Tolnai Népújság, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-12 / 10. szám

4. oldal Megyei Körkép — Denaföldvár, Paks És Környéke 1995. január 12., csütörtök Röviden Sárszentlőrincen a Tolna megyei Munkaügyi Köz­pont támogatásával 1995. január 6-án tette le a vizsgát 22 fő. A motorosfűrész tan­folyamon nagy részben he­lyi lakosok, munkanélküliek vettek részt. A tanfolyam is helyben zajlott, a község kultűrháza adott otthont az tanfolyami hallhatóknak. Az oktatás alig egy hónapos volt. A nagydorogi önkor­mányzat december végén tartotta meg alakuló ülését. Ezen megalakultak a pénz­ügyi (elnöke: Jankovits László), a szociális (elnöke: Demény Gyula), valamint az ügyrendi (elnöke: Jaksa János) bizottságok. Nem sokkal később a te­lepülésen megalakult a Ci­gány Kisebbségi Önkor­mányzat is. A testület öt fő­ből áll, elnökké Csonka Fe­rencet választották. A települési önkormány­zat partneri viszonyt kínál a kisebbségi önkormányzat­nak az együttműködéshez. Ezt mi sem bizonyítja job­ban, mint hogy egy, a mű­ködéshez alapvatően szük­séges helyiséget bocsátott a Cigány Kisebbségi Önkor­mányzat testületének ren­delkezésére. A továbbiak­ban arról is döntenek majd, hogy adjanak-e át más va­gyont, vagy sem. A Paks Városi Művelődési Központ „Burda Iskola” címmel szervez összejöve­telt január 27-én. Ezen a na­pon délután 17 órától divat­ról, varrás, és önismeretről lesz szó kezdőknek és hala­dóknak egyaránt. Az érdek­lődők megismerkedhetnek a legidőszerűbb divatirányza­tokkal, megtanulhatják, hogy egyéniségükhöz mely színek illenek, és a résztve­vők elkészítenek egy-egy ruhadarabot is. Érdekesség, hogy a tanárokat a Burda szakemberei készítették fel a tanfolyamok levezetésére. Minden résztvevőnek egy-egy varrógép áll majd a rendelkezésére. Jelentkezni január 22-ig lehet a helyszí­nen. Dunaföldváron, a város képviselő-testülete január 17-én tartja soron következő ülését. A legfőbb téma a vá­ros költségvetésének kon­cepciója lesz. Várhatóan si­kerül majd kialakítani azt az elképzelést, melynek segít­ségével a testület január 30-án már a konkrét költ­ségvetési tervet teheti le az asztalra. Jó ötlet az ötletláda Németkéren a helyzet nem rózsás, de nem is elszomorító Nem ígérnek látványos eredményt Németkéren polgármester­váltás történt az 1994. évi de­cember 11-i önkormányzati választások eredményeként. A község első embere Peszte- ricz Alajos lett, aki mezőgaz­dász végzettségű. Az előző képviselő-testületben is tevé­kenykedett, a pénzügyi bi­zottság vezetője volt. Vele be­szélgettünk a jövőbeni tervei­ről, és a település helyzetéről. — Mivel a pénzügyi bizott­ság elnöke voltam, egy kicsit jobban beleláttam a kasszába, mint képviselőtársaim. Tudtam, hogy a település nincs valami rózsás helyzetben, anyagiakban nem dúskálunk. Megválasztá­som előtt vállalkozóként tevé­kenykedtem, most ezen műkö­dést szüneteltetem. Két fiam van. Az egyik éppen most ka­tona, a másik pedig Szekszár- don tanul az Ady Endre Szak- középiskolában. Nejem a köz­ségi óvodában dolgozik, neve­lőként. — Mi az első és legfonto­sabb teendője a polgármesteri székben? — Nos, a megválasztásom után, december 13-a óta, az a legfontosabb feladatom, hogy a településen kialakítandó gázve­zeték ügye most már végre nyugvópontra kerüljön. Sok megpróbáltatáson mentünk ke­resztül, míg a vezeték eljutott a községbe. Az emberek ráhan­golódtak a gázzal való fűtésre. Most már a hálózat kiépítésé­nek nagy része is készen áll. Amikor idekerültem a hiva­talba, még csak 2 kilométer ve­zeték készült el Cece és Né­metkér között. Most már a tel­jes hossz a földben van, - min­tegy 13 kilométer -, bár a Bá­nyafelügyelőség engedélye még mindig várat magára. Csak ígéreteket kapunk. Szeretném ha ezt a beruházást minél előbb be tudnánk fejezni. — Mi az, ami a legjobban nyomja az önkormányzat és a polgármester vállát? — Az a 16 milliós adósság, mely megnehezíti a dolgunkat. Éppen a napokban kaptunk visszajelzést a Környezetvé­delmi Felügyelőségtől, mely szerint elutasították azon kéré­sünket, hogy támogassák a te­lepülés egy részének gázra való átállását. Korábban pályázatot nyújtottunk be az illetékes szervhez, de forráshiány miatt nem tudják támogatni a fűtés­korszerűsítési elképzeléseinket. Sajnos ehhez hasonló, nemle­ges válaszok gyakran érkeznek az önkormányzat kéréseire. Hangsúlyozom, hogy a telepü­lés nincs eladósodva, de az öt éves futamidőre felvett 16 mil­liós hitel visszafizetésére na­gyon oda kell figyelni, ennek pontos törlesztését be kell tar­tani. — Ha már a pénzügyi hely­zetnél ■ tartunk... Milyen az anyagi helyzete az önkormány­zatnak? — Természetesen a telepü­lés helyzete nem rózsás, de azért nem is elszomorító. Ha egy picike segítséget kapnak a Németkérhez hasonló kistele­pülések, akkor minden bizony­nyal talpon tudnak maradni, és talán még gyarapodni is képe­sek. Minden esetre ez az adós­ságállomány és a jelenlegi pénzhiány úgy fogja rányomni bélyegét a ténykedésünkre, hogy az önkormányzat az elkö­vetkezendő négy év alatt nem fog tudni komoly eredménye­ket felmutatni. Valószínűleg a gázvezeték kiépítésével a beru­házások sora be is zárul. Talán néhány apró fejlesztésre szá­míthatunk, esetleg lakossági munkaerő, segítség bevonásá­val. Azok az elképzeléseink, melyek már a tervezőasztalo­kon álltak, vagyis a művelődési ház tetőterének beépítése, és a szennyvízhálózat kiépítése - ennek készen áll a tervdoku­mentációja is - az ismert pénz­ügyi helyzethez képest már csak utópisztikusnak tűnnek. — A működőképesség mennyire függ a hiteltől? — Az önkormányzat intéz­ményeinek működése biztosí­tottnak látszik 1995-ben, de hogy ’96-ban mi lesz azt nem tudhatjuk. Bár a költségek nagymértékben megnöveked­tek a tavalyihoz képest, ezév- ben az üzemeltetési problémá­kat át tudjuk majd hidalni. Az 1995. évi költségvetés mintegy 65 millió forint lesz. Ebből kö­zel 48 millió forint állami, köz­ponti támogatás, mely alanyi jogon jár a településnek. A fennmaradó összeget helyi adókból, és más - esetleg pá­lyázati - forrásból szeretné ösz- szeszedni az önkormányzat. Úgy gondolom, ahhoz, hogy az önkormányzati intézményrend­szer zökkenőmentesen tudjon működni az említett összegnél tíz millióval szükségeltetne több.-garay­A dunaföldvári polgármesteri hivatal bejáratánál találkoztunk azzal a ládikóval, melyre ezen sorok voltak felírva: „lásd láda” Mint az önkormányzatnál megtudtuk, az ötletláda ötlete a polgármester, Nagy Gáborné fejében született meg elsőként. A kreatív és jószándékú gondo­lat hamar támogatókra talált és így a városháza bejáratához el is helyezték a szóban forgó lá­dát. Éz a mozzanat is jelzi, hogy az önkormányzat meny­nyire számít a város lakossá­gára. A bizalom egyelőre nagy a város vezetése részéről, most már csak a város polgárainak kell „kinyílniuk” és élniük a le­hetőséggel. Bizonyára sokat tudnak tenni, támogatni tudják a dunaföldvári önkormányzatot a várossal, annak fejlesztésével kapcsolatos ötleteikkel. Az ön- kormányzat szerint minden cetli értékes lehet, amit bedob­nak a város polgárai a ládikóba. Bedobni szíveskedjék ... Enyhe volt a december A Pakson, a Meteorológiai 22 és 27 között. Az átlagosnál Állomás vezetője, Labricz azonban melegebb volt. Majd István ismét tájékoztatta la- 5 Celsius fokkal kúszott fel- punkat arról, hogy milyen jebb a hőmérő higanyszála, időjárás jellemezte 1994 de- mint ilyenkor megszokott, a cemberét. Mint elmondta a legmelegebb nap december csapadék mennyisége még 7-én volt, ekkor 11 fokot re- mindig elmaradt az átlagostól, giszráltak. A leghidegebbet decemberben csak 35,5 mii- december 4-én mérték, ekkor liméter hullott, a megszokott -12 fokot mutatott a hőmérő. 60 helyett. Az aranyat érő Erős széllökések nem voltak csapadék nem eső formájában az elmúlt hónapban, így ösz- esett - mint azt szokták mon- szegzésként a meteorológus dani a májusi égi áldásra szerint meleg, enyhe decem- hanem szép, fehér hópely- bért hagytunk a hátunk mö- hekben „érkezett”. A havas gött. napok száma így 6 nap körül Labricz István az elkövet- alakult, éppen a karácsonyhoz kezendő napokra hidegfront közel eső napokra, december közeledtét ígéri. Kajdacson (is) egyre nehezebb megélni Emelkednek a térítési díjak / Életfa előadás-sorozat Pakson A betegség a bűn büntetése? A kajdacsi általános iskola most készíti a számadást, melynek eredményeként alakul ki az 1995. évi étkezési térítési díj. Az energia-áremelés, vala­mint a hamarosan bekövetkező drasztikus élelmiszer-áremelés nagyban megnehezítette az in­tézmény vezetőinek feladatát. Az előzetes számítások szerint szükséges lesz 10-15 százalé­kos napközi térítésidíj-eme- lésre. Ez szinte elkerülhetetlen, mondta Fodor Zoltán, az iskola igazgatója. Reménykednek va­lamilyen önkormányzati támo­gatásnövelésben, de az is nagy gondot okoz, hogy a gyerekek többsége reggeli nélkül megy iskolába, mondván, ott biztosan kapnak valamit a nebulók. Nos, mint azt Fodor Zoltán el­mondta, ez nem így van, így ezt a problémát is szeretnék vala­hogy áthidalni. A probléma ott (is) keres­hető, hogy a kajdacsi általános iskola konyhája nemcsak a 125 gyermekre főz, hanem további közel száz fő részére biztosítják itt a napi egyszeri meleg ételt. Az idősek otthonába 50 adag­gal szállítanak el, és további 40-50 ember fogyasztja el helyben, vagy viszi el éthordó­ban az ételt. Igény szerint lát­nak el egyedülálló, idős embe­reket, akik így legalább naponta egyszer meleg ételhez tudnak hozzájutni. Ha úgy tetszik egy­fajta szociális és közétkeztetési feladatot is ellát az iskola konyhája, bár, mint azt az igaz­gató elmondta, - ezen ellátás teljesítéséért - semmilyen plussz támogatást nem kapnak ezért az önkormányzattól. így nagy gondjuk, hogy a működési költség nagy hányada a konyha fenntartását teszi ki. Az egyik épületszárny A paksi művelődési központ­ban novemberben indult az Életfa elnevezésű, keresztény szellemiségű előadássorozat, mely a családról szól. A sorozat igen sikeres, s a várakozásokkal ellentétben egyáltalán nem csupán az idős korosztályt vonzza, nagyon sok fiatal is rendszeresen látogatja. Az eddigi előadások során - a vendégek minden esetben ne­ves szakemberek - szó volt a családról, mint az emberi élet keretéről, az önismeretről és mások ismeretéről, a szerelem­ről, a házasságról, a gyermek elfogadásáról és a családterve­zésről, a nagy családhoz való alkalmazkodásról, a vegyes fel- ekezetűek házasságáról, hitünk titkainak és a gyermeknek a kapcsolatáról. A következő előadásra, mely január 16-án, hétfőn, 17 óra­kor kezdődik a VMK klubter­mében, mindenkit várnak, aki a témában érintett, s gondjait sze­retné megosztani másokkal, il­letve konkrét kérdéseket is szí­vesen feltenne az előadónak, dr. Bogyay Mária klinikai pszi­chológusnak, aki Budapestről érkezik. Az előadás címe A be­tegség a bűn büntetése?, té­mája a beteg, fogyatékos gyer­mek a családban. Az előadásra, mely segítséget kíván adni az érintett családoknak sajátos problémáik, egyedi gondjaik megoldásában, valamint az azt követő beszélgetésre nem csu­pán a paksiakat várják, hanem minden érintettet, illetve érdek­lődőt a megye bármely telepü­léséről. vem Új buszok és elismerés Lemarad a Dunaújvárosi felirat a dunaújvárosi buszok­ról. Néhány napja új, doboz formájú, zöld-sárga színű au­tóbuszok jelentek meg Duna­újváros utcáin. Az Álba Vo­lán Rt. igazgatójának döntése értelmében megválasztott szín a dunaújvárosi helyi já­ratú autóbuszokon alul zöld, felül pedig a régi sárga. A tá­volsági járatokra beállított buszok alapszíne fehér lesz, rajtuk hosszanti bordó-fekete csíkozás és Álba Volán Rt. felirat látható majd. A jelenleg közlekedő bu­szok köntöse egyelőre válto­zatlan marad, majd később kapják meg az Álba Volán egyenszínt. Dunaújváros önkormány­zata egy külön erre a célra alapított kitüntetéssel a „Du­naújváros Egészségügyéért” díjjal ismeri el és jutalmazza azokat, akik lelkiismeretes eredményes és példamutató munkájukkal sokat tettek a városban élő emberek gyógyí­tásáért. A díj rangját hivatott megőrizni az a helyi törvény­ben foglalt kikötés, hogy azt évente legfeljebb három sze­mélynek lehet adományozni, s egyazon személy nem kap­hatja meg ismételten ezt az el­ismerést. Idén második alka­lommal adta át a város pol­gármestere, a „Dunaújváros Egészségéért” díjat dr. Bíró András, szemész főorvosnak, dr. Csapó Gábor, belgyógyász főorvosnak, valamint dr. Te- legdi Nándor, nyugalmazott bőrgyógyász főorvosnak. Kanczler István képei Pakson A Paksi Városi Művelődési Központ galériájában látható Kanczler István festő tárlata, amelyen a művész olajfestmé­nyeit és akvarelljeit tekinthetik meg az érdeklődők. A kiállítás január 22-ig lát­ható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom