Tolnai Népújság, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-24 / 20. szám

4. oldal Megyei Körkép 1995. január 24., kedd — Tamási Es Környéke A városházán hallottuk Folyik az idei költségvetés elő­készítése. A változatlan tavalyi feladatokkal számítottan több mint száztízmillió az elméleti hiány. Az előkészítők szerint az intézményekkel, bizottságokkal együttműködve azt megközelí­tően a harmadára kell mérsé­kelni, a működőképességhez néhány területen az esetleges megszorításhoz képviselő-tes­tületi döntés kell. A költségvetés készítésén túl más munkák is folynak. Ezek közül talán a legjelentősebb a hulladéklerakó-telep pályáza­tának az elkészítése. A körzet országgyűlési képviselőjének közbenjárásával az illetékes szakminisztérium segítségét veszik igénybe az előkészítők, hogy a feltételeknek teljesen megfelelő pályázatot tudjanak benyújtani. Az elképzelések szerint 1996-ban induló beru­házás költségeinek, amit óvatos számítással százmillióra tesz­nek, a negyven százalékát le­hetne központi forrásokból megnyerni. Ez a beruházás harminc-negyven évre megol­daná a város, illetve a kistérség szemételhelyezési gondját. Lehet-e a városban 1996-ban gáz? Ez a tétje annak a megbe­szélésnek, amire a közeljövő­ben kerül sor az illetékes sza­kemberek és a tervezésre, kivi­telezésre jelentkezett vállalko­zók, valamint az önkormányzat illetékesei között. Az elkészült gyorsmérleg alapján helyi adóbevétel szem­pontjából jó évet zárt az ön- kormányzat: összegszerűségé­ben ugyanis, ha szerény mér­tékben is, de meghaladta az előző évit. A mérleget a végle­ges adatokkal márciusban tár­gyalja a képviselő-testület. A szakemberek elmondása szerint az idei év rosszabbnak ígérke­zik ebből a szempontból is, hi­szen a kormány már beterjesz­tette a parlament elé a törvény- tervezetet, aminek elfogadásá­val egyes területeken jelentősen csökken az adóalap és így a he­lyi adóbevétel is. Szabad egy táncra, hölgyem? Mayer Jánost Tamá­siban, de a megyében - sőt azonkívül is - népművelőként, taní­tóként és társastánc­oktatóként ismerik. A farsang, s az azzal járó mulatságok okán bírtuk szóra ezúttal azért, hogy néhány aktuális dolgot felele­venítsünk. A télűző farsanghoz kapcsolódó világi szo­kások ősi formái beke­rültek a tánctermekbe először maszkabálok formájában, később kialakultak a nagy karneválok, így pél­dául a velencei is. Ma­gyarországon a XII. században kezdődött, hogy a báltermekben maskarába öltöztek a nők és a férfiak, s ál­latfigurákat „jelenítet­tek meg”. A tánc, mint fogalom a gesztusok­ban jelentkezett első­ként - mondja Mayer János bevezetőben, az­tán megtoldja azzal, hogy a francia forrada­lom idején jelent meg. A franciák odáig vitték, hogy hat órát táncoltak egy nap. — A tánchoz kapcsolódik az illemtan is. Most, napjaink­ban mi az érvényes? — Új emberforma van ki­bontakozóban, ehhez kellene a célt meghatározni, a szokáso­kat kialakítani. Nekem az a vé­leményem, hogy a ma embe­rének jól felkészültnek, intel­ligensnek, és külsőségekben - öltözködésben, ápoltságban és viselkedésben - meg kell fel­elni az elvárásoknak. Próbál­koznak. Ehhez néhány köny­vet tudok ajánlani. Dr. Sille István: Illem, etikett, proto­koll, Ottlik Károly: Protokoll, Köves J. Julianna, Illik tudni, Burget-Kovácsvölgyi: Ho­gyan viselkedjünk? A bál megrendezéséhez viszont egy szervezőcsoport kell, aki a belső rendet is megszervezi. Ilyen a meghívók kiküldése, a vendégek fogadása a ruhatár­nál, átöltözési lehetőség bizto­sítása, a vendég asztalhoz kí­sérése, a táncrend kiírása. A ruhatárnál a férfi előre engedi a hölgyet, lesegíti a kabátját és fizeti'a ruhatárat. Amennyiben az asztalnál már ül valaki és étkeznek, úgy csak köszönni kell, ha befejezik a vacsorát, akkor van a kézfogás, a bemu­tatkozás. Leülésnél a férfi se­gít, visszateszi a széket. Étke­zésnél, italfogyasztásnál - megbeszélés után - mindig a férfi rendel, s ügyelni kell arra, hogy ha hozzák az ételt, azt mindig jobbról adják, ne üssük ki a pincér kezéből. Ha tálalóasztal van, a felszolgáló porciózza ki az étket. Fontos, hogy az italos palackot előt­tünk nyissa ki a pincér. Itt mondom el, ha ketten vagyunk az asztalnál és három poharat adnak, akkor az utóbbi azért van, hogy abba önti le a pincér a dugót. A férfi kóstolja meg először a bort és eldönti, hogy megfelel vagy sem. Szárnyas­ból készült étel esetén szabad lerágni a csontot - cuppogni nem! -, jobb helyeken egy kis edényben vizet hoznak, abban lehet kezet mosni. — Beszéljünk a táncról! Arról, hogy mi illik, mi nem. — Rendben van. Kezdem azzal - eltekintek most az idő­rendtől -, hogy tánc közben lekérni nem illik. A hölgyvá­lasz általában 0 órától fél 1-ig vagy 1-ig van, amikor lehető­sége adódik a hölgyeknek arra, hogy miután megfigyel­ték, ki hogyan táncol és az asz­talon elhelyezett táncrendbe felírták a nevüket, válasszanak táncost. Általában bécsi kerin­gővei kezdődik - ez alatt nem illik beszélgetni, a többi tánc alatt igen -, aztán tánccal foly­tatódik. Itt jöhet szóba a tege- ződés kérdése. A fiataloknál természetes, a többi generáci­ónál a hölgyeknek kell kez­deményezni. Kezet is először a nő nyújt. Kirívó, ha a tánco­soknak izzad a tenyerünk. Nem véletlenül találták fel a díszzsebkendőt, s a nőknél is mindig ott volt egy kis zseb­kendő, amit a kezükre tettek, ha izzadt. Volt olyan időszak, amikor kesztyű­ben mentek tán­colni. Kérdés: kell-e a proto­koll tánc? Ha egy asztalnál so­kan ülnek, akkor egy-két hölggyel igen, mindenki­vel nem illik táncolni. Mindig a férfitól kérjük el a hölgyet, utána a nőt kér­dezzük. Előfor­dulhat, hogy az asztaltársaság­ban egy férfival két nő van, s megkérdezése esetén azt mondja, nem, a feleségem, ak­kor a másik nőt kell felkérni. A hölgyeknek nem illik visszautasí­tani a meghaj­lással egybekö­tött táncbahí- vást. A bemutat­kozás teljes névvel történik, majd a férfi nyújtja a jobb kar­ját és táncba viszi partnerét. A táncfogás a következő: a férfi jobb keze a nő bal lapockáján van, annak a bal keze pedig a férfi vállán, jobb keze a férfi bal kezében, amit nem szabad lógatni, a hölgy mindig a férfi jobb oldalán van és ott is tartja. Az is kérdés, ha letánco­lom a számot, meddig marad­hatunk. Amennyiben nem kí­ván a hölgy több táncot tán­colni, úgy nem kell megsér­tődni, helyre kell kísérni, de ha igen, akkor egy zenei betét általában 25-30 perces. — Mindenki tudja, hogy il­lik felöltözni rendesen, ám most változóban vannak a szokások. — Ezeket jelölik a meghí­vóban. Van, ahol beleírják, hogy például sötét öltöny, nyakkendő, vagy szmoking, il­letve frakk, hölgyeknek hosz- szú ruha a javasolt. A többség azonban nem ilyen bálba megy. A férfiaknak minden­képpen öltöny kell, s a zakót éjfél után le lehet vetni. Itt mondom el azt is, hogy med­dig illik maradni a bálban. Ez benne van a meghívóban, egyébként pedig mindenki maga dönti el, hogy meddig marad. — Köszönjük a jótanácso­kat, s remek farsangolást kí­vánunk minden kedves olva­sónknak.- ékes - gottvald Három motívumról FIDESZ-csoport működik 1990 óta Fürgédén és annak a jelöltje­ként indultam a decemberi polgármester választáson, s hármónk közül nekem sikerült célba érnem. Főállásban kocsmáros, ha úgy tetszik, korcsmáros vagyok, a polgármesterséget tiszteletdíjasként vállaltam. Három fő motívumot jelöltem meg a választások előtt. Az egyik a volt fürgedi vasútállomástól a Kecsegéig érő út kérdése, ponto­sabban a megoldása. Nem többről, mint egy négy-öt kilométeres szakaszról van szó, rettenetesen kátyús, keskeny, télen balesetve­szélyes, mert nincs ki letakarítsa, így csúszós. Ezen viszik nap mint nap a gyerekeket Tamásiba, az iskolába és ezen bonyolódik a vá­rosba irányuló autóforgalom is. Az előző polgármester november­ben írt egy levelet a közlekedési miniszternek és a körzet ország- gyűlési képviselőjének, dr. Benkő Andrásnak, és azt a választ kapta, magánút, a Fomád Rt. tulajdonában van, nem szerepel a ja­vítandók között. Nos, én írok most az illetékes miniszternek, a frakcióvezetőknek, mindenhova, mivel szeretnék megoldást ta­lálni. A másik megoldandó feladat - ez a legfontosabb - a munkahely- teremtés, ugyanis a volt Tamási Állami Gazdaság átalakulása miatt egy csomó munkahely megszűnt, csak a helyi mezőgazdasági szö­vetkezet tud dolgozókat foglalkoztatni, így húsz százalékos a munkanélküliség, ami magasabb a megyei átlagnál. Minden fóru­mot megkeresek - vállalkozókat és a FIDESZ gazdaságisait is -, mert ha ezt nem sikerül megoldanom, akkor azt kudarcnak értékel­nem. Épület van a községben, kedvezményes bérletet biztosítunk, a munkaerő adott, csak a képzettségnek megfelelő betanított munka hiányzik. A harmadik megoldandó feladat a cigánytanulók helyzetéhez kapcsolódik. E réteg körében a legnagyobb, kilencven százalékos a munkanélküliség. A gyerek elmegy a busszal Tamásiba, de nem biztos, hogy bemegy az iskolába. Jó lenne hazahozni ezeket a fiata­lokat és elsőtől nyolcadik osztályig valamilyen speciális osztály­ban általános iskolai végzettséghez juttatni őket. Az iskoláztatás fontosságát egyébként megérti ez a réteg, csak nem sokat akar tenni annak az érdekében. Az előző négy évben készültem a polgármesteri posztra, a szakmai részt elsajátítottam, most a működést kell átlátnom. Na­gyon sokat segít Schranz Istvánná ozorai polgármester és Németh Györgyné ottani jegyző, de a környékbeli települések vezetői is támogatnak mindenben. Hasznomra vált a Balatonföldváron meg­tartott, költségvetéssel kapcsolatos tájékoztató, s a FIDESZ is ígért segítséget. A költségvetésünk tizenkilencmillió lesz, s ez - úgy tű­nik - a község működtetésére elég. Konstruktív támogatást és tü­relmet kérek a fürgediektől - ne várjanak rögtön eredményt -, mert ha mindenki teszi a dolgát, akkor eredményt érünk el. Bemutatkozott: Barkóczi József Barkóczi József kiszolgál a korcsmában Színházkínáló A tamási művelődési központ­ban február 2-án 19 órakor Ken Kesey Száll a kakukk fészkére című regénye alapján készült Kakukkfészek kerül színre. Bujtor Istvánt, Sörös Sándort, Deák B. Ferencet és Dobos Ka­talint láthatja majd a közönség. Torony a tornyokhoz Bő egy éve, 1993 decemberé­től indult el Tamásiban het­vennyolc dolgozóval a terme­lés a Vegyépszert váltó Hinke E & P Kft.-nél, aminek a fő profilja Horváth István igaz­gató szerint élelmiszeripari be­rendezések és gépek, valamint úszómedencék gyártása. Az elmúlt hat évben az ausztriai Vöcklanart központú holding évente akkora létesítménnyel gyarapodott, mint a tamási üzem. Berlin, Drezda és egy lengyelországbeli után a Kop- pány-parti városé a legfiata­labb. Itt készül egy óriási pro­ject, amihez most egy hatalmas tornyot építenek - ez lesz Eu­rópában az egyik legmoder­nebb gyártótorony -, amiben legelőször a martfűi sörgyár bővítéséhez gyártanak hét, 4,5 méter átmérőjű és 20 méter hosszú sörtartályt. A tartály el­készítése - hegesztés és egyéb munkák - függőlegesen törté­nik, majd egy sínrendszerre le­buktatják, s a befejező munká­latokat úgy végzik el. A tartá­lyokon látható pontozott rész a Hinkéék által kifejlesztett technológia, a hűtőköpeny, ami hidegen tartja a sört. Nem véletlen ez a jelentős beruházás Tamásiban, a meg­lévő és várható igények miatt van. Martfűnek márciusig tel­jesítik a megrendelést - négy nap alatt készülnek el egy to­ronnyal -, utána pedig két len­gyelországi, negyven-negyven darabos megbízásnak tesznek eleget. Van információ arról is, hogy Martfűn már készítik az újabb hét sörtartály alapját. Horgászoknak A Kisszékelyi Tsz HE január 27-én, pénteken 16 óra 30-kor tarja közgyűlését a tolnanémedi tsz-irodában, a Kisszékelyi Községi HE pedig ugyanezen a napon 17 óra 30-kor a helyi könyvtárban. A városkörnyék horgászegyesületei közül a Si- montomyai HE is közgyűlést tart január 28-án 14 órakor a he­lyi művelődési központban. Napirenden mindenütt a tavalyi évről készült, gazdálkodásról, fogásokról, fegyelmi helyzetről szóló beszámoló szerepel és he­lyet kapnak az idei tervek, el­képzelések, elvárások, a gon­dok, valamint a horgászok ja­vaslatai is. A téma fontosságára való tekintettel hívják az érin­tetteket és várják az egyesületi tagok minél nagyobb számban való megjelenését, s valameny- nyiük tevékeny közreműködé­sét is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom