Tolnai Népújság, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-13 / 37. szám
2. oldal VlLÁGTÜKÖR Hazai Tükör 1995. február 13., hétfő Ez Történt ... A csecsének a tűzszünetről tárgyalnának Aszlan Maszkadov, a csecsenföldi fegyveres erők főparancsnoka vasárnap az AFP francia hírügynökség munkatársával közölte: kész a tűzszünetről tárgyalni Oroszország képviselőjével. Az újabb csecsen-orosz tárgyalások mihamarabbi megkezdését Borisz Agapov, a szomszédos Ingusföld alelnöke korábban szintén javasolta. Csernomirgyin Pozsonyba látogat Hétfőn kétnapos hivatalos látogatásra Pozsonyba érkezik Viktor Csernomirgyin orosz miniszterelnök, aki várhatóan hat kormányközi és két tárcaközi egyezményt ír alá szlovák vendéglátóival. Szergej Jastrzsembszkij pozsonyi orosz nagykövet újságíróknak elmondta, hogy a két fél a tervezett kulturális-, oktatási- és tudományos-együttműködési egyezményen kívül a második világháború katonai és polgári áldozatainak sírjaival kapcsolatosan is egyezményt ír alá. Viktor Csernomirgyin és Vladimír Meciar a két ország állampolgárainak kölcsönös foglalkoztatásáról, a vízummentességról, a tolonckérdésről, és a Szlovákiában használatos orosz rejtjelrendszer védelmét szavatoló kérdésekről is megállapodik. „Huligánok” randalíroztak Kínában A kínai hatóságok elismerték a hét végén, hogy zavargások voltak e hónap elején Lhászában, Tibet Autonóm Terület székhelyén. A világsajtó már korábban hírt adott erről, de a kínai közvélemény csak most szerezhetett róla tudomást. A kínai közbiztonsági minisztérium szerint „huligánok” robbantották ki az utcai verekedéseket. Kiindulópontjuk egy vendéglői veszekedés volt. A „huligánok” éttermeket rohantak meg, összezúzva berendezésüket. Később a helyi adóhivatal ablakait is betörték. Támadásaik nyomán több szolgálattevő rendőr megsérült. Külföldi szemtanúk szerint tibeti lakosok bevándorolt kínai vendéglősöket és kereskedőket támadtak meg, rendszeres csalással vádolva őket. A hatóságok aránytalanul nagy rendőri és félkatonai erőt vezényeltek ki a rendteremtésre, és körülbelül egy tucat embert őrizetbe vettek. Clinton elnök a NATO bővítéséről Az amerikai elnök és a belga kormányfő egyetértett abban, hogy a NAÍO-t fokozatosan és körültekintően kell kibővíteni. Bili Clinton szombaton munkaebéd keretében látta vendégül Jean-Luc Dehaenét. Mindketten hangsúlyozták: az észak-atlanti szövetség kiszélesítése mellett hangsúlyt kell fektetni az Oroszországgal kialakítandó biztonsági együttműködésre is. Reményüket fejezték ki, hogy Moszkva alá fogja írni a békepartnerség programját. Eltemették Mihály Krisztinát A meggyilkolt Mihály Krisztinát eltemették Százhalombattán. A temetésen több mint hatszázan vettek részt. Horn Gyula Antverpenben az Európai Tiszteletbeli Szenátusnál Horn Gyula miniszterelnök szombaton Antverpenben részt vett az Európai Tiszteletbeli Szenátus ülésén, amelyen egyúttal újabb tagok - Willy Claes NATO-főtikár és Alois Mock osztrák külügyminiszter - felvételére is sor került. Az ilyenkor szokásos eljárás szerint az új belépőket egy-egy szenátusi tag ajánlja a testület egészének figyelmébe: Claes főtitkárt Leo Tindemans korábbi belga kormányfő, az Európai Parlament tagja, Mockot pedig Horn Gyula üdvözölte. Az Európai Tiszteletbeli Szenátus 1961-ben alakult az Európai Föderalisták Uniója (EFU), illetve utóbb az Európai Egyesült Államok Mozgalom égisze alatt. Az EFU pártoktól függetlenül tevékenykedik, bárki tagja lehet, aki az európai egységesülési folyamat eszméjét képviseli, s tevőlegesen hozzá is járul ennek előrehaladásához. Soraiban található Alain Poher, a francia szenátus egykori elnöke, Edward Heath, korábbi brit kormányfő, Hans- Dietrich Genscher egykori német külügyminiszter, Habsburg Ottó, az Európai Parlamenti bizottsági alelnöke, Emilio Colombo, az olasz diplomácia volt vezetője és Tőkés László is. Horn Gyulát 1991 februárjában, Habsburg Ottó ajánlására fogadta tagjai közé a testület. A magyar kormányfő szombati beszédében felidézte a tagsága előzményének is számító 1989-es osztrák-magyar határ- zárnyitást, amelyben akkor osztrák részről éppen Alois Mock volt a partnere. „Mi Magyarországról rosz- szabb feltételek mellett, nehéz, sőt kritikus politikai viszonyok között, rosszabb gazdasági körülmények között, elavult műszaki felszereltséggel kerestük, törtük az utat Európa felé, és nagy szerencsénk, hogy partnerekre találtunk a Lajta túlsó partján” - fejtette ki, majd konkrétan az osztrák külügyminiszter személye kapcsán még leszögezte: „A rendszerváltás zuhatagain navigáló Magyarország számára felbecsülhetetlenek voltak - és ma is azok - az olyan partnerek, akik nem a forgatókönyvekben leírt taktikázást tekintik fontosnak, hanem egy közös cél elérését”. Az osztrák külügyminiszter válaszbeszédében megerősítette, hogy Ausztria ma is Magyarország egyértelmű támogatója az immár teljes jogú EU- tagságot célzó folyamatban. Hitet tett amellett is, hogy a csatlakozás eldöntésekor az egyes tagjelölt országokat egyenként, saját érdemük szerint ítéljék majd meg. Alois Mock egyúttal utalt azokra az igencsak súlyos veszélyekre, amelyek Európa biztonságát ma fenyegetik. „Nem tartozom azok közé, akik azt mondják, hogy a békefolyamat immár visszafordíthatatlan” - jegyezte meg, és úgy vélte, hogy a balkáni válság világosan mutatja: „a múlt meghaladni vélt démonai bármikor visszatérhetnek”. Ekszerrablás Franciaországban Hiába vannak a zárak, a biztosítóberendezések, ezek nem tudnak dacolni a bűnözés történetének egyik legrégebbi módszerével, a földbe vájt alagutakkal. Legalábbis ezt bizonyítja az a vakmerő rablás, amelyet a hét végén hajtottak végre ismeretlen tettesek a Párizs környéki Fontainebleau legnagyobb ékszerüzletében. Az elkövetők az ékszerbolttal szomszédos ház pincéjéből kezdték el fúrni alagútjukat. A „nagy mű” persze nem konkurálhatott híres társával, a tavaly elkészült La Manche-alagúttal, de a célnak tökéletesen megfelelt: a tettesek több napos munka után eljutottak a bolt alá, s péntek délben - kihasználva, hogy a tulajdonosok bezárták boltjukat, s ebédelni mentek - az összes ékszert magukkal vitték. A fúrás nyilván nehéz feladat volt, de megérte: a zsákmány értéke megközelíti az ötmillió frankot (százmillió forintot). A tetteseket természetesen azóta sem találják - a rendőrök szerint nyilván igen képzett profik voltak. Orosz fegyverek a szerbeknek Magyarországon keresztül? A boszniai muzulmán kormányhadsereg értesülései szerint Oroszország továbbra is fegyverekkel látja el a boszniai szerbeket. Ezt Jovan Div- jak tábornok, a szarajevói vezérkar tagja nyilatkozta a zágrábi Vecemji List című lap vasárnapi számának adott interjújában. A dpa hírügynökség jelentése szerint a tábornok azt mondta: „nagyon megbízható értesüléseink vannak arra vonatkozólag, hogy Oroszország továbbra is közvetlen segítséget nyújt Radovan Karadzic szerb vezetőnek”. Jovan Dívjak hangoztatta: a boszniai szerbeket a bihaci térség ellen tavaly ősszel intézett támadásukhoz Silka típusú légvédelmi lövegeket látták el. „A szerbek e fegyverekből csaknem százötven harcállást létesítettek a bihaci térség körül. Emiatt állt el a NATO az Egyesült Nemzetek Szervezete védelmi övezet további őrzésétől” - mondta a bosnyák tábornok. Dívjak hozzátette: „A Bihac elleni offenzívához a szerbek Oroszországtól további mintegy negyven páncélost és száz harckocsi-elhárító üteget kaptak”. „Információink szerint ezek a fegyverek Oroszországból származnak, és Magyarországon keresztül jutottak Jugoszláviába, ahonnan szárazföldi úton kerültek Boszniába. Ez egyértelmű megsértése annak a zárlatnak, amelyet Belgrád tavaly léptetett életbe, és amelynek keretében megtiltották fegyveres segítség eljuttatását a boszniai szerbek számára. Ezek a Karadzicnak szánt katonai segélyek úgy jutnak el a Drina határmenti folyón, mintha ott egyáltalán nem lennének nemzetközi megfigyelők.” - jelentette ki a Jovan Divjak bosnyák tábornok, a zágrábi lapnak adott nyilatkozatában. Vargas Llosa-t nem jelölik Nobel-díjra Visszavonták Mario Vargas Llosa perui író és újságíró jelölését az irodalmi Nobel-díjra, mert a perui-ecuadori határviszály miatt bírálta Alberto Fujimori perui elnököt. Reinaldo Cervantes, a perui írók és Művészek Szövetségének elnöke bejelentette, hogy a szervezet „Peru-ellenes” magatartással vádolja az írót, és erre hivatkozva vonták vissza jelölését. Cervantes szerint az író a perui elnököt tette felelőssé a peruiecuadori fegyveres összecsapásokért, és így hazáját támadta. A dpa jelentése szerint az 58 esztendős Vargas Llosának az a bűne, hogy több cikkében is azt fejtegette: a perui elnök évek óta tudott arról, hogy Ecuador állásokat épít perui területeken, de nem tett semmit, mert a „politikailag kedvező pillanatra várt”. Olajra lépett a narkófutár Rekordmennyiségű, 30 kilogramm első osztályú heroint foglalt le szombaton a horvát rendőrség Zágrábban - jelentette a dpa a Vjesnik című horvát lapra hivatkozva. Az újság úgy tudja, hogy a rendőrség fülest kapott az alvilágból, s ennek nyomán megerősítette a járművek ellenőrzését a főváros körül. Az út szélén posztoló rendőrök felfigyeltek egy gyanús autóra, amely tovaszágul- dott, amikor meg akarták állítani. Az ezt követő üldözésben az autóban ülő két narkófutár- nak sikerült olajra lépnie, az autót azonban - 30 kiló prima heroinnal a csomagterében - hátra hagyták egy erdei úton. A horogra akadt heroinszállítmány szakértők szerint mintegy 11 millió német márkát ér a piacon. Firenzei látnivaló A hét végén ismét megnyitották a látogatók előtt a firenzei Uf- fizi-képtámak azt a termét, amely súlyos sérüléseket szenvedett az 1993-as pokolgépes merényletben. A világ legértékesebb reneszánsz képgyűjteményének otthont adó 400 esztendős épületben, az újonnan helyreállított Királyi Posta Teremben 60 modern művész alkotása tekinthető meg. A képtár várhatóan csak decemberben nyitja meg minden termét. Mai mecénások Az Alkotmánybíróság hétfői és keddi ülése „A szponzorizáció gyakorlata és elmélete a mai Magyarországon - különös tekintettel a kultúrára” címmel kezdődik előadássorozat kedden, az ELTE Pesti Barnabás utcai épületében. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kulturális Menedzserképző Programja májusig tartó szemináriumának hallgatói többi között áttekintést kapnak a hazánkban napjainkban honos kultúratámogatási rendszerről. Előadások hangzanak el arról is, hogy ezekből a feladatokból mit vállal fel - mit „köteles” felvállalni - az állam, illetőleg mi az alapítványok „feladata”. Az üzleti élet jeles képviselői cégük mecénás tevékenységébe avatják be a hallgatóságot. A tervek szerint előadó lesz az OTP és a Co-Nexus vezető szakembere is. Hegyi Loránd magyar művészettörténész - a bécsi Modem Művészetek Múzeumának igazgatója - arról számol majd be, hogy a magyar fővárostól néhány száz kilométerre miként működik egy gyűjtemény támogatása. A Máltai Szeretetszolgálat karitatív tevékenységét Kozma atya ismerteti meg az érdeklődőkkel. Gór Nagy Mária egy magán színiiskola anyagi alapjai megteremtésének „kulisszatitkaiba” avatja be a tanfolyam résztvevőit. A szemináriumsorozat nem nélkülözhette a mai mecénásokat: létrejöttéhez a Kápé című üzleti hetilap nyújtott szponzori segítséget. Az Alkotmánybíróság hétfőn és kedden teljes ülést tart. Hétfőn az alkotmánybírák megvitatják azt az indítványt, amely szerint a családjogi törvény alkotmányellenes módon nem teszi lehetővé, hogy az azonos neműek házasságot kössenek, és nem ismeri el élettársi kapcsolatukat sem. A hétfői ülés napirendjén ezenkívül a következő indítványok szerepelnek: miért nem egyformán fizet illetéket az ingatlanok cseréjekor az önkormányzat és a magánfél?; a cégjegyzékből miért csak a jogerősen bejegyzett adatok nyilvánosak?; hátrányos megkülönböztetésnek minősül-e az, hogy a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokért nem minden jogosultnak kell térítési díjat fizetnie? Kedden az Alkotmánybíróság négy indítványt tárgyal meg: sérti-e a piacgazdaság alkotmányos elvét, hogy a vállalat létesítéséhez a pénzügyminiszter előzetes egyetértése szükséges?; miért nem lehet egyetemi tanszék vezetője az, aki betöltötte a 65. életévét?; figyelmen kívül hagyhatja-e az adóhatóság a szerződések minősítésekor a felek akaratát?; az alkotmányba ütközik-e, hogy a legfőbb ügyész utasításban szabályozta az ügyészek fegyelmi felelősségre vonásának kérdéseit? Felsőőri népcsoportok Az ausztriai népcsoportok - magyarok, horvátok, szlovének, csehek, szlovákok, romák - képviselői a cigányellenes merénylet áldozatainak temetése előtt a burgenlandi Felsőőrön tartott gyászülésükön nyilatkozatban rögzítették a kisebbségek helyzetét, és követeltek több jogot. Megrendüléssel állapították meg a nyilatkozat szerzői, hogy 50 évvel az auschwitzi haláltábor felszabadítása után Ausztriában ismét emberek veszítik életüket azért, mert valamelyik népcsoporthoz tartoznak. A nyilatkozat ugyanakkor úgy véli, a Felsőőrön történtek egyenesen következnek abból, hogy Ausztria soha nem nézett igazán szembe múltjával. Az aláírók konkrét intézkedéseket követelnek: munkahelyeket, emberhez méltó lakást, egyenlő esélyt az oktatásban, a gyermekintézményi elhelyezésben. Ezenkívül kárpótlást sürgetnek a koncentrációs táborok roma túlélői számára. Csak Felsőőrön a négyszáz fős cigánylakosságból alig két tucatnyian tértek vissza a második világháború után. Nekik sem segély, sem jóvátétel nem jutott, barakkokban, a társadalom peremére szorulva kezdtek új életet. A drámai szavakkal megfogalmazott nyilatkozat jogi védelmet és beleszólási jogot is követel a romáknak és az összes kisebbségnek. Ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy a népcsoportok képviseleti lehetőséget kapjanak a törvényhozó testületekben.
