Tolnai Népújság, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-08 / 33. szám

1995. február 8., szerda Gazdaság VÁLLALKOZÁS, PIAC 5. oldal Piacra fel! (III.) Egy héttel ezelőtt azt írtam: az üzleti terv tartalma maga a marketing, a szándék, a végcél és a módszerek formába öntött meghatározása. Nézzük, ho­gyan működik mindez a gya­korlatban. Elsőként határozzuk meg, hogy mi az a termék, vagy szolgáltatás, amellyel a piacra kívánunk lépni. Pozicionáljuk ajánlatunkat, keressünk választ arra, hogy kik és miért lesznek majd partnereink. Tekintsük át a választott termelési, vagy szolgáltatási ágazat jövedelme­zőségét, a fő versenytársak helyzetét, az elkövetkező né­hány év kilátásait és mindazo­kat a tényeket, amelyekkel újonnan induló vállalkozásunk kockázatait mérlegelve szá­molnunk kell. Gondoljuk vé­gig, hogy leendő üzletfeleink számára milyen előnyöket tu­dunk majd ajánlani a verseny­társainkhoz képest. Ezután vizsgáljuk meg, hogy milyen pénzügyi és infrastruk­turális feltételekkel rendelke­zünk, vagy rendelkezhetünk. Készítsünk költségvetést, a- melyben tüntessük fel a tőke­forrásokat, a várható pénzáram­lást, tervezzük meg a bevétel és kiadás egyenlegét és -határoz­zuk meg a várható jövedelme­zőséget. Végül döntsük el, hogy megvan-e bennünk az el­tökéltség, a céltudatosság, az önfegyelem képessége és a bá­torság. Akarjuk és vállaljuk-e az új tevékenységgel járó fel­adatok és követelmények telje­sítését? A most leírt folyamatot ne­vezi a szakirodalom helyzet- elemzésnek. Ebben a munká­ban kapnak kiemelten fontos szerepet a tanácsadók. Mert szükség van jogászokra, hogy a cégalapítás és cégműködtetés költségeit és módszereit ter­vezni tudjuk. Szükségünk van gazdasági tanácsadókra, akik a vállalkozás pénzügyeket érintő kötelezettségeiről és lehetősé­geiről adnak számunkra tájé­koztatást. A helyzetelemzés szakaszában kérjük fel azokat a cégeket is, amelyek előzetes pi­acfelméréssel, vagy piackuta­tással lehetnek segítségünkre. Ekkor keressük meg azokat a tapasztalt „vén rókákat” is, akik bölcsessége jól használható lesz majd számunkra. így ju­tunk el a döntéshelyzetig, ami­kor is - a bukás veszélyét is feldolgozva - a vállalkozás megindításáról határozunk. És ekkor írjuk meg üzleti tervün­ket, amelyben az eddig begyűj­tött információk figyelembe vé­telével már a megvalósítás módszereiről is nyilatkozunk. Arról, hogy milyen stratégia és taktika alkalmazásával érjük el kitűzött célunkat. Erről szólunk majd a következő részben. Ad­dig is, ha van kedvük, vegyék elő otthon a saját üzleti tervüket és nézzék meg, hogy tartal- mazza-e a leírt kritériumokat. Különös figyelemmel legyenek a módszereket taglaló részre, mert az a leginkább formálható és igazítható. Hozzánk írott leveleikre to­vábbra is írják rá: Piacra fel! Dr. Dobos Béla text ART Média Felkínálom Üzleti ajánlatok A televízió „Felkínálom” műsora nyomán szerveződött or­szágos klubhálózat ma Felkínálom Marketing Center néven 1992 óta működik, magyar, európai és tengerentúli tagok­kal. Ma már egy szekszárdi vállalkozás, a Kármentő Trió Bt. is tagja ennek a hálózatnak. Közvetítésükkel hetente közlünk néhányat a Felkínálom üzleti ajánlataiból. Ukrán partnerünk keres étke­zési búzát 5-10 ezer tonnát, minimum 25-ös sikértarta­lommal. Osztrák exportra keresünk parkettalécet 1000 m2 induló mennyiségben, február 28-i szállítási határidővel. Mére­tei: hossza: 400-450, széles­sége: 60-70, vastagsága: 22 mm. Vietnami rizst ajánlunk kedvező árfeltételekkel FOB Hossimin paritáson. Szlovák hálózatunkból ke­resnek 10-10.000 tonna ta­karmánybúzát, árpát, zabot, rozst, kukoricát, továbbá po­lietilént, izobutanolt, acetont, metilalkoholt minimum 100 tonnát, valamint befektető partnert 60 ágyas kis hotelhez turisztikailag egyik legfrek­ventáltabb helyen. Munkalehetőséget aján­lunk! Fiatal pályakezdőket, valamint a kereskedelemben és az üzleti életben járatos közép- és felsőfokú végzett­ségű nyugdíjasokat kereske­delmi szervező, területi téma­vezetői feladatokra, találmá­nyok menedzselésére. Német, angol, francia, olasz nyelve­ken beszélők, kapcsolatokkal rendelkezők előnyben. Hőgyész legnépszerűbb vállalkozója: Banai István Egy bál önmagában is lehet érdekes, de még izgalmasabb a mulatság, ha van valami tétje. Hőgyészen, a vállalko­zók helyi egyesülete szervezé­sében szombaton éjjel, a mű­velődési házban tartott far­sangi bálon immár másodszor választották meg a résztvevők a község „leg­népszerűbb vál­lalkozóját”. A szavazók voksa alapján a meg­tisztelő címet és a vándorserleget Banai István benzinkút tulaj­donos vehette át idén a község polgármesteré­től, Pál Imrétől. A negyven­négy éves Banai Istvánt a faluban mindenki csak „Fűrészként” ismeri. Nem­csak azért, mert a falu központ­jában található „Fűrész” ben­zinkútnál tan­kolnak a helybe­liek, hanem sportolói múltja miatt is. Fűrész harminc évig, 1963-93-ig ját­szott a hőgyészi MEDOSZ csa­patában középhátvédet. Mára ugyan abbahagyta a sportot, de azért a népszerűsége meg­maradt. A benzinkutat 1991. szep­tember 11-én vásárolta meg az Áfortól. A kútnál a 92-es, és 95-ös ólommentes benzinen kívül háztartási tüzelőolaj is kapható. Az üzletben a különböző olajokon kívül mindenféle au­tótartozék, gépkocsi égő, gyúj­tógyertya, üléshuzat, kor­mányvédő, kocsimosó sam­pon, sőt még telefonkártya is kapható. A Banai családban a fel­eség, Barabás Ella is vállal­kozó, fodrász üzletét a családi házuknál alakították ki. A há­rom gyerek közül a legna­gyobb, Olga Pécsett tanul, a Kodály Zoltán Gimnázium német-olasz szakára jár, jö­vőre érettségizik. Arról, hogy hol tanul tovább, még nem döntött, de az idegenforgalmi szakma nem áll távol tőle. A két, 15 éves ikerfiú közül a nagyobbik, Pisti, szakács szeretne lenni, a kisebbik, Attila édesanyja szakmáját kö­vetve fodrásznak készül. Mondhatjuk tehát, hogy az egész család vál­lalkozó vagy az lesz, ami Hő­gyészen egyálta­lán nem szokat­lan. A települé­sen a háború előtt nagy számú iparos élt, ma a 3340 lakos közül 165-nek van vál­lalkozási enge­délye, elsősor­ban különböző szolgáltatások végzésére. A kérdésen, miért épp őt ítél­ték a helyiek a legnépszerűbb­nek, Banai Ist­ván csak moso­lyog. — Itt születtem, itt élek, egyszerű családból szárma­zom, igyekszem mindenkinek segíteni, talán ezt értékelték az emberek. F. Kováts Éva Banai István (jobb oldalon), átveszi a vándorserleget Pál Imrétől FOTÓ: ÓTÓS Változik a versenytörvény Jelentős módosítások várhatók a versenytörvényben. Ezek kö­zül a legfontosabbak a vertiká­lis versenykorlátozási tilalom kiszélesítésére, a fúziókont­rollra és a gazdasági erőfölény­nyel történő visszaélésre vo­natkoznak. A törvény módosítására egy­részt Magyarország és az Euró­pai Unió közötti társulási meg­állapodásban előírt jogharmo­nizáció miatt, másrészt a hazai jogbiztonság erősítése miatt van szükség. A Versenyhivatal szerint a módosító javaslat az év második felében kerülhet az országgyűlés elé. Minderről a Gazdasági Ver­senyhivatal elnökhelyettese, Boytha Györgyné tájékoztatta a sajtót. A versenytörvény jelen­leg tiltja az egymással verseny­ben álló gazdasági egységek horizontális kartellbe tömörülé­sét. Ez a gyakorlatban azt je­lenti, hogy az azonos árucikkek forgalmazói nem állapodhatnak meg például az árak változtatá­sában. A vertikális versenykorlátok kiszélesítésére vonatkozó mó­dosítás lényege, hogy a ver­senytörvény tilalma a jövőben - bizonyos kivételekkel - kiter­jed majd a vertikális kartell lét­rehozására is. Ennek értelmé­ben az értékesítési lánc külön­böző fázisaiban tevékenykedő gazdasági egységek sem tömö­rülhetnek kartellbe. A törvénymódosítási javas­latban - az Európai Unió gya­korlatának megfelelően - lehe­tőség van a tilalom alóli cso­portmentesség megszerzésére, például a franchise hálózatok, a know-how és egyéb szellemi alkotások esetében. A gazda­sági erőfölénnyel történő visz- szaélés szabályainak változta­tásával bővül a versenytör­vénybe ütköző, nevesített gaz­dasági magatartások köre. Eszerint például tilos lesz a versenytársakat kiszorító - in­dokolatlanul alacsony - árat al­kalmazni olyan esetben, amikor nem áll a termelés mögött ala­csonyabb költség. Visszaélés­nek számít majd az olyan diszkriminatív magatartás, amikor például egy vállalat a termékét az egyes piaci szerep­lőknek különböző árakon kí­nálja. Félidőben a II. vincellérképző tanfolyam A Szekszárdi Borvidék Szőlő- és Bor­kultúra Alapítványa által szervezett vin­cellérképző tanfolyam vezetőjét, Ferenc Vilmos kertészmérnököt, az alapítvány elnökét, egy félidős összegző beszélge­tésre kértem. — Lapunk is hírül adta a tanfolyam első előadását, amikor is kicsinek bizo­nyult a Vármegyeháza borozója. — Már az első tanfolyamon, 1993-ban érzékelhető volt a nagy érdek­lődés. Akkor, mint az ország első ilyen tanfolyamán 60 fő volt a létszám. A mostani tanfolyamon, aminek éppen a felénél tartunk, minden várakozásunkat felülmúlva 225 főt számlál. — Milyen céllal jött létre ez a tanfo­lyam immár másodszor? — A szekszárdi és a kömyékbéli emberek életét a mai napig is befolyá­solja és meghatározza a szőlő- és bor­termelés. Ha Magyarországon vagy tá­gabb környezetünkben, Európában ki­mondják Szekszárd nevét, az emberek­nek rögtön a bor jut eszükbe. Ez a hír arra kötelezi azokat a szakembereket, akiknek hivatásuk a szőlőtermesztés és a borászat, hogy a 2000 éves szőlőkultúra hírnevét öregbítsék, mégpedig úgy, hogy tudásukat, tapasztalataikat továb­badják. — A tanfolyam előadói mind ismert és elismert szakemberek: Dr. Diófási Lajos, Módos Ernő, Vesztergombi Fe­renc, Kővári László, Mészáros Pál, Horváth József, dr. Domonyai Péter, Ferenc Vilmos, Rutkai Géza, dr. Sáros- pataky György, Kovács Ferenc, őry Béla, dr. Urbán András, Horváth Ákos. — Nagy örömünkre szolgál, hogy ilyen kitűnő szakembergárdát sikerűit megnyerni előadónak. A tanfolyamnak már eddig két neves vendége is volt. Az első előadáson a rendezvényeink támo­gatóinak kérésére lehetőséget biztosított a tanfolyam, hogy a Hegyközségi tör­vényről, a tanfolyam keretén belül tart­son tájékoztatást dr. Farkas Gabriella or­szággyűlési képviselő. Annál is inkább örültünk ennek a tájékoztatásnak, hisz itt egy olyan nagy létszámú érdeklődő kö­zönség hallhatta őt, amely a jövő Hegy­községének tagjaiból állt. — Ki volt a másik vendég? — A németországi testvérvárosból, Bietigheim-Bissingenből, Herbert Rie­ger úr, aki a koracél (rozsdamentes) tar­tálygyártó cég tulajdonosa. Előadásában összefoglalta a nyugaton sikeres, világ- színvonalú technológiákat. — Mint említette, a tanfolyamra igen szép számmal jelentkeztek, s ez a létszám előadásról előadásra tartja magát. Kik­ből tevődik össze a hallgatóság? — Áz elmúlt években a tulajdonvi­szonyok megváltozása miatt alapvetően a nagyobb szőlőterülettel rendelkező tu­lajdonosokból, de rajtuk kívül a nem árutermelő szőlősgazdák is eljöttek. Ezek a hallgatók fontosnak tartják, hogy olyan információkhoz jussanak, amely a legkorszerűbb technikáról, technológiá­ról, az új piaci ízlésről, a piaci lehetősé­gekről szól. Nemcsak a szekszárdi bor­vidékről jöttek termelők, de Paksról, Györkönyből, Szedresből és sok más helyről is. Ez azt bizonyítja, hogy ha a téma érdekli az embereket, akkor még a távolság sem lehet akadály. .—- A felénél tart a tanfolyam. Hogyan értékeli az eddig eltelt időszakot? —- A jelenleg regisztrált 225 fő az első előadástól kezdődően a mai napig minden előadáson megjelent. Azt hi­szem, ez önmagáért beszél. Számunkra azt bizonyítja, hogy a tanfolyam igazán elérte tervezett célját. Sas Erzsébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom