Tolnai Népújság, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-25 / 21. szám

1995. január 25., szerda Gazdaság VÁLLALKOZÁS, PIAC 5. oldal Kézműves kamarai útmutató 1994. november 23-án Tolna megyében megalakult a Kézműves Kamara. A Ka­mara székhelye: 7100. Szek- szárd, Mikes u. 24. Tel/fax: 74/312-103. A köztestület önkormány­zata 24 tagú elnökségből áll. Elnök: Módos István. Alelnökök: Dombai Gyula, Kovács Ferenc, Frei József. Elnökségi tagok: Papné Keszthelyi Éva, Nyakasné Mohai Ágnes, Haraszti László, Tóth Lászlóné, Hor­váth Józsefné, Mártonfai Dénesné, Csiolta László, Matók Lajos, Csúcs Endre, Mészáros János, Vass Ti­bor, Gecse Lajos, Fekete József, Góla Sándor, Szend- rei Mihály, Pál Antal, Me- isztner Ervin, Huszár Ti­bor, Sebestyén Gyula, Már­ton István. Az ellenőrző bizottság: el­nöke: Dr. Márkus István. Tagjai: Sólyomné Szabácsi Margit, Kerényi Antal, Herner Ádám, Szlavicsek Lászlóné. Az etikai bizottság elnöke: Papné Keszthelyi Éva. Tag­jai: Főglein József, Huszár Tibor, Pál Antal, Góla Sán­dor. A Kamara két napos elnö­kégi ülése során működésé­hez szükséges munkabizott­ságokat alakított. Az Oktatási és Szakmafej­lesztési Bizottság elnöke: Dombai Gyula. A Gazdasági Bizottság elnöke: Frei József. A Működtetést Elősegítő Bizottság elnöke: Kovács Fe­renc. Az Elnöki Bizottságot Mó­dos István elnök irányítja. Az elnökség operatív szerve az ügyvezető elnökség. A Kézműves Kamara köz- testületi tevékenységét 1995. január elsejével kezdte meg. Piacra fel! (I.) Az angol világcég kereske­delmi vezetője statisztikát is­mertet arról, hogy a nagykeres­kedők - pszichikai okokból - szívesebben vásárolnak párat­lan számú árut. Ám ugyanez a cég valamennyi termékét páro­sával csomagolja. A másik el­adási vezető büszke arra, hogy „Ferinek ne” néven hozott for­galomba csokoládét, sőt azzal fenyeget, hogy vannak még ilyen jó ötletei. De elég csak megnézni a hirdetési kiadvá­nyainkat. „Szalántán, az 58-as főút mellett, jól felszerelt, 92 négyzetméteres üzlethelyiség NEM eladó!” - írja az egyik. Fejtetőre állított, sőt tükörírás­sal szerkesztett hirdetést közöl a másik. Miért, miért és miért? Sajnos, a reklámszakma a fut­ballhoz hasonlít. Mindenki ért hozzá és mindenki játékosnak érzi magát. Igaz, a felmérések szerint a hirdetéseknek csupán mintegy 10 százaléka ér célba, 85 százalékuk a megjelenés pil­lanatában a feledés homályába vész, sőt a maradék 5 százalék figyelmet kelt ugyan, de olyan rossz ízűt, hogy inkább a hir­dető ellen fordítja a nagykö­zönséget. Ám ez nem jelentheti azt, hogy nyugodtan hibázha­tunk, hiszen „belefér a ke­retbe”, inkább arra kellene tö­rekednünk, hogy növeljük azt a 10 százalékot. De hogyan? Abban azt hiszem egyetért­hetünk, hogy gazdasági tevé­kenységet nem lehet partnerek és a nyilvánosság nélkül vé­gezni. Partneri helyzetbe kell hoznunk tehát magunkat is, hogy alkalmassá váljunk a kap­csolatok felvételére. De milye­nek legyünk? Mit mondjunk magunkról? Hogyan kezdjünk neki? És hogyan válogassunk? Kire hallgassunk? Harvey Mackay szerint a vál­lalkozókban igen erős a függet­lenség vágya. De ostobaság lenne összetéveszteni ezt a vá­gyat azzal, amikor csupán azért fosztják meg magukat a hasz­nos tanácsoktól, mert netán kel­lemetlen igazságokat kellene hallaniuk. Ez a vállalkozóknak szinte ragályszámba menő gyengéje. Pedig játszva kigyógyulhatná­nak belőle. És az orvosságban az a legkellemesebb, hogy csak akkor kell bevenniük, ha ked­vük támad rá. De mindig kéznél van, ha kell. Sorozatunkban szeretnénk mi is kéznél lenni. Szólunk majd üzleti tervről, marketing­ről, disztribúcióról és logiszti­káról. A legtöbbet pedig a rek­lámról. Várjuk visszajelzései­ket is, azokat a gyakorlati pél­dákat, amelyek tanulságait közkincsként használhatjuk. Legyenek azok negatív, vagy pozitív tapasztalatok. A szer­kesztőséghez írott leveleikre ír­ják rá: Piacra Fel! Dr. Dobos Béla textART Média Tüskevári mindenes Grábócon „Örülök, hogy adhatok” Egy igazi régi parasztház, a Tüskevár udvara Ma még ritkaságszámba megy, ha egy városban nevelkedett fi­atal falura vágyódik, ott lete­lepszik, családot alapít, és meg­találja számításait a munkájá­ban is. A valóságban inkább a fordítottja jellemző. De hát Grábóc afféle mesebeli kis falu, már a neve is jelzi ezt, és a négy évvel ezelőtt ideköltöző Tüske család is kicsit olyan, mintha a meséből lépett volna elő, pedig nagyon is céltudatos és reális okok miatt választották ezt a te­lepülést. Ismerőseim mesélték, amikor éppen Grábócon keresz­tül vezetett a gyalogtúrájuk - mert hogy a környék itt is tele van látnivalóval - a faluban van egy kis üzlet, afféle mindenes, úgy hívják, hogy Tüskevár. Hát azt meg kell nézni -lelkesedtek és azóta már csak emiatt is szí­vesen mennek errefelé túrázni. A Tüskevár gazdái a már emlí­tett fiatal házaspár: Tüske László és felesége Katalin. — Egy nagyon szép, igazi parasztházat vásároltunk ami­kor úgy döntöttünk, hogy itt te­lepszünk le. Megpróbáltuk úgy felújítani a házat, hogy a stílu­sát megőrizzük, de kényelme­sebbé, kicsit modernebbé vará­zsoljuk - mesélte Katalin. - A család kedvence a nappali, amit hangulatossá tesz a felújított kemence, amit főleg hétvége­ken gyújtunk be. Egyébként a mindennapi meleget egy szép öntöttvas kályha szolgálja.- Katalin ön szekszárdi, a férje pedig a Zala megyei Len­tiből származik. Hogyan kerül­tek Grábócra?- Miután az ország több tá­ján is éltünk, dolgoztunk, vál­lalkoztunk már, visszakerül­tünk ismét Szekszárdra, ahol az én szüleim és a testvérem is la­kik. Akkor fedeztük fel ezt a fa­lut, és döntöttük el, hogy itt fo­gunk élni.- Sőt beindították a vállal­kozásukat is, ami vendéglátás­ból áll. Kérem meséljen erről!- A ház egy részében kiala­kítottuk a vendégek által igénybe vehető szállodai elhe­lyezést, amit nyáron ki is hasz­nálnak az ide látogatók. Min­den különösebb reklám nélkül úgy érzem, ismernek bennün­ket, vannak visszatérő vendége­ink. Az árainkat úgy határoztuk meg, hogy a szolgáltatásainkat átlagcsaládok is igénybe vehes­sék. És emellett nyitottunk egy télen-nyáron üzemelő kis üzle­tet, ahol az alapvető élelmisze­rek mellett szinte mindent meg lehet vásárolni. Sőt ha valakinek csempére vagy mondjuk kandallóra, eset­leg vetőmagra, műtrágyára lenne szüksége, azt is megve­heti itt. Ha szól és előre jelzi, mi mindent beszerzünk, amit megrendelnek tőlünk.- Ez a kis üzlet túl is lépi a funkcióját, hiszen estefelé ami­kor ottjártunk, egy videofdmet is vetítettek és tele volt a bolt nézelődővei is.- Igyekszünk fcíieg nyáron amikor a nyitvatartásunk fo­lyamatos, az iskolások kedvéért a kötelező anyagként megjelölt filmeket levetíteni. Az üzlet egyébként felvásárlóként is működik, több terméket átve­szünk az itt gazdálkodóktól. Szeretnénk ezt is továbbfejlesz­teni, a gyógynövény termeszte- tése is megfordult már a fe­jünkben.- Katalin, ön városi lány volt, hogy tudott itt megszokni egy eldugott kisfaluban? — Én nem érzem eldugott- nak Grábócot, Magyarországon nincsenek nagy távolságok. Szekszárd is közel van, de Pécs sincs messze, sőt a főváros sem. Ha színházba, hangver­senyre kívánkozunk, azt is megoldjuk. Ugyanakkor sokkal egészségesebbnek érzem a csa­ládom életét, mint egy nagyvá­rosban. Lacika fiam hétéves, most elsőosztályos, ő Bony- hádra jár be iskolába. Tímea kétéves, vele nagyon sokat va­gyok együtt. Délután együtt megyünk Lacika elé, amikor megérkezik a busszal, van időnk egymásra figyelni és egymásnak élni. Örülük, hogy adhatok és ez sok mindenért kárpótol, úgy érzem a mi vál­lalkozásainkkal a falu is gazda­gabb lett. Lászlóval, a férjjel az üzlet­ben találkoztunk, amikor már hazafelé készülődtünk, ugyanis estefelé ő váltja fel a feleségét. Hogy menyire elégedett a falu a Tüske házaspárral, azt az is jelzi, hogy Lászlót december­ben az önkormányzati választá­sokon polgármesterré választot­ták. Búcsúzóul ő is beszél a ter­veiről, melyben most a legna­gyobb szerepet a faluban felépí­tendő víztárolóhoz szükséges anyagiak biztosítása kapta.-Mauthner­A kígyó bekapta saját farkát (Folytatás az 1. oldalról.) Azért, hogy privatizálja. De, kinek a javára? - tették fel a kérdést - mint kiderült jogosan - a megyei önkormányzatok, amelyeknek jogelődje a köz­pontokat, illetve a megyei vál­laltot alapította, esetenként köl­tött is rá. Megegyezés nem szü­letett a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁVU és a megyék között. Bírósági ítéletek, majd Alkotmánybírósági döntés kö­vetkeztében a vagyonátadást visszautalták az erre illetékes bizottságok hatáskörébe. A gyógyszerészek közben a legteljesebb bizonytalanságban éltek és dolgoztak. Nem tud­ván, ki lesz a jövendő tulajdo­nos, hány embert tud majd el­tartani az adott patika rövid és hosszabb távon. Aki tulajdonos akart lenni, nem tudhatta, hogy ki fogja finanszírozni az áru­készletet, vagyis ki előlegezi meg számára a készletben tar­tott orvosságok árát. S ki fi­zesse például azon életmentő medicinákat, amelyeknek lenni kell, de abban a reményben, hogy sosem kell felhasználni azokat, viszont időről-időre le kell cserélni aminek a szavatos­sága lejárt. Az nyilvánvaló, hogy az in­duló készletre egyetlen gyógy­szerésznek sincs pénze. Az sem tisztázódott, hogy milyen hitel- feltételek mellett, miből lehet majd megvásárolni a jogot, s az épületet lehet-e egyáltalán. Je­len esetben ugyanis nem arról van szó, hogy a gyógyszerész szőröstül-bőröstül veszi meg a patikát, hanem a működtetés jogáról, s az már teljesen ter­mészetes, hogy patikát csak diplomás gyógyszerész működ­tethet. Ettől az épület részben független, például azokban az esetekben, amikor a községi gyógyszertár egy önkormány­zati tulajdonú épületben műkö­dik. Ez esetben a községnek nem biztos, hogy érdeke eladni, mert a bérleti díj a biztosabb. Hogy a patikusnak mi az ér­deke, az az adott ház állagától függ. A legtöbb esetben nem­csak az utóbbi öt évben nem költöttek eleget felújításra, kar­bantartásra. A tervezett privatizáció kap­csán a vagyonleltár már a ta­vasszal elkészült, ennek alapján a vagyonátadó bizottság egy hónapon belül felosztja a va­gyont, s akkor még következik a fellebbezési lehetőség. Ezt követően jöhet a fordulat a pa­tikaprivatizációban. Kérdés, milyen irányba? Ma még nem tudni, hogy az önkormányzatok el akarják-e egyáltalán adni a tulajdonukba kerülő épületet, felszerelést, s a működtetés jogát, vagy meg­tartják maguknak. Ä kérdésben az országgyű­lésnek is lépnie kell, hiszen az állami gyógyszertárak műkö­dési lehetőségét törvénymódo­sítással teremtették meg az év végéig. De rendelkezhet-e, s milyen módon a parlament az addigra önkormányzativá váló vagyon kötelező eladásáról? Az érvényes, de határidejében fel­függesztett szabályozás ugyanis csak magánpatikákról tud, államiról, önkormányzati­ról nem. Vagy megint kezdődik elölről az egész egy újabb vég­rehajthatatlan törvénnyel? Op­timistább gyógyszerészek még azt is el tudják képzelni, hogy mégiscsak lesz Magyarorszá­gon patikaprivatizáció. Ihárosi Számviteli klub A számviteli klub követ­kező összejövetele január 26-án, csütörtökön 14 óra­kor lesz Szekszárdon, a Vál­lalkozók Háza II. emeleti tanácskozó teremben. Téma: Az egyszeres köny­velés. Az ÁFA törvénnyel kapcsolatos változások. Előadó: Csepregi Antalné, az Apeh Tm-i Igazgatósága Ellenőrzési II. Osztályának vezetője. A program második ré­szében: a Magyarországon adóparadicsomban működő „offshore” (adókedvezmé­nyezett) cégek működési el­véről, előnyeircíl, hátrányai­ról, valamint egy ciprusi székhellyel működő offs­hore cég tapasztalatairól tart tájékoztatást Kosztyi János, az Economark ügyvezetője. A fogyasztási adó gyakorított visszaigényléséről A közelmúltban az APEH TM Igazgatósága tájékoztatást adott a Népújság útján a háztartási tüzelőolajjal kapcsolatos fo­gyasztási adó gyakorított visz- szaigénylésére vonatkozó tud­nivalókról. A kérelmek zökke­nőmentes intézése és az adózók érdekében szükségesnek látszik közre adni az alábbiakat: A visszaigénylési kérelmeket soron kívül bíráljuk el, azonban a kérelmek egy része pontatlan, hiányos, mely az eljárás gyors lefolytatását akadályozza. Felhívjuk az érintettek fi­gyelmét, hogy beadványaikban jelöljék meg pontosan, hogy milyen gyakorisággal kérik a visszaigénylést (5, 10, vagy 15 naponként). Ettől eltérő gyako­riságot az adózás rendjéről szóló mód. 1990. évi XCI. tv. nem teszi lehetővé. Szintén kelléke a kérelem­nek, hogy az adózók a jövedéki engedélyük meglétének igazo­lásaként mellékeljék ennek má­solati példányát, vagy az erede­tit, amelyet másolás után ré­szükre visszapostázunk. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Tolna Megyei Igazgatósága Gazdasági Hírek Röviden Az ipar múlt éve Az ipari termelésről a Köz­ponti Statisztikai Hivatalnak egyelőre múlt év novemberi adatok állnak rendelkezésére. Az erről szóló tájékoztatás szerint a termelés volumene az elmúlt év tizenegyedik hónap­jában 0,5 százalékkal volt több, mint a megelőző hónap­ban. Az 1985. évi szinttel ösz- szehasonlítva 24,5 százalékkal kevesebbet tett ki. Az értékesí­tést tekintve a belföldi eladá­sok novemberben 0,5 száza­lékkal alatta maradtak az egy hónappal korábbinak, az ipari export viszont egy hónap alatt 5,9 százalékkal nőtt. Mire készül az Iposz? Új típusú tevékenységre ké­szül az Ipartestületek Orszá­gos Szövetsége-Magyar Kézműves Kamara. Az érdek- védelmi munka előtérbe kerü­lését a gazdasági kamarák lét­rejötte teszi szükségessé. A közjogi feladatok helyett ezen­túl csakis a legkisebb vállal­kozások érdekképviseletére koncentrál az Iposz. Erről a szervezet január 26-i közgyű­lése dönt, amely deklarálni fogja, hogy az Iposz elhagyja nevéből a kamara elnevezést. Magyar vállalkozók Dortmundban Negyvenöt magyar vállalkozó vehet részt az Európa Parla­ment március 20-21-i, dort- mundi, EP-EUROPARTE- NARIAT elnevezésű üzle­tember-találkozóján. A dort- mundi részvételt a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapít­vány megbízásából a Magyar Vállalkozói Kamara szervezi. A jelentkező hazai kis- és kö­zépvállalkozók költségeikhez 50 százalékos támogatást kap­nak az Európai Unió Phare- programjától. Kelendőbb lett a turistavaluta Tavaly decemberben 108,3 millió dollár értékben vásárol­tak konvertibilis valutát valu­talapjukra a magyar állampol­gárok és ez a szokásos havi forgalom kétszerese, elmúlt évben is már több mint 50 szá­zalékkal nőtt a turistavaluta— eladás. 1994-ben 671 millió dollárt adtak el lakossági valu­takeretre, míg 1993-ban 438 millió dollárt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom