Tolnai Népújság, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-18 / 42. szám

1995. február 18., szombat Hétvégi Magazin 13. oldal Kedvenc ételeim Fánk kavalkád Törjék Zsigmondné ajánlja Madocsáról Bács-Kiskun megyei régi fánk recepteket ajánl elkészítésre madocsai olvasónk. Töltött fánk Hozzávalók: 15 deka vaj, 12 deka liszt, 5 deci tej, 8 to­jássárgája, 10 deka porcukor; 30 deka csipkebogyólekvár, 10 deka dióbél, 50 deka zsír, 5 deka vaníliáscukor, 10 deka porcukor. A vajból és lisztből világos rántást készítünk, ezt habverővel kevergessük és a forró tejjel engedjük föl. Mér­sékelt tűzön, további keverés mellett jól felforraljuk addig, míg az edénytől a massza el nem válik. Ha kihűlt, hozzá­adjuk a tojássárgákat, egyen­ként alaposan elkeverjük benne, majd beletesszük a cukrot. Ezt a masszát jól lisz­tezett deszkán kinyújtjuk, kb. 8x8 centiméteres darabokra vágjuk fel. Minden darab kö­zepére elosztjuk a csipkebo­gyólekvárt, megszórjuk dara­bosra vagdalt dióval, majd a négy sarkát összefogva gom­bócokat formálunk. Bő, forró zsírban kisütjük. Vaníliáscu­korral elkevert porcukorral meghintve forrón tálaljuk. Rózsa fánk Hozzávalók: 1 deci tej, 1 deka cukor, 2 deka élesztő, 70 deka liszt, 5 deka vaníliáscu­kor, 10 deka tojássárgája, 10 deka vaj, 3 darab tojásfehérje, 40 deka zsír, 20 deka cseresz­nyebefőtt, 10 deka vaníliás- cukor, 30 deka málnalekvár. Az élesztőt az 1 deci tejben és az 1 deka cukorban keleszt- jük. A lisztet gyúródeszkára szitáljuk, közepén kis fészket alakítunk ki, megszórjuk az 5 deka vanfliáscukorral, bele­tesszük a tojássárgákat, a fel­futtatott élesztőt, majd elmor­zsoljuk bele a 10 deka vajat. Jól összegyúrjuk, hogy se túl kemény, se túl lágy ne legyen a tészta. Ezután kisebb cipó­kat formálunk és ruhával le­takarva, hideg helyen 40 per­cig pihentetjük. A tésztát ez­után kb. 3 milliméter vastagra kinyújtjuk és hullámos szélű nagyobb pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk. Három-három darabot közepén tojásfehérjé­vel megkenve összeragasz­tunk, majd bő zsírban fedő alatt szép pirosra sütjük. Egy-egy szem cseresznyebe­főttet teszünk rá, vaníliáscu­korral meghintjük és málna­lekvárt adunk hozzá. Kubikos fánk Hozzávalók: 4 burgonya, 1 kanál zsír, 1 tojás, egy kevés só, egy késhegynyi szódabi­karbóna, liszt. A burgonyát megfőzzük, a levél leöntjük, majd összetörjük, és elkever­jük a zsírral, szódabikarbóná­val, a tojással és a sóval. Annyi lisztet adunk hozzá, amennyit felvesz. A tésztát vékonyra nyújtjuk, négyze­tekre vágjuk és forró zsírban kisütjük. Almafánk Hozzávalók: 1 kilogramm alma, 2 tojás, 1 csomag sütő­por, 2 evőkanál cukor, 35 deka liszt, fahéj, zsír a kisü­téshez. Az almát meghámoz­zuk és megreszeljük. A levét gyengén kinyomkodjuk, ez­után hozzáadjuk a tojásokat, a lisztben elkevert sütőport és a cukrot. A masszát összedol­gozzuk, majd evőkanállal forró zsírba szaggatjuk. Pi­rosra sütjük és fahéjas porcu­korral meghintjük. Az euthanázia új formája Halálos betegeknek Ameriká­ban nemsokára akár az orvos is felírhatja az öngyilkosságot. Legalábbis ezt tervezik Ore­gonban, ahol népszavazást ren­deznének a kényes kérdésről. A kilencvenes évek elején már másik két szövetségi államban, Washingtonban és Kaliforniá­ban is próbálkoztak a javaslat megvalósításával, ám ez végül is meghiúsult. A közvélemény-kutatás ada­tai szerint Oregon államban a polgárok hatvan százaléka párt­fogolja a halál önkéntes válla­lását. A korábbi felvetésekkel ellentétben azonban az öngyil­kosságról kifejezetten a páciens döntene, tehát nem az orvos se­gítené át könyörületből a bete­get a másvilágra. Ha elfogadják a törvényja­vaslatot, a betegnek az orvos írná fel a halálos dózist, de csak abbari az esetben, ha két orvos külön-külön, egybehangzóan megállapítja, hogy a szenvedő­nek hat hónap sincs hátra az életéből. A kikötések közé tar­tozik, hogy a páciens nem azonnal kapja meg a mérget, hanem csak harmadszori köve­telésére, s ezek közül egyszer írásban kellene kérnie az orvost az euthanáziára. Bútorklinika fumérlapoknak A lakás nem túl régi, még jó­karban levő berendezési tár­gyait is könnyen utoléri a búto­rok „bőrbetegsége”: fölpúpo­sodnak, fölkunkorodnak a fur­nér borítólapok. Ezekkel a használati értéket is csökkentő hibákkal azonban az esetek nagy részében nem kell szaki­paroshoz fordulni; házilag is egyszerűen orvosolhatóak. A fumérhólyagot éles késsel vágjuk föl és az üregbe csöpög- tessünk egy kis enyvet. A „mű­tét” helyét takarjuk le papírlap­pal, majd meleg vasalóval szo­rítsuk le. Ha az enyv belülről beterítette a fumérdudort, a hó­lyag kisimul, eltűnik. Előfor­dulhat, hogy nem elég sikeres a beavatkozás és továbbra is szembeötlő marad a furnér- hiba. Ilyenkor körül kell vágni a dudorodást, hogy a megnyúlt furnér-felület elterülhessen és a túlnyúló részeket óvatosan le­vágjuk. Hasonlóan javíthatjuk ki a feltüremlett csíkokat is. Az enyvezés után, amihez a halenyv is megfelel, a fölösle­ges ragasztóanyagot kalapács élével vasalhatjuk ki a csík alól (illusztráció); így tartósabb kö­tést biztosíthatunk. Sok bosszúságot okoznak a széklábak is. Ha csak billeg a szék, sarkaljuk meg a hibás lá­bat. Ha a csapozás lazult meg, a lábat óvatosan húzzuk ki a he­lyéről, hengeres csapját csiszol­juk le, az ülésben levő furatát is tisztítsuk meg a régi enyvma- radványoktól. Ezután az újra enyvezett facsapot úgy illesz- szük vissza, hogy előzőleg mindkét oldalán beenyvezett vékony fumérdarabbal béleljük ki a furatot. Erősebb a kötés, ha oldalról merőlegesen a csapba facsavart is behajtunk. Ha a székláb eltörött és a csap egy darabja az ülésben maradt, a csapdarabot véssük ki, a láb végén levő csonkot pe­dig fűrészeljük le, A satuba fo­gott széklábba fúrjunk akkora lyukat, amekkora a régi facsap átmérője volt. Keményfából fa­ragjunk új csapot, két végét kissé lapítsuk el, hogy bekala- páláskor a levegő eltávozhas­son a csap előtti üregből. Tartó­sabb a kötés, ha a csappal szemben egy facsavart is behaj­tunk, mert ékként kissé szétfe­szíti a csapot. Szűcs József Ferenczy Europress Az idősek 90 százaléka időérzékeny Mit kell tudni a fronthatásokról? Korábban csak feltételezések voltak, ma már megközelítően pontos tapasztalati adatok van­nak arról, hogy az időváltozás milyen mértékben befolyásolja az egészségi állapotot, a közér­zetet. A hazai és külföldi vizs­gálatok egyaránt azt mutatják, hogy a lakosságnak mintegy egy harmada kifejezetten érzé­keny az időjárás alakulására, az idősebb korosztályok tagjainak pedig körülbelül 90 százaléka megsínyli a fronthatásokat. Sokan azonban abban a tév­hitben vannak, hogy a közérzet romlásáért, a rossz hangulatért vagy a fizikai állapot gyöngülé­séért, betegségi tünetekért a klíma módosulásai felelősek. Pedig nem arról van szó; az idő­járás, vagy az időváltozás a természet által adott körül­mény, amely senkit nem betegít meg. Viszont a lappangó, meg­levő betegségek, a szervezet gyöngeségei mintegy támadási felületet kínálnak az időjárás kellemetlen mellékhatásainak. Következésképp, ha egészsé­günk sebezhető pontjait sikerül megszüntetni, csökkenthetjük, sőt ki is küszöbölhetjük az idő­változás negatív, leverő hatá­sait. Az egészséges, fiatal szerve­zet ugyanis képes minden klí­maingadozást megfelelően el­lensúlyozni - a panaszok oka tehát nem a frontokban, hanem a szervezet természetes kopá­sában, elöregedésében vagy az ellenállóképességet gyöngítő káros környezeti hatásokban keresendő. Mindezen túl való igaz, hogy sokan az átlagosnál időérzéke- nyebbek. Esetükben - az inge­rek intenzitásától, idegrendsze­rük állapotától függően - a gyorsabb és drasztikusabb hő- mérsékleti ingadozások foko­zott tompultságot, ingerült vagy depresszív kedélyállapotot, fej­fájást, feledékeny séget, álmat­lanságot, szorongást okoznak. További gyakori „front-tünet” a szemek vibrálása, a szédülés, sőt az erős verejtékezés, a hi­degrázás is. A tavasz köztudot­tan szeszélyes évszak, számol­hatunk azzal, hogy megsoka­sodnak az időjárást miatti pana­szok. Ne feledjük tehát, hogy a természetfelelős csak azért kel­lemetlenkedhet, mert egészsé­günk vértezete itt-ott hiányos. Fölösleges az időjárást szidni - frontok mindig voltak és lesz­nek -, helyesebb inkább az idő­érzékenység bennünk rejlő okait, a kezdődő vagy lappangó betegséget fölkutatni és még kezdeti stádiumban gyógyít- tatni. Ha az orvosi vizsgálatok ilyen okot nem derítenek föl, akkor ajánlhatók az időjárással kapcsolatos panaszok enyhíté­sére enyhe fájdalomcsillapítók, keringésjavító és nyugtató me­dicinák. - tik ­A keményítő megvéd a vastagbélráktól Az élelmiszerekben lévő ke­ményítő megóv a ráktól: ez az eredménye a cambridge-i (Nagy-Britannia) Dünn Nutri­tion Centre egyik vizsgálatá­nak. A tudósok szoros összefüg­gést találtak a vastagbélrák ará­nya és az élelmiszerekben fel­vett keményítő mennyisége kö­zött. Az olyan országokban, ahol sok keményítőt fogyaszta­nak (Kína, India és Finnország) jóval alacsonyabb a rák aránya, mint az Egyesült Államokban vagy Ausztráliában. A kutatók ajánlják a lencse, a burgonya vagy az enyhén zöld banán fo­gyasztását - ezek ugyanis erősí­tik a rák ellen ható bélbaktéri­umokat. Továbbtanulás, középiskolás fokon? Izgalmas hetek várnak a to­vábbtanuló kisdiákokra és szüleikre: nemsokára vá­laszt kapnak arra, hogy a megpályázott iskola elfo- gadja-e a jelentkezést? Mit tegyenek azok, akiknek je­lentkezését a kiszemelt is­kola elutasította? A rendelkezések kimond­ják, hogy a felvételről értesí­teni kell mind a jelentkezőt, mind a diák iskoláját. Ha a tanuló több helyre is jelent­kezett és az első helyen je­lölt iskolába nem vették föl, a jelentkezési lapot továb­bítják a sorrend szerint kö­vetkező iskolába. Az előírások azt is rögzí­tik, hogy a felvételivel kap­csolatos kérelmet a szülő csak akkor nyújthat be, ha az utolsó helyen megjelölt iskolába sem vették föl a gyereket; vagyis az utolsó­ként megjelölt iskola igaz­gatója is elutasító határoza­tot hoz. Ebben a tanintézet­ben azonban a jelentkezési lapot megőrzik, s csak akkor küldik tovább a jelentkező lakhelye szerint illetékes jegyzőnek, ha a szülők úgy­nevezett eljárást megindító vagy elhelyezési kérelmet - az elutasító értesítés kéz­hezvételétől számított 15 napon belül - nem nyújta­nak be. Ami a következő he­tek menetrendjét illeti: az első helyen megjelölt isko­lákban március 10-éig kell dönteni a tanulók fölvételé­ről, s elutasító döntés esetén március 14-ig továbbítják a jelentkezési lapokat a má­sodik helyen jelölt isko­lákba. Ezeknek a tanintéze­teknek a kérelmekről már­cius 27-ig kell dönteniük, s ha helyhiány vagy egyéb ok miatt itt is elutasító határo­zat születik, március 30-ig kell a következő állomásra eljuttatniuk a lapokat. Végül a harmadik helyen jelölt is­koláknak a hozzájuk befutó felvételi kérelmek sorsáról április 10-ig kell határoz­niuk. Az érintett szülők és kis­diákok tehát április köze­péig kapják meg a tájékozta­tást arról, hogy melyik megpályázott iskolában folytathatja a gyerek tanul­mányait. Ha egyik sem fo­gadókész, akkor a szülők késedelem nélkül keressék föl a területileg illetékes pá­lyaválasztási tanácsadót, ahol informálódhatnak ar­ról, hogy hol, melyik isko­lában vannak még üres he­lyek. Dr. Kecsmár Ilona Szobanövények Dracaena indivisa A Szekszárdiéi néhány kilo­méterre lévő Decs-Szőlőhe- gyen találjuk azL&M virág­kereskedést, ahol cserepes vi­rágok százait gondozzák. * Az L&M virágkereskedés­hez tartozó szekszárdi Atrium virágüzletben dolgozik Viola Miklósné, Szilvia, aki a Dra­caena indivisa-t, ismertebb nevén keskenylevelű bunkóli­liomot mutatja be. A Dracaena szoliterként egyre nagyobb népszerűségre tesz szert: a nappaliban vagy az előtérben a tekintetet vonzó, feltűnő látványt nyújt. Középületekben szívesen he­lyeznek el magasabb példá­nyokat is. Hőigénye: Átlagos meleg, télen a hőmérséklet ne legyen alacsonyabb 17 Celsius fok­nál. Fényigénye: Jó megvilágí­tást kívánnak, ideális szá­mukra a keleti vagy nyugati ablakhoz közeli hely. Vízigénye: Tartsuk a földet mindig nedvesen. Télen csök­kentsük az öntözést, de ne hagyjuk kiszáradni a talajt. Páratartalom: Rendszere­sen permetezzük vízzel a leve­leket. Átültetés: Kétévenként, ta­vasszal egy nagyobb cserépbe. Szaporítása: Több módszer között is válogathatunk. A haj­táscsúcsot kb. 10 levéllel együtt levághatjuk az elörege­FOTÓ: DEGRÉ dett, felnyurgult szárú példá­nyokról és tőzeges földkeve­rékbe dug vány ózhatjuk. Ülte­tés előtt a fejet légbujtással is szaporíthatjuk, de 5-8 centi- méteres törzsdugványokkal is szaporítható. Kimerülőben a tartalékok Pakolások „bőrtatarozáshoz” Ritkán tartanak ki szervezetünk tápanyag- és vitamintartalékai a tavasz érkezéséig, s bőrünket is megviseli a napfényben sze­gény téli idény. Balszeren­csénkre „bőr-ruhánk” fáradsá­gának jelei elsőként éppen az arcon jelentkeznek. Néhány régi, jól bevált recept alapján azonban készíthetünk olyan gyümölcspakolásokat, amelyek hatékonnyá teszik a tavaszi bőr- , tatarozást. Uborkapakolás száraz bőrre Vegyünk egy fél, salátának való uborkát, vágjuk apróra és keverjük össze egy pohár jog­hurttal. A sűrítményt vastag ecsettel kenjük arcunkra, szem­héjunkra pedig egy-egy szelet uborkát tegyünk. A pakolást fél órán át hagyjuk fönn, majd lan­gyos bő vízzel mossunk arcot és kenjünk föl zsírpótló krémet. Kivipakolás hámló bőrre A déligyümölcsöt vágjuk szeletekre, majd a szeletekkel fedjük be arcbőrünket. Elég az 5-6 perces pakolás - a gyü­mölcsben levő enzimek segíte­nek eltávolítani az arcbőr el­pusztult sejtjeit. Gyümölcskoktél zsíros bőrre Vegyünk egy nagyobb na­rancsot és egy pohár joghurtot. A gyümölcsöt vágjuk jó apróra és a joghurttal alaposan kever­jük össze. A masszát kenjük rá az arcunkra, de ügyeljünk arra, hogy a szemünkre ne jusson be­lőle. A pakolást 5 percig hagy­juk a bőrön - ennyi idő is elég ahhoz, hogy fölfrissítse , élén­kítse a vérkeringést. Répapakolás sápadtaknak A túlságosan fehér bőrűek- nek a sárgarépa-pakolás szép színt ad. A lereszelt répát ke­verjük össze citromlével, s önt­sünk hozzá egy kevés napra­forgóolajat. A keverék egy ré­szét fogyasszuk el - nagyon jó, frissítő hatású -, másik részével kenjük be arcunkat és a pako­lást 10 percig hagyjuk fönn.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom