Tolnai Népújság, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-02 / 28. szám

1995. február 2., csütörtök Gazdaság Házunk Tája 5. oldal Leggyakoribb gyomnövényeink 18 Ugari szulákpohánka Egyéves növény, dúsan elágazó gyökérzettel. Szára akár 100 cm-re is megnőhet, heverő, vagy támasztónövényre csava­rodik. Levelei hosszú nyelűek, háromszög vagy szív alakúak, kihegyezettek. Virágai kicsik, zöldek, a levelek hónaljában vagy az ágak tövén laza fürtök­ben foglalnak helyet. Június közepétől késő őszig virágzik. Termése háromélű, mindkét végén hegyes, sötétbarna vagy fekete színű. Kö­zeli rokona a po­hánka (hajdina), melyet hazánk­ban elsősorban másodvetésű nö­vényként ter­mesztenek, de annak virágai fe­hérek vagy piros- lóak, és boger­nyőt alkotnak. Hasonlít a so­rozatunkban ko­rábban már sze­replő szulákfélékre is, de azok évelők, és ezen kívül nagy, töl- cséres viráguk alapján is köny- nyen elkülöníthetőek. Az igazi szulákpohánka el­sősorban a szántóföldeken tö­meges, de kertekben, szőlők­ben, gyümölcsösökben, parla­gokon, utak mentén egyaránt előfordul. A talajjal szemben nem igényes. Magjai tavasztól folyamato­san csíráznak. (Áprilisban nagy mennyiségben, később - elhú- zódóan - kisebb százalékban.) A kalászos növényekkel együtt fejlődik, azokra rácsava­rodik, árnyékolja a kultúrnö­vényt. Nagy tömegű előfordu­lása elősegíti a gabona megdő­lését. A kalászosokban sok magot érlelhet, a betakarítás során le­vágva újra hajt, és magot hoz. A kapás növényekben a ta­lajművelés erőteljesen vissza­veti. A tarlókon és a parlagterü­leteken nagy bokrai fejlődhet­nek, melyek - közbeavatkozá­sunk nélkül - a gyommagután- pótlást biztosítják. Tarlóhántás­sal, azt követően gyakori talaj­munkával lehet ellene eredmé­nyesen védekezni, mert így sok csíranövény elpusztítható. Ma­gérlelésének megelőzése érde­kében a kapás kultúrák gyom­mentesen tartása is alapvetően követelmény. A hosszan csírázó és növe­kedő, alacsony termetű kultú­rákban pl. új vetésű lucerna, cukorrépa, gyep, stb.) nagy ká­rokat okozhat. Az ilyen növé­nyek vetése előtti években a ta­lajt célszerű megtisztítani tőle. Őszi búzában a Pardner**, Bromotril**, Banvel M*, Log- ran*, Budamix*, Duplosan DP*, egyaránt jól irtják. Kukoricában vetés után, ke­lés előtt az atrazin hatóanyagú kombinációk (Erunit**, Prim- extra**, Hun- gazin Ra­pid**), vala­mint a Malo- ran, Afalon és Adói készít­mények is ha­tékonyak el­lene. A kuko­rica kelése után alkal­mazható sze­rek közül a Laddok**, Pardner**, Bromotril**, Clap SC**, Be- rix*, Teli* és Gartoxin* is sike­resen kipermetezhetők. Napraforgóban - vetés után, kelés előtt - a Goal 2 E*, Malo- ran, Patoran Plus, Dual Combi kijuttatása javasolható. Burgonyában a Dual Combi, Patoran Plus, Aresin, új vetésű lucernában a Pivot*, cukorré­pában az Adói, Betanal AM 11, Betanal Progress AM*, (osztott kezeléssel) és a Lontrel* a leg­hatékonyabb készítmények el­lene. Borsóban a Dual Combi, Adói, ill. - állománykezeléssel - a Basagran*, és a Pivot* jut­tatható ki. Szőlőben, almástermésű gyümölcsösben a Finale, Caso- ron G, Aresin, Afalon, Malo- ran, Caragard Combi, csonthé­jas gyümölcsösökben a Finale, Maloran, az ugari szulákpo­hánka ellen is hatékonyak. A nem művelt területeken vi­rágzás előtt le kell kaszálni, vagy gyomirtószerrel (Finale) kell magérlelését megakadá­lyozni. *1. forgalmi kategóriába sorolt szerek, ** II. forgalmi kategó­riába sorolt szerek. Dr. Varga László Tolna Megyei Növény egészségügyi és Talajvédelmi Állomás, Szekszárd Az aszály és a növényvédelem Az aszály és a növényvédelem aktuális kérdéseiről tartottak tanácskozást a múlt héten Keszthelyen mintegy kétszáz gyakorló agrárszakember, tu­dományos kutató és forgalmazó részvételével. Az agráregyetem növényvédelmi intézetének kétnapos országos fórumán ki­emelten foglalkoznak az időjá­rás és a földművelés minősége, az aszály előidézte kórokozó­szaporodás és az ellenük való védekezés összefüggéseivel. Az ehhez kapcsolódó szekció­viták során több mint 40 elő­adás hangzott el. Sáringer Gyula akadémikus, a Pannon Agrártudományi Egyetem rektora nyitóelőadá­sában a szárazság és a növény- védelem alapvető összefüggé­sére rávilágítva hangsúlyozta: a gyakorlatilag 12 éve mutatkozó aszályos évszakok nyomán je­lentősen megnőtt a rovarok, és kórokozók populációja. A fo­lyamat tartósnak ígérkezik, s ez figyelmeztető az élelmiszer- termelők számára. A professzor véleményéhez kapcsolódva Győrffy Béla akadémikus fel­hívta a figyelmet: a növényter­mesztésben az aszály elleni vé­dekezés egyik legfőbb eszköze a megfelelő tápanyagellátás, amelynél kevesebb vizet igé­nyelnek a növények. Több évti­zed kutatásai igazolják: a nem megfelelően trágyázott talajo­kon 50 százalékkal magasabb az aszály okozta terméscsökke­nés, mint a normális tápanyag­tartalmú földeken. A professzor kiemelte: tévhiedelem, hogy a műtrágyázás csökkenti a hu­musztartalmat. Ellenkezőleg: az évi 4-5 talajművelés és elő­írt mennyiségben alkalmazott műtrágyázás folyamatosan hu­musznövelő. Várnagy László tanszékvezető docens a mező- gazdaságban mielőbb megho­nosítandó, a minőségi ellátást és a fogyasztók egészségvé­delmét egyaránt szolgáló labo­ratóriumi vizsgálati és ellenőr­zési rendszerre (GLP) hívta fel a figyelmet. Ennek alkalmazása a teljes termelési lánc, benne a növényvédelem nemzetközi színvonalú minőségét jelenti. A keszthelyi intézet már rendel­kezik ilyen laboratóriummal. Az Országos Burgonya Terméktanács a burgonyáról Az utóbbi hetekben a sajtó, rádió és a tele­vízió rendkívül sokat foglalkozik a burgo­nyával. Az ok az ősztől fokozatosan nö­vekvő, majd januárban hirtelen felszökő piaci árakkal magyarázható. A helyzet ér­tékelésével foglalkozó nyilatkozatok sok esetben részokokat említenek, s háttérben zajló „sötét” üzleteket feltételeznek. Az Országos Burgonya Terméktanács állás­pontját a termelők, feldolgozók, forgalma­zók, fogyasztók szempontjait figyelembe véve alakította ki, az objektivitás figyelem- bevételével. A hazai burgonyatermelés költséges ágazattá válását a biológiai, ké­miai, energiaárak és a munkaerő árának ál­landó emelkedése okozta. Ma már 1 hektár étkezési burgonya vetőanyaga 150-180 ezer forintot is elérhet. Ehhez a költséghez majdnem ugyanilyen értékben vegyszer, energia, munkabér társul. Ebből ki lehet számítani, hogy 1 kg burgonyát a hazai át­lagterméssel számolva 25-35 Ft-ért lehet előállítani. Az 1994. évi termést több té­nyező korlátozta. Elsőként az 1993-ban megtermelt vetőanyag átlagosnál maga­sabb vírusos megbetegedését említjük, amelyet tovább fokozott a forró, száraz nyár terméscsökkentő hatása. Leginkább a Desirée fajta termését sújtotta a szárazság, s mivel ez a termőterület 60-70 százalékát foglalja el, a terméskiesés az ország étke­zési burgonya ellátását veszélyeztette. Ha­sonló problémák jelentkeztek a környező országokban és Németországban is. Az el­múlt évben mintegy 25%-al kevesebb bur­gonya termett az országban, mint a korábbi években. A kieső mennyiség okozta azt, hogy az őszi forgalom elmúltával, a hideg idő beálltával ellátási gondok jelentkeztek. Ha valamely termékből hiány van, akkor arra a piac érzékeny, s gyorsan reagál. Eredménye az árak gyors emelkedése. Az várható, hogy az enyhébb idő beköszöntő­vel némileg növekszik a piaci kínálat, amely az árak mérséklésével jár, azonban a termelésben bekövetkezett terméskiesést hazai készletből pótolni nem lesz lehető­ség. Szükséges az import biztosítása és eh­hez további vámtarifa csökkentésére is szükség lesz. Természetesen szükség van tároló-felújításokra, s erre van is műszaki fejlesztési lehetőség, azonban az időjárási és a közgazdasági körülmények miatt meg nem termett mennyiség tárolását felesleges támogatni. Jelentős kihasználatlan tároló- kapacitás van az országban, amely az ága­zat „felfutó” éveiben épült a 70-es évek vé7 gén. Horváth Attila mb. ügyvezető' titkár Magyar Államkötvény 1997/L Magas és biztonságos Magyar Államkötvény 1997/L. A legújabb. Azoknak, akik bizton­sággal és kényelmesen akarják nö­velni pénzük értékét. Azoknak, akik rendszeres jövedelmet szeretnének elérni. Azoknak, akik tőkét gyűjte­nek. Tehát Önnek is, ha hosszú tá­von előnyösen kamatozó, biztos befektetést keres. Magyar Államkötvény 1997/L. A befektetők 1995. február 6. és február 10. között vásárolhat­ják meg az Államkötvényt kie­melt értékesítés keretében. Az er­re az időszakra meghatározott ár legfeljebb az 1995. január 27-i aukción kialakult átlagár 0,2% ponttal, valamint a napi felhalmo­zott kamattal növelt értéke lehet. A legújabb Magyar Államkötvény kétéves futamidejű, mely a kibo­csátás napjától (1995. február 1.) a lejárat napjáig (1997. február 1.) tart. Alapcímlete 10 000 Ft. Kama­ta változó, alapja az 1, 3, és 6 hó­napos diszkont kincstárjegy átlag­hozama + 1,75% kamatprémium. Törlesztés névértéken: 1997. február 1-én. Kamatfizetési időpontok: minden év augusztus 1-jén és február 1-jén. Az első félévre érvényes kamat mértéke: évi 31,81%. Ha a kamatfizetés esedékessége munkaszüneti nap, akkor a kifize­tés a következő munkanapon telje­sül. A Magyar Államkötvény 1997/L - mint az eddig kibocsátott Állam- kötvények többsége - másodlagos forgalomba kerül: a futamidő alatt napi árfolyamon eladható és meg­vásárolható a tőzsdén, a Magyar Nemzeti Bank fiókjaiban és egyes forgalmazóknál. A kötvényt külföl­di személyek és szervezetek is meg^ vásárolhatják. A Magyar Államkötvény 1997/L Magyar Állampapír, így törleszté­sét és kamatait az állam garan­tálja. Forgalmazó- és kifizetőhelyek: MNB Tolna Megyei Igazgatósága Szekszárd, Auguszt Imre u. 7. • OTP Bank Rt. Szekszárd, Bonyhád, Dombóvár, Dunaföldvár, Paks, Tamási, Tolna • Cooptourist Rt. 7100 Szekszárd, Kölcsey Itp. 160. (a New York Bróker Kft. ügynökeként) A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom