995. (III. 1.) PM rendelet az árutőzsde felügyeleti szolgáltatások díjairól rendelkezett. Eszerint a tőzsdetagoknak 1995. március 9-től az üzletszabályzatuk jóváhagyására irányuló eljárásért a szabályzat benyújtásakor 100 000 forintot, a folyamatos felügyeleti tevékenység díjaként negyedévente, minden megnyitott kontraktus után 10 forintot, de tőzsdetagonként legalább havi 5000 és legfeljebb évi 1 000 000 forintot, míg a felügyeleti, tőzsdei szakvizsga lebonyolításáért vizsgánként - ideértve a megismételt vizsgát is - jelentkezésükkel egyidejűleg 5000 forintot kell fizetniük. Az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet 232-90145-4037 számú számlájára befizetendő díjakat a - vizsgadíj kivételével - a kereskedési jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérlőnek kell „állnia”, míg az általa elért forgalom és haszonbérleti díj összege után a haszonbérbe adó tőzsdetagot nem terheli díjfizetési kötelezettség. Az üzletszabályzat elutasítása, illetve a kérelmező általi visszavonása esetén a befizetett összeg visszafizetésére nincs lehetőség, de nem kell a díjat ismételten megfizetni akkor, ha az érintett kérelmét 30 napon belül benyújtja. A tőzsdetagoknak és a haszonbérlőknek egyaránt olyan nyilvántartást kell vezetniük, amelyből díjalapjuk egyértelműen megállapítható. Az említett rendelkezéseket az 1995. március 9-ét megelőző eljárásokra is alkalmazni kell. A Gazdaság Híreiből Nemzetközi bőr- és cipőhét Megnyílt szombaton a X. Nemzetközi Bőr- és Cipőhét a Budapesti Sportcsarnokban. A kiállítással egybekötött vásáron 26 ország 400 kiállítója vesz i részt, felsorakoztatva a bőr- és cipőipari gyártók és kereskedők széles körét. Richter Gedeon eredmények Az elmúlt évben tovább erősödtek a Richter Gedeon Rt. kereskedelmi pozíciói - derül ki a gyógyszergyár Budapesti Értéktőzsdéhez eljuttatott adataiból. A társaság üzleti eredménye 1994-ben 3,6 milliárd forint volt, 975 millió forinttal magasabb, mint a megelőző évben. Suzuki-hírek A Magyar Suzuki Rt. esztergomi üzemében már 50 százalékban magyar alkatrészekből készülnek a gépkocsik. A magyar alkatrészek arányát a közeljövőben további 6 százalékkal kívánja növelni a Suzuki. Tavasszal a cég megkezdi a nyugaton kedvelt háromajtós Swiftek gyártását és még az idén megindulhat Esztergomban a Subaru márkájú négyke- rék-meghajtású gépkocsik gyártása is. Magyar-szlovén átkelőhelyek A már kormányközi egyezményben szereplő Tomyi- szentmiklós-Pince határátkelő magyar részének végleges kiépítését és a Nemesnép-Kobilje állandó átkelő megépítését sürgették egy szombati megbeszélésen a zalai és muravidéki ön- kormányzati vezetők, ország- gyűlési képviselők. Jelezték, hogy szükség volna egy állandó határátkelőre Pártosfalva és a Vas megyei Magyarszombatfa között is. Javaslataikat elküldték a két érintett ország kormányának is. Gazdaság 5. oldal A KSH jelentése 1994-ről A foglalkoztatottak megyénkben A Központi Statisztikai Hivatal Tolna Megyei Igazgatósága elkészítette megyénk elmúlt évi helyzetéről szóló tájékoztatóját, amelyben áttekintést ad a népesség, a foglalkoztatás, a gazdaság, a társadalom különböző területei és folyamatai főbb mutatóiról, összehasonlítva a korábbi évek helyzetével és az országos mutatókkal. Mai számunkban a foglalkoztatottak számának alakulását elemezzük. 1994. évben a foglalkoztatottak átlagos létszáma 53.664 fő volt, ami 5%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatottak közel kétharmada fizikai, egyharmada szellemi munkát végzett. A létszám túlnyomó többségét teljes munkaidőben foglalkoztatták a munkaadók, a részmunkaidősök és foglalkoztatott nyugdíjasok aránya a korábbi évekhez hasonlóan igen csekély, mindössze 4%. Ez utóbbi csoport amúgy is alacsony aránya jelentős mértékben csökkent, a fogyás meghaladta a 13%-ot. 1994-ben is igen erős szervezeti változás ment végbe a gazdaságban, ennek megfelelően a gazdasági társaságok szerepe egyre nagyobb lett a foglalkoztatásban, a vállalatoké pedig mind jobban lecsökkent. A jogi személyiségű szervezetek közül a gazdasági társaságok éves átlagban a létszám 44,2%-ának adtak munkát, míg a vállalatok mindössze 3,6%-nak (1993-ban még 15,0% volt a vállalatok részesedése). Jelentős szerepet töltöttek be még a szövetkezetek és a költségvetési szervek, előbbiek 20,3%, utóbbiak 31.6%-ban részesültek a foglalkoztatásban. A jogi személyiség nélküli szervezetek szerepe minimális. Korábban a nagylétszámú, 300 főnél nagyobb cégek voltak a meghatározók foglalkoztatási szempontból. 1994-ben a nagyvállalatok átalakulása után a közepes, 51-300 főt foglalkoztató szervezetek szerepe jelentősen megnőtt, foglalkozta- totti létszámuk az egy évvel korábbihoz képest kétszeresére emelkedett. Á vállalatoknál és gazdasági társaságoknál - elsősorban a részvénytársaságoknál - azonban továbbra is a nagy cégek a meghatározóak. A két meghatározó ágazat közül az 50 főnél nagyobb cégek körében az ipar részesedése a foglalkoztatásban 35,7%, a mezőgazdaságé 19,3 % volt. Az iparon belül a legjelentősebb szerepe a korábbi évekhez hasonlóan a feldolgozóiparnak van. A vízellátás terén jelentős átalakulás zajlott le, aminek következtében a villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás foglalkoztatási aránya jelentősen csökkent. 1994-ben a foglalkoztatottak létszáma az egy évvel korábbihoz képest 5%-kal csökkent, tehát mérséklődött a foglalkoztatottak létszámának fogyása, hiszen a megelőző évben a csökkenés mértéke még több volt, mint 15 %. A fizikai foglalkozásúak száma 9%-kal csökkent, a szellemieké viszont közel 3 %-kal nőtt. A szellemi foglalkozásúak létszámnövekedéséhez, illetve a fizikaiak csökkenéséhez nagymértékben hozzájárult az egészségügyben végrehajtott átsorolás, miszerint a korábban fizikaiként nyilvántartott ápolók szellemi foglalkozásúak lettek. 1994-ben is a 300 főnél nagyobb szervezetekben jobban csökkent a létszám, mint az 51- 300 főt foglalkoztatóknál. A jelentősebb ágazatok közül - hasonlóan az előző évhez - a mezőgazdaságban volt a legnagyobb mértékű létszám- csökkenés. Általános tájékoztatással 24 órás telefonos ügyfélszolgálatunk NMT mobiltelefonról a 03-as ingyen hívható számon, vezetékes telefonról a 265-8340 telefonszámon készséggel áll rendelkezésére. WESTEL IRODA: • PÉCS, 7621 RÁKÓCZI U. 19., TEL.: (06 72) 225-111, RÁDIÓTELEFON: (60)327-900 • BALAT0NVILÁG0S, M7-ES ENYINGI ELÁGAZÁS, TEL.: (06 88) 380-644, RÁDIÓTELEFON: (60) 327-100 WESTEL FORGALMAZÓK: • PAKS. K0SZTECZKY LÁSZLÓ, 7030 BARÁTSÁG ÚT 2. (SONY MÁRKABOLT), TEL.: (06 75) 310-770, RÁDIÓTELEFON: (60) 327-085 • SZEKSZÁRD, TELK0MP KFT., 7100 WESSELÉNYI ü. 15., TEL.: (06 74) 316-564, RÁDIÓTELEFON: (60) 327-260, (60) 337-209 • DOMBÓVÁR, ARIEL BT., 7200 DOMBÓ PÁL U. 7., TEL.: (06 74) 365-569, RÁDIÓTELEFON: (60) 363-963 Ú], testreszabott díjcsomagok Ha elégedett eddigi díjcsomagjával, természetesen nem kell váltania. De ha igényei úgy kívánják, a négy közül biztosan talál egyet, amelyik tökéletesen illik Önhöz. Mint egy remekbe szabott szmoking. Vagy egy csinos kosztüm. WESTEL RÁDIÓTELEFON KFT Főleg munkaidőben telefonál, vagy inkább az esti órákban intézi ügyeit? Szünet nélkül csöng a készüléke, vagy csak akkor kapcsolja be, ha fel akar hívni valakit? Keveset beszél, vagy éppen egész nap izzik a "láthatatlan drót"? Szokásaink különbözőek, de a rádiótelefon minden előfizető számára egyformán fontos és hasznos. Ezért a Westel 450 különösen büszke arra, hogy saját előfizetői körében 1992 óta nem emelt árakat. Sőt, mostantól - a jól bevált kettőt változatlanul hagyva - már négy különböző, ám hasonlóan kedvező díjcsomagot kínál: Q START: Ha Ön keveset telefonál, viszont sokan keresik, most fellélegezhet. A Start díjcsomagban a havi díj igen alacsony, s ha Ön a hívó fél, csúcsidőn kívül komoly kedvezménnyel beszélhet. © STANDARD: Népszerű alapdíjcsomag, amely a leggyakoribb igényekhez igazodik. © EXTRA: Ha Ön rendszerint csúcsidőben telefonál, nem lehet közömbös, mennyit fizet a beszélgetésért percenként. Az Extra díjcsomag csúcsidőben a legalacsonyabb tarifát nyújtja. O PRÉMIUM: Azoknak ajánljuk, akik az átlagosnál lényegesen többet használják készüléküket, mivel a havi díjban foglalt ingyenes percmennyiség itt a legnagyobb.
