Tolnai Népújság, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-16 / 40. szám

1995. február 16., csütörtök 3. oldal Megyei Körkép A jó kamara: erős kamara Nehéz helyzetben az ön­kormányzatok A címben szereplő megálla­pítás sajnos manapság már nem hat újdonságként, így azokat az újságírókat se lepte meg, akik résztvevői voltak a Magyar Demokrata Fórum megyei elnöksége ál­tal tegnap délután Szekszár- don szervezett sajtóbeszél­getésnek. Újdonság volt vi­szont az, hogy az ellenzéki pártot azok képviselték, akik mintegy „hivatalból” saját bőrükön érzik a pénz­telenség minden nyűgét. így részt vett a beszélgetésen dr. Dávid Ibolya országgyűlési képviselő, a megyei közgyű­lés képviselője, Oroszki Ist­ván, Bonyhád és Schranz Istvánné, Ozora polgármes­tere, valamint Haász László, aki a szekszárdi képviselő- testületben frakcióvezető. Dávid Ibolya bevezetőjé­ben a legnagyobb gondként az anyagi ellehetetlenülést említette, ehhez csatlakozott az ozorai polgármester asz- szony, aki konkrét példák­kal támasztotta alá a képvi­selőnő megállapítását: lehet, hogy még az iskola fűtésé­vel is gond lesz az ősszel, már nem csak a helyi, de másutt működő intézmé­nyek is sorban állnak ön- kormányzati támogatásért, és segélyért folyamodnak olyan idős helybeliek, akik korábban szégyelltek volna pénzt kérni. Nemhogy fej­lesztésre, de az utóbbi öt évben felépített létesítmé­nyek karbantartására se na­gyon futja a keretből. Oroszki István az ellehe­tetlenülés egyik okát abban látja, hogy a feladatokat az önkormányzatokra osztják, a pénzt meg egyre inkább központosítják. Az önkor­mányzatok zöménél az a fő kérdés, hogy mekkora hitelt vegyenek fel. Haász László azt fájlalta leginkább, hogy Szekszár- don akkor hiányzik az egy­ség a közgyűlésben, amikor a nagy bajban a legnagyobb szükség lenne rá. Dr. Dávid Ibolya el­mondta, hogy a helyi ön- kormányzatok feladataik egy részét kénytelenek lesz­nek átadni a szintén rosszul álló megyének. Az MDF or­szággyűlési képviselője sze­rint a politikának kiszolgál­tatott önkormányzatok soha nem voltak olyan szorult helyzetben, mint az új kor­mány hivatalba lépése óta.-gyuricza­Szekszárdon vendégeskedett tegnap dr. Josef Schwarz, a bu­dapesti osztrák nagykövetség kereskedelmi tanácsosa, és Somogyvári Imre, Ausztria pé­csi tiszteletbeli konzulja. Prog­ramjukat a Tolna Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamaránál kezdték, ahol Fodor Tibor alel- nök köszöntötte őket. Ezt köve­tően a titkár, Rostás Ilona mu­tatta be a nemrégiben megala­kult kamarát, majd kötetlen be­szélgetés kezdődött a vendé­gek, s néhány helyi ipari, ke­reskedelmi, idegenforgalmi szakember között. Később, a (Folytatás az L oldalról.) igényeket, mintegy közvéle­mény- kutatást végezve, hogy hányán tartanak igényt erre a kedvező vásárlási lehetőségre. Nyitás a megfelelő létszám ese­tén jöhet csak szóba. Ehhez Hőgyészen legalább 300 főnek kell lennie. A hét elején a kuratórium két tagja, illetve Nichter János tá­jékoztatta a nyugdíjasokat az alapítvány lényegéről, annak működéséről, és a várható lehe­tőségekről. Az előadók a nyug­díjasoktól választ azonnal nem vártak, hanem azt kérték tőlük, hogy gondolják át - a hallotta­Ünnepi állománygyűlést tartot­tak tegnap Tolna megye rend­őrei Szekszárdon, a Vármegye- házán. A téma a tavalyi év munkájának elemzése, értéke­lése volt. A rendezvényen meg­jelent többek között Berkesi Ferenc dandártábornok és dr. Nagy Károly vezérőrnagy a BM-től, valamint Bach József, megyénk közgyűlésének el­nap folyamán, a kereskedelmi tanácsos és a tiszteletbeli kon­zul tisztelgő látogatást tett a megyei közgyűlés elnökénél és a szekszárdi polgármesternél. Kérdéseinkre az alábbiak szerint válaszolt dr. Schwarz: — Mi a célja Tolna megyei látogatásának? — A kereskedelmi tanácso­sokat nálunk nem a kormány, hanem az osztrák kereskedelmi kamara delegálja. Ebből követ­kezik, hogy nemcsak általában a kereskedelmi kapcsolatok ápolása a feladatom Ausztria és Magyarország között, hanem az kát mondják el azoknak is, akik nem vettek részt a megbeszélé­sen - és a szerdától, a művelő­dési házban elhelyezett urnába dobják be a belépési nyilatko­zatot. Belépéskor elsőként pár­toló tagsági díjat kell a belépő­nek fizetnie, amit úgy határoz meg az alapítvány, hogy akinek eléri a 10 ezer forintot a nyug­díja, vagy bármiféle járandó­sága, 3 és fél százalékot fizet be. Mindezért mit kap az ala­pítványtól a belépő? Az alapít­vány tizenöt alapvető élelmi­szert határozott meg - kivétel a kávé, a dohány és a szeszesital -, amelyeket termelői áron vá­nöke. A gyűlést sajtótájékoz­tató követte. Tolna megye to­vábbra is őrzi jó pozícióit a sta­tisztikákban - már ami a bűnü­gyek felderítettségét illeti. Minderről a főkapitány, dr. Berta Attila számolt be. Ám az örömbe vegyül némi üröm is, merthogy leromlott a járműpark, elavultak, korsze­rűtlenek az eszközök, a techni­egyes cégek közötti együttmű­ködések élénkítése is. Ezért va­gyok most itt. Sokat hallani önöknél, hogy a külföldiek ér­deklődése elsősorban a fővá­rosra és Nyugat-Magyaror- szágra terjed ki. Ez így is van, de én szeretnék a többi megyé­vel is megismerkedni, kapcso­latokat építeni. Jártam már pél­dául Debrecenben, Miskolcon és Egerben is. — Hogyan vélekedik a ka­marákról, ezekről a nálunk nemrég megalakult szerveze­tekről? — Magyarországon még új a rendszer, de meggyőződésem szerint helyes az, hogy kötele­zővé tették a belépést. Ausztri­ában nagy múltjuk van a kama­ráknak, s előírás évtizedek óta a kötelező tagság. A cél az egyes szakmák közötti érdekkülönb­ségek elsimítása, és az érdek- védelem, a kormánnyal szem­ben. Jó érdekegyeztető, jó ér­dekvédő csak az erős kamara lehet. S erős csak akkor lehet a kamara, ha annak tagja az or­szág minden odaillő profilú cége. Bár úgy tudom, hogy Magyarországon nem az ér­dekvédelmet tekintik a kama­rák elsőszámú feladatának, ha­nem a cégek működésének se­gítését. Az érdekegyeztetésre pedig létre hozták az érdeke­gyeztető tanácsot... - Wy ­sárolhatnak meg a boltban. A cél az, hogy minél több tag le­gyen, mert a befizetett tagdíj 80 százaléka Hőgyészen marad, a többi az alapítványhoz kerül. Ennek a húsz százaléknak egy részét szintén visszautalják, ami valamilyen kedvezmény formájában visszakerül a rászo­rultakhoz, a nyugdíjasokhoz. Az alapítványi boltot, a meg­felelő számú érdeklődés mellett Nichter János - a hőgyészi ön- kormányzat támogatásával - a szavazatgyűjtést, véleményké­rést követően kb. egy hónappal a régi kiskastélyban szeretné megnyitni. p.t. kai felszerelések. A kilátások nem valami kecsegtetőek; is­mert az ország gazdasági hely­zete. De dolgozni így is kell, és a jó munkát honorálni illik. Dr. Berta Attila az állo­mánygyűlés végén főkapitányi dicséretben és jutalomban ré­szesített tizenegy rendőrt, köz­tük dr. Soczó László és Csapó Ferenc alezredeseket. Helyzetértékelés a rendőrségnél Hírek A Megyéből Testületi ülés Váralján Ma délután 5 órai kezdettel tartja soron következő ülését Váralja önkormányzatának képviselő-testülete a polgár- mesteri hivatal tanácskozó- termében. Az ülés fő napi­rendi pontja az 1995. évi költ­ségvetés tárgyalása lesz. Jótékonysági bál az óvoda javára Bátaapátiban az óvoda és a szülői munkaközösség szer­vezésében farsangi bált ren­deztek a közelmúltban. A ha­gyományos farsangi mulatság jótékony célt szolgált, a ren­dezvény bevételét, 30 ezer fo­rintot az óvoda javára fordít­ják, a tervek szerint az óvodá­sok tavaszi kirándulására. Néprajzi előadás a múzeumban A Wosinsky Mór megyei mú­zeum könyvtártermében Pro­testáns etika, paraszti erkölcs a Sárközben címmel tart elő­adást dr. Kovács Sándor nép­rajzkutató február 23-án, csü­törtökön, 15 óra 30 pereces kezdettel. Volt harcostársakat várnak A Volt Nyugati Hadifoglyok Országos Bajtársi Szövetsége és a Magyar Tűz(Front)har- cosok Országos Bajtársi Szö­vetsége találkozót szervez azon bajtársak részére, akik mint katonák túlélték Buda 1945-ös ostromát. Mint azt dr. Burn János információja alapján megtudtuk, a résztve­vők a két szövetség vendégei lesznek, a találkozóra február 24-én, pénteken, délelőtt 10 órakor kerül sor a MÁV VFSZSZ Ifjúsági Klubjában, ahol egy kis vendégeskedésre és beszélgetésre várják a ven­dégeket, köztük a Tolna me­gyében élő bajtársakat is. A fentiekről érdeklődni dr. Buru Jánostól lehet a 1/2-649-782-es telefonon, il­letve a 1107 Budapest, Te­herkocsi u.lO/c levélcímen. Verseny iskolásoknak A hagyományos megyei he­lyesírási- és nyelvhelyességi verseny, melyet az általános iskolák 5-8. osztályosai szá­mára hirdettek meg, tegnap érkezett a területi fordulók megrendezéséhez. Február 15-én, 16-án, 20-án és 21-én, zajlik a területi forduló, még­pedig Szekszárdon, Hőgyé­szen, Bonyhádon és Pakson. A megyei döntőre március 16- án kerül sor Szekszárdon, a Gyermekek Házában. Orvosbál a Hotel Gemencben A hagyományos „Szegzárdi orvosbál” helyszíne a Hotel Gemenc lesz március 4-én, szombaton. A vendégek két­féle menüből választhatnak vacsorát, a zenét a hódmező­vásárhelyi Wurlitzer zenekar szolgáltatja, a műsorról a Bar- tina Néptánc Egyesület gon­doskodik. A bál karitatív jel­legű, a bevételt a Vesebetegek Regionális Alapítványának javára ajánlják fel a szerve­zők. A bálra jegyek igényel­hetők a megyei kórház I. sz. belgyógyászati osztályán dr. Kis Ernőnél. Telefon: munka­időben 74/312-211, 120-as, 326-os és 343-as melléken, az esti órákban pedig a 74/313-543-as szám hívható. Közös dolgainkról a Szegfű Klubban Az MSZP Szegfű Klubjának szervezésében kerül sor feb­ruár 20-án, azaz hétfőn, 17 óra 30 perces kezdettel arra a rendezvényre, melynek té­mája Szekszárd város 1995. évi költségvetése. A fórum jellegű foglalkozás vendége a szekszárdi önkormányzat szocialista frakciója. Vöröskeresztes hírek Véradást tartanak ma 9 órai kezdettel a bátai kultúrházban a szekszárdi városi vöröske­reszt szervezésében. Szintén ma kerül sor Dombóváron in­gyenes ruhaosztásra a városi szervezet irodájában. Február 17- én, azaz holnap, a paksi városi vöröskereszt irodájá­ban akciós árusítás lesz. Tánciskola fiataloknak A szekszárdi Babits Mihály Művelődési Házban működő „Klub 30” szervezésében 30 órás tánciskolát szerveznek klubtagoknak, és klubon kívü­lieknek 35 éves korig. Az első foglalkozásra február 25-én, szombaton, 15 órai kezdettel kerül sor. Jelentkezni február 24-ig lehet a művelődési ház Tájékoztató Szolgálatánál. Rockzene a Pince csárdában Két együttes, a Pink Panthers és a Hol’t Pont ad koncertet február 18-án, szombaton, 21 órai kezdettel Tamásiban, a Pince csárdában. Borút és bomapok Tolna megyében is Jelentkezés csak pályázattal Tavaly tizenhat jelentkező nyilvánította ki abbéli szándé­kát, miszerint csatlakozni kíván a megyénkben szerveződő bo­rút állomásaihoz. A megyénkben még nem, de Baranyában már eredményesen működő, a borkultúrához, a szőlészethez kapcsolódó turisz­tikai vállalkozás tehát Tolnában is megvalósulni látszik. Annál is inkább, mivel hamarosan többnyelvű tájékoztató füzet je­lenik meg a megyénkbéli, a Szekszárdon, illetve a szek­szárdi borvidékhez tartozó te­lepüléseken átmenő borúiról. Egyebek mellett erről a vál­lalkozásról is szó volt a Szek­szárdi Borvidék Szőlő és Bor­kultúra Alapítvány tegnapi, ki­bővített kuratóriumi ülésén, amit a szekszárdi városházán tartottak meg. Fontos napirendi pontja volt még a kuratóriumi ülésnek az idei, június 12-től 18-ig tartó Alisca Bornapok szervezőbi­zottságának megválasztása, va­lamint a Szőlő és bor infó című, információs újság szerkesztő- bizottságának megválasztása is. Mint azt Ferenc Vilmostól, az alapítvány kuratóriumának elnökétől megtudtuk, az infor­mációs lap létrehozása nem új­keletű tervük, s a lap megjele­nését kezdetben valamelyik sajtó orgánum mellékleteként képzelik el. - nagy ­A halasításról Tolna megye horgászvizeibe 1994-ben 101.499 kg méretes pontyot, 12.836 kg kisebb pon­tyot, 2968 kg amurt, 300 kg csukát, 458 kg süllőt, 727 kg balint és 37.056 kg keszeget, il­letve kárászt telepítettek. Ha a visszafogás arányát nézzük, méretes pontyból 128 százalé­kos. A csuka, süllő, amur reáli­san nem mérhető. A fehér halak aránya meghaladja a 200 száza­lékot. Itt elsősorban a dunai visszafogás a jelentős, és egy­ben azt is jelzi, hogy még van természetes utánpótlás. Anyagi sem közömbös, hogy a horgá­szok mennyit áldoztak a telepí­tésre. Pontyra 19.070.118 forin­tot, összesen pedig 21.808.662 forintot, ami azt jelenti, hogy a 11 ezer Tolna megyei horgász átlag 2000 forintot költött hala- sításra, területi engedélyre. Határidő: március 15. Hagyományőrző német nemze­tiségi táborát ez évben a 16. al­kalommal, két turnusban, jú­nius 24 és július 3-i kezdéssel rendezi meg Váralján a Tolna megyei Illyés Gyula Könyvtár. Á tábor jellege nem változik, továbbra is a német nyelv mű­velését, tanulását és a nemzeti­ségi hagyományok őrzését, ápolását szolgálja. A program tartalmazza a már korábban itt megkezdett gyűjtőmunka foly­tatását, ezen belül a Váralja környéki falvak nyelvjárásai­nak, szokásainak megismeré­sét. Az élményekről, a gyűjtött anyagokról a résztvevők az évente megjelenő tábori újság­ban, az Unsere Zeitung-ban ad­nak számot ezúttal is. És nem marad el annak a kézimunka kiállításnak, a gálaműsornak a megrendezése sem, ami már hagyományosan kapcsolódik a táborzárás ünnepi pillanatai­hoz, bemutatva a szülőknek, érdeklődőknek az itt, együtt te­remtett értékeket. Változatlan tehát a német nemzetiségi hagyományőrző tábor célja, ami újdonság, hogy Váralja 1995-ben két turnusban fogadja a jelentkezőket, akik­nek az idén pályázati lehetősé­get kínál, illetve azt, hogy pá­lyázattal jelentkezhetnek a két­szer tíz napos nyelvi táboro­zásra. A pályázóknak munkájukban az alábbi kérdésekre kell felele­tet adniok: 1./ Wer ich bin, wie ich mir das Leselager vorstelle? Ki va­gyok, hogy képzelem el a tá­bort? 2. / Ich, und meine Hobbys. Én és a hobbijaim. 3. / Sitten und Bráuché in der Familie - früher. Szokások a családban - régen. 4. / Sitten un Bräuche in un­serem Dorf. Szokások a fa­lunkban. A pályázat benyújtásának ha­tárideje: 1995. március 15., an­nak megjelölésével, hogy a pá­lyázók melyik turnust választ­ják. Fontos tudnivaló az is, hogy az értékelésre két hét múlva számíthatnak és így a családi nyaralások is tervezhe­tőek lesznek. Levélcím: Rónai Józsefné Vörösmarty Mihály Általános Iskola Bonyhád, 7150 Pf. 33. -li­Fodor Tibor alelnök köszönti a vendégeket „Őszidő” alapítvány Hőgyészen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom