Tolnai Népújság, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-16 / 40. szám
1995. február 16., csütörtök Környezetbarát 7. oldal A hónap madara: Az uhu Környezetvédelem a mezőgazdaságban INTACT ’95 nemzetközi kongresszus és kiállítás Az INTACT Nemzetközi Környezetvédelmi Kongresszus és Kiállítás hagyományainak megfelelően minden évben a gazdaság egy-egy részterületét vizsgálja meg a környezetvédelem szemszögéből. Az INTACT ’92 témája a fémfelületkezelési eljárások technológiái és az e munkafolyamatokból adódó környezetvédelmi problémák megvitatása volt. Az INTACT ’93 a közlekedés és környezetvédelmének kérdéskörével foglalkozott. At INTACT ’94 a gazdaság egyik legnagyobb kömyezetszeny- nyező ágát, az energetikát tárgyalta. Az energiatermelés- és felhasználás problémáin túl természetesen az energiatakarékosság, és a megújuló energetikai technológiák is nagy hangsúlyt kaptak. A résztvevők között a hazai szakértőkön és érdeklődőkön kívül angol, francia, olasz, német, román és mexikói szakemberek, látogatók is megjelentek. A kongresszussal egy- időben megrendezett szakkiállítások jó alkalmat jelentettek az új technológiák, termékek bemutatására, ismertetésére, az üzleti kapcsolatok kialakítására, fejlesztésére. A zárt területi kiállítás 200-400 m2, a szabad területi 500-1000 m2 volt. Az INTACT ’95 témája a mezőgazdaság. A magyar gazdaságban, a lakosság ellátásában és az exportban mindig kiemelkedő szerepet játszott a mezőgazdaság. A piacgazdasági viszonyokra való átállás, a privatizáció - ide értve a kárpótlást is - jelentős átalakulást hozott. A mezőgazdasági termelés jellegéből adódóan a nagy átalakulás első időszakában számottevő visszaesés tapasztalható a nagyüzemi gazdálkodás eredményeiben, ennek révén az exportban is. A kistermelők számának gyors növekedése viszont még nem hozta meg azokat az eredményeket - elsősorban tőkehiány miatt -, melyek ettől a termelői szférától elvárhatók. Mindez indokolja, hogy az 1995. március 21-24. között Budapesten megrendezésre kerülő kongresszus és kiállítás központi témája a mező- gazdaság, az élelmiszeripar, valamint ennek környezetvédelmi vonzata legyen. A rendezvénysorozat alapvetően azt a célkitűzést hivatott elősegíteni, hogy tudományosan megalapozott kömyezetfej- lesztésre kerüljön sor hazánkban és a környezetvédelem kérdése pénzügyileg és gazdaságilag is a helyére kerüljön a kialakuló piaci viszonyok között. Várják mindazokat, akik a növénytermesztésben, állattenyésztésben, erdő- és vadgazdálkodásban, valamint az élelmiszeriparban akár mint kutatók, fejlesztők, oktatók, termelők, gazdálkodók gyártók, szolgáltatók és beszállítók, hatósági, minőség-ellenőrzők, stb. működnek. Földünkön 133 bagolyfaj él, benépesítve - az Antarktiszt kivéve - valamennyi kontinenst. A legkisebb faj mindösz- sze 12 cm, Amerikában él és odúban költ, a neve tündérbagoly. A legnagyobb testű bagoly a világon, az uhu (Bubo bubo). Súlya közel 3 kg, számytávolsága 160-170 cm. Tolifülei rendkívül fejlettek. Zord kinézetű, sárgás-vörös szemű, a háta sötétbarna, hasa világos hosszanti foltozással, combján vékony keresztvonalkázás látható. Eurázsia mérsékelt övi területein és Afrika északi részén költ. A világállományt nem veszélyezteti a kipusztulás, a hazai populáció viszont veszélybe került. Egy évszázada kb. 50-70 pár lehetett, a 80-as évek elejére néhány párra csökkent az uhuk száma. Az okok: a költőhelyek rendszeres zavarása, a ragadozómadarak szerepének helytelen megítélése, a fiókák tömeges kiszedése (uhuzáshoz), a másodlagos mérgezést okozó rágcsálóirtás és az áramütés. A helyzet tragikussá vált, végül a német ornitológusok segítettek, évente 10-20 uhufióka átadásával. 1985 óta 139 fióka érkezett Németországból. A visszatelepítés az ősi fészkelőhelyeknél történt és a védelmi munkának köszönhetően napjainkban 18-20 pár re- virjét ismeijük. Az utóbbi két év természetes szaporulata 22 fióka tíz fészekből. Megkönnyíti a védelmi munkát, hogy az öreg uhuk ragaszkodnak a költőhelyükhöz az év minden időszakában. A fiatalok kóborolnak. A párok már kora ősszel kialakulnak, kapcsolatuk tartós. Fészket nem raknak, de a sziklaüreget, sziklapárkányt megtisztítják az előző évek törmelékétől. A fészekalj általában 2-4 tojásos. Csak a tojó kotlik. A kotlás és a fiókanevelés első napjaiban a hím hordja a táplálékot a fészekhez. A hím és a tojó 2-3 km-es sugarú territóriumot tartva jár külön-külön vadászni. Jellegzetes, 4 km-re is hallható hangjukkal tartják a kapcsolatot. A baglyok között az uhunak a legváltozatosabb az „étlapja”. Az eddigi köpet- és maradványvizsgálatok 53 emlős- és 177 madárfaj fogyasztását bizonyították. Zsákmányában a hörcsög és a mezei pocok részaránya a legnagyobb, de nem jelent számára problémát a róka, a házimacska, a sün, a szarvarborjú, a nyuszt, a görény, vagy a béka elejtése sem. Sok madarat a fészkéről emel le, kedveli a népes varjútelepeket, és nincs biztonságban tőle az egerészölyv és a macskabagoly sem. A madarak többsége támadja, ha meglátja. Ezt vehette észre a vadászó ember, és az „uhuzással” majdnem sikerült a teljes állományt kipusztítania. Mi is az „uhuzás”? A vadászok az eredményesebb dúva- dirtásnál és a ragadozómadár gyérítésnél alkalmazták ezt a módszert. A T-alakú ülőfára kihelyezett baglyot tömegesen támadták a varjúk, szarkák és ragadozók, ezt használták ki a vadászok. Szerencsére a törvény ezt a divatőrületet megszüntette, így megszűnt az uhupiac is. (Egyébként egy jó műuhuval is lehet dúvadirtást végezni.) Az uhut elsősorban a ritkasága miatt vette oltalmába a törvény. A jelenlegi 20 pár védelméről a szakemberek gondoskodnak, őrzik a költőhelyeket. A remény megvan, hogy a költőpárok száma néhány évtized múlva újra 50-60 lesz. A lakosság feladata nem több, mint az uhu védelme érdekében hozott törvények tiszteletben tartása. Az uhu természetvédelmi értéke: 250.000 Ft. Nagy Sándor Védett növények Fehérmáj virág A magyar flórában egyedül álló faj a megjelenésében. A fehér- májvirág (Parnassia palustris) 10-30 cm magas virágzó növény. Hosszú szárának végén egyetlen, kb. 2 cm átmérőjű fehér virága finoman erezett. Tőlevelei hosszúnyelűek, szí- ves-tojásdadok, a száron viszont szárölelő magányos leveleket láthatunk. Virágzása július-szeptember hónapban van. Tőzegboglámak is nevezik, mert láprétek az élőhelyei. Megyénkben csak két helyen, Németkér és Bikács határában él. Védett növény, eszmei értéke 10.000 forint. Állománya a láprétek lecsa- polása, a vízelvezető árkok ásása, a talaj vízszint csökkenése miatt nagyon megfogyott. Az a veszély is fenn áll, hogy a túlszaporodott vaddisznóállomány dagonyázás közben kitúrja ami még maradt. Tóth István Zsolt Fotó: Farkas Sándor Kamatozó Kincstárjegy 1996/11. Erős és biztonságos Ha megtakarított pénzét biztonságban, de magas kamattal szeretné gyarapítani, de nem kívánja hosszabb időre lekötni, az Ön befektetése a Kamatozó Kincstárjegy. Kamatozó Kincstárjegy Egy éves futamidejű értékpapír, amely erre az időszakra igen kedvező, 26%-os kamatot biztosít. Természetesen, mint minden Magyar Állampapír, a Kamatozó Kincstárjegy teljes biztonságát is az állami garancia nyújtja. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata 1995. február 20-24-ig jegyezhető. A kamatozás kezdődátuma: 1995. február 24. Évi nettó kamata 26%. A Kamatozó Kincstárjegy tőzsdei forgalmazásra kerül, így a tőzsdén a futamidő alatt napi árfolyamon adható és vehető. Ugyanakkor a Kamatozó Kincstárjegy a futamidő alatt visszaváltható, de ekkor csak a névértéket fizetik ki Önnek. Erre a befektetésre biztosan számíthat, hiszen a Kamatozó Kincstárjegyet minden hónapban kibocsátják. A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Bp., Vigyázó F. u. 6. • OTP Bank Rt. 7101 Szekszárd, Mártírok tere 5-7., Paks, Tamási, Bonyhád, Dombóvár, Dunaföldvár, Tolna • MNB Tolna Megyei Igazgatóság 7100 Szekszárd, Beloiannisz u. 13. • Cooptourist Rt. 7100 Szekszárd, Kölcsey Itp. 160. (a New York Bróker Kft. ügynökeként) • Kereskedelmi Bank Rt. (K&H) 7100 Szekszárd, Augusz I. 5-7., Bonyhád, Paks (a K&H Brókerház ügynökeként) A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG
