Tolnai Népújság, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-01 / 27. szám

4. oldal üHiLuxM Körkép Dombóvár És Környéke 1995. február 1., szerda Krimikkónika Akácoszlop az erdő­ből. Január 2 és 26-a kö­zötti időben a kocsolai erdő­részhez tartozó, de Gyulajon található erdőrészletből eltu­lajdonítottak 9 darab akác­oszlopot. Az anyagi kár kö­rülbelül 10 ezer forint. Betörött a kirakat­üveg. Dombóváron, a Be- zerédj utcában lévő Sabir ét­terem kirakatüvegét törte be ismeretlen elkövető január 27- én az esti órákban. A rongálási kár 25 ezer forint. Családi házba hatol­tak he Jágónakon. Ja­nuár 16 és 26 közötti időben ismeretlen elkövető ajtóbe- feszítés módszerével hatolt be Jágónakon egy lakatlan családi házba. Innét felsze­relési tárgyakat, bútorokat vitt magával kb. 150 ezer forint értékben. Betörtek a Flipper sö­rözőbe. Ismeretlen tettes január 27-re virradóra Dombóváron, a Flipper sö­röző ablakán lévő rács elfű- részelésével behatolt az épü­letbe és dohányárut, rádióte­lefont vitt el. A kár 210 ezer forint. Gunarast sem kímél­ték. Ismeretlen tettes felte­hetőleg december közepe és január 28-a közötti időben ajtóbefeszítés módszerével behatolt Dombóvár Guna- ras-fürdőn egy nyaralóba, ahonnan lakásfelszerelési tárgyakat, kertibútorokat, gázpalackot, fűnyírót tulaj­donított el. A kár 150 ezer forint. Szerszámgépek Ko- csoláról. A kocsolai téesz gépműhelyébe lakatlefeszí- tés módszerével hatolt be ismeretlen tettes január 28- ról 29-re virradóra. A műhelyből szerszámgépeket vitt el. Ezzel 60 ezer kárt okozott a szövetkezetnek. Nakon tv-t, ágyneműt loptak. Feltehetőleg de­cember közepe és január 29- e közötti időben lakat­pánt lefeszítés módszerével hatoltak be Nakon egy la­katlan családi házba. Innét tv-t, ágyneműt vittek ma­gukkal a tettesek. A kár kb. 30 ezer forintra tehető. Vegyesboltba törtek be. Január 28-ra virradóra a gyulaji vegyesboltba hatol­tak be ajtókifeszítés és rács- lefeszítés módszerével. A vegyesboltból - kb. 30 ezer forint a kár - édességet, do­hányárut tulajdonítottak el. Kocsola polgármestere: Horváth Zoltán Együtt tenni a faluért A helyhatósági választásokon Kocsola község polgárai úgy döntöttek, hogy az elkövetkezendő négy évre Horváth Zoltán­nak szavaznak bizalmat. Az újonnan megválasztott polgármes­tert munkájáról, terveiről kérdeztük. — Gödöllőn, az agrártudo­mányi egyetemen 1987-ben szereztem általános agrármér­nöki diplomát. A dalmandi kombinátnál kezdtem dolgozni - a gyakorlati időt is itt töltöt­tem -, először gyakornokként, majd később központi agronó- musnak neveztek ki. Az egye­tem csupán alapképzést adott, az igazi feladatot a gyakorlat je­lentette. Az agronómus mun­kám leginkább asztalhoz kötött, adminisztratív munkával járt, s ez számomra nem jelentette a legmegfelelőbb tevékenységet. Aztán a helyi szövetkezetben növénytermesztési agronómust kerestek, elvállaltam. Növény- termesztési főágazatvezető he­lyettesként, kukoricatermesz­tési ágazatvezetőként dolgoz­tam egészen a választásokig, ahol független jelöltként indul­tam. — Készített-e programot? — Programot nem készítet­tem, de a választást megelő­zően bemutatkoztam a falunak. Ezen a beszélgetésen megjele­nítettem a hiányosságokat, mi­lyen problémákat látok a köz­ségben. — Melyek ezek a hiányos­ságok, s melyik volt az első', amely megoldásába már bele is kezdett? — Kívülről nem látszik je­lentősnek, de mégis meg kellett oldani. Nagyon sok panasz ér­kezett a hivatalba, hogy az ut­cán kóborló kutyák veszélyez­tetik az ott közlekedők testi ép­ségét. Felszólítást küldtünk ki az ebtartóknak a kutyatartás szabályainak a még fokozot­tabb betartására. Ami jelentő­sebb feladat volt számunkra, s már az első lépéseket is megtet­tük annak megvalósításáért, hogy Kocsolán is legyen fiók­gyógyszertár. A másik, ami már megoldódott, hogy január 1-jétől a községben a körzeti megbízotti teendőket Nagy Csaba látja el, de még nincs szolgálati lakás. Tavasszal be­indul - a lakossággal közösen ­az útmenti árkok kitisztítása. A falurendezéshez tartozik még a parkosítás, és a fásítás is. Az önkormányzat tulajdoná­ban lévő épületeket megvizs­gáltattuk, s azok hasznosítására várjuk a lakosság ötleteit, javas­latait. Szeretnénk egy lakodalmas házat is létrehozni, hogy az it­teni lakodalmakat ne máshol hanem itt, Kocsolán tartsák meg. Itt sem új be­ruházásra, hanem egy régi épület át­alakítására gondo­lunk. Az évek során épültek a községben utak, de több vár még befejezésre. A teljesség igénye nélkül felsorolt fel­adatok egy többéves program részei, amihez persze pénz, nagyon sok pénz is kell. — Kérem, mu­tassa be a testületet. — A testületbe lelkes, és segítőkész embereket választottak képviselőnek a ko­csolai polgárok. Név szerint pedig: Borsi Zoltán, Hanczkó Antal, Hohner Imréné, dr. Kán­tor György, Piros Gyula, Schmidt József, Szabadosné Mercz Teréz, Tormási József, Zrínyi István és a kisebbségi képviselő Orsós István. Bízom abban, hogy jól tu­dunk majd együtt a faluért dol­gozni. FOTÓ: DEGRÉ „Ha én szél lehetnék” a nemzetközi filmszemlén A dombóvári Vértes Zoltán amatőr filmes neve nem ismeretlen az olvasók előtt. Egy évvel ezelőtt már beszámoltunk a nemzet­közi filmszemlén elért sikeréről. Most ismét nevezett, és a né­pes nemzetközi mezőnyben a harmadik helyet szerezte meg. Az elmúlt év végén, a né­metországi Bad Liebensteiner- ben rendezték meg a Nemzet­közi Video- és Amatőr Film­szemlét. A fesztiválra közel száz filmet neveztek be. A téma és kötöttség nélküli filmszem­lére az olasz, a német, a len­gyel, az osztrák résztvevők kö­zött két magyar - az egyik a dombóvári Vértes Zoltán - ne­vével is találkozhattak a bírák. — A fesztiválra három egy­perces képanyaggal neveztem - mesélte Vértes Zoltán -, „Ha én szél lehetnék”, az „Éva”, és a „Micike” című rövidfilmekkel. Az Omega zenéjére készült film, a „Ha én szél lehetnék” 3. lett. Amikor a ezt a felvételt Pá­rizsban készítettem, a városról egy 60 perces útifilm is készült. — Milyen útifilmeket készí­tett, s milyen célból? — Útifilmjeim között nem ez az egyetlen. Turistáknak szól a Pécs című kazettám - a város nevezetességeit mutatja be - több helyen bemutattam, és szeretném bevezetni az idegen- forgalomba. Rövidesen befeje­zem a Balatonról - többek kö­zött Tihany, Siófok, Badacsony - a videófelvételt. A cél az volt, hogy irodáknak ezeket a filme­ket továbbadjam, segítve ezzel a munkájukat, illetve, hogy cse­rébe egyéb megbízásokat kap­hassak. — Úgy tudom, hogy az el­múlt évben hazai videós szem­lén is eredményesen szerepelt. — Igen, ez így van, mégpe­dig a VI. Országos Mosolygó Vértes Zoltán fotó: degré Kamera Amatőr és Videoszem- lén, amelyet Csongrádon ren­deztek meg. Erre a szemlére is rövidfilmet küldtem be, s a 3. helyet szereztem meg. Köztéri szobrok Dombóváron (Legtöbbet véleményezett szobor) Pogány mitológia (Pogány madonna - Teknőszámyú an­gyal). Samu Géza (1947-1990) kocsolai származású szobrász- művész alkotása, készült 1979-ben. Modem, autodi­dakta, utóbb elismert művész. 1989-ben a Magyar Művésze­tért Alapítvány nagydíját kapta. Munkácsy-díjas. Ez egyik leg­jelentősebb köztéri szobra. Szobrászi szemlélete és telje­sítménye méltatói szerint csak ahhoz hasonlítható, amit zene- művészetünkben Bartók Béla munkássága valósított meg. A szobor: „fiatal szárnyas leány, derékig omló hajjal, kezében tá­lon egy tojás, lába alatt vagy helyett levelek... A szárnyban dagasztóteknőre ismerhetünk, a leány test hullámzik, mint a gó­tikus szép madonnák. S alakja, haja mint egy mángorló... ke­zében az élet, az értelmes élet ikonográfiái stúdiumok nélkül is érthető jele. Együtt pedig szobor.” Samu Géza a paraszti élet tárgyait emelte esztétikai magaslatokra. A Városi Műve­lődési Központtal egyidős alko­tás restaurálása 1994-ben tör­A döntést elnapolták Dombóvár város Önkormányzata január 30-i ülésén hosszas, ke­mény vita után elnapolta az 1995. évi költségvetési koncepció tár­gyalását. A pénzügyi bizottság - az ülésen ismertetett - koncepci­ója azon alapult, hogy egyensúlyba hozza a város pénzügyi helyze­tét. Az előző években vállalt kötelezettségek miatt áthúzódó pénz­ügyi teher rányomja bélyegét az egész költségvetésre, ezért a pénzügyi bizottság javaslata szerint ez évben semmiféle beruházás, felújítás nem indulhat, csak a folyamatban levőket lehet befejezni, így is szükségesnek tartotta a bizottság bizonyos feladatok kiadása­inak csökkentését, annak érdekében, hogy hitel felvételére ne ke­rüljön sor. A képviselők tiltakoztak a szociálpolitikai, városüze­meltetési költségek csökkentése ellen, szerintük a koncepció kiala­kításához ismét át kell tekinteni a város helyzetét, a szükségleteket és azt, hogy mire van lehetősége az önkormányzatnak. Nem volt könnyebb a döntés a közalkalmazottak F fizetési osz­tályba sorolása ügyében sem. Mint ismeretes 1992-ben lépett életbe az a törvény, amely a közalkalmazottak illetményének meg­határozásánál lehetőséget adott a két diplomával rendelkező peda­gógusok - legmagasabb - F fizetési osztályba sorolására. 1993. decemberében e törvényt módosítva megszigorították a két dip­loma elfogadásának feltételeit, így sok pedagógust vissza kellett sorolni alacsonyabb fizetési fokozatba. A pedagógusok egy része munkaügyi bírósághoz fordult, ahol számukra kedvező döntés szü­letett, amely ellen az intézményvezetők egy része fellebbezett. Má­sik része elfogadta a bírói döntést, voltak pedagógusok, akik bele­nyugodtak a visszasorolásba. A tantestületekben feszültség alakult ki, megváltozott városon belül is a tantestületek egymáshoz való viszonya. Az intézmények nyugalma és a tartalmas nevelő-oktató munka érdekében a kialakult béraránytalanságok megváltoztatá­sára az oktatási bizottság javaslatára az önkormányzat úgy döntött, hogy a jogerős bírósági ítéletekben megállapított összeget ki kell fizetni az érintetteknek, ahol ez még nem történt meg, a többi per esetében meg kell várni a jogerős bírói ítéletet. De valamennyi in­tézmény magasabb vezetői esetében megvizsgálja az F fizetési osz­tályba sorolás lehetőségét. Az önkormányzat 6 millió forintot biz­tosít az intézményeknek, hogy a legjobban dolgozó pedagógusai­kat F fizetési osztályba sorolhassák. Czétányné FOTÓ: -SA tént. A költséget az Országépítő Alapítvány biztosította, a mun­kálatokat Varga Géza Ferenc - Samu Géza képzőművészeti munkásságának folytatója - végezte el. (Készült: a Városi Könyvtár helytörténeti cikk-ka­talógusa alapján.) Dr. Szóiké Sándorné Önkormányzati kezelésben a háziorvosi központi ügyelet Színházlátogató Pécsre Dombóváron az előző testület már foglalkozott a háziorvosi központi ügyeletnek a kórház­tól önkormányzati működésbe kerülésével. A január 16-i testü­leti ülésen hozzájárultak a kép­viselők ahhoz, hogy ez év már­cius 1-jével az ANTSZ szakmai felügyeletével a háziorvosi központi ügyeleti szolgálat fenntartója, működtetője az ön- kormányzat. A részletekről dr. Radochay Imre alpolgármester­től érdeklődtünk. Ez a változás a lakosságot semmiben nem érinti. Erre miért került sor? Az egész alapellátás, háziorvosi-, a fogorvosi- és védőnői szolgálat már az önkormányzat kezelé­sében van, egyedül az ügyelet maradt nem. Előzménye, hogy júniusban a kórház olyan igénnyel fordult az önkor­mányzathoz, hogy az ügyelet céljaira használt gépkocsik amortizálódtak és a város 4 mil­lió forintot ruházzon be gépko­csira. Az önkormányzat bekérte a költségvetést, s azt tapasz­talta, hogy 7,6 millió forint for­dítható egy évben ügyeleti ellá­tásra. Némi számolást követően kiderült, hogy a kórház a gép­kocsik használatának mintegy felét az ügyelet finanszírozta. Ekkor vetődött föl, hogyan le­het ezen változtatni. Élőször megpályáztatták a géppark vál­lalkozásba adását, amit egy egyházaskozári vállalkozó nyert el. Tudni kell még azt is, hogy az épületet, ahol az ügye­let tartózkodik, valamikor a dombóvári körzeti orvosok építtették - ahol most a kardio­lógia is van -, mindössze 500 ezer forintért, városi összefo­gásból. Úgy látszik, képződik egy olyan összeg, amiből az asszisztencia ügyeleti díját ren­dezik, s marad némi beruhá­zásra is. Ez az összetett dolog hozta magával, hogy amellett döntött a testület, hogy önkormányzat működtesse a háziorvosi köz­ponti ügyeletet. Tiszta jogi formák, finanszírozási jogok között, további békés egymás mellett élésben a kórházzal. A Nemzeti Színház színpadán február 1-jén, szerdán, este 7 órai kezdettel a Parasztbecsü­let és a Bajazzók című dara­bokat nézhetik meg a Petőfi bérlettel. 2-án 19 órakor Köl­csey bérlettel a Sybill lesz lát­ható. A Furcsa pár-t a Szalma bérlet tulajdonosai 3-án, 19 órától tekinthetik meg. Feb­ruár 4-én, 15 és 19 órakor a Somlay bérlettel a Furcsa pár látható. A Kaposvári Csiky Gergely Színház vendégjáté­kában 5-én, 15 és 19 órakor a Csao, Bambinó-t nézheti meg a színházat kedvelő közönség. Radnóti bérleti előadásban 8-án, 19 órától a Parasztbe­csület és a Bajazzók lesz lát­ható. A Kamaraszínházban ma 15 órától a Max és Móric-ot tekintheti meg a közönség. 3- án, este fél 8-kor Kisfaludy bérlettel lesz látható a Equus. Ugyanezt a darabot bemutató bérlettel láthatja a közönség 4- én, este fél 8 órai kezdettel. A Max és Móric-ot 8-án, 15 órakor nézheti meg a közön­ség. A Szobaszínház program­jában február 2-án, csütörtö­kön este fél 8 órától a Sade márkiné szerepel. Ugyanezt a darabot február 7-én, kedden, este fél 8 órától ismét megte­kinthetik az érdeklődők. A Bóbita Bábszínház programjában a nagyterem­ben február 5-én, 11 órától a Békakirály szerepel. Február 7-én, kedden, illetve 8-án, szerdán - mindkét napon dél­után 3 órakor - A kígyókirály gyűrűje című mesejátékot lát­hatják a gyermekek. Művelődési ház programjából A Szívklub február 3-án 16 órától tartja összejövetelét a dombóvári művelődési házban. Dr. Angyal Csilla „A koleszte­rin szerepe az érelmeszesedés kialakulásában” címmel tart előadást. Lösz és homokpuszták természeti értékei címmel Zö- rényi János ornitológus, terü­letkezelő tart előadást 10-én 17 órától. Borbírálatot rendeznek a dombóvári kertbarátok 8-án. Eredményt 11-én a kertbarát farsangon hirdetnek. „Az utca másik oldalán” címmel február 16-án 19 órától Bródy János koncertje lesz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom