Tolnai Népújság, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-02 / 1. szám
8. oldal Sport 1995. január 2., hétfő VI. Ippon Kupa karateviadal Stílusok találkozója Szekszárdon Makó Auguszta (jobbról) Ulucz Adéllal mérkőzik fotó: degré Autósport Balesetekkel teli idény után a sportág Tolna megyében eddig soha nem látott nagyságrendű karateversenynek adott otthont az év vége előtt két nappal, december 29-én a városi sportcsarnok. A pesszimisták már előre kudarcra ítélték a rendezvényt mondván, Szilveszterkor senki nem utazza át az országot azért, hogy „megpofoztassa magát”. Szerencsére nem így érzett az a közel félezer karatéka, aki 29 klub képviseletében özönlött Szekszárdra, hogy résztvehes- sen az ország második legnagyobb létszámú és rangú karate verseny én. Nemzetközivé avatva a mezőnyt két horvát klub is résztvett a küzdelmekben, és a Virovitica, valamint a Pitomaca csapatainak tagjai, és vezetőik is elismerően nyilatkoztak a viadalról, párhuzamot vonva az ország legkiemelkedőbb versenye, a Világ Kupa és a szekszárdi kupa között. A kitűnő szervezésnek köszönhetően 10 óra alatt a 444 induló 1050 verseny számban mérhette össze tudását, és sportszerű harcmodoruk következtében a Ippon Kupa három orvosa a nap folyamán szinte „munkanélkülivé” vált. A különböző stílusok - úgy mint a Shotokan, a Wado-ryu, a Shito-ryu, Shito-kai, Gojo-ryu, Sankuka és a kick-box - között köztudottan nagy a széthúzás, így Balogh László főszervező alapötlete, a stílusok közötti barátság elmélyítése csak részben valósulhatott meg. A versenyzők körében még inkább sikerült ezt keresztülvinni, de a vezetők között azért még voltak villongások, és ez a tény a bíráskodást is kritikán alulivá tette. A Tolna Megyei Karate Szövetség vezetői ezért úgy határoztak, hogy a ’95-ös esztendőben versenybírói kurzust indítanak megyei karatésok részére, a szűkebb pátriánkban rendezett karateversenyek lebonyolításának gördülékenyebbé tételére. A VI. Ippon Kupán összesítésben a Balatonlelle csapata bizonyult a legjobbnak - s ezzel ők őrizhetik egy évig a vándorkupát -, második a kecskeméti Szankukai, a harmadik a szigetszentmiklósi Szeincsin, a negyedik pedig a házigazda Ippon Karate Egyesület együttese lett. A verseny érdekessége volt, hogy, a résztvevő öt budapesti klub egyike sem ért ért el jelentős eredményt, a vidékiek vitték a prímet. Az Ippon KE tehetséges sportolói ismét jól szerepeltek, hiszen Kovács János, Kovács Tamás, Báli Anita, és Báli Ervin is aranyérmet szerzett. Ezzel az eredménnyel a ’94-es évben Anita érmeinek száma 15-re, Erviné pedig 16-ra emelkedett. A házigazdák ifjúsági fiú csapata mindenkit leküzdve első, a bátaszékieké harmadik helyezett lett, az Ippon KE lányai pedig a csapatküzdelemben második helyezést szereztek. Eppenhogy lezajlott ez a nagy rendezvény, s a szervezők figyelme máris a februári faddi Bartal Kupa felé fordul. A Szekszárdon szerzett tapasztalatokkal gazdagodva egy még színvonalasabb verseny rendezése a cél. A szervezők ezúton is köszönetét mondanak a verseny támogatóinak, a Nullás ki- sáruháznak, Szakálos Mihálynak, a Dóm Rt.-nek, a Szasza Bt.-nek, a Lala CD-nek, a Hegedűs zöldségesnek, az Aranyboltnak és a Héliosz Kft.-nek, valamint a szülői gárdának a rendezésben nyújtott segítségért, és az egész éves jó hozzáállásért. Eredmények, egyéni verseny: Ippon Karate Egyesület: aranyérmes: Báli Anita, Báli Ervin, Kovács Tamás, Kovács János. Bronzérmes: Má- csik Adrienn, Nagy Tamás, Papp Lajos, Dölles Szilvia, Dölles Krisztina, Tóth László, Szűcs András. Bátaszék: ezüstérmes: Horgász Dezső. Bronzérmes: Szabó György, Csikós Zoltán. Tamási: bronzérmes: Báta Katalin. Paks: aranyérmes: Kutasi László. A csapatküzdelemben: aranyérmes az Ippon Karate Egyesület ifjúsági fiú csapata, ezüstérmes az Ippon Karate Egyesület ifjúsági leány csapata, és bronzérmes a szekszárdi Budo Team felnőtt férfi csapata, valamint a Bátaszék ifjúsági fiú együttese. A sport igencsak eltörpült az autós világversenyek idei rendezvényei mellett. Az egykor ünneplő tömegeket vonzó események gyászmenetté változtak át. A gyorsasági autósport 1994-es idényében szokatlanul sok halálos kimenetelű baleset történt mind Európában, mind Amerikában. Az év leghamarabb elkezdett eseményei közé tartozott a tengerentúli Nascar gyorsasági bajnokság. A rajongók közül senki nem számított arra, hogy hamarosan nem a kiélezett csatákért, hanem a balesetet szenvedett pilóták életéért kell majd szorítaniuk. A Nascar bajnokság első futamának (Daytona 500) első edzésén Neil Bonnett rohant neki egy betonfalnak. Mindössze négy nappal később, Rodney Orr balesete is végzetesnek bizonyult. Ez azonban még csak a kezdet volt. A Forma-1-es gyorsasági világbajnokság San Ma- rinó-i Nagydíja végleg megrengette a „vagány” autósok világát. Az imolai pályán két versenyzőjét vesztette el a Forma- 1-es család. Április 30-án, a második időmérő edzésen az osztrák Roland Ratzenberger szenvedett végzetes balesetet az aszfalton. Az emberek még fel sem ocsúdhattak, máris következett a másik tragédia. Május 1-jén, pontosan 18 óra 40 perckor Ayrton Senna, a háromszoros brazil világbajnok halt meg - máig tisztázatlan körülmények között. A hírhedt Tamburello kanyarban, több mint 300 kilométeres óránkénti sebességgel nekirohant a pályát övező betonfalnak. Még fékezni és kormányozni sem maradt ideje . . . Forma-1-es nagydíjon két halálesetre utoljára 1960-ban volt példa. A Spa Francorchamps-i Belga Grand Prix-n Alen Stacey és Chris Bristow vesztette életét. Ayrton Senna da Silva pályafutása során 41 futamgyőzelmet és 65 pole positiont (első rajtkockából való indulási jogot) szerzett. — Ha egy ilyen nagy egyéniség távozik az élők sorából, akkor mindenki - ha kedvelte, ha nem - szeretettél gondol rá - mondta Dale Earnhardt, az idei Nascar bajnok. A tragikus futamot mégis megtartották Imolában. A pálmát - akárcsak a világbajnoki pontversenyben - a német Michael Schumacher vitte el. A huszonöt esztendős pilóta és csapata, a Benetton-Ford nyomasztó fölénye viszont csak az idény feléig tartott. Ettől kezdődően ugyanis a brit Damon Hillel vívott párharca végig izgalmassá tette a szezont. Schumacher azonban az ausztrál futamon bebiztosított elsősége ellenére sem csapott nagy ünneplést. — Bajnoki címemet a csodálatos Ayrton Senna emlékének ajánlom. Ha ma is élne, akkor most ő ünnepelhetné negyedik világbajnokságát - nyilatkozta Michael Schumacher, Németország első Forma-l-es bajnoka. Az 1994-es rali vb is óriási izgalmakat okozott, bár szerencsére halálos balesetet egyetlen pilóta sem szenvedett. A mindvégig nyílt küzdelemben végül a francia Didier Auriol diadalmaskodott, megszerezve hazája első rali világbajnoki címét. A nagy tempóra jellemző, hogy a mindent eldöntő utolsó futamon a végső győzelemre is esélyes spanyol Carlos Sainzot egy fa „állította meg”! Néhány szót a gyorsasági motorkerékpárosok is megérdemelnek. Az 500 kcm-es, más néven király kategóriában magabiztosan győzött az ausztrál Michael Doohan. A 29 éves versenyző egész életét a sportnak szentelte. Két évvel ezelőtt ugyanis, a hollandiai Assenben elszenvedett súlyos bukásában kis híján elvesztette jobb lábát. Az amputációtól az olasz Claudio Costa sebészprofesszor mentette meg. Az idei bajnokságban már mindkét féket csak kézzel volt képes működtetni. (Ismert, a hátsó féket a jobb lábbal kell kezelni.) — Doohan megmutatta, mi mindent képes egy ember elérni pusztán akaratereje segítségével. A legnagyobb kínokat viselte el, hogy ismét nyeregbe szállhasson - mondta Claudio Costa. A kegyetlen valóság azonban nem tudja megállítani a mindenre elszánt versenyzőket, a technikai sportok rabjait . . . Tausz Melinda (szemben) és Kenyér Tímea párviadala Hírek A Fehér Sport Világáról Megkezdődött a Hopman Kupa Az ausztráliai Perth városában szombaton megkezdődött az óév utolsó, s egyben az új esztendő első teniszviadala, az immár hagyományossá vált Hopman Kupa. Az 550 ezer dollár összdíjazású tornán a legerősebb tenisznemzetek kétfős vegyescsapatai küzdenek meg a trófeáért. A nem hivatalos vegyes világ- bajnokságnak nevezett verseny első fordulójában a nyolcadik helyen kiemelt osztrákok 2-1-re legyőzték az argentinokat, míg a hazai szurkolók örömére Ausztrália csapata szintén 2-1 arányban bizonyult jobbnak az esélyesebb, hetedik helyen kiemelt Dél-afrikai Köztársaság válogatottjánál. Eredmények, első forduló: Ausztrália- Dél-afrikai Köztársaság 2-1: Kristine Radford-Amanda Coetzer 1:6, 1:6, Pat Cash- Christo van Rensburg 7:5, 6:2, Radford, Cash-Coetzer, van Rensburg 7:6, 7:6. Ausztria-Argentina 2-1: Judith Wiesner-Ines Gorrochategui 6:1, 7:5, Horst Skoff-Javier Frana 6:1, 6:4, Wiesner, Skoff-Gorrochategui, Frana 4:6, 5:7. Noszály a főtáblára került Sikerrel vette a 600 ezer dolláros katari nyílt teniszbajnokság selejtezőit Noszály Sándor. A magyar Davis Kupa-csapat meghatározó játékosa szombaton két selejtező fordulón jutott túl, majd vasárnap a marokkói Arazi 6:2, 6:4 arányú legyőzésével felkerült a főtáblára, ahol ma kezdi meg a várhatóan igen nehéz küzdelmeket. Vidáts Réka túl a selejtezőn A Dzsakartában zajló nemzetközi teniszversenyen jól szerepel Vidáts Réka. A tizenöt éves ifjú tehetség a kvalifikációból a japán Tanaka 6:4, 6:4, majd az egyesült államokbeli Lee 7:5,6:4 arányú legyőzése után felkerült a főtáblára, ahol ma folytatódik a viadal. A pártvezér és a labdarúgó barátsága Maradona-Castro találkozó Kubában Ki a legjobb az olaszok szerint? A „La Gazzetta dello Sport” című olasz szaklap idén is közzétette hagyományos szavazásának végeredményét. Az 1994-es esztendő legjobb sportolója a voksok alapján Leroy Burrell és Manuela di Centa lett, a csapatok versenyében pedig a brazil labdarúgó válogatott került az első helyre. A legjobbak, férfiak: 1. Leroy Burrell (amerikai, atléta), 2. Alekszandr Popov (orosz, úszó), 3. Miguel Indurain (spanyol, kerékpárversenyző), 4. George Foreman (amerikai, ökölvívó), 5. Tony Rominger (svájci, kerékpárversenyző). Nők: 1. Manuela, di Centa (olasz, sífutó), 2. Ljubov Jego- rova (orosz, sífutó), 3. Franziska van Almsick (német, úszó), 4. Irina Privalova (orosz, atléta), 5. Vreni Schneider, (svájci, alpesi síző). Csapatok: 1. a világbajnok brazil labdarúgó válogatott, 2. a világbajnok amerikai férfi kosárlabda válogatott, 3. az olimpiai bajnok olasz 4x 10 km-es férfi sífutóváltó. Baráti, mondhatni családi hangulatú találkozó zajlott le Fidel Castro kubai vezető és Diego Maradona,, minden idők egyik legnagyobb - ám immár csak volt - labdarúgó-sztárja között Havannában. A kubai tévé péntek este számolt be az eseményről, amelyen részt vett Maradona felesége és két kisgyermeke is, akikkel együtt a szigetországban köszöntötte az új esztendőt a volt futballcsillag. A világhírű sportoló karácsony napján érkezett a kubai fővárosba, Havannába családjával és egy népesebb baráti társasággal, hogy az egyik szállodalánc meghívására a legkedveltebb tengerparti üdülőhelyeken töltse el az ünnepeket, s azután újult erővel láthasson hozzá új feladatához: az argentin első osztályú Racing Club technikai igazgatói posztjának ellátásához. Ennek kapcsán az érdeklődő kubai újságírók kérdésére válaszolva megerősítette, hogy aktív játékosként többé nem kíván visszatérni a pályára: — Barátaim, Havelange és Blatter nem hagynak - nyilatkozta a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség elnökéről, valamint főtitkáráról a sértett labdarúgó. Diego Armando Maradona, aki egy alkalommal, 1987-ben már járt Kubában, korábban sem rejtette véka alá Fidel Castro iráni tiszteletét és csodálatát, s nyilatkozataiban ezúttal is felsőfokú jelzőkkel szólt a szigetország párt- és állami vezetőjéről. Találkozójukon Castro híres katonasapkáját emelte le a fejéről és dedikáló sorokkal ellátva ajándékozta argentin vendégének, aki viszonzásul egy, 10-es számot viselő mezével, s az arra írt üdvözlettel lepte meg az államfőt. A televízió-beszámoló tanúsága szerint az elérzékenyült sztár és a kubai vezető hosszas öleléssel búcsúzott egymástól, s Fidel Castro csókjaiból bőven jutott Maradona két kislányának is. Gyászol Ausztria Elhunyt Bruno Pezzey Nagy veszteség érte az osztrák labdarúgást: harminckilenc esztendős korában szombaton váratlanul elhunyt Bruno Pezzey. Pezzey az innsbrucki olimpiai csarnokban egy jégkorong mérkőzés megtekintése közben összeesett, majd a kórházba szállítás után nem sokkal szívelégtelenségben elhunyt. Pezzey pályafutása során 84-szer szerepelt hazája válogatottjában. Idegenlégiósként két német csapat mezét is viselhette 1978 és 1987 között: az Eintracht Frankfurt együttesében 141, míg a Werder Bremen színeiben 114 alkalommal játszott, s az összecsapásokon negyvenötször zörgette meg az ellenfelek hálóját. Az egykori kitűnő játékos az utóbbi időben az osztrák utánpótlás labdarúgó válogatott szakvezetője volt. Az osztrák sportélet a tragikus körülmények között elhunyt alpesi síelőnő Ulrike Maier és a Forma-l-es autóversenyző, Roland Ratzenberger után harmadik kiemelkedő alakját vesztette el az 1994-es évben.
